Az Én Kék Zónám

Vinter Éva: A nárcisztikus kapcsolat is egy függőség | Az Én Kék Zónám #23

· PT50M42S

Összefoglaló

Vinter Éva life coach és párkapcsolati tanácsadó a nárcisztikus kapcsolatokról beszél, kiemelve, hogy azok függőséget okozó, fájdalmas dinamikák. Az epizódban szó esik a nárcisztikus személyiség jellemzőiről, a viselkedésmintákról, a traumás kötődésről, és a gyógyulás…

Röviden

Műsor
Az Én Kék Zónám
Megjelenés
2025. 06. 12.
Hossz
51 perc
Szereplők, említett nevek
Vinter Éva
Témák
nárcisztikus kapcsolatok, függőség, traumás kötődés
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Fejezetek

  1. — Intro 01:06 A nárcisztikus divatszó lett 03:11 Több a férfi nárcisztikus? 04:08 A nárcisztikus személyiségzavar örökölhe
  2. — A grandiózus énkép 09:33 Van a nárcisztikusban empátia? 10:54 A szerelembombázás időszaka 12:59 A hullámvasút-dinamika 1
  3. — A nárcisztikusnak miért jó a toxikus kapcsolat? 18:46 A nárcizmus és a monogámia 19:47 Hatalmas melót fektetnek be a nár
  4. — Kik a nárcisztikusok első számú áldozatai? 25:48 Hogy lehet kilépni egy nárcisztikus kapcsolatból? 27:14 Mikor jut el az
  5. — Az áldozatok többsége nem tud haragot tartani 29:40 Traumás kötődési szólamok 31:21 A nárcisztikus kapcsolat egy függősé
  6. — Két nárcisztikus egy csárdában 35:46 A gyógyulási folyamat és eszközök 39:22 Jellemző a fizikális abúzus? 40:21

Ebben az epizódban

Amikor visszatérően újra és újra elárul engem ez az ember.

Amikor visszatérően ismételten elárulja a bizalmamat.

Amikor empátiaányt mutat, akkor beszélünk nárcisztikusról.

Winter Éva Life coach, szexuális és párkapcsolati tanácsadó.

Az elmúlt években szívvel, lélekkel azon dolgozott, hogy segítse a nárcisztikus bántalmazás túlélő.

Filozófiájának középpontjában az önreflexió, az önempátia és a tudatosság fejlesztése áll.

A nárcmusnak megvannak a sajátos kritériumai, és ugye azért nem személyiségzavart említek, mert az egy diagnózis.

Ahhoz, hogy valaki egy ilyen diagnózist kapjon, ahhoz azon kívül, hogy neki teljesítenie kell a diagnosztikai kritériumokat, amiben olyan van, hogy például ugye az empátiaány, akkor ott van nekünk a felszínes kapcsolatok fenntartása, a grandiózus énkép, ami lehet nyílt, lehet rejtett, de mindenképpen ott van valahol ez a grandiozitás.

Saját tapasztalatait is beemelve empatikus jelenléttel és gyakorlati eszközökkel támogatja klienseit.

Módszerének lényege, hogy nem megmentőként lép fel, hanem partnerként, eggyenragófélként segíti kliensit.

Nagyon köszönöm a meghívást és én is örülök, hogy itt lehetek.

A nárcisztikus szó én azt gondolom, hogy az elmúlt öt évben elképesztő sűrűségben jelent meg a hétköznapi párbeszédekben.

Szinte tényleg a a barátok, barátnők egymással már egy félmondattal nárci, vagy már egy rövidítéssel leírják valakinek a személyiségét, és nagyon sok mindent megmagyaráznak ezzel.

De picit térjünk vissza a gyökerekhez.

Kit is nevezünk nárcisztikusnak?

Ez egy nagyon jó kérdés, és azért nagyon jó kérdés, mert veszélyes ezzel a szóval dobálózni.

Én is ezt látom, hogy nagyon sok helyen beszélnek róla, nagyon sok ember elkezdett beszélni róla, tényleg egy szinte egy divathullám lett ez, hogy hogy beszélünk erről.

És azért probléma ez, amikor ezt dobáljuk, ezt a szót, és nem megfelelően használjuk, mert érzéketlenít bennünket és ilyenkor nem vesszük észre a valódi problémát, a valódi nárcisztikust.

Ugye a valódi nárcisztikust mindenképpen jellemzi egyfajta viselkedésmintázat.

Attól, hogy valaki elhagy engem, vagy akár egyszer megcsal engem, vagy csak nem azt teszi, amit én szeretnék, vagy nem úgy bánik velem, például nemet mond rám, azt mondja, hogy nem szeretne velem kapcsolatot, ettől nem lesz valaki nárcisztikus. attól, hogy elutasít engem, vagy attól, hogy okoz nekem egy csalódást, amikor visszatérően újra és újra elárul engem ez az ember, amikor visszatérően ismételten elárulja a bizalmamat, amikor empátiaányt mutat, amikor a legközelebbi kapcsolatomról van mondjuk szó, akinek mindig mellettem kéne állni, akinek ténylegesen támaszomnak kéne lennie a nehéz időszakokban, és mégis ő az, aki megnehezíti ezeket, mert érzelmileg bántalmaz, mert leértékel, mert elveszi a magamba betett bizalmamat, mert mondjuk ott vannak ugye a nárcisztikus jegyek, hullámvasút dinamikát hoz be ebbe a kapcsolatba, folyamatosan destabilizál és a bántalmazásnak különböző módjait alkalmazza rajtam, akkor beszélünk nárcisztikusról.

Nagyon-nagyon gyakran nekem, legalábbis nekem a fejemben férfiként jelenik meg a nárcisztikus szemé.

Tehát ha belegondolok abba, hogy ki a nárcisztikus, akkor valójában mindig egy férfit képzelek el.

Mennyire egyenlő arányban oszlik meg a nők és a férfiak között ez a személyiségzavar?

Ezzel a válasszal nem szoktam népszerű lenni, de egyáltalán nem egyenlő arányban.

Nagy többségük férfi, hogyha ha arányokról beszélünk, akkor mondjuk 75%-ot kell legalább mondanom.

És ennek aztán nyilván vannak okai, tehát vannak szocializációs társadalmi okai annak, hogy hogy a férfiak körében sokkal erősebben jelen tud lenni ez a fajta személyiség.

De de alapvetően elmondhatjuk, hogy 75 és és 25% közétehető nagyjából a férfiak nők aránya.

Tehát nem tévedsz akkor, amikor nárcisztikusra gondolsz, és mondjuk alapvetően egy férfi képejük jön elő.

Mennyire családilag hozott személyiség zavar ez?

Mennyire a gyerekkorunkban van implentálva?

Az, hogyan lesz valakiből nárcisztikus, arról tényleg órákat lehetne beszélni.

Nagyon sok módja van ennek, de az újabb kutatások már bizonyították azt, hogy ennek van egy örökletes háttere, hogy ennek van, ha más nem, lehet, hogy majd 20 év múlva kiderül, hogy ez konkrétan melyik gén, de az már egyértelműnek tűnik, hogy van egy születési habitus, ami hogyha megvan, akkor az arraépülő gyermekkori bántalmazás, traumák, sérülések nagyon nagyon valószínűvé teszik ennek a személyiségtípusnak a kialakulását.

De nem kell hozzá feltétlen az, hogy valaki gyerekkorban mondjuk bántalmazást éljen meg.

Nem kell hozzá az, hogy hogy ő maga nagyon erős traumákat éljen meg, mert ugyanígy, és ezt is tekinthetjük egyébként bántalmazásnak, sérülésnek, az is hajlamosít, hogyha megvan ez a születési habitus, amiről ugye beszélünk, hogy szükséges, és emellé mondjuk az adott szülő túlbabusgatja ezt a gyereket, olyan dolgokra gondolok itt, hogy te vagy a legkülönlegesebb a világon, te mindenkinél többet érsz, te sokkal különlegesebb vagy, és érték értékesebb vagy, mint a többi gyerek, mert ez is egyfajta sérülést okoz a gyereknek, és ez is egyfajta irreális világkép elé állítja őt.

És ez is okozhatja például azt, nincsenek ugye következmények a tetteinek nincsenek következményei, nem tanítja meg arra a szülő, hogy felelősséget kell vállalni.

És aztán hogyha megvan a születési habitus, akkor ebből is kialakulhat a nárcisztikus személyiség.

Ez személyiség vagy személyiség zavar?

Mert ugye sokan mondják azt, hogy mindenkiben van egy kis nárci, tehát hogy mindannyiunkban van egy kicsi, csak itt ne a mértéken múlik minden.

És én erre mindig veszek egy nagy levegőt, amikor ezt hallom, hogy mindenkiben van egy kicsi nárci, mert ez nem igaz.

Ez olyan, mintogyha azt mondanánk, hogy hát mindannyian egy kicsit pszichopaták vagyunk.

Hát nem nem vagyunk mindannyian.

Itt ugye nagyon fontos elkülöníteni azt, hogy a nárcizmus van egy spektrumon, annak vannak különböző fokozatai.

És ez ez a skála ez nem azt jelenti, hogy én vagyok a közepén vagy az egyik végén, és a nárcisztikus a másikon.

Egy áldozat nincs ezen a skálán.

Az egy teljesen másik skála, ahol egy áldozat mozog.

A nárcisztikus működés, a viselkedési minták, azok nagyon sajátosak, és nem lehet ráhúzni ezt arra, hogy mindenkiben van egy kicsi.

Amit ugye szoktak mondani, hogy egészséges nárcizmus, ami egy oximoron, egy nem létező dolog, ez egy teljesen ellentét.

Én inkább azt mondanám, hogy az egy talán erős önérvényesítés, amire ezt szokták mondani, amikor kiállok magamért, amikor vagy akikor ne adj isten akár el tudok jutni odáig, hogy én szeretem magam és értékelem magam és határokat húzok és megbecsülöm magam és elvárom ezt másoktól.

És erre szokták általában azt mondani, hogy van egy egészséges nárcizmusom.

A nárcizmusnak megvannak azok a sajátos kritériumai.

És ugye azért nem személyiségzavart említek, és ezért nagyon jó ez a kérdés, mert az egy diagnózis.

Ahhoz, hogy valaki egy ilyen diagnózist kapjon, ahhoz azon kívül, hogy neki teljesítenie kell a diagnosztikai kritériumokat, amiben olyan van, hogy például ugye az empátiaány, akkor ott van nekünk a felszínes kapcsolatok fenntartása, ott van a a grandiózus énkép, ami lehet nyílt, lehet rejtett, de mindenképpen ott van valahol ez a grandiozitás.

Ez mit jelent az, hogy ő magát gyakorlatilag egyfajta ilyen világ megmentőjéként képzeli el, vagy egy felsőbb rendű lényként?

Az, hogy megmentőként vagy felsőbb rendű, mindenképpen felsőbbrendűként képzeli el, az, hogy megmentőként vagy éppen csak azt érzi, hogy mások hozzám képest semmik, és és én vagyok a a világ tetején.

Ez ez egyéni, de a grandiozitás mindenképpen azt jelenti, hogy értékesebbnek tartja magát másoknál, és erre keres visszaigazolást.

Ezért kell neki folyamatosan az ellátmánynak nevezett visszaigazolás, ami lehet rajongás, lehet megerősítés, lehet bármiféle különleges bánásmód.

És ugye ott van nekünk a jogosultság, ami ami meg a feljogosítottságnak az érzése, ami megint csak kritérium.

De ha ezeket mind-mind teljesíti is valaki, akkor sem kaphat egy nárcisztikus diagnózis. nem kaphatja meg a nárcisztikus személyiségzavar diagnózisát, csak abban az esetben, ha ő maga kéri a diagnózist, azt mondja, hogy itt vagyok, problémám van és diagnózist szeretnék, illetve ő maga eljut arra a pontra, ahol azt mondja, hogy az én viselkedésem, az én saját viselkedésem az életemben problémákat okoz, értékvesztést okoz, és a körülöttem lévő embereket, illetve a kapcsolataimat tönkreteszi.

És ez az, amit a nárcisztikusok többsége nem tesz meg.

Sőt, azt látjuk, hogy nem értékvesztést okoz nekik a működésük.

Egy csomó előnyt okoz nekik egy csomó helyzetben.

Nagyon sok élethelyzetben jobban érvényesülnek, törtetőbbek tudnak lenni empátia nélkül, empátia hiánnyal élve.

Nem foglalkozom azzal, hogy kinek az állásába kerül az, hogyha én teszek valami olyat, amivel én előrébb jutok, illetve megszerzem azt a partnert, akit én meg akarok szerezni, mert nem nem számít, hogy milyen módszerrel.

Nem számít a nem számít, hogy milyen áldozatok útján tesz.

Ha nem empatizálok, akkor nem számít az, hogy másoknak ezzel milyen károkat okozok.

És belőlük tényleg hiányzik az empátia.

Én azt szoktam mondani, nyilván ez nem egy hivatalos megfogalmazás, csak érzékeltetés kedvéért szoktam úgy fogalmazni, hogy nem használják az empátiájukat.

Van egy úgynevezett kognitív empátiájuk, ami nagyon-nagyon erős.

A kognitív empátia azt jelenti, hogy én például el tudom képzelni azt, hogy ha én neked valami bántó dolgot mondok, az neked rosszul fog esni, vagy ha ezt és ezt és ezt eszem valaki ellen, hogy fogja magát érezni.

Ez nem jelenti, hogy én együtt érzek, hanem tudatosan fel tudom azt mérni, hogy mit fog ő érezni.

És ez rendkívül jó egyébként arra, hogy felmérje az embereket, hogy tudja, hogy ha ezt teszem, akkor ezt fogja.

Ha ha ezt akarom elérni, akkor ezt kell hozzátennem.

Tehát mindenképpen segít a nárcisztikusnak abban, hogy ő hogy ő fel tudja mérni ezt a másik embert és hatékonyabb manipulációs eszközöket fejleszten de a kognitív empátia nem egy valódi empátia.

Ahhoz még szükség lenne arra, hogy ő ténylegesen együtt érezzen ezzel a másik emberrel.

Amikor én nem csak tudom, hogy ha én bántó dolgot mondok neked, az neked fáj, hanem rosszul is érzem magam a te fájdalmad láttán, és azt érzem, hogy én ezt nem akarom, én nem akarok neked ilyet okozni, és ezért mindent megteszek, hogy legközelebb ne tegyen meg.

De ugye, hogyha hiányzik ez, akkor akkor nem vagyok motivált elkerülni ezt a viselkedést.

Nagyon sokan mesélnek arról, hogy ők fantasztikus udvarlók.

Tehát amikor mondjuk egy párkapcsolat elején elindul elindulsz mondjuk egy egy szerelmi úton, akkor akkor a csillagokat képesek lehozni az égből, és elképesztő varázslatokat és hókuszpókuszokat, és tényleg a legszerencsésebbnek érzi magát az ember, hogy hogy őt választotta ez a férfi, vagy éppen az a nő, aki aki aki ott van.

És valahol ez egyszer csak ez a csodálatos kép, ez elkezd elhomályosodni, és teljesen egy másik arcát mutatni.

Körülbelül mennyi idő az, amíg átváltoznak a valódi arcukra?

Ez megint csak egyéni, és általában attól függ, hogy mikor érzi az adott nárcisztikus azt, hogy te megvagy.

Ugye amiről itt beszélünk, az a szerelembombázásnak a jelensége.

Ezt magyarra így szoktuk fordítani.

Ez a love bombingnak az időszaka, amikor a nárcisztikus pontosan a kognitív empátiáját has empátiáját használva felméri azt, hogy te mire reagálsz jól, mi az, amire nagy, pozitív érzelmi reakciót adsz, mi az, ami neked úgymond bejön, és ez alapján felépít neked egy képet.

És gyakorlatilag ilyenkor akik ügyesek a szerelembombázásban, azok a nárcisztikusok a egy egy ezüst tálcán fogják eléd rakni azt a partnert, akiről te mindig is álmodtál, és már esetleg nem is remélted, hogy megtalálod.

És ennek nagyon nehéz ellenállni.

És amikor ez behúz téged, és általában ugye jellemzően a szerelembombázással nagyon gyorsan működnek a dolgok, nagyon gyorsan követi egyik lépés a a másikat, nagyon gyorsan jön az, hogy egy pár vagyunk összeköltöztünk eljegyeztük egymást, most már házasok is vagyunk és már jön a gyerek is.

És ez mind-mind egy sodrás, egy egy gyors dinamika.

És amikor a nárcisztikus azt érzi, hogy te már megvagy, te elhitted, hogy én ez a csodálatos ember vagyok, te már annyira kötődsz hozzám, hogy már nem tudnál elmenni, akkor van amikor egész hirtelen váltással, de általában azért így is fokozatosan elengedi ezt a képet, elengedi ezt a hamis, felépített illúziót és elkezdődik a hullámzás, elkezdődik a leértékelés, elkezdődik az a dinamika, amit ugye a hullámvasút dinamikának szoktunk nevezni, ahol a szerelembombázás után jön a leértékelés, eldobás, aztán a visszaszívás és egy ciklikusan ismétlődő hullámzó dinamikába kerülünk bele, ahol már az érzelmi bántalmazásnak egy egyre erősödő formáját fogjuk tapasztalni, de ezzel a hullámvasúttal talán még jobban, még szorosabbra is kötik ezt a szálat, nem?

Nem, mert picit ahhoz szokták ezt hasonlítani.

Pont múltkor néztem egy elemzést, mint amikor a félkarú rablóval játszunk a kaszinóban, és tulajdonképpen egyszer végre nyerünk, és annak a az élmény, hogy egyszer nyertünk, emiatt muszáj újra és újra játszanunk, hogy megint nyerjünk.

És tulajdonképpen ez a hullámvasút is olyan nagyon csodálatosak a fentek a nárcisztikussal, hogy hogy folyamatosan kibírod a lenteket, hogy jöjjön megint egy fent.

Pontosan. ugyanis ez egy olyan ez a hullámvasút dinamika, ez lényegében a szakaszos megerősítésnek a tökéletes leképezése.

Ugye a szakaszos megerősítés az a pozitívatív ingerek előre nem látható váratlan váltakoztatását jelenti.

És ez minden egyes emberre egyébként most állatkísérletekkel igazolták, hogy még állatokra is nagyon addiktívan hat.

És és ez konkrétan azt csinálja az emberrel pszichésen, mint a félkarú rabló, mert ugye bedobom az érmét, meghúzom a kart, néha jön valami, néha kapok valamit, néha nem, de…

Említett entitások

Témák

  • nárcisztikus kapcsolatok
  • függőség
  • traumás kötődés

Személyek

Szervezetek, cégek

  • Az Én Kék Zónám

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Vinter Éva: A nárcisztikus kapcsolat is egy függőség | Az Én Kék Zónám #23”

Miről szól ez az epizód: „Vinter Éva: A nárcisztikus kapcsolat is egy függőség | Az Én Kék Zónám #23”?

Vinter Éva life coach és párkapcsolati tanácsadó a nárcisztikus kapcsolatokról beszél, kiemelve, hogy azok függőséget okozó, fájdalmas dinamikák. Az epizódban szó esik a nárcisztikus személyiség jellemzőiről, a viselkedésmintákról, a traumás kötődésről, és a gyógyulás… Az epizód a Az Én Kék Zónám című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 06. 12..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Vinter Éva: A nárcisztikus kapcsolat is egy függőség | Az Én Kék Zónám #23”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Vinter Éva.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Vinter Éva: A nárcisztikus kapcsolat is egy függőség | Az Én Kék Zónám #23”?

Fő témái: nárcisztikus kapcsolatok, függőség, traumás kötődés.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Vinter Éva: A nárcisztikus kapcsolat is egy függőség | Az Én Kék Zónám #23”?

Megjelenés: 2025. 06. 12.. Hossz: 51 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/az-en-kek-zonam/vinter-eva-a-narcisztikus-kapcsolat-is-egy-fuggoseg-az-en-kek-zonam-23

Több epizód a Az Én Kék Zónám-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból