Cégépítők

Mitől maradhat sikeres egy családi vállalat generációkon át? – Béres Marcell, Béres Gyógyszergyár

· PT2H7M15S

Összefoglaló

Béres Marcell, a harmadik generációs vezető, a Béres Gyógyszergyár elnöke a Cégépítők podcast vendége. Beszél a családi vállalatok örökségének átvételéről, a generációkon átívelő siker titkairól, és a piaci alapon nyugvó üzleti kultúráról. Kiemeli a "business first" elvet…

Röviden

Műsor
Cégépítők
Megjelenés
2026. 06. 03.
Hossz
2 óra 7 perc
Szereplők, említett nevek
Béres Marcell, Egerszegi Krisztián, Barazsy Ákos
Témák
családi vállalat, generációváltás, üzleti kultúra, örökség
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Fejezetek

  1. — Harmadik generációs vezetőként a Béres élén 00:08:00 A Béres Csepp megszületése és a rendszer elleni harc 00:20:00 Hogya
  2. — Generációváltás és a családi vállalkozás építése 00:31:00 A szolnoki gyár és a modern gyógyszergyártás felépítése 00:35:
  3. — Befektetések, kudarcok és nehéz üzleti döntések 01:05:00 Mitől maradhat releváns egy márka 50 éven át? 01:35:00 Vezetői
  4. — A Béres jövője és a következő generáció kihívásai További információ: https://www.cegepitok.hu/2026/06/03/beres-marcell-

Ebben az epizódban

teljes mértékben elletetleníett a nagypolitika.

Leállította, meghamisították direkt a vizsgálati eredményeket, hogy azt lehessen mondani, hogy ez teljesen hatástalan vagy akár ártalmas.

Sokaknak megfordul fejbe, hogy hú ez milyen könnyű.

Át kell venni, bekerülni apukának a székébe, és akkor ez magától megy.

A tulajdonos családnak a változását végigísérik ugye a kollégák.

Akarva akaratlanul azért vannak benne szappanoperai elemek.

Én nagyon komolyan veszek egy elvet, és ezt a jövőben is komolyan fogjuk venni.

Ez a business first alve, ami azt jelenti, hogy egy családi cégben természetesen bármilyen családtag dolgozhat, de csak piaci alapon.

Tehát szerintem egy családi vállalatnak a sírja hosszútávon, hogyha ebből egy ilyen elfekvőt csinálunk.

Üzleti kulturális szempontból szerintem ez egy nagyon fontos dolog, hogy a tulajdonos meg a vezető éljen úgy korrekt módon, hogy bármelyik kollégáját meg tudja írni vacsorára.

A siker számomra hosszútávú kiegyensúlyozott értékteremtést.

A miniérennél mindig is az volt a célunk, hogy támogassuk a hazai vállalkozókat.

Ezért is indítottam el a célgépítő podcastet.

A legtöbb vendég ugyanazt mondja, nem volt sima útjuk a sikeres cégig.

Elakadásokon, hibákon és újraterávezéseken keresztül értek a csúcsra.

A káosz volt a legjobb akadály.

A cégben szét voltak szórva az adatok és információk, s nem volt egy központi irányítópult, nem volt meg a rendszer.

Így pedig nem adatok alapján döntöttek, hanem érzéstől.

Ha te is meg akarod érteni, hogy hol akadsz el a cégépítésben, akkor kérd az ingyenes minicen cégdiagnózist a minicierem.hu/ diagnózis oldalon.

Segítünk, hogy ott fejleszd a céged, ahol valóban szükség van rá.

Dolgozz katékonyabban. >> Ma egy harmadik generációs vezetővel fogok beszélgetni, a legnagyobb magyar tulajdonú gyógyszergyárnak az elnökével.

És szerintem itt nagyon érdekes sztorikat hallhatunk majd a múltból, de talán mindenkit jobban érdekel az, hogy egy új mentalitással hogy lehet egy nagy múltú céget átvenni, azt továbbvezetni, milyen kihívások vannak ebben, mennyire egyszerű volt egyébként az átadás átvétel és az örökség, az engem különösen érdekel, hogy mekkora terhet rak egy fiatal vezetőnek a válára.

És emellett persze nem csak arról beszélünk, hogy hogy kell majd gyógyszerekkel foglalkozni, hanem nekem külön tetszik ebben az egész történetben az, hogy az alaptevékenység mellett tovább gondolva átmentek befektetés szinten más iparákba vagy területre, ha így nézzük a gyógyszer nagy kereskedelembe.

És hát igazából nagyon sok esetben ez szerintem j szokott jönni, hogy az embernek a szívéhez a bor közel áll borászat is lett. hogy meg kíváncsi vagyok, hogy ez mennyire jó vagy nem jó biznisz és mennyivel másabb, mint az alaptevékenység.

És igazából kíváncsi vagyok azt, hogy emberileg ezt hogy lehet megélni, mi a jövő, mi a jövőkép, hogyan lehet egy fiatal embernek továbbvinni egy egy óriási örökséget.

És a mai vendégem Béres Marcella, Béres gyógyszergyárnak az elnöke.

És ha hasonlóan érdekes és izgalmas sztorikra vagytok kíváncsiok, kérlek iratkozzatok fel a cégépítők csatornáira.

Marcára, köszönöm szépen, hogy elfogadtad a meghívást.

Én is köszönöm a meghívást és üdvözlöm a kedves nézőket, hallgatókat is. >> Na, hadd kérzem meg gyorsan, ha már itten szóba került a borászat is.

Melyiket szereted jobban, a Béres Cseppet vagy a Béres tokait? >> Hát a kettőt együtt, nem?

Tehát az a nagyapám amúgy híres volt arról, hogy Tokai Borban vagy borban, de szerető is a Tokai abba vette be a bérescseppet, és azt mondta, hogy így hat a a legjobban. >> Öregekre hallgatni kell. >> Igen, öregekre hallgatni kell.

Én én a az egy büszkeség nyilván, hogy hogy a tokai márk az egy 500 éves márkanév, a leg legidősebb, le régebbi magyar márkanév, a Bércsep meg egy 50 éves márkanév.

Összeköti őket az, hogy mind a kettő hungarikum.

És hát azért az nem rossz dolog, hogyha két hungarikummal is tud foglalkozni az ember. >> Hát szerintem felemelő érzés lehet mindenképpen. >> Igen.

Én azért a hétköznapokban több éresettcseppet fogyasztok sajnos mostanában.

Hát nem sajnos, de mint bort, de azért időnként elfogy egy jógel.

Ha egy kicsit átnézzünk az üzletre, ha a sikerről beszélünk, akkor neked mi a mi a sikernek talán a legjobb mérőszáma? >> A siker számomra a hosszútávú kiegyensúlyozott értékteremtés.

Tehát sokszor halljuk azt, hogy a pénz, csak a pénz.

Én úgy gondolom, hogy pénz nyilván fontos, kapitalista rendszerben működünk, és ahhoz, hogy túléljünk, fontos az, hogy profitot termeljünk.

De én én azt nem tartom jónak, hogyha ez az egyetlen mérce, és nem tudunk hosszútávon gondolkodni, és tényleg olyan olyan tevékenységet folytatni, aminek amiben van egyéb érték is, és nem csak a tulajdonosoknak, hanem mindenki másnak, aki ebben részt vesz.

Úgyhogy nekem ez a cégként ez a siker, vállalatvezetőként meg emberként meg az, hogy azért ez tök jó, hogyha hogyha az emberonosan tud egy ilyen céget vezetni. >> És ha beosztod a pénzt, a kapitalista rendet, egészség vagy akkor a üzleti siker, erre mi a válaszod?

Melyik a fontosabb? >> Hát egyértelműen az egészség.

Szerint ha egészség van, akkor minden van. >> Na ez egy igen, egy nagyon fontos mondás, aztán majd megkeressük azt, amit amit meg kell ehhez tenni.

Mi volt neked a nagyobb kihívás?

Átvenni ezt az egész elnöki pozíciót, vagy egyszerűen bejárni azt az utat, amíg eljutottál oda, vagy valami teljesen más? >> Mihez képest kérdezed ezt, hogy hogy nehéz a eddigi szakmai életutat során.

Én úgy gondolom, hogy hogy a az az út, amit amit bejártam, azt hát hogyha kívülről ránéznek egy egy emberre, aki egy nagy céget örököl, akkor sok sokaknak megfordul fejbe, hogy hú ez milyen könnyű. át csak át kell venni, bekerülni apukának a székébe, és akkor ez magától megy.

Aki benne van, vagy aki közelebb van ehhez az egészhez, ez azért látja azt, hogyha tényleg teljesítmény alapont akarja az ember átmenni, tényleg úgy, hogy fontos neki az, hogy ez a jövőben is működjön és fejlődjön, akkor azért ez nem egy egyszerű feladat.

Sok szempontból nem egyszerű feladat.

Az egész generációváltás nyilván egy nagyon hosszú és nagyon rögös út, amit amit be kell járni.

Én ehhez igyekeztem úgy állni, és ennek megvoltak természetesen azért az alapjai, amit a szüleimtől is hozok, hogy hogy alázattal, szorgalommal bele igyekeztem beletanulni a a dolgokba, bejárni a a ranglétrát, ha egy gyorsított pályán is, de azért bejárni a a a ranglétrát a a cégben.

És és nagyon fontos volt számomra, hogy amikor eljön az a pillanat, hogy hogy elnök legyek, ugye ez 24 szeptemberében történt meg, akkor azért a legtöbb kollégám fejében remélem, hogy így van, őket kell megkérdezni, de azért bízom benne, hogy így van, meg a külső partnerek szemében is ez egy jó döntés legyen, megfelelő legitimációm legyen a szervező kifele, befele, hogy ezt én jól fogom tudni csinálni, meglegyen ebben a ebben a remény lényegében, és igyekszem így is működni.

Na hát de szuper, ezt jó hallani.

És itt mindjárt rajtódik a kérdés, hogy nálatok is ugye azért komoly vezetői struktúra van, és van melletted vezérigazgató is.

Ez mennyire szerinted egyértelmű, vagy adódik, vagy mennyire általános, hogy elnök és vezérigazgató és a vezérigazgatók egy külső szem, a családhoz képest egy külső személy?

Ez mennyire könnyű, nehéz, >> szokványos, vagy vagy különleges? >> Ne, semmiképpen sem nehéz.

Ugye itt egyetlen egy kérdés merült föl az, hogy én, mint harmadik generációs vezető most már üzleti háttérrel érkeztem ebbe a szervezetbe.

Tudni kell, de majd erről biztos sokat beszélünk, hogy a szüleim nagyapám, ők nem üzletemberek voltak.

Ez volt az egész történetünkben a legizgalmasabb csavar, és ezért pont ezek miatt is lényegében, sőt mondhatom, hogy kezdet kezdetétől nem családtag vezérigazgatója volt a Béresnek.

Az első vezérigazgatókba Cép Sándornak hívták. és lényegében ő teremtette meg az alapjait, hogy egyáltalán a béres, mint üzleti vállalkozás el tudott indulni.

Ebben erre önmagában a nagyapám nem lett volna képes.

Tehát valahol azért a a Béresnek a DNS-ébe is beívódott az már egészen kisvállalatként is, hogy van a család, van a tulajdonos család, de ugyanakkor meg van egy menedzsment, akinek a feje is nem családtag, külsős, mondhatom azt, hogy profi, üzletember menedzser, és most meg már azért egy 500- 550 fős cég vagyunk nagyon komoly méretekkel, elég komoly folyamatokkal és én úgy gondolom, hogy egy ilyen helyzetben le kell tudni győzni az egót, amikor felvetődik az egy egy hozzám hasonló emerve, hogy akkor én én ezt jól fogom tudni csinálni, mert mert pont a fejlődésnek, a további továbbra tovább lépésnek lehet a gátja az, hogyha a tulajdonos túlságosan beleszó és túlságosan a saját feje útján viszi tovább a céget.

Úgyhogy nálunk ez igazából nem is volt vita tárgya, hogy amikor nyugdíjba vonult a előző előbi előző vezérigazgatónk major Ferenc, akkor külső, tehát kívülről hozzunk egy olyan embert, aki nagyon komoly gyógyszeripari tapasztalattal rendelkezik, felsővezetői tapasztal rendelkezik, nemzetközi tapasztal rendelkezik, tehát minden olyannal, amivel mondjuk én kevésbé, mert nem voltam máshol sose felsővezető, csak a béresben voltam, mint gyógyszeripari ember és ö nemzetközi tapasztalataim és korlátosak, mint vezető.

Tehát azokat, azt a tudást, ami a családban nincs meg, azt behozzuk, és nyilván az a legfontosabb, hogy úgy tudjunk együttműködni, hogy ki tudjuk egymást egészíteni a vezetésen. >> De szerintem zseniális egyébként most itt olyan nem a gyógyszer tudományos részére vonatkozva, de az, hogy nem csak azt fedezte fel szerintem akkor Nagy Apát, hanem az, hogy a cégvezetés egy másik szakma, mert szerintem nagyon sokan ezt rontják el, hogy szakmailag is ő a legjobb, és akkor majd üzletileg is ő lesz a legjobb.

És ebből vannak azért elakadások meg hát nem biztos, hogy csak szép sztorik.

Nálatok akkor ez meg az elejétől van így.

Mikor volt az első mérföldkő, amikor a legelső kapavágás vagy nem tudom én.

Az első csep az 1972-ben született meg, tehát több mint 50 éve most már.

Nagyapám agrármérnök kutató volt, tehát nem orvos, nem gyógyszerész, hanem agrármérnök.

És hát a gyerekkorát, tehát az, hogy hogyan jutott el a bécsepig, az is egy nagyon érdekes történet, mert tényleg gyerekkorától mondhatom azt, hogy Zsigerjileg kapcsolódott a természethez, nagyon szerette a a növényeket, minden növénynek a latin nevét ismerte.

Ez volt az egyik oldal, hogy ő aztán ebből lett ugye kertész, aztán agrármérnök, másik oldalról pedig nag nem csak szerette, hanem hanem mi nagyon komoly megfigyelő képessége volt.

Tehát mindig kíváncsi volt, mindig érdekelt, hogy mi miért van.

És nekem az a fantasztikus, és ezt ezt ezt ebbe egy óriási példaképe, hogy nem csak megfigyelt, meg leírt, meg dolgozatot írt belőle, hanem hanem gyakorlati megoldást is tudott hozni.

Én úgy gondolom, hogy nagyon sok kutató ugye ebben áll meg, hogy elméletileg nagyszerű, meg nagyon okos, de gyakorlati haszna aztán az emberiségre nézve nem mindig lesz.

És ebben volt szerintem nagyapám nagyszerű tudós, hogy megtalált valami újat, amit addig még más nem talált meg. és erre gyakorlati megoldást is tudott hozni.

És nyilván a az ő életét amúgy végigkíséri azt a az a az a másik ember felé való fordulás, amit a szüleitől, elsősorban édesanyjától kapott, az az a az a segíteni akarás, az az önzetlenség, ami úgy gondolom, hogy nagyon sok emberben sajnos nincs meg.

Én úgy gondolom, hogy sokan, én is minden nap tanulok tőle, hogy ebben a helyzetben, amikor szembes amivel mit mit tenne nagyapám, mert tényleg ebben abszolút példakép, hogy nagyon önzetlenül és mások felé fordulóan tudott működni és élni.

És hát mindezekből kiindulva eléggé viszonttagságos gyerekkor után szakkertész lett, szakkertész Kecskeméten és utána pedig a háború őt elsodorta a tanulástól és ez is egy nagyon érdekes dolog, hogy 45 éves volt, amikor egyetemi diplomát szerzett a ködölői egyetemen a mai matén szerezte meg az agrármérnőki diplomáját, meg aztán élettani ö doktoriát meg agro biokémiai doktoriát, úgyhogy ilyen típusú végzettsége volt.

És ez az, hogy 45 évesen háború után sérülten hazatérve ezt meg tudta csinálni.

Szerintem ez is egy ilyen úgy mondanánk, hogy ilyen igazi lifelong learner, hogy hogy mindig érdekelte, hogy hogy mit lehet csinálni.

És akkor és akkor innen az egyetemről ugye most már 60-as években járunk, visszament Kisvárdára.

Ő ott élt amúgy, Záhonyban született. 1920-ban akkor még nem volt éppen határtelepülés, de aztán 20-ban azzáv vált.

És aztán utána felnőtt életét főleg Kisvárdán töltötte és ott Kisvárdán lett először laborvezető, aztán pedig a nyírségi mezőgazdasági Kísérleti Intézetnek lett ő a a tudományos munkatársa, és ott kezdett el kutatni igazából.

És az volt a az érdekes, hogy hogy persze csinálta azt, ami a dolga volt, amivel megbízták.

Ö ez elsősorban a burgonyeleromlás okainak vizsgálata volt, mert az abban az időben 60-as évek végén egy nagyon komoly ö probléma volt a már megtizedelte lényegében a termést ez a ez a betegség, de ez ezzel párhuzamosan és ebből kinőve elkezdett foglalkozni olyan területekkel is, amire neki igazából ő csak érdekelte, de igazából nem volt ugye a munkakörében benne.

Tehát a talajal foglalkozott, és akkor jött rá igazából arra, hogy a beteg meg a az egészséges buronya között a legnagyobb különbség az, hogy milyen talajban van.

Hogyha olyan talajban van, amiben a mikroelemek, makroelemek optimális arányban vannak és megfelelő mennyiségben, akkor sokkal ellenállóbb lesz a burgonya és nem lesz beteg.

Hogyha pedig ezek nincsenek meg, akkor az a az az válik beteggé.

És ez vezet őt arra, hogy hogy elkezdjen foglalkozni elsősorban a mikroelemekkel, mert ugye a nitrogén, foszfor, kálium és az egyéb makroelemek vonatkozásában már azért a akkor is ez világos volt, hogy ezek kellenek a növényeknek, de a mikroelemek nem. és ebbe az irányba mozdult el.

És ez vezette őát arra, hogy ha érvényes az az állítás,…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Mitől maradhat sikeres egy családi vállalat generációkon át? – Béres Marcell, Béres Gyógyszergyár”

Miről szól ez az epizód: „Mitől maradhat sikeres egy családi vállalat generációkon át? – Béres Marcell, Béres Gyógyszergyár”?

Béres Marcell, a harmadik generációs vezető, a Béres Gyógyszergyár elnöke a Cégépítők podcast vendége. Beszél a családi vállalatok örökségének átvételéről, a generációkon átívelő siker titkairól, és a piaci alapon nyugvó üzleti kultúráról. Kiemeli a "business first" elvet… Az epizód a Cégépítők című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 06. 03..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Mitől maradhat sikeres egy családi vállalat generációkon át? – Béres Marcell, Béres Gyógyszergyár”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Béres Marcell, Egerszegi Krisztián, Barazsy Ákos.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Mitől maradhat sikeres egy családi vállalat generációkon át? – Béres Marcell, Béres Gyógyszergyár”?

Fő témái: családi vállalat, generációváltás, üzleti kultúra, örökség.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Mitől maradhat sikeres egy családi vállalat generációkon át? – Béres Marcell, Béres Gyógyszergyár”?

Megjelenés: 2026. 06. 03.. Hossz: 2 óra 7 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/cegepitok/mitol-maradhat-sikeres-egy-csaladi-vallalat-generaciokon-at-beres-marcell-beres-19279654

Több epizód a Cégépítők-ből