Cégépítők

Mi történik, ha Juliska elmegy, és vele megy az összes ügyféltudás? - Kende-Hofherr Krisztina

· PT1H30M3S

Összefoglaló

A vendég, Kende-Hofherr Krisztina a magyar kis- és középvállalkozások (KKV) versenyképességét vizsgálja. Kiemeli, hogy a cégek fejlődését gyakran saját belső működésük, döntéseik és a napi rutinok akadályozzák. Hangsúlyozza a rendszerek fontosságát a átláthatóság és hatékonyság…

Röviden

Műsor
Cégépítők
Megjelenés
2026. 07. 29.
Hossz
1 óra 30 perc
Szereplők, említett nevek
Barazsy Ákos, Egerszegi Krisztián
Témák
kkv, vállalatfejlesztés, hatékonyság, rendszerszemlélet
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Fejezetek

  1. — Bevezetés 00:01:21 - KKV-versenyhelyzet – miért kell ma másképp gondolkodni a növekedésről? 00:04:40 - Időhiány, káosz,
  2. — Az idő mint erőforrás – miért bánunk vele rosszabbul, mint a pénzzel? 00:12:37 - Meetingkultúra – miért nem kell minden
  3. — CRM mint üzleti memória – hogyan lesz az ügyfélkapcsolatból versenyelőny? 00:31:00 - Ügyfélfigyelem – hogyan lehet minde
  4. — AI a KKV-kban – mire jó, mire nem, és hogyan érdemes elkezdeni? 01:06:01 - Mit kezdjen el azonnal egy KKV? – időfelmérés
  5. — Túlélés helyett teremtés – miért kell nagyobbat gondolni a magyar KKV-knak?

Ebben az epizódban

Tegnap itt hagyott minket egy kolléga, és kiderült, hogy az egyetlen hely, ahol megvolt egy információ, az ő feje.

De hát például nem békében távozott, akkor most mi lesz?

Pótóhatatlan emberekkel van tele minden temető.

Feltételezem, te is kaptál [zene] már olyan SMS-t, hogy küldtem egy emailt, mert nem válaszoltál egy emailre három percen belül.

Mire [zene] elmondom neki a feladatot, addigra megcsinálom.

Na de hát meddig tudod te az összes feladatot megcsinálni?

Nagyon gyakran nem az a növekedésnek az eszköze, hogy felveszek egy új embert, hanem az, hogy megnézem, hogy akik most itt vannak, mit csinálnak, milyen rendszert tudok beépíteni.

Nincs titok, nem lehet megúszni a munkátjal sem.

Hogyha nem tudod motiválni a kollégádat, [zene] akkor nem biztos, hogy a kollégáda hibás.

Ha mindenki káoszban van a cégnél, akkor nem biztos, hogy a cég a hibás.

Lehet, hogy nem építettél jó rendszert. >> [zene] >> A legtöbb cég fejlődése a saját működésében akad el, a döntésekben, az utánkövetésben [zene] a napi rutinban.

A továbblépéshez kell egy rendszer, ami átláthatóvá teszi a céget.

A mini cérem küldetése, hogy a magyar KKV-k ebben legyenek versenyképesebbek.

Ezért dolgozunk együtt a téma legjobb hazai szakértőivel, hogy tudást, tapasztalatot és inspirációt adjunk át, [zene] amivel akár azonnal a következő szintre léphetsz.

A tippeket és tartalmakat a minicren.hu/versenyoldalon találod.

Ma Kende Offer Krisztával fogok a céggépítőben beszélgetni arról, hogy hogyan és mint látja a magyar KKV-knak a versenyképességét, milyen lemaradások, milyen kihívások, milyen praktikák, milyen tippek, trükkök vannak, amelyek segíthetnek abban, hogy egy kicsit máshogy nézzünk már arra a élethelyzetben, amiben vannak a cégek.

És hát hogyan lehetne ebben a piaci versenyben, ami egyre erősödni fog, legalábbis ezt halljuk most mindenhonnan. kicsit előrébb menni, kitörni, vagy meglovagolni azokat a hullámokat, amik jönni fognak.

Szerintem Krisztát nem kell bemutatni.

Nagyon sokan ismeritek, volt már vele korábban beszélgetésem, és zseniálisan nagyon jó visszajelzések és praktikák voltak abban is.

Úgyhogy ha még ilyen és hasonlóan izgalmas beszélgetésekre vagytok kíváncsiok, akkor kérlek iratkozzatok fel a cégépítők csatornáira.

Köszönöm szépen Kriszta, hogy itt vagy és elfogadtad a meghívásomat. >> Köszönöm a meghívást újra.

Na hát fi, ma mindenhonnan az folyik, hogy újra verseny lesz, piaci verseny lesz mindenkinek.

Én egy kicsit nem látom azért ennyire rólyasan a helyzet, hogy akkor >> akkor már ketten vagyok. >> Oké.

Hogy az ölünkbe magától nem fog hullani semmi.

És egy kicsit beszélgessünk arról, hogy a magyar KKV-knak a helyzetét hogy látod, mi a versenyképességi pozíciójuk akár Magyarországon, akár nemzetközi viszonylatban, hogy látod ezt az egészet? egyébként ez egy jó kiindulási pont, hogy foglalkozzunk azzal, ami már biztos, hogy van.

És nem csak itthon van verseny, hanem vagy nem csak itthoni cégekkel van verseny, hanem verseny van a mai magyar KKV-ban, a nemzetközi piacokkal is, ha csak a webshopokra gondolunk, ha termékértékesítésről van szó.

Én összességében azt gondolom, hogy nagyon könnyű néhány témakör köré csoportosítani, hogy milyen apró lépéseket tudnának megtenni a vállalkozók és a vállalkozások azért, hogy egyik csapásról a másikra egyszerűbb és könnyebb legyen.

Nyilván vannak nehezebb lépések is, finanszírozási kérdések, de már olyan apró dolgokról is tudunk beszélni, ami ma hallod, holnap beépíted a vállalkozásodba, és holnap után már jobb lesz.

Ezek általában ügyfélkapcsolati, ügyfélkezelési adathalmazelési, a vezetői magatartáshoz kapcsolódó kérdéskörök.

Tehát tényleg olyan hétköznapi dolgok, amit te magad tudsz változtatni, és nem függ a környezettől.

És szerintem ez a legfontosabb, hogy próbáljunk meg ma olyan dolgokról beszélgetni, amelyek rajtunk múlnak, a mi döntéseinken múlnak, és ne próbáljunk most olyasmivel foglalkozni, amire valóban nincs ráhatásunk. >> Ez nagyon jó.

És szerintem már most hegyezik a ceruzát, akik jegyzetelni akarnak, mert nagyon én szeretem ezeket a praktikus dolgokat, hogy na valamilyen témakör közé csoportos azt nézzük meg, hogy hogyan és mint lehet előre menni.

Te egyébként nem tudom, rengeteg céggel dolgoztál együtt, dolgozol együtt most az MVUK-ban, viszel egy részt, ahol megint rengeteg KKV-val.

Mennyi ilyen céggel van neked tapasztalatod, vagy ezt hogy tudnád így magad aposztrofálni?

Az elmúlt hat-hét évben, amióta már nem foglalkozom ismert és híres emberekkel, hanem tulajdonképpen csak a KKV-val foglalkozom, mikro és kisvállalkozásokkal többnyire, legalábbis az MVUK-ig.

Az MVUK azonban behozta az életemben a nagyobb KKV-kat is.

Szerintem egy olyan 2000 vállalkozásról van szó, akikkel valamilyen módon találkoztam tréningeken, előadásokon vagy vanon konzultációk során, mentoring folyamatokban.

Tehát azt lehet mondani, hogy ez egy eléggé széles merítés. >> Szép.

Ez egy jó mondjuk azt, hogy már majdnem reprezentatív mintának is számíthat a magyar gazdaságról.

És még volt egy másik olyan, nem tudom én, tévhit, vagy nem tévhit, vagy egy ilyen berögződés, hogy te leginkább női vállalkozókkal állsz kapcsolatban.

Ezt így tegyük tisztább, hogy ez hogy van, ez tényleg így van, vagy azért ez kinyílt? >> Abszolút kinyílt.

És én soha nem kommunikáltam csak női vállalkozóknak.

Meglepetés volt számomra is a legelején, hogy a női vállalkozók találnak rám. sokkal több női vállalkozó volt nyitott mindra, amit én tanítottam, mondtam.

Egy-egy férfi megjelent, [nevetés] őket mindig nagy örömmel fogadtam, de az utóbbi időben az derül ki, hogy valahogy sikerült valami olyan hangot megütni, ami egyre több férfi vállalkozó és férfiő figyelmét is felhívja mindenra, amit mondani tudok, de tény és való, hogy a nők többen vannak körülöttem. >> Okés.

Na de innentől kezdve egy dolog biztos. magyar KKV kicsitől a nagy nők, férfik, vezetők, mindenkinek hasznos lesz az a praktika, amikről beszélünk.

Na de akkor ha már ennyiről, ennyi cégből van egy kis impulzus a visszajelzésed, akkor mik azok a fő problémák, amiket te látsz, hogy nem tudom, mikel küzdenek a magyar cégek, amik így hátráltatják őket, szerintem ha megoldanának, akkor így kilőnének.

Velem azért nagyon praktikus erről beszélgetni, mert én tényleg olyan hétköznapi problémákkal találkozom, amelyekről az ember nem is úgy gondolkodik, mint egy valós probléma.

Tehát mondjuk azt mondja egy vállaltvezető, hogy semmire nincs időm. >> Hát ez eléggé gyakran hall lehet hallani. >> Így van.

És ez mindannyiunk problémája a mai világban.

Vagy Krisztina, egyszerűen egy káosz van az életünkben.

Fogalmunk nincs, hogy milyen adat hol van.

Tegnap itt hagyott minket egy kolléga, és kiderült, hogy az egyetlen hely, ahol megvolt egy információ, az ő feje, de hát például nem békében távozott, akkor most mi lesz?

Tehát, hogy egészen elgondolkodtató az, hogy nagy tapasztalattal bíró fantasztikus képzéssel rendelkező emberek, és egyébként én magam is beleléptem ezekbe a hibákba korábban, tehát ezért tudom ezt ennyire átélni.

Mennyire bicik, alapvető problémákkal küzködünk, ha a saját vállalkozásunkról van szó, miközben másnak pontosan tudjuk, hogy rendszert kell vezetni, pontosan tudjuk, hogy az Excel távola nem a megfelelő hely.

Pontosan tudjuk, hogy nem vezetünk hat füzetet, nem írunk négy posztitba, tudjuk azt, hogy időbeosztás, tudjuk azt, hogy delegálni kell.

Tehát tudjuk elméletben, hogy mi volna a saját magunk dolga is, de a saját cégünknél nem feltétlen tudjuk ezt megvalósítani.

És ma csupa ilyen egyszerű dologról van szó.

Tehát aki tudományos értekezésre számít, az ma nem fog jót kapni, de aki hétköznapi egyszerű dolgokkal is képes és nyitott ezekkel foglalkozni, szerintem az szeretni fogja a mi beszélgetésünket. >> Hát azt nem mindenki erre kíváncsi, tehát hogy oké, a tudomány fontos, de az, hogy hogyan leszünk holnapra eredményesebbek jobbak gyorsabbak hatékonyabbak, mert az szerintem [horkantás] mindenkit érdekel.

Na hát figyelj, akkor fel csigáztál felcsigáztál mindenkit, engem is, hogy na nézzük meg, hogy mik azok a praktikák, amik el tudunk adni.

Mi mondad, hogy három fő témakör közé lehetne ezeket, vagy köré lehetne ezeket csoportosítani.

Aztán így kezdjük el, nem tudom én, kivesézni őket. >> Jó.

Idő. >> Oké. >> Káosz az adatok tárolásában vagy az adatok ismeretében.

Vezetői magatartás, delegáció hiánya és amennyi a vezető kapacitása, addig tud a vállalat nőni, és onnantól kezdve vége van.

Én ezt a három fő problémát látom. >> Jó, okés.

Kezdjük az idővel. >> Jó, idő az pénz, azt mindenki tudja.

Nézzük, hogy hogyan tudunk-e ebből többet kihozni. >> Látod, te magad is azt mondod, hogy a legdrágább kincsünk, de nem így kezeljük.

Tehát előbb adsz valakinek csak úgy időt, mint pénzt.

Pénzt senkinek nem adunk kölcsönt.

Például pedig azt szoktuk mondani, hogy az idő tényleg olyan, mint a pénz.

Soha nincs belőle elég, miközben ebből többet nem is tudunk szerezni. pénzt még tudunk kölcsön kérni, tudunk pályázathoz folyamodni satöbbi.

Az idő nem ilyen, és nem erőforrásként tekintünk rá, hanem valami adottságként, amire nincs rá hatásunk.

Például ha ez az első olyan változás, hogyha ezen ezen képesek vagyunk változtatni, képesek vagyunk szemléletet váltani ezzel kapcsolatban, az már önmagában véve eredményeket tud hozni, mert már csak önmagadat nem csavarod ki ennyire.

Tehát az a az elvállalásaink tökéletesen elrugaszkodnak a valóságtól a mai világban.

Tehát a digitalizáció, az AI satöbbi satöbbi olyan sok mindent megold helyettünk, hogy azt gondolhatnánk, hogy a felszabaduló időben akkor végre magunkkal foglalkozunk.

Az én időnkel, a kikapcsolódásunkkal, a saját képzésünkkel, fejlődésünkkel satöbbi.

De nem még több munkát vállalunk.

A még több munka miatt még kivacsartabbak vagyunk, még fáradtabbak vagyunk, és a teljesítményünk rovására megy ez az egész.

És amikor én az ilyen időhiánnyal küzködő vezetőkkel találkozom, akik a kiégés határán állnak már, és elkezdem kibontani és kiboncolni velük, hogy de mire megy el ennyi idő, akkor az derül ki, hogy egyrészről nem tudjuk a választ, mindegy, csak marha elfoglaltak vagyunk.

Aztán amikor elkezdjük percre bontani és megnézni egy-két ilyen mintahetet, akkor az derül ki, hogy a lehető legtöbb időnk olyan dolgokkal megy el, ami nem is számunkra fontos, csak egyszerűen benne ragadunk vállalattulajdonosként, vállalatvezetőként is a megfelelni vágyás csapdájában.

Nem merünk nemet mondani, mert az majd mit fog szólni.

Tökéletesen pótolhatatlannék érezzük magunkat, miközben ahogy egy tévéss volt kollégám mondta, mindig nincs nálunk a náza indítókulcsa.

Szóval ö senki nem pótolhatatlan.

Ezt ugye a temetőkben mindenki szokta mondani, hogy pótolhatatlan emberekkel van tele minden temető.

Mégis azt gondoljuk magunkról, hogy ha nem most írjuk meg, ha nem most válaszoljuk meg, akkor valami óriás probléma történik.

Ez felidézi a következő problémát, ami a fókusz teljes hiánya.

Tehát ha belegondolsz egy elmélyült munkavégzéshez, ez pszichológiai kutatás eredménye 15-20 percre van szükség, hogy belekerülj abba a flow élménybe. >> Egy pillanatra menjünk már vissza oda, hogy a fontosság fókusz, de hogy miért van ez?

Nem tudunk mondani, annyira minden fontos, vagy mit szól, nem lehet máskor megcsinálni, hogy saját magunk nem tudjuk, nem tudom értékelni a feladatnak a súlyát, a fontosságát, az értékét, hogy mik lehetnek ezek, mert így visz elő reményket a árdat, rengeteg impulzusér, egyre gyorsabb a világ, aztán aztán elment az idő és lehet, hogy ilyen fölöslegesen csesztünk el egész nap, mint nyomkodtuk a nem tudom én a számítógépet és amikor megnéztük volna, hogy nem csináltunk volna semmit, lehet, hogy pont ugyanott tartanánk >> legtöbbször egyrészről az, hogy nem tudjuk felmérni, hogy egy adott feladat mennyi ideig tart.

Tehát ha belegondolsz, egy vállalat, egy bárki csak a találkozókat és az eseményeket vezeti a naptárjában.

Nagyon kevés az az ember, aki egy munkára fordított időt megtervez, megbecsül, és azt is beírja a naptárba.

Tehát amikor látják a kollégáim például nálam, hogy nem csak az van, hogy podcastfelvétel 2 óra, és akkor itt 14-től 16 óráig ki van húzva a naptáramban ez a felvétel, akkor eleve, ha logikusan gondolkodom, akkor nyilván előtte utána 40-40 percig nem teszek oda semmit, hiszen ide kell jutnom, el kell innen jutnom.

Megnézem, hogy ezen az útvonalon nincs-e valami dolgom, hogy tömbösítsek.

De hogy válaszoljak a kérdésedre, nem tudjuk, hogy menny.

Tehát, hogy elveszünk ebben ó egy meg kell írom egy prezentációt fél egy óra alatt meglesz, gondolja valaki és már három-4y órája rajta ül.

Persze, hogy elcsúszik a napi rend.

A legtöbb vezetőnek nem csak ő maga kezeli a saját naptárát, hanem még a kolléga, az asszisztens, a területi vezetők satöbbi.

Nem tartjuk egyáltalán tiszteletbe a másik ember idejét.

Az is tapasztalás, hogyha be van írva egy színház, vagy egy énidő, vagy egy sporttevékenység, mindenki azt mondja ó, hát ez csak teniszedik, akkor azt kiszedem, oda berakok egy metinget. miközben hát nem vagyunk robotok, és ugyanúgy vissza kell töltenünk.

Tehát az én saját tapasztalatom az az, hogy hogy nagyon nem jól bánunk ilyen szempontból az időnkkel, hogy nem tudjuk megbecsülni, hogy mi mennyi ideig fog tartani.

Nem csak a találkozókat élik vagy kell vezetnünk, hanem mindent, amivel időt töltünk magánéletet énidőt minden egyebet.

És és a delegáció, tehát hogy nem csak az a jó, amit mi magunk csinálunk.

Én nagyon sokszor hallom, nem csak olyan kisvállalkozásoknál, hogy mire elmondom neki a feladatot, addigra megcsinálom.

Na de hát meddig tudod te az összes feladatot megcsinálni?

Neked is 24 órád van. hogyha a te vállalkozásod azért nem tud fejlődni, mert a te 24 órád egyszerűen gátad szab a fejlődésnek, akkor valamit nem jól csinálsz, vagy nem vezetőként viselkedsz, mert nem bízol a kollégáidban, vagy nem vezetőként viselkedsz, mert nincs türelmed átadni a tudást, vagy…

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Mi történik, ha Juliska elmegy, és vele megy az összes ügyféltudás? - Kende-Hofherr Krisztina”

Miről szól ez az epizód: „Mi történik, ha Juliska elmegy, és vele megy az összes ügyféltudás? - Kende-Hofherr Krisztina”?

A vendég, Kende-Hofherr Krisztina a magyar kis- és középvállalkozások (KKV) versenyképességét vizsgálja. Kiemeli, hogy a cégek fejlődését gyakran saját belső működésük, döntéseik és a napi rutinok akadályozzák. Hangsúlyozza a rendszerek fontosságát a átláthatóság és hatékonyság… Az epizód a Cégépítők című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 07. 29..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Mi történik, ha Juliska elmegy, és vele megy az összes ügyféltudás? - Kende-Hofherr Krisztina”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Barazsy Ákos, Egerszegi Krisztián.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Mi történik, ha Juliska elmegy, és vele megy az összes ügyféltudás? - Kende-Hofherr Krisztina”?

Fő témái: kkv, vállalatfejlesztés, hatékonyság, rendszerszemlélet.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Mi történik, ha Juliska elmegy, és vele megy az összes ügyféltudás? - Kende-Hofherr Krisztina”?

Megjelenés: 2026. 07. 29.. Hossz: 1 óra 30 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/cegepitok/mi-tortenik-ha-juliska-elmegy-es-vele-megy-az-osszes-ugyfeltudas-kende-hofherr-k-19555087

Több epizód a Cégépítők-ből