Az élet meg minden

Saly Noémi — Sorsok a receptkönyvből (Ep. 070)

· PT2H6M59S

Összefoglaló

Saly Noémi író, irodalom- és Budapest-történész, muzeológus ebben az epizódban a múltról, családi történetekről, Budáról, valamint asszony- és férfisorsokról beszélget. Elmondja, saját családjának nem hétköznapi története mellett a recepteken keresztül is feltárulhatnak emberi…

Röviden

Műsor
Az élet meg minden
Megjelenés
2024. 09. 30.
Hossz
2 óra 7 perc
Témák
családi történetek, asszony- és férfisorsok, receptek
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Fejezetek

  1. — Saly Noémi Döbrentei utcai lakásának története.
  2. — Egy polgári intézmény és hosszú utóélete: Manyi néni, a pesztonka.
  3. — Az anyai nagyapa, Francsek Imre, építész, budapesti működése, majd eltűnése Magyarországról.
  4. — Teheráni évek, Francsek Imre karrierje Iránban.
  5. — Saly Noémi édesapja, Saly Géza tíz éve a Gulágon és egy megrendítő találkozás.
  6. — Hazatérés a Gulágról, Saly Noémi emlékei édesapjáról, majd az édesapa történetének feldolgozása.
  7. — Színes szakmai életút: tanítás, Szegedi Egyetem, műfordítás, Vendéglátóipari Múzeum, írás, könyvek.
  8. — Egyházi gasztronómia és a régi magyar konyha.
  9. — A paprika megérkezése a magyar konyhába, a nép ételei, magyar gasztronómiai hagyományok.
  10. — Hogyan került a magyar háztartásokba a kávé? A pesti kávéház mint felnőtt napközi.
  11. — Tanulmány a krisztinavárosi Philadelphia kávéházról.
  12. — Saly Noémi: Micsoda népek… - könyv a Döbrentei utcai ház történetéről és hajdani lakóiról.
  13. — Az én Budám - Saly Noémi új könyve.
  14. — A családi történetek, a város történetének megőrzése, az emlékezés fontossága.

Ebben az epizódban

ez itt az élet meg minden a portré interjw podcast gondolatok életstratégiák és világfolyamatok a mindennapi káoszon túl a történelemből a hatalmi játszmák helyett mindig is az ember és környezete érdekelte az ember akit nem szabad azonosítani azzal a politikai rendszerrel amelyben él és ő nagyon szerette az orosz embereket és nagyon szerette az orosz kultúrát és nagyon szerette azt az orosz költészetet amit ők nem a foglároktól tanultak és hallottak hanem a leningrádi színházak vezető színészeitől akik rabtársaik voltak a pricchen és a tetvek között szavalták nekik lermontovot sali noémi író irodalom és budapest történész múzeológus de mindenek előtt tanár hiszen ellenállhatatlan vágyat érez arra hogy azt az óriási tudást amit összegyűjtött továbbadja és nem is akárhogyan hát akkor lejen már benne az is örömét akinek én ezt odaadom hát a tanításban a legfontosabb dolog hogy az legyen egy közös öröm hogy öröm legyen ez a tanulás nem csak azért öröm mert jók a sztorik és mert lenyűgözőek a szereplők hanem azért is mert arra inspirálnak hogy miképp a szerző mi is megtaláljuk saját elfelejtett [Zene] történeteinket de én csak azt mondom minden élet érdekes minden emberors érdekes és a saját nagyanyánk a saját nagybácsik és a mit tudom én és mikor mondják nekem ezt hogy hát a mi családunkb nincsen semmi érdekes a te csak nem tudod [Zene] étesem kedves hallgatók ez itt az élet meg minden podcast 70 adása én tótszabors töhötönm vagyok ebben az epizódban sali noimival beszélgetek az ő budájáról egy régesrégi szakácskönyvről és egy házról amelynek története nemcsak családja múltjáról hanem az egész ótvar borzalmas magyar 20 ázadról is mesél a műsort egyébként sem minisztérium sem politikai párt sem más állami szervezet állami alapítvány állami pályázat de még önkormányzat sem támogatja ám az élet meg minden podcast létezéséhez így a szponzorok mellett rád is szükség van a műsort tehát támogathatod a patreonon a támogatás módját megtudhatod a műsor weboldalán amelynek címe az életmegminden.hu ezen a weboldalon az epizódokhoz bőséges műsorjegyzeteket is találsz valamint feliratkozhatsz a podcast hírlevelére is ez pedig a stósz ami szintén ingyenes tehát a műsor weblapjának címe még egyszer az [Zene] életmegminden.hu sali noéi munkái olyan sokféle területet ölelnek fel hogy ha azt mondom író és hjtörténész vagy muzeológus nem szolgáltatnék ezzel igazságot neki az viszont bizonyos hogy 1980-ban szerzett francia magyar szakon diplomát a szegedi józsef attila tudományegyetemen és 1984-ben ugyanitt doktorált francia irodalomból majd hosszú évekkel később ezen az egyetemen tanított francia irodalmat műfordító munkássága is jelentős de amiről shalin noimit a nagyközönség ismeri az múltunknak és jelenünknek olyan bemutatása ami lebil ns elően izgalmas hiszen arról ír mit ettünk vagy mit eszünk hol éltünk vagy hol élünk és kik azok akiknek általa ki kutatott és feltárt történetei a mai napig alakítják mindennapjainkat és gondolkodásunkat tanári pályafutása után 16 évig a magyar kereskedelmi és vendéglátóipari múzeumban dolgozott írt sok-sok könyvet amelyek közül nem egy bestseller lett budapest történészként és a székes főváros kávéházológusaként is ismerik de meg megjelentetett számos más témájú gasztrotörténeti munkát is például háborús receptekről és a szerzetesek főzőtudományáról ebben az epizódban tehát sin noimival beszélgetek a máig önmagát kereső budáról elkártyázott családi vagyonokról a pogács receptből előbukkanó asszonysorsokról és elveszett férfiakról az életről meg mindenről kedves noémi nagy szeretettel köszöntelek a műsorban és nagyon örülök hogy el fogattad a meghívást én is köszönöm szépen hogy hívtál és jó napot kívánok mindenkinek aki hallgat bennünket és most egy rendhagyó kezdés lesz mert nem egy kérdéssel indítok hanem egy kijelentéssel méghozzá az hogy irigykedem és igazából a az irigységemnek a tárgya az lehetne az az óriási tudás is ami a fejedben van de én igazából a lakásoddal kapcsolatban irigykedem egy kicsit és nem a kilátásra és a panorámára pedig irigykedhetnék arra is mert azt hiszem nyugodtan mondhatjuk azt hogy valószínűleg a belvárosi lakások közül az egyik legpazarabb panorámával rendelkező budai lakásat ilyen én igazából arra a tényre irigykedem hogy te azon kevés emberek egyike vagy aki gyakorlatilag azóta ugyanabban a lakásban él hogy megszületett és egy nagyon rövid két mondatban elmondom hogy miért irigykedem mert a mi családunk rengeteget költözött és van neked egy könyvet hogy példabeszédek ahol híres családi mondataidat rögzítetted na most nekünk egy van az az volt hogy fiam ne menj le üres kézzel de szép és és ezért iríykelem de igazából nem ezért hoztam ezt fel hanem azért mert szerintem egy nagyon jó kiinduló pont lehet hiszen nagyon szertágazó lesz remélhetően és szerintem a beszélgetésünk és mivel a életművetet is és a az életedet is eléggé meghatározta a hely a ahol élsz én úgy gondoltam hogy hogy akkor induljunk onnan amikor ez a család tulajdonába került ez a ez a lakás vagy beköltöztetek és egy évszámot mondok és egy címet tehát döbrentei utca 8 1947 nem tudom jól puskáztam-e ezt ki jól puskázkadt ki a a család tulajdonában még nagyon sokáig nem került ez a lakás tehát azért pontosítsunk hogy ez ez úgy volt hogy anyám 1947-ben ott áll 24 évesen a hóna alatt egy két éves gyerekkel valamint az anyjával és a nagyanyjával a dédi ekkor már ilyen 80 mit tudom én apánk a lágerban van a gulákban de ezt nem lehetett tudni hogy egyáltalán meg van nincs meg tehát hogy így nem volt róla 945 áprilisa óta semmiféle információ és hát anyám üzemeltetni próbálja ezt a vircaftot szanaszét laknak rokonoknál jobbra-balra ra és anyám ekkor még a rádióban dolgozik mint ahogy apám is ott dolgozott apámott rádiós újságíró volt ezért is vitték el de mamit ekkor még nem zavarták kionnét majd '9-ben jön a nagy racionalizálás és akkor mindenféle ilyen gyanús elemet ilyen bzsoá csökevényt mint amilyen a mi családunk volt majd onnan kiszórnak de ekkor még ez nem így van és az utcánkban van egy ház amelyik az mti és a rádió tisztviselőinek a bérháza ez a mai döbrentei utca 11 ahol lakik maminak az egyik kedves idős kollégája és ő szólt neki hogy te ilikén van az utcánban egy romos lakás csak közbevetőleg jegyzem meg mert nem minden hallgató van tisztábban hallgatják fiatalabbak is hogy budapest ekkoriban azért még 47-ben félig romokban hever persze persze rettenetes lakáshelyzet volt mert nyilván először a azokat a az építményeket intézményeket kellett rendbe hozni amik az élethez feltétlenül szükségesek voltak úgyhogy kezdték a közlekedéssel a hidakkal a gyárakkal mit tudom én és hát a lakásállomány meg olyan volt amilyen és mindenki oldja meg na és akkor az én 24 esztendős anyám fölüget a harmadik emeletre a döbrenteely utcai házban és ott talál egy nagyon szép dunai kilátással bíró három szobás elegáns klassz hát ilyen felső középosztályi polgári lakást ahol egy szobának és a fürdőszobának van menyezete az összes többinek nincsen menyezete fölötte beszakadva a szétlőtt tető és még a fürdőszoba gépészetét is elhordták a szomszédok más sérült lakásoknak a sebeit gyógykezelendő úgyhogy hát mami ezt találja ott na most mami először is építés lánya úgyhogy ő meglátja azért a potenciált ebben a lakásban másfelől egy lakható szobát lát és ez neki ebben a pillanatban elég és akkor először is beszél a sali nagyapával aki a bescartnak az a bkv elődje budapest székes főváros közlekedési részvénytársasága annak a második embere tehát egy nagyon magas rangú fővárosi tisztvisel te nagypapád vagy az anyukád nagypapája ő az én nagypapám anyámnak az apósa tehát a férjének az édesapja és akkor sali nagyapa is elment megnézni a lakást és aztán lakonikusan annyit mondott segítek fiam és akkor ez a segítés ez majd abból fog állni hogy sali nagyapa egyrészt a beszkánál hozzá tud jutni építőanyaghoz na most itt még normális élet van koalíciós évek vannak ezt nem úgy kell elképzelni hogy nagypapa téglát lop hanem úgy kell elképzelni hogy ő tud legális úton a bescarton keresztül építőanyagot szerezni ami ebben az időben azért még nem olyan nagyon egyszerű hiszen például az építőanyag hiányzott a legjobban a az egész város újjáépítésekor másfelől pedig nagypapának a beszkártos szakijai szombat délutánonként és vasárnap meglehetősen hát bőven mért javadalmazásért jöttek és akkor a lakást apránként rendbe hozták és itt még van háztulajdonos is tehát még akkor nem önkormányzati vagy állami tulajdonú lakásállomány budapesten van háztulajdonos akit úgy hívnak hogy svint ernő aki a cvakék után a második legnagyobb likör és szessz ipari vállalatnak a a a tulajdonosa övé a ház úgyhogy anyám ővele szerződik meg is van még ez a mai napig is ahol xvint ernő és mama aláírják ezt a szerződést amiben anyám vállalta hogy a lakást rendbe hozza a xvint pedig azt mondta hogy akkor x ideig majd nem fizet lakbért magyarul lelakja de hát erre aztán nem nagyon került sor mert 1949-ben a svintéktől mindent elvettek gyáraktázakat birtokot mindent az égvilágán ki is vándoroltak és akkor onnantól kezdve tanácsi lett ez a mi lakásunk és akkor ebben lakott édesanyád édesagyán anyukája nagymamája és nagymamája a két éves gyerkőc ő a bátyán a bátyáná és akkor nagyon hamar jött még két sőt akkor még aiszem elénte három további lakótárs ugyanis olyan lakásnyomor volt budapesten hogy korlátozták az egyfőre jutó négyzetméternek a számát törvényben 20 nmre lehetett egy embernek ebben a gyerekek is azért benne voltak és akkor emiatt a mi lakásunkban hét embernek lakni kellett ahhoz hogy túl nagy lévén ne alakítsák társbérletté az azt jenti hogy elfalaszták a volt ahol elfalaszták volt ahol csak becsukták de a társbérletnek az volt a lényege hogy egy nagy lakást megosztottak több bérlő között akik egyenrangú bérlőtársak voltak és viszont közösen kellett használniuk egy csomó helységet hiszen ezekben a lakásokban nem volt külön konyha meg külön fürdőszoba hanem jó esetben volt egy külön wc de itt nem volt kipofázás a sorból és az bérlő kijelölés útján költöztették be az úgynevezett társbérlőket úgyhogy te laktál a lakásodban és azt hitted hogy minden rendben míg nem megjelent mondjuk egy négytagú család az ajtóban kezükben egy kiutaló határozattal hogy akkor te most az egyik szobádat át kell hogy add nekik h csókolom mostantól itt fogunk lakni mostantól itt fogun a következő 30 évben úgy van igen na most hogy mami ezt elkerülje ő albérlőket hozott a házhoz és az albérlő annyiban volt jobb hogy őket mami választotta és akkor így jött annak idejénú úgy emlékszem hogy iza néni még az édesanyjával eleinte aztán maradt ő egyedül és jött a cselétszobába a hajdani cselétszobába manyi néni aki egy őrült régi családi búordarab volt annak idején mert ő 1923-tól anyám születésétől 1930-ig amíg el nem mentek teheránba családostól akkor na erre majd rákérdezek meg maj ráérdez addig ő volt anyámék mellett pesztonka ez egy nevelőnőt jelent vagy mi mi mi a nevelőnő az egy magasabb rangú dolog volt a pesztonka vagy más néven gyereklány a nagyon pici gyerekek mellé szegöttetett cserétke volt és neki nem volt más dolga mint hogy a gyerekeket hagyusztálja sétálni vitte őket fürdette mit tudom én ellátta őket de egy nevelőnőhöz képest aki ott illemre meg nyelvre meg ilyesmire is oktatta a magasabb kaspelieknek a gyerekeit azért a gyereklány vagy pesztonka az egy alacsonyabb rang volt a régi cselét hierarchiában na és a manyi néni egy vírtigli tót pesztonka volt aki érsek újvárról került annak idején budapestre és kifogástalanul tudott magyarul de állítólag szlovákul ugyanilyen jól és ő egész életében ilyen 13-14 éves korától kezdve így élt budapesten hogy ő mindig amíg iskolába nem kerültek a gyerekek addig volt velük tehát és különböző családoknál bukkant fel tehát amikor az iskolába ment a gyerek akkor neki munkát kellett keresni egy újabb családot és oda beköltöz de a a jó gyereklányokat ugyanúgy kézről kézre adták mint ahogy a jó cselé lányokat vagy a jó szakácsnékat úgyhogy manyyi néni mindig nagyon jó családoknál dolgozott és szívesen és nagyon nagy szeretettel beszélt róluk úgyhogy emlékszem hogy sokat emlegette a szlavvik doktorékat és aztán meg is találtam slavvik doktort aki gyerekorvos volt a vízivárosban és manyi náluk is volt anyámék előtt hosszabb ideig na mindenesetre hát manyi ezt csinálta és mindig ott is lakott tehát ez egy bentlakásos állás volt és ezért neki mindig meg volt oldva hogy ő hol lakik viszont családot így nem tudott alapítani nem tehát hogy ez egy ez egy furcsa életformma volt nem az ilyen lányok mint manyi nagyon sokszor hát így pártában maradtak vagy nem is volt szó arról hogy ők szeretnének férjhez menni vagy ilyesmi hanem hanem így dolgozták végig az életüket akár cselédek voltak akár szobalányok vagy szakácsnék hát az édesanna alakját mindenki ismeri de az édesanna az egy nagyon gonosz család keretei között játszódik és azért nem csak ilyenek voltak úgyhogy nálunk például konkrétan tudom hogy a nagyszülői házban is volt szakácsné meg volt sofőr meg kertész egy személyben buzás család balatonfelvidékiek voltak nagyapának ott volt szőlője és akkor onnan hozta ezt a házaspárt annak idején budapestre de ők annyira ragaszkodtak a nagypapa khoz hogy amikor tőlük is elvették a házat akkor is ők ott maradtak abban a kertészlakásban ahol éltek és hiába hogy már nem volt köztük egy munkaadó munkavállaló viszony azért kati néni rengeteget segített a nagyanyámnak meg nagynénémnek csak azért mert szerették egymást és akkor az unoka nővérem a lányukkal a mai napi kapcsolatban van és jóban vannak úgyhogy manyyival is nagyanyám annak idején nagyon szívi és jó viszonyban volt és így történt hogy összetalálkozott manival 949-ben vagy 50-ben az utcán aki akkor már ugye ak már nem volt szokás jobb családoknál gyereklányt alkalmazni vagy kifejezetten gyanúsnak hát igen igen igen ez ez már nem lé létezett meg fizetni kellett volna meg szóval hogy ez már nem volt ilyen és akkor manyi elment egy nyomdába segédmunkásnak és valami egészen mizerábilis leányszálláson lakott egy ilyen…

Említett entitások

Témák

  • családi történetek
  • asszony- és férfisorsok
  • receptek

Személyek

  • Saly Noémi

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Saly Noémi — Sorsok a receptkönyvből (Ep. 070)”

Miről szól ez az epizód: „Saly Noémi — Sorsok a receptkönyvből (Ep. 070)”?

Saly Noémi író, irodalom- és Budapest-történész, muzeológus ebben az epizódban a múltról, családi történetekről, Budáról, valamint asszony- és férfisorsokról beszélget. Elmondja, saját családjának nem hétköznapi története mellett a recepteken keresztül is feltárulhatnak emberi… Az epizód a Az élet meg minden című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2024. 09. 30..

Milyen témákat érint ez az epizód: „Saly Noémi — Sorsok a receptkönyvből (Ep. 070)”?

Fő témái: családi történetek, asszony- és férfisorsok, receptek.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Saly Noémi — Sorsok a receptkönyvből (Ep. 070)”?

Megjelenés: 2024. 09. 30.. Hossz: 2 óra 7 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/az-elet-meg-minden/saly-noemi-sorsok-a-receptkonyvbol-ep-070

Több epizód a Az élet meg minden-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból