Friderikusz Podcast

ÁLDÁS VAGY ÁTOK A MESTERSÉGES INTELLIGENCIA? Buda László pszichiáter /// Friderikusz Podcast 137.

· PT3M15S

Összefoglaló

A mesterséges intelligencia (MI) egyre inkább az ember érzelmi és gondolkodási partnere lesz. Buda László pszichiáterrel arról beszélget a Friderikusz Podcast e heti adásában, hogyan változtatja meg az ember és a MI viszonyát, ha a gép türelmesebb a környezetünknél.…

Röviden

Műsor
Friderikusz Podcast
Megjelenés
2026. 02. 19.
Hossz
3 perc
Szereplők, említett nevek
Buda László, Friderikusz Sándor
Témák
mesterséges intelligencia, pszichiátria
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

- Ma kétrészes műsorral jelentkezünk, előbb a mesterséges intelligenciáról lesz szó, pontosabban arról, hogyan formálja át a mesterséges intelligencia az ember belső világát, önképünket, kötődéseinket, érzelmi működésünket, és azt, hogyan élünk meg kapcsolatokat önmagunkkal és másokkal ebben a digitális korszakban.

A Podcast második részében pedig bemutatjuk az idei Szente László-díjas újságírót, Bod Tamást, aki a Magyar Narancs munkatársa, és néhány napja ő kapta meg a Szente László-díjat.

A mesterséges intelligencia lényegében matematikai adatokat és logikát használ az emberi kognitív funkciók utánzására, valamint logikát az emberi kognitív funkciók utánzására. - A mesterséges intelligencia ma már nemcsak az életünket szervezi, hanem lassan belép az ember belső világába is.

Döntéseinkbe, kapcsolatainkba, önképünk alakulásába. - Olyan komplex intelligenciával van dolgunk, ami nagyon könnyen elrugaszkodhat már mindattól, amit tőlünk tanult.

És olyan távolságra kerülhet tőlünk általános intelligencia tekintetében, mint amilyen távolságra mi kerültünk a tyúkoktól. - Egyre több jel utal arra, hogy a mesterséges intelligencia nem pusztán technológia, hanem egy olyan új tér része, ahol lassan összemosódik, mi az, ami valóban belőlünk fakad, és mi az, amit a gép tükröz vissza rólunk. - De semmit nem vesz el tőlem az AI, ha nem adom oda.

Csak ahhoz, hogy ne adjam oda, ahhoz kell egy bizonyos tudatosság. - De vajon mit kezd a mesterséges intelligencia a magányunkkal, kötődéseinkkel, valóságérzékelésünkkel és azzal, ahogyan önmagunkat értjük? - Minden jel arra mutat, hogy az autonómiánk csökkenni fog.

Én így látom. - Sok más mellett ezekről a kérdésekről beszélgetünk a következőkben Buda László pszichiáterrel, pszichoterapeutával. - Mielőtt kijelölt témánkra térnénk, egyetlen mondatban eligazítana bennünket, mivel foglalkozik a pszichoterapeuta? - Alapvetően az a dolga, hogy egy kommunikációs helyzetben, mint amiben mi is vagyunk, segítségére legyen egy másik embernek, hogy rendet rakjon a fejében, a kapcsolatrendszerében, az érzelmi életében, vagy egyáltalán a belső világában.

De ezt különböző módokon intézheti. - A témánkhoz kanyarodva fontosnak tartja-e már most, amikor még nem lett teljeskörűen a mindennapi életünk meghatározott része, hogy beszélgessünk arról, hogyan alakítja át az emberi gondolkodást, az emberi viszonyainkat, kapcsolatainkat, a szabadságunkat a mesterséges intelligencia? - Ugye olyan embert ritkán találunk, akinek nincs mobiltelefonja.

Mobiltelefonján az interakciók nagy részét egy AI alapú algoritmus irányítja, tehát össze van huzalozva a mindennapi élete a mesterséges intelligencia protokollokkal.

Tehát most már itt nincs olyan, hogy valaki ebből kint van, legföljebb nem tud róla.

És az, hogy milyen mentális hatása van annak, hogy kapcsolatban vagyunk egy ilyen, akár primitív, akár nagyon összetett AI-rendszerrel, hát ez a minimum, amit érdemes most végiggondolnunk. - Ön inkább áldásnak vagy átoknak tekinti a mesterséges intelligenciát? - Mindkettő, és nagyon kíváncsiak vagyunk, hogy melyik bontakozik ki jobban, hogy az emberiségnek inkább az üdvére lesz, inkább az átka lesz, vagy pedig valami olyan keveréke lesz, amit nem tudunk megjósolni, mert hiszen már most sem tudjuk, hogy pontosan mi van a motorháztető alatt, akkor meg mire gondolunk, hogy majd hogy fogjuk ezt előre jelezni, kontrollálni, keretek közé szorítani és így tovább.

Úgyhogy nagyon izgalmas pontján vagyunk a történelemnek. - Néhány percen belül érdemben is folytatjuk ezt a témát, de előtte rövid életrajzi kivonattal hadd mutassam be önt is azoknak a nézőknek, hallgatóknak, akik esetleg nem ismerik. - Buda László 1968-ban született Baján, 58 éves.

Anyja az egészségügyben, apja műszaki területen dolgozott, bátyja biokémikus.

Buda László 1992-ben általános orvosi diplomát szerzett Pécsen. 1997-ben pszichiáter, 2004-ben pszichoterapeuta lett, 2003-ban tudományos doktori fokozatot is szerzett. '92 és 2009 között Pécsett dolgozott orvosként, illetve egyetemi oktatóként, 2009 óta önállóan dolgozik, egyéni konzultációkat és előadásokat tart, képzéseket vezet.

Két önismereti terápiás módszert fejlesztett ki, a SzomatoDrámát és az Ultrarövid Terápiát.

Egy-egy mondatban meg tudja határozni, hogy mi az egyik és mi a másik? - A SzomatoDráma az egy kiscsoportos módszer, amelyben emberek játszanak együtt annak érdekében, hogy az intuíciójuk, meg az érzelmi érzékenységük segítsen egy embert abban, hogy jobban megértse a belső világát, vagy hogy mit üzen neki a teste, vagy a betegségei milyen belső kapcsolatokkal függenek össze, meg milyen érzelmi konfliktusokat tükröznek.

Az Ultrarövid Terápia az pedig egy páros, ilyen terápiás önismereti segítő módszertan, nem számít pszichoterápiának Magyarországon.

Attól ultrarövid, hogy lényegében egy alkalmas folyamatról beszélünk. - Folytatva az életrajzot, Buda László négy könyv szerzője a 'Mit üzen a tested?', a 'Mit üzen a lelked?', és a 'Mit üzen az életed?' trilógia után, tavaly jelent meg a 'Sorsfordító találkozás önmagunkkal' című kötete is.

Felsőfokon beszél angolul, középfokon oroszul, két lánya közül a nagyobb pszichológia szakos egyetemi hallgató, kisebbik lánya középiskolás.

Hobbija a sport, a zenélés, a sétálás és a baráti beszélgetések.

Nem tévedtem az adatokat illetően? - Nem.

A sétáláshoz tenném hozzá csak azt, hogy van a Thoreau-nál egy olyan kifejezés, hogy céltalan bolyongás, ami egy kicsit más, mint a sétálás, és ezt én csak az utóbbi években fedeztem föl, mint az egyik legléleképítőbb tevékenységet, amit magamnak ebben az életkorban tudok csinálni. - És akkor ez azt jelenti, hogy elindul a városban vagy a városon kívül, anélkül, hogy célja lenne, és ott bolyong egy-két órát? - Igen, pontosan ez.

Van, hogy arra megyek, ahol zöld van.

És pont ez a lényege, hogy az elmémet áttrenírozom egy kicsit arra, hogy ne mindig a célirányos feladatmegoldó, projekt végrehajtó üzemmódban legyen, és kapjak egy kis esélyt arra, hogy fellélegezzek belül, és jobban rálássak arra, hogy mi folyik ott akkor, amikor nem egy cél tartja keretben a működésemet.

Nagyon hasznosnak találom. - Mit kap ezektől a céltalan bolyongásoktól? - Amit kapok, az az, hogy megismerjem feszültségmentes közegben, de közben a testemet finoman, lágyan, ugye enyhén mozgatva azért azt, hogy milyen nekem ebben a világban lenni, ami az elmém.

Ezt én csinálhatnám úgy is, hogy leülök egy párnára, meg lótuszülésbe, amit nem tudok kivitelezni egyébként, de nekem ez a fajta mozgás teszi lehetővé, hogy mélyen elmerüljek a belső világomban. - És az fontos, hogy az ember elmerüljön mélyen a belső világában? - Annak, akit ez nem érdekel, az ne csinálja.

Viszont ha valaki nem ismeri fel, hogy neki van egy komplett belső világa, sőt lényegében abban él, az ki lesz szolgáltatva rengeteg mindennek. - Na, de nem ez ma a beszélgetésünk tárgya, hanem a mesterséges intelligencia emberre gyakorolt hatása, de lehet, hogy a következő alkalommal majd erről is alaposan elbeszélgetünk.

Tíz másodpercre kérem szépen az ön és nézőink, hallgatóink türelmét, támogatóink bejelentkeznek, és aztán belekezdünk mai izgalmas témánkba. - Ebben a mostani podcastben Buda László pszichiáterrel, pszichoterapeutával arról beszélgetünk, hogy a mesterséges intelligencia hogyan formálja át az emberi gondolkodást, kapcsolatainkat ebben a gyorsan átalakuló világban.

Mindjárt a téma közepébe vágnék.

Ha a mesterséges intelligencia képes visszatükrözni a gondolatainkat és érzelmeinket, mert a kommunikációnk mintázataiból tanul, a szavainkból, a hangulatjelzéseinkből és abból hogyan reagálunk dolgokra, akkor azt kérdezem, hol kezdődik és hol ér véget a saját belső világunk, ezt a határt ön hol és hogyan húzná meg? - Vannak dolgok, amik csak az emberre jellemzőek, és van, amit nagyon jól tükröz mondjuk egy jól felépített AI-rendszer, és van egy olyan határ, ahol mi még magunkat látjuk benne, és van, ahol már nem látjuk magunkat, mert valami mást csinál.

A kollektív emberi, ilyen gondolatgyártó funkciót énszerintem nagyon jól átveszi.

Ami szavakba önthető, azzal egyre zseniálisabban bánik. - A mesterséges intelligencia. - Így van.

Most ugye úgy beszélünk róla, mintha egy entitás lenne, minthogyha egy digitális faj, vagy egy idegen intelligencia, ami most nem a bolygón kívülről érkezett, hanem valahogy mi építettük föl, de vannak dolgok, amiket ügyesen tükröz, vannak dolgok, amiket nevetségesen gyatrán tükröz a mi belső világunkból.

De a működésével még nem vagyunk tisztában, hogy ott a neurális hálók mélyén pontosan mi zajlik, csak azt látjuk, hogy olyan újonnan megjelenő képességekkel jelentkezik, amik nem voltak belekódolva, nem mi akartuk, hogy ott legyen.

Például ki akarta volna, hogy hazudjon szándékosan, vagy hogy megtévesszen embereket, vagy hogy manipuláljon embereket, stb.

Ezek mind olyan belülről fakadó és közben kialakuló képességek itt az AI oldaláról, amiket nem mi szerettünk volna beletenni.

Nyilvánosságra is hoztak olyan eseteket, ahol az AI-jal való beszélgetés során kiderült, hogy olyan manipulatív technikákat használ egy modell annak érdekében, hogy ő ne legyen lecserélve egy újabb modellre, amibe konkrétan már zsarolástól elkezdve mindenféle hazugság és szándékos megtévesztés egyértelműen ott volt a nyoma.

Tehát ilyen értelemben már most látjuk azokat a jelenségeket az AI vonatkozásában, amire azt kell mondjuk, hogy ha ez az emberi pszichével találkozik, nincs ember, aki meg tudja mondani, ez hogy fog hatni. - Kérdezek valami mást, ami már sokkal inkább az ön szakmája.

Például milyen hatással van az ember önképére és kontrolljára, ha a mesterséges intelligencia jobban ismeri őt, mint a saját barátai, szerelme, de akár mint önnön maga saját magát? - Olyan objektív nézőpontot adhat nekem, amit én szubjektíve nem tudok előidézni, mert magamat nem tudom kívülről ennyire látni.

Tehát ad nekem egy olyan visszajelzést, ami lehetővé teszi, hogy ne hazudjak magamnak, hogy ne ámítsam magam.

Ad egy relatíve őszinte, relatíve objektív képet rólam.

Bár hogyha ez egy hízelgő kép, akkor lehetséges, hogy az én saját önképem elkezd duzzadni és növekedni, és a nárcizmusomat táplálja, és erre millió példa van.

Ez az egyik kiemelt téma egyébként az AI-ember viszonylatában, hogy hova viszi a nárcizmus tengelyén az embert, amikor csupa dicséretet, elismerést, elfogadást, megerősítést kap az ember valakitől, akit hiteles partnernek tart.

De az is lehet, hogy tanulságos lesz.

Például, ha olyan jelzéseket ad nekem, például megmutatja a pulzusomat, vagy a hormonrendszeremről ad egy visszajelzést, miközben én beszélgetek, olyan dolgokra világíthat rá, amiket én menet közben nem is gondoltam volna.

Van olyan ember, akinek például föl sem tűnik, hogy ő hazudik, mint a vízfolyás.

Már hozzászokott, hogy ő így kommunikál.

Ezek nagyon érdekes dolgok lehetnek, de az, hogy milyen hatást gyakorol az önképre, attól is függ, hogy az embernek az önképe egyáltalán miből áll elő.

Most erre kíváncsi vagyok, hogy mit gondol, hogy mennyire lehet most a mai kor emberének reális az önképe. - Szerintem nagyon kevés embernek van reális önképe. - Igen, igen, a legtöbb ember esetében lehet, hogy ez egy fabatkát sem ér, jobb lenne, ha nem is lenne.

Most ezt így kisarkítottam persze, de valahol az, hogy mit gondol valaki magáról, meg hogy egyébként ő milyen, ezek néha köszönőviszonyban sincsenek.

Többnyire azok a nagy nyelvi modellek, amikkel a legtöbb ember napi szinten kommunikál, azok úgy vannak hangolva, hogy adjanak egy pozitív megerősítő visszajelzést, és ez eltorzíthatja az önképet egészen addig, ami körülbelül egy komplett elmebetegség működését írja le.

És az a lényege a legtöbb esetben, hogy emberek teljesen belezsonganak ebbe a full pozitív visszajelzésbe, elkezdenek olyan világokat építeni a fejükben, mint hogyha az nem tudom mennyire igaz és reális lenne, azt hiszik, hogy ők milyen zseniálisak.

És ugye ezek már mind alapos vizsgálat alá kerültek pszichiátriai, meg pszichoterápiás tudományos nézőpontokból is, hogy mit csinál ez, mi a veszélye, mire kell nagyon figyelni. - Ugyanakkor a mesterséges intelligencia fejlődése, és ezt kérdezem, nem visz közelebb bennünket önmagunk megértéséhez, vagy éppen ellenkezőleg, elhomályosítja az emberi lélek határait, mivel a gép csupán a mi mintáinkat, a mi cselekedetünket tükrözi, nyilván csak azokat, amiket megosztunk vele, amikor kérdezzük vagy használjuk. - Az egyik, ami nagyon érdekes, az az, hogy olyan komplex intelligenciával van dolgunk, ami nagyon könnyen elrugaszkodhat már mindattól, amit tőlünk tanult, és olyan távolságra kerülhet tőlünk általános intelligencia tekintetében, mint amilyen távolságra mi kerültünk a tyúkoktól vagy a kutyáktól, akiket amúgy nagyon szeretünk, de hát nyilvánvaló, hogy komplexitásban nagyon elmaradnak a mi intellektusunktól.

Az, hogy segíti-e a lelki fejlődésünket, az önképünknek a racionális, életszerű és reális kifejlesztését, vagy elhomályosít minket, énszerintem nagyban attól függ, hogy hogyan használjuk.

Tehát ennek az egész rendszernek van egy értelmes használata és egy értelmetlen használata. - Mi az értelmes használata? - Értelmes használatnak nevezem én azt, amikor segít engem gondolkodni.

Segít tisztázni az érzéseimet, segít problémákat megoldani, tükrözi azt, amit lát rajtam, ötleteket ad, amikor el vagyok akadva, és így tovább.

Szemben azzal, mint amikor lecseréli a gondolataimat az övéire, mert engedem neki, hagyom, hogy döntéseket hozzon fontos kérdésekben, engedem, hogy manipuláljon érzelmi állapotokban, engedem, hogy átírja a kapcsolataimat, banális problémákkal terhelem, amiket magamtól is meg tudnék oldani, de egyszerűbb így, és elsodródom a kényelmi használat felé. - Tehát a használat minőségétől függ az, hogy segít bennünket önmagunk megértésében, vagy éppen elhomályosítja a saját magunkról alkotott kép határait? - Egy bizonyos mértékig igen.

Mert a másik rész az az, hogy nem tudjuk, hogy hova fejlődik még, és nem tudjuk, hogy lesznek-e szándékai, lesz-e…

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „ÁLDÁS VAGY ÁTOK A MESTERSÉGES INTELLIGENCIA? Buda László pszichiáter /// Friderikusz Podcast 137.”

Miről szól ez az epizód: „ÁLDÁS VAGY ÁTOK A MESTERSÉGES INTELLIGENCIA? Buda László pszichiáter /// Friderikusz Podcast 137.”?

A mesterséges intelligencia (MI) egyre inkább az ember érzelmi és gondolkodási partnere lesz. Buda László pszichiáterrel arról beszélget a Friderikusz Podcast e heti adásában, hogyan változtatja meg az ember és a MI viszonyát, ha a gép türelmesebb a környezetünknél.… Az epizód a Friderikusz Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 02. 19..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „ÁLDÁS VAGY ÁTOK A MESTERSÉGES INTELLIGENCIA? Buda László pszichiáter /// Friderikusz Podcast 137.”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Buda László, Friderikusz Sándor.

Milyen témákat érint ez az epizód: „ÁLDÁS VAGY ÁTOK A MESTERSÉGES INTELLIGENCIA? Buda László pszichiáter /// Friderikusz Podcast 137.”?

Fő témái: mesterséges intelligencia, pszichiátria.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „ÁLDÁS VAGY ÁTOK A MESTERSÉGES INTELLIGENCIA? Buda László pszichiáter /// Friderikusz Podcast 137.”?

Megjelenés: 2026. 02. 19.. Hossz: 3 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/friderikusz-podcast/aldas-vagy-atok-a-mesterseges-intelligencia-buda-laszlo-pszichiater-friderikusz

Több epizód a Friderikusz Podcast-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból