Az élet meg minden

Weiner Sennyey Tibor — Varázslók a kaptárnál (Ep. 066)

· PT2H34M7S

Összefoglaló

A méhészet kultúrtörténetét feldolgozó új könyve kapcsán Weiner Sennyey Tibor költő, író és méhész Az élet meg minden podcast vendége. A beszélgetés során szó esik a méhek és a természet kapcsolatáról, az emberiség jövőjéről, az agráriumról és az élelmiszerbiztonságról. Kitérnek…

Röviden

Műsor
Az élet meg minden
Megjelenés
2024. 03. 31.
Hossz
2 óra 34 perc
Szereplők, említett nevek
Weiner Sennyey Tibor, Tóth Szabolcs Töhötöm
Témák
méhészet kultúrtörténete, méhek, természetvédelem, agrárium, élelmiszerbiztonság
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Fejezetek

  1. — A méhmaszkot viselő gombasámán, a méhészet történetének kezdetei.
  2. — A méhész, mint valamiféle ördöngős figura, aki világok határán tevékenykedik.
  3. — Tibor „méhészkarrierjének” kezdetei és a rátestált méhcsaládok.
  4. — Verse, amely ezekről a kezdetekről szól: Az öreg méhész füstölője.
  5. — Mit jelent, hogy „sírnak a méhek” vagy az, hogy „megbeszélni a méhekkel?”.
  6. — Méz: az ősi pszichadelikum és szuperélelmiszer.
  7. — A cukor uralma a mai ember felett (hogyan tér el ettől a méz?) [00:44:58] Mit tanult Tibor a méhektől? A méhészek rejtet
  8. — A családtörténet, amelyben magyar főnemesek és zsidó polgárok találkoznak.
  9. — Internátus Csermajorban: élet a tejesek „Sárospatakján”.
  10. — A tudatos álmodás technikája és a megálmodott versek.
  11. — A nagy utazás: Egy táncosnő és Indonézia.
  12. — Jáva és Bali, és a költészet mint jóga.
  13. — Hamvas Béla és géniusz elmélete.
  14. — Egy gyerekkori történet Petőfi verseivel.
  15. — A Füsti fecske című, meghatározó vers.
  16. — Az esszé, mint kedvenc megjelenési forma.
  17. — Mi az a méhes? Miért szakrális tér is egyben? [01:38:44] Hamvas Béla És Weöres Sándor barátsága és munkásságuk.
  18. — Bekapta-e Weiner Sennyey Tibor is azt a bizonyos „Hamvas-féle ezoterikus legyet”? Ismeretség Szepes Máriával.
  19. — Hogyan képzeljük el Tibor „méhesét”? [01:56:10] Apiterápia: gyógyítás a méheseben és a méhekkel.
  20. — Méhészkedés és világkrízis: miért pusztulnak a méhek napjainkban? [02:14:14] Monokultúra és kert-Magyarország.

Ebben az epizódban

ez itt az élet meg minden a portré interjw podcast gondolatok életstratégiák és világfolyamatok a mindennapi káoszon túl olyan helyen találj nyugalmat amit sokan inkább elkerülnek rovarok között amelyeknek fullánkja van a méhesben de van egy ilyen alapezgés ami egy ilyen ugott nagyon mély tényleg relaxáló rezgés ami miatt építettem is ezt a kis kaptárlevegős méhes házikómat ahol ebbe a zümögésbe ott lehet lenni mert ebbe jó lenni veinnerenyei tibor író költő és méhész számára a méhek egyfajta lakmusz papírt jelentenek arról mesélnek mi történik a természetben körülöttünk hogy milyen a viszonyunk a világ a világgal ahol egyébként ő diák korától tanulja miként teremthető meg a [Zene] szabadságszigete sok mindent láttam a fejen elnyomott cigitől kezdve a nagyon súlyos lelki terrorig és akkor elkezdtünk rájönni arra hogy hogy lehet ezt kijátszani hogy tudjuk megóvni az integritásunkat egy ilyen rendszerbe nem könnyű feladat különösen világválságok idején amely válságok azonban szerinte lehetőséget is rejtenek [Zene] magukban találkozok olyan emberekkel folyamatosan időről időre akik ezt a bizalmat bennem életben tartják szóval hogy hogy minél nagyobb a krízis a válság egyre inkább kikristályosodnak az embereknek a jellemei számomra nagyon megható hogy hogy vannak olyan emberek akik akik megpróbálják kedves hallgatók ez itt az élet meg minden podcast 66 adása inntót szabols töhötön vagyok ebben az epizódban vejner senyei tiborral beszélgetek a méhészet művészetéről kert magyarország jövőjéről a petéző királyról költökről és sámánokról és arról hogy mit ne tegyünk világvége idején a műsort egyébként sem minisztérium sem politikai párt sem más állami szervezet állami alapítvány állami pályázat de még önkormányzat sem támogatja ám az élet meg minden podcast létezéséhez így a szponzorok mellett rád is szükség van a műsort tehát támogathatod a patreonon a támogatás módját megtudhatod a műsor weboldalán amelynek címe azéletmegminden.hu ezen a weboldalon az epizódokhoz bőséges műsorjegyzet is találsz valamint feliratkozhatsz a podcast hírlevelére is ez pedig a stósz ami szintén ingyenes tehát a műsor weblapjának címe még egyszer az [Zene] életmegminden.hu az 1981-ben született veinner senyei tibor költő író műfordító utazó na és méhész is egy személyben ez utóbbi foglalkozásáról természetesen sokat beszélgetünk majd ebben az epizódban hiszen nem régiben jelent meg új könyve amelynek címe a méhészet művészete és tulajdonképpen a méhekkel való foglalatosság vagy inkább a méhekkel való együtt létezésünk kultúrtörténete a téma elsőbblikre talán szakkérdésnek tűnhet de nekem is hamar rá kellett jönnöm hogy ebben a történetben a természethez való viszonyunktól az agrárium és az élelmiszerbiztonság kérdésein át az emberiség jövőjéig annyi minden van hogy nehéz eldönteni melyik témakör ezek közül a fontosabb persze mindeközben szép irodalomról is lesz szó hiszen tibor józsef attila díjas költő is és több mint tucatnyi könyv szerzője egyébként egykor filológusként végzett a szegedi egyetem bölcsészettudományi karán könyvei között találunk eszéköteteket verses köteteket novellákat drámát és kisregényt is és egyben értő és kutatója hamvas béla valamint vörös sándor munkásságának ebben az epizódban tehát veinnersenyei tiborral beszélgetek hagyományról és adaptív rezilienciáról a tanácstalan császárnak adott jó tanácsról barázslókról és költökről az életről meg mindenről kedves tibor nagy szeretettel köszöntelek a műsorban megtisztelő hogy elfogadtad a meghívást én is üdvözlök mindenkit számomra is nagy megtiszteltetés hogy az élet meg minden podcastban szerepelhetek beszélgethetek veled kedves tót szabolcs töhötöm itt annyi felé tudunk elkalandozni hogy én úgy gondoltam hogy kezdjünk egy konkrét képpel és menjünk vissza nagyon-nagyon az elejére mert talán akkor ez segít egy kicsit aha nem is az életedet hanem azt amit csinálsz kontextusba helyezni és ez a kép pedig az új könyvedben olvastam az egyik eszében ami nagyon megragadott ez a méhmaszkot viselő gombaasámán méghozzá ha jól emlékszem ez olyan 7-8000 évvel ezelőtti barlangrajz lehet a tasilin ager barlangjaiban mi ez a figura honnan jött ez mit kell erről tudni hát a mémaszkot viselő gombaasámán elnevezés terence mena adta az istenek eledele című könyvében aminek a magyar fordítása is megjelent pár évvel ezelőtt müller inek a kiváló fordítása tehát ezt a az olvasók megtalálják magyarul is terence meenát így nehéz angolul olvasni mert nagyon komplex szövegeket ír meg teljesen őrült de de mégis zseniális meglátásai voltak és ő sokat foglalkozott azzal hogy a különböző élelmiszerek és azoknak a hatóanyagai milyen hatásal voltak az emberiségre az emberiség története során és amikor észrevett ezt hogy ott a tasir nagerben ami algériában van a szahara kellős közepén manapság az egyik leg kietlenebb és pusztább terület a földbolygón ott rengeteg sok sziklarajz van és köztük visszatérő alak tehát nem egyszer ábrázolták ezt a mélymaszkot viselő gombasámánt akkor ő ezt beemelte az ő történetébe én kicsit utána olvastam ennek és anry lahot nevű kiváló francia régész antropoló us volt aki feltárta ezeket a barlangokat az 50-es években és volt vele egy egy fotóművész jean dominic lazu aki befotózta ezeket az ábrákat de közben festőművészeket is vitt magával a monpnasról akik lemásolták elképesztő jó az anry lahot könyve nagyon izgalmas hogy ő másfél évig hogy szenvedtek ott és hogy reprodukálták ezeket a az őskori sziklarajzokat és hogy hogyan választották külön a különböző korszakokat és hogyan rajzolódott ki az emberiség őstörténetéből egy pici szelet amiben ez a mémaszkos viselő gombaasámán központi szerepet vitt vagy legalábbis fontos szerepe lehetett ugyanis amire eva krin is aki a méhészet és a mézvadászat történetét írta meg egy nagyon szép gyönyörű nagy munkába és evva krin az akit mindenképpen ha angolul olvasnak a kedves hallgatók ajánlok a figyelmükbe ő is kiemelte azt hogy nem írták felül ezeket az ábrázolásokat tehát nagyon sok helyen van olyan hogy több réteg van vagy hogy rárakták a kezüket ugye az volt a korabeli tag mint ahogy ma hogyha az ember a bkv-n utazik akkor látja hogy itt ott a fiatalok odaatagelnek tehát az ős graffitisek az ős graffitisek aek az volt a tek hogy itt jártam és ott volt a kéz és általában ezek ilyen rituális képek voltak és sokféle rajz az arry lahotot később aztán így elvetette a tudományos közös ég az ő elképzeléseit ő ugyanis azt feltételezte hogy valamikor lehetett valamilyen interakciója ezeknek az ősembereknek vagy őskori embereknek vagy neolitkori embereknek valamilyen kapcsolata valamilyen másfajta entitással is és aztán jól ismert az eric von danikennek ebből a sokféle mindenféle hülyeségei de én nem is ezzel foglalkoztam hanem én ebben az új könyvemben a méhészet művészetében am ami most jelent meg ez a 15 megjelent könyvem ebbe 18 eszébe én a méhészet kultúrtörténetét próbáltam megírni de ez se pontos mert valójában méh és ember különös kapcsolatát viszonyát kölcsönhatását próbáltam elmesélni és hát az őskornál kezdve tehát ameddig vissza tudunk pillantani és az őskori barlangfestmények azok amik a legkorábbi forrásaink a miéés ember kapcsolatára és ebből az egy ik az valenciába a pókok barlangjába egy egy konkrét mézvadászat esemény van lerajzolva ahol két mézvadászt látunk egy egy kötélhákcsóm vagy vagy egy nagy fára felmászva ezt ugye nehéz így rekonstruálni és mellette ilyen nagyon nagy méhecskéket tehát ilyen túlmétletzett méheket általában jellemző a sziklarajzokra nem mindre de általában jellemző hogy az ember alak az kisebb vagy ilyen pálcika ember erű még az állatok sokkal kidolgozottabbak sokkal szebbek és vannak ezek a nagyon érdekes ilyen antropomorfizált állatok tehát ilyen emberi tulajdonságokkal vagy emberi alakkal félig ember félig állat figurák amik közül az egyik ilyen kiemelkedő ez a mély fejjel embertesttel ilyen négyzetrácsos testtel visszatérűen ábrázolt figura kettőt is közlünk itt a könyvben abből az egyiknek ilyen minden enféle gombák nőnek ki a a a testéből végig ezek valószínűleg ilyen pszichedelikus gombák voltak tehát látszik is az a gombák alapján hogy hogy pszioocibin tartalmú gombákat látunk és ebből vonja le messzemenő következtetéseit terence meel tehát szerinted nem a siriusról érkezett űrhajósról van szó hát erre szokták azt mondani hogy sem megerősíteni sem cáfolni nem tudom mert nem voltam ott 100z évvel ezelőtt hogy ezt tudjam amit tudunk az az hogy hogy ezek tabuk voltak magyarul az a tudás amit ezek a mésámánok közvetítettetek az egy szent tudás volt vagy tabutudás volt nem szabadott több 1zer éven keresztül felülírni és ebben a legelső eszélyben amiben erről írok ott azt próbálom kiemelni hogy mennyire izgalmas hogy hogy kezdetben egy flórában és faunában hihetetlenül gazdag képeket látunk tájat látunk magunk előtt ahol ezek az ősök ezek az ősember ott éltek és ezt ábrázolták és aztán meglátjuk a fegyverek megjelenését meglátjuk a nagy vadászatok lerajzolását meglátjuk a nagy marha csordák megjelenését a a lahot ezt feltételezi hogy túllegeltették ezeket a legelőket és így száradtak ki tehát mindenképpen emberi hatás volt tehát most már ott sivatag van és aztán ahogy telnek az évezredek egyszer csak azt látjuk hogy már egymás ellen vívott csatákat látunk a flóra és fauna egyre szegényesebbé válik a rajzokon ma pedig mondom a világ egyik legkeményebb helye tát iszonyú meleg van nappal hideg éjjel nagyon kevés növény egy-két ilyen torg törzs járkál arra egyébként az unesco által védett terület és hát ismerősek lehetnek ezek a barlangok vagy ilyesmi barlangrajzok a a kedves hallgatóknak a mert biztos hogy látták az angol beteget az t hallottak az úszók barlangjáról tehát hogy a sivatagban ilyenek voltak azért voltak mert voltak folyók volt élet és az ember megjelenése megváltoztatta a flórát és a faunát ez a méhsámán akkor tulajdonképpen a méhészek ősének tekinthető aki egy köztiszteletben álló ősi tudást hordozó méhekkel foglalatoskodó ember lehetett ez egy nagyon jó kérdés egy későbbi eszében ebben a kötetben beszéltem arról hogy az ördöngős méhészről ahogy a magyar néphagyományban például hogyan jelenik meg a méhész de máshol is más hagyományokban is azt látjuk hogy a méhész az egy ilyen egy ilyen határon lévő figura hát ilyen furcsa kalapba van meg kabátba nagy füstpamacsok úsznak körülötte és olyan rovarok közélében mászkál folyamatosan amit a legtöbb ember igyekszik elkerülni mert mert fullánkjuk van és végül ami nála megjelenik termékként vagy értékként a méz az ugye egy szuper élelmiszer és nagyon sok áig a cukor elterjedéséig azért a méz volt a legfőbb és leg egyik legértékesebb édesítőszer és azon kívül még egy csomó olyan termék kapcsolódik a a méhészethez mint például a mévias amiből gyertyát öntöttek és a fényt kapcsolták hozzá de ezek csak a az anyagi dolgok mert egyébként meg a nagy hagyományokban akár mondjuk egyiptomban arról is külön írtam ott ré isten a napisten könnyeinek tartották a méhek és máshol is a méhek azok ilyen szeretett tisztelt szent állatok voltak és a méhész meg valahol az emberek és ezek között a furcsa méhek között vagy a rovarok között járkál tehát mindenképpen egy meesgyén van egy határ területen van és valamiféle tudásnak kell hogy legyen a az őrzője külön papiaszt volt az ókori egyiptomban a méhészeknek csak a fáraónak adóztak tehát erről vannak feljegyzések talán nem véletlenül m mondjuk azt hogy tejjel mézzel folyó kánaán ugye a szentírásban így írják le azt a helyet az áhított helyet ahova a zsidóságnak el kell jutnia és egy csomó ilyet találunk a különböző kultúrákban lehetséges hogy a méhész az valamilyen ilyen határőrszerű a látható és a láthatatlan világ között mindenképpen ha ilyen sámán ruhában jelenik meg maszkban ezekkel a sámánok által preferált pszichedelikus gombákkal ábrázolva akkor az ott valami olyasmit látunk ami egy egy vagy szentember vagy varázsló vagy valami nagy tudásőrzője lehetett de ezek már csak utólagos elképzeléseink mindenről a másik barlangrajz kapcsán a valenciai kapcsán mézvadászt említettél hogy a méhész és a mézvadász az egy két külön foglalatosság volt vagy ezt hogy kell elképzelni hát igen máig is vannak azért még mézvad áok egy-két helyen nem sok helyen mert már egyre kevesebb vadon élő mé van a mézvadász aki kirabolja a a méhek fészkét és elviszi a lépestül a a mézet bár pont van egy nagyon jó film amit ajánlok itt a méhes filmek fesztiváljáb a honeyland a mészföld egy macedon dokumentum filmszerű valami ami egy utolsó ilyen tradicionális macedon méhész hölgynek az életét mutatja be nagyon álom nagyon szép film és ott látjuk milyen volt ez a mézvadászat tehát nem volt érdeke annyira kirabolni a méheket hogy azok elpusztuljanak abba hanem pont az volt a lényeg hogy oda vissza tudjon járni idővel és a látunk filmet vagy láthatunk filmet az interneten a nepáli mézvadászokról akik ilyen életveszélyes helyekre mászkálnak fel az egy teljesen másfajta mé egyébként ami ami ott van ezek nagyon különböznek nek a méhészettől főleg a tudatos méhészettől az a fajta méhészet amit most látunk vagy hogyha valaki felidéz egy képet hogy a kaptárak között ilyen védőruhában mászkál valaki egy füstölővel az egy viszonylag új fejlemény vagy ennek is megvannak az ősi formái megvannak az ősi formái a kasos méhészkedés vagy az ilyen tönkökben való méhészkedés vagy az erdei méhészkedés ennek volt egy folyamata hogy ahogy hogy eljutottunk idáig de körülbelül olyan 200 évvel ezelőtt találták azt ki hogy hogy akkor ilyen keretekre rakni a a lelépeket és az volt a megfejtés igazából mert nagyon sokat kísérleteztek ezzel évszázadokon keresztül hogy hogy egyszer csak az egyik nagyon okos méhész leírta azt hogy hogy a méheknek kell hely ezt léputcának hívjuk magyarul és ezért van a kereteknek egy ilyen kis vála ami pár mim 4 5 hat aiszem valami ilyesmi most bocs hogy nem pontosan mondom de hogy egy akkora teret hagy a lépek között ahol a méhek elférnek és akkor innentől kezdve már sokkal jobban kezelhetővé vált az ember számára a mélycsalád egyébként nagyon sokáig a kasos…

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Weiner Sennyey Tibor — Varázslók a kaptárnál (Ep. 066)”

Miről szól ez az epizód: „Weiner Sennyey Tibor — Varázslók a kaptárnál (Ep. 066)”?

A méhészet kultúrtörténetét feldolgozó új könyve kapcsán Weiner Sennyey Tibor költő, író és méhész Az élet meg minden podcast vendége. A beszélgetés során szó esik a méhek és a természet kapcsolatáról, az emberiség jövőjéről, az agráriumról és az élelmiszerbiztonságról. Kitérnek… Az epizód a Az élet meg minden című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2024. 03. 31..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Weiner Sennyey Tibor — Varázslók a kaptárnál (Ep. 066)”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Weiner Sennyey Tibor, Tóth Szabolcs Töhötöm.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Weiner Sennyey Tibor — Varázslók a kaptárnál (Ep. 066)”?

Fő témái: méhészet kultúrtörténete, méhek, természetvédelem, agrárium, élelmiszerbiztonság.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Weiner Sennyey Tibor — Varázslók a kaptárnál (Ep. 066)”?

Megjelenés: 2024. 03. 31.. Hossz: 2 óra 34 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/az-elet-meg-minden/weiner-sennyey-tibor-varazslok-a-kaptarnal-ep-066

Több epizód a Az élet meg minden-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból