A verseny évei következnek: erre készülj vállalkozóként - Egerszegi Krisztián, Biznisz Boyz
· PT1H54M33SÖsszefoglaló
Egerszegi Krisztián, a MiniCRM alapítója és Pál Zoli beszélgetnek a magyar kis- és középvállalkozások (KKV) versenyképességéről, a digitalizáció és az AI szerepéről a jövőbeni piaci versenyben. Kiemelik a strukturált cégépítés fontosságát a vállalkozásfejlesztéssel szemben…
Röviden
- Műsor
- Cégépítők
- Megjelenés
- 2026. 09. 09.
- Hossz
- 1 óra 55 perc
- Szereplők, említett nevek
- Pál Zoli, Barazsy Ákos, Egerszegi Krisztián
- Témák
- kkv, versenyképesség, digitalizáció, ai, vállalkozásfejlesztés
- Átirat
- Az epizód beszélt szövege alapján indexelve
Fejezetek
- — Bevezetés: A Biznisz Boyz és a Cégépítők közös adása · 00:01:53 – A magyar KKV-k versenyképessége és a külföldi konkuren
- — A mediterrán nihil: miért állt le a növekedés sok magyar cégnél? · 00:19:03 – Cégépítő vs.
- — Méretgazdaságosság és az operatív vezetés átadása · 00:30:46 – AI First szemlélet a gyakorlatban: agentek és automatizmu
- — Szolgáltatóból technológiai cég: a skálázhatóság útja · 01:15:37 – Cégeladási tapasztalatok: ki az ideális vevő? · 01:21
- — A post-exit depresszió elkerülése és a tudatos készülés a kiszállásra · 01:46:00 – Mentális kihívások és a szakmai vissz
Ebben az epizódban
Most már vonzók lettünk, és innentől kezdve ez azt jelenti, hogy nem kétszer annyi lehetőségünk lesz, hanem lehet, hogy kétszer annyi veszély fog veselkedni a meglévő piacunkra.
Ezért kell felkötni a gatyát, mert innentől kezdve nem mondjuk csak magyar céggel kell versenyezni.
Ugye amit én látok, hogy a magyar KKV-knak a 90%-a és nem akarok megbántani senkit, de nagyon alacsony technológiai tudás szintjén van kellenek a digitalizált rendszere, mert anélkül semmit nem ér az AI, mert a fejedre meg a gondolataidra nem lehet rákötni.
Azt nem tudod AI agentekkel majd megugrani.
Olyan brutális versenyelőnyöd van, ami másnak nincs meg.
És ez kell ahhoz, hogy piaci versenyben eltáljunk.
Igazából annyit ér a cég, amit adnak érte.
Ez egy ilyen jó állapot, de azért ezzel fejben meg kell küzdeni valakinek, hogy hogy most már ő ő tényleg csak egy alkalmazott a cégében. >> És közben mások csinálják az ő felelősségük, hogy működjön a cég.
Ő találja meg a bizati lehetőséget, ő kezelje az ügyfelet, ő kezelje a problémát, [zene] ő vigye el a sikert, őt tapsolja meg majd a többi kolléga.
Tehát ezek fognak hiányozni az életedből. 10 év alatt legalább 20 év munkát beleraktunk, tehát most 10 év alatt jár 20 évnyi pihenés, mert ezt ki kell pihenni és [zene] talán meg is érdemeltük.
Álljunk meg egy pillanat tök mindegy, hogy milyen nehéz vagy könnyű, vagy jó, vagy rossz szituációban vagyunk, és gondoljuk át, hogy mit [zene] akarunk az élettől, a jövőképtől, a cégtől.
A legtöbb cég fejlődése a saját működésében akad el, a döntésekben, az utánkövetésben [zene] a napi rutinban.
A továbblépéshez kell egy rendszer, ami átláthatóvá teszi a céget.
A miniérem küldetése, hogy a magyar KKV-k ebben legyenek versenyképesebbek.
Ezért dolgozunk együtt a téma legjobb hazai szakértőivel, hogy tudást, tapasztalatot és inspirációt adjunk át, [zene] amivel akár azonnal a következő szintre léphetsz.
A tippeket és tartalmakat a minicérren.hu/versenyoldalon találod.
Sziasztok kedves nézőink, kedves hallgatóink!
Köszöntelek titeket egy cégépítők és Business Boys podcast közös adásban.
Évente egyszer csinálunk egy ilyet.
Köszönöm itt látok >> Pál Zolival.
Én pedig Sándorfi Adrián vagyok és >> szervusztok.
Ö ugye néha összegyűlik ez a kis csapat arra, hogy beszéljünk egyrészt a miniem alakulásáról, a te karriered alakulásáról is, de van egy még nagyobb fontosabb téma és egy fontos változás így a a az életünkben, vállalkozó életünkben.
Ez pedig egy szóval a verseny vagy a versenynek az alakulása.
És a cégépítőket, hogyha nézi most valaki, akkor láthatja, és láthatta az elmúlt időszakban, hogy egyre több olyan témát dolgoztok fel, ahol a magyar vállalkozások versenyképességéről, esetleg a külföldi piacra lépés lehetőségéről beszélgettek, de felhozzátok teljes joggal azt a problémát, hogy vajon versenyképesek-e a magyar vállalkozások, elfelejtettünk-e netán versenyezni?
Elfelejtettünk Enetán olyan piaci körülmények között dolgozni, ahol mondjuk ugyanúgy dolgoznak a csehek, a románok, szlovákok, vagy esetleg Nyugat-Európában azok a játékosok, nem beszélve Kínáról, Amerikáról, akiknek lehetséges, hogy vonzó célponttá válik a magyar piac.
Ez az egyik ilyen kiindulási pontunk.
És akkor majd megbeszéljük azt, hogy egy éve találkoztunk ebben az adásban vagy ebben a kollaborációs adásunkban, ahol egy nagyon fontos változás volt a te életedben, meg a mini célem életében is.
Egy nagyon nagy exitről, egy nagy felvásárlásról adtunk hírt, és ebben a te pozíciód és a te életed is megváltozott.
Úgyhogy ez a két nagy markán blokkunk.
Úgyhogy köszi még egyszer, hogy itt vagy és hogy köszöntjük a cégépítők nézőit is.
Kezdjük szerintem azzal a résszel, amit a versenyről akarunk megmutatni a hallgatóknak.
És akkor a mi saját nézőpontunkat is behozzuk ebbe, hogy te hogy látod azt, hogy az elmúlt időszakban milyen keretek között kellett a magyar vállalkozói elmének működnie?
Mennyire voltunk bekorlátozva? >> Hát 2026 az a verseny éve, piaci versenyéve mindenki erről beszél.
Ebben szerintem egyetérthetünk.
És én azt mondom, hogy ez egy kettős a dolog, mert voltak arra példák, akár mi is az vagyunk, hogy teljesen mindegy, hogy milyen rendszerben élünk.
Politikamentesen, tényleg piaci alapon lehet céget nulláról fölépíteni akár sikeres exitig is.
És voltak nagyon sokan, akik meg úgy voltak azzal, hogy egy ilyen torsz piaci körülmények között inkább nem is akarnak fejlődni.
Jól van az úgy, hogy úgy lébecjunk.
Hát meg most ne beszéljünk azokról a cékről, akik mondjuk már lehet, hogy már nincsenek is mazonk. azoknak a régi rendszer haszonélvezői, akik így nagyon gyorsan így eltűntek a süllyesztőbe.
Úgyhogy egy biztos, hogy most felfordult egy kicsit itt ilyen felboldult mékas van.
Viszont még nem látom azt, hogy ilyen óriási nagy változás lett volna.
Van egy eufórikus hangulat, hogy mostan minden szép lesz és jó.
Most már vonzóhely Magyarország külföldről nézve is, úgyhogy jön ide nem csak a tőke, hanem akár a konkurencé is.
És nagyon sok viszont magyar KNKV van. azt veszem észre, hogy még mindig vannak olyan AI-ról beszélünk manapság, ugye Csabból is ez folyik, de hogy 10 éve is létező problémák, mi legyenek az ügyfeleinkel, hogyan kezeljük őket, mit csinálnak a kollégák, van-e következő teendő, elfelejtünk-e dolgokat?
És ez meg egy ilyen nagyon nagy ilyen, nem tudom, ilyen ellentmondásnak tűnik nekem, hogy hogyan lehetne ezt az egészet úgy helyzetbe hozni, a magyar cégeket, hogyha akár a magyar konkurenciával, akár a külföldi konkurenciával, Magyarországon vagy külföldön legyünk már nyerő [torokköszörülés] pozícióban, ne az legyen, hogy idejönnek, azt így eltapostnak minket, mint a nem tudom én a vagy lecsat mint legyet, mert ők tényleg megedződtek az elmúlt nem tudom én, 10 évben kőkeménypiaci versenyben.
Szóval ez szerintem egy ilyen ilyen alaphangulat van egy kicsit.
Én ezt érzem, és jó minden, de azért ez úgy ott van az embereknek a tudatalattiában. >> Kétféle működést láttam én, meg ilyen vállalkozókkal beszélgettünk ezekben a műsorokban.
Az egyik, aki azt mondja, hogy nem érdekel, hogy mi van körülöttem.
Én arra koncentrálok, amit én tudok kontrollálni.
A saját portámon sepergetek. rendszert fejlesztett, értékesítési folyamatokat alakított ki, jobb marketinggel foglalkozott terméket fejlesztett, de nyilván limitált minket valamennyire, ami körülöttünk volt.
És volt egy másik, és azt inkább így tőled hallottam, ahogy készültünk erre az adásra, meg a az egyik új cégépítőkadásban, a Balokpetyától, hogy rengeteg ember fejében ott volt az, hogy á minek növekedni, á minek egyáltalán újdonságokat bevezetni, ne az Isten külföldre kimenni, hiszen úgy sem lesz rá lehetőségünk.
És tudom, hogy a Zoli is egyébként majd majd meg foglalak erről kérdezni, hogy ez a te fejedben is ott volt, de hogy ezt először is így még neked szegezem, Krisztián, hogy ezt te ezt a kettősséget látta, de hogy volt az, aki tök jól el tudott működni ebben, és ott vagy te például a mini célen, vagy ti, remélem, [horkantás] hogy magunkat is ebbe a kategóriába sorolhatjuk, akik akik akik nem próbáltak a megijedni úgymond a környezettől, és voltak, akik azt mondták, hogy á, akkor hagyjuk az egészet inkább.
Abszolút. [torokköszörülés] Sőt, azt tudom mondani, hogy szerintem a nem tudom, a cég top 10%-a az, aki nem foglalkozott ezekkel a külső dolgokkal, hanem csinálta azt, amit csinálta.
És ez fontos, hogy nem csak az van, hogy ő akarta csinálni, legyen egy jó terméke, legyen egy jövő jövőkép, hogy tudja, hogy mit akar, és persze tegyen hozzá mindent, hogy legyen csapat meg folyamat, meg szegszer, ami digitalizált rendszer, amitől hatékonyan tud működni.
Viszont a magyar cégnek a túlnyomó többsége az valahogy nem ilyen, és annak lehet egy része az, hogy még kényelmes, meg várjunk még, vagy ne adj isten nem akarok feltűnni a radaron, hogy ne legyek semmiféle célpont. viszont ezek mellett szerintem benne van ez a tipikus magyar ráérünk arra mé egy gondolkodásmód, ami az volt, hogy hát már nem érdemes mondjuk a és mondjuk papíralapon viszik a céget meg a folyamatokat és hát ne menjünk már nem tudom én digitalizált rendszerek irányába, mert jön az AI. >> Ühüm. >> De ezt mondják mondjuk öt éve vagy 10 éve. [nevetés] Aztán azt mondják, de még azért ne vezessük be az AI-t, mert nem tudjuk, hogy melyik AI lesz a jó, meg hogy ez az AI lesz-e a jó, ami éppen most van.
És hogy innentől kezdve ez folyamatosan így lemaradásban vannak nagyon sokan.
És a piac az meg lehetővé tesz, hogy ne halljanak úgymond déhen ezek a cégek.
És erre mondtam azt, hogy Nyugat-Európában vagy Amerikában sokkal erősebb piaci verseny, ami rákényszeríti a vállalkozásokat arra, hogy mindenkinek, aki versenyben akar maradni, tennie kell ezért.
Ühüm. >> És én ebben látom ezt a nem tudom én ilyen kettősséget, hogy igen, vannak akik jók és tényleg van egy csomó sikersztori Magyarországon.
Tehát az nagyon jó dolog, hogy hogy sajnos nem több 1000 vagy 100z ilyen cégről lehet hallani, de hogy vannak, tehát példák vannak.
Viszont az általános hangulat az mondjuk az, hogy nem ilyen volt.
És ebben bízom benne, hogy most tud segíteni ez a változás.
É, viszont itt azért kell felkötni a gatyát, mert innentől kezdve nem mondjuk csak magyar céggel kell versenyezni, és ne csak mondjuk egy temuról beszéljünk ilyen online kereskedelemben, de most érted a környező országból is simán tud jönni egy KKV piacára lokálisan veszélyes játékos, akár kereskedő cég, akár szolgáltató cég, akár tanácsadó cég, vagy bármilyen cég, mert itt van a piac, most már vonzók lettünk, és innentől kezdve ez azt jelenti, hogy nem kétszer annyi lehetőségünk lesz, hanem lehet, hogy kétszer annyi veszély fog leselkedni a meglévő piacunkra.
Zoli, ti azért abszolút abba a példába tartoztok, hogy a saját magatok portálján sepergettetek és próbáltatok abban a közegben és környezetben jól érvényesülni, és sikerült is, ami ami amit amit ti tudtok kontrollálni.
Te félsz attól, hogy most van olyan változás, hogy majd elkezdenek jönni a sok a a legalább ennyire optimalizált SEO ünnepségek magyar piacra, és sokkal nagyobb versenyben kell részt venned?
Reflektálva Krisztiánra, én azt gondolom, hogy az a felső 10% az egy eléggé optimista elgondolás.
Én Én szűkebbnek gondolom ilyen 4-5 hat a 6%-ot én már ilyen már az is ilyen az optim optimizmusten és 10 között valahol >> valahol egy és 10 közötti százaléka az, aki aki egyébként sepregetett maga körül.
Ebbe beletartozunk egyértelműen mi is.
Sőt, szántszándékosan, vagy szántszán, igen, szántszándékkal elég sok nyereséget feláldoztunk a azért, hogy sepregethessünk. volt, vagy van is erre dedikált ember, akivel tudunk azon dolgozni, hogy a cégen belül hatékonyságot, folyamatokat teremtsünk, satöbbi.
És most bennem van egy olyan érzés, hogy na akkor most megérte az a akár nagyjából ilyen két-két és fél évnyi feláldozott időenergiapénz, mert ha most lesz egy olyan elrugaszkodási pont, ami mellett az optimizmus, mindenkiben a motiváció satöbbi ott van, akkor valószínűleg meg fog térni.
Az hogy >> de bocs, de ha nem raktál volna bele időt, energiát, pénzt, akkor lehet, hogy ma sem lennél ott, ahol vagy.
Mi én pontosan tudom, hogy hány százalék nyereséget köszönhetek pluszba ennek.
Szóval egyébként önmagától is megtérül a folyamat.
De nekünk szemléletileg volt egy olyan ellaspontunk, hogy most van pár év ilyen bénázás a gazdaságban, amikor mindenkinek egy kicsit fáj, mindenki pesszimista satöbbi, satöbbi.
De mi tudunk beruházni, és hogyha vissza tudunk forgatni a nyereségből fejlesztésre, akkor az később, amikor a környezet sokkal támogatóbb, akkor el tudunk rugaszkodni.
Hogy tartok-e, el, nem tartok el a a jövőtől bizonyos mértékű tartásom van. hiszen egyébként gazdasági szereplő vagyok, és és az nem jó, hogyha a fejemre nőnek.
Ugyanakkor nem látom magyar piacon, magyar példákban, hogy ugyanazt az energiát beletették volna, mint amit mi.
Hogy külföldi Magyarországra idejön-e, én nagyon örülnék annak, hogyha mi lennénk egy felvásárlási alternatívája.
Szóval nyitott >> Jó, de várjál, idejön akkor először esenytsként.
Igen, igen, de erre már voltak példák, és nem nagyon boldogultak, aminek én ilyen formán egy ilyen nyugodt nézője vagyok.
H jött egy szereplő, elégetett egy csomó pénzt, elment.
Úgyhogy én azt gondolom, hogy az, hogy hogy jön még egy sokadik tőkeerős, szerintem nincs a régióban túl sok tőkeerős kereső optimalizási ügynökség.
Szóval az, hogy n + 1 érkezzen valahány hónapos periódusban, és mindig megpróbálja magát, és mindig elé elég elégesse a tőkét.
Azok, akik nevek és és van is pénzejük, azért valahogy már így úgy megpróbálták tesztelni a magyar piacot.
Persze természetesen jöhet olyan, aki akire nem számítunk, aki sokkal AI AI firstebb most.
Ö úgyhogy ez lehet nincs bennem az a mély aggodalom, hogy hogy akkor itt most valahogy kitolnak velünk, de természetesen az ismeretlen az mindig egy olyan dolog, amitől az ember egy picit tart, hiszen van ott egy nagy fekete folt, most az lehet egy kút is, lehet egy sötét sarok, de abba vagy belásál, vagy benne van a zombi, ki tudja.
A lényeg az, hogy valami van, és a nem tudása egy dolognak, az természetesen szerintem az embert fesz feszélyezni.
De én azt gondolom, hogy ez csapatszinten is, meg bennem is ez egy ilyen egészséges faz, hogy igen, itt van valamit nem ismerünk, de annyi más pozitívumot ismerünk, hogy az utóbbi pár év nem szeretnék fejlődni, nem szeretnék nagy lenni, nem szeretném túltolni a a piacot általános hozzáállás mellett.
Most lesz pénz, lesz tenniakás, lehet, hogy jönnek challengeelő szereplők, az egy kicsit felrázza a piacot.
Ö ha általánoságban mindenkinek egy kicsit jobb, akkor az emberek többet költenek.
Ha többet költenek, tudunk fejlődni.
Én azt gondolom, hogy annyi pozitívum van, amit fel tudok sorolni, hogy az a valamilyen mértékű negatívum, hogy jön egy külső szereplő, akit ma még nem ismerünk, és…
Említett entitások
Témák
Személyek
Szervezetek, cégek
- MiniCRM
Hallgasd meg
Gyakori kérdések erről az epizódról: „A verseny évei következnek: erre készülj vállalkozóként - Egerszegi Krisztián, Biznisz Boyz”
Miről szól ez az epizód: „A verseny évei következnek: erre készülj vállalkozóként - Egerszegi Krisztián, Biznisz Boyz”?
Egerszegi Krisztián, a MiniCRM alapítója és Pál Zoli beszélgetnek a magyar kis- és középvállalkozások (KKV) versenyképességéről, a digitalizáció és az AI szerepéről a jövőbeni piaci versenyben. Kiemelik a strukturált cégépítés fontosságát a vállalkozásfejlesztéssel szemben… Az epizód a Cégépítők című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 09. 09..
Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „A verseny évei következnek: erre készülj vállalkozóként - Egerszegi Krisztián, Biznisz Boyz”?
Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Pál Zoli, Barazsy Ákos, Egerszegi Krisztián.
Milyen témákat érint ez az epizód: „A verseny évei következnek: erre készülj vállalkozóként - Egerszegi Krisztián, Biznisz Boyz”?
Fő témái: kkv, versenyképesség, digitalizáció, ai, vállalkozásfejlesztés.
Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „A verseny évei következnek: erre készülj vállalkozóként - Egerszegi Krisztián, Biznisz Boyz”?
Megjelenés: 2026. 09. 09.. Hossz: 1 óra 55 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/cegepitok/a-verseny-evei-kovetkeznek-erre-keszulj-vallalkozokent-egerszegi-krisztian-bizni-19771157
Több epizód a Cégépítők-ből
- Motiválni akarod a fiatalokat? Felejtsd el a tekintélyelvű hozzáállást - Dr. Újszászi Bogár László
Dr. Újszászi-Bogár László meggyőzéstechnikai szakértő a Cégépítők podcast vendégeként bemutatja, miért nem működnek a hagyományos vezetői és értékesítési érvek a mai világban. Kie…
- Egy kattintás, és eltűnt 25 millióm. Azt mondtam: soha többé – Egerszegi Krisztián TOP CRM tippjei
A műsorban Egerszegi Krisztián és Dr. Kertész Mihály a CRM rendszerek bevezetésének és kiválasztásának gyakori buktatóiról beszélgetnek. Krisztián személyes példán keresztül mutat…
- Mi történik, ha Juliska elmegy, és vele megy az összes ügyféltudás? - Kende-Hofherr Krisztina
A vendég, Kende-Hofherr Krisztina a magyar kis- és középvállalkozások (KKV) versenyképességét vizsgálja. Kiemeli, hogy a cégek fejlődését gyakran saját belső működésük, döntéseik…
- Tíz éve torz a verseny, lemaradtak a kkv-k, de ennek most vége - Balogh Petya, STRT Holding
A magyar KKV-k versenyképességének növeléséről szól ez az epizódról, amelyben Balog Petivel, a STRT Holding befektetőjével beszélgetnek. Kiemelik, hogy a piac újraindulásával a vá…
- Ébresztő: Igazi verseny jön, igazi cégekkel, igazi piacon – Wolf Gábor, Marketing Commando
Wolf Gábor marketing szakértővel beszélgetnek a magyar KKV-k versenyképességéről és a marketing bonyolultságáról. Kiemelik, hogy a fejlődés gyakran a belső működésben, döntésekben…
- Nem adtam el a cégem 20 millió dollárért (és megbántam) - Záborszky Péter, AutoSEO
Záborszki Péter, sorozatvállalkozó és angyalbefektető megosztja vállalkozói útjának fordulatos történeteit a Cégépítők podcastben. Elmeséli, hogyan maradt le 20 millió dollárról e…
- Mitől maradhat sikeres egy családi vállalat generációkon át? – Béres Marcell, Béres Gyógyszergyár
Béres Marcell, a harmadik generációs vezető, a Béres Gyógyszergyár elnöke a Cégépítők podcast vendége. Beszél a családi vállalatok örökségének átvételéről, a generációkon átívelő…
- Ki a vállalkozó, ki az üzletember? És Te melyik vagy? - Lakatos Péter, Videoton
Lakatos Péter, a Videoton Holding vezérigazgatója a Cégépítők podcastban elmondja, hogy az üzlet matematika, nem érzelem. Hangsúlyozza a valószínűségek mentén való döntéshozatalt…
- Ha nem változik a céged, nem is létezik, és nincs jövője - Dr. Fábián Ágnes, Henkel Magyarország
A Cégépítők podcast vendége Dr. Fábián Ágnes, a Henkel Magyarország ügyvezetője, aki 30 éves multis tapasztalatát osztja meg. Kiemeli a változás fontosságát, a mikromenedzsment hi…
- Aki nem akar versenyezni, az nem vállalkozó - Bojár Gábor, Graphisoft
Bojár Gábor, a Graphisoft alapítója a Cégépítők podcast vendégeként mesél vállalkozói útjukról. Kiemeli, hogy a tőzsde nem csak publicitást, hanem tőkét is jelent, és hogy a valód…