Friderikusz Podcast

AZ IGAZSÁGTÉTELRŐL ÉS A KÖZVAGYON VISSZASZERZÉSÉRŐL Tóth Gábor Attila alkotmányjogásszal / F.P. 144.

· PT1M1S

Összefoglaló

Tóth Gábor Attila alkotmányjogász a Friderikusz Podcast 144. adásában a jogállamiság helyreállításáról és a közvagyon visszaszerzéséről beszélget Friderikusszal. Kiemeli, hogy a NER (Nemzeti Együttműködés Rendszere) jogi és alkotmányos szempontból torzult és kiüresedett. A…

Röviden

Műsor
Friderikusz Podcast
Megjelenés
2026. 05. 05.
Hossz
1 perc
Szereplők, említett nevek
Tóth Gábor Attila, Friderikusz Sándor
Témák
jogállamiság, közvagyon, alkotmányjog
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

- Kezdődik a mai Podcast, de előtte kérem, nyomja meg a képernyő alatt található 'Feliratkozás' gombot, így mindig kap a YouTube-tól értesítést az új tartalmainkról, arról nem beszélve, hogy ez növeszti immáron 650 ezernél is nagyobb közösségünket.

Ha lájkolja vagy megosztja például ezt a soron következő beszélgetést, azzal is sokat tesz értünk.

És itt a videó alatt többféle módon is támogathatja a munkavégzésünket, hogy továbbra is készüljenek újabb és újabb ahhoz hasonló értelmes podcastek, mint amilyen ez a most következő is lesz.

Jean-Christophe Rufin francia orvos, író, diplomata, akadémikus 2011-ben, tehát egy évvel Orbán hatalomra kerülése után beszámolt a Paris Match című magazinban magyarországi tapasztalatairól.

És már akkor átlátott a szitán, hiszen hosszú és alapos cikkében egyebek mellett azt írta: "Orbán tiszteletben tartja a demokrácia formáit, hogy alaposabban elárulhassa a lényegét." - Az építkezés előtt itt bontani kell. - Mai vendégem Tóth Gábor Attila alkotmányjogász is ezt a hamis valóságot írja le és elemzi legutóbbi 'Nemdemokrácia: Az alkotmányjogi patológia és terápia alapjai' című könyvében. - Ilyen rendszerekben vagy a karriered törik meg, vagy a gerinced. - A Nemdemokráciában megmaradt a parlament, a választás, megmaradtak a korábban független intézmények, amelyek normális esetben a hatalom ellenőrzését szolgálják, csak éppen Orbán Viktor hozzá, azaz saját magához és nem a demokratikus rendhez hűséges emberekkel töltötte fel ezeket. - Ezek a közjogi vezetők az elmúlt években bebizonyították, hogy nem a mindenkori kormány fékjei és ellensúlyai, hanem a NER szolgálói.

A köztársasági elnök nagyon messzire ment a szándékos törvénysértésekben és az alkotmányos jogelvek megsértésében. - Három hete már elég alaposan beszéltünk Fleck Zoltán jogszociológussal arról, hogy a 2022-es választás előtt nagy vita folyt, hogy a joggal körülbástyázott önkény rendszere felszámolható-e a jogállami elvek tiszteletben tartásával. - Szerintem a rendszer megszüntethető, de sok veszteséggel. - Hiába írtak bele Orbánék a 15-ször módosított Alaptörvényükbe egy sor olyan szabályt, hiába hoztak sarkalatosnak nevezett kétharmados törvényeket, amelyek mind a hatalmi struktúra fennmaradását, a társadalom uralását és megosztását szolgálta, úgy tűnik, ezek most megváltoztathatók. - A bűn nem maradhat büntetlenül, és ez nem azt jelenti, hogy a bosszúnak kell érvényesülni, hanem ez egy arányos megtorlást jelent.

Megtorlás ez, de jogilag szabályozott fair eljárásban. - Ahogy a tizenhat éves autokratikus NER uralom fenntartói és kiszolgálói is felelősségre vonhatók, éppúgy a megszámlálhatatlan milliárdnyi magánvagyonná alakított közpénz is visszaszerezhető. - Nagyon heterogén az áldozatok köre, és nekik joguk van ahhoz, hogy itt valamilyen helyreállítás történjen és a bűnösök meg legyenek nevezve és felelősségre vonás legyen. - Hogy valóban így van-e mindez, erről beszélgetünk a következőkben, tehát Tóth Gábor Attila alkotmányjogásszal, egyetemi tanárral. - Röviden azzal kezdeném, hogy ön hogyan értékelte április 12-én a NER, azaz Orbán rendszerének csúfos bukását? - Katartikusra sikeredett az este.

A feleségemmel sétáltunk a városban, és egy kicsit keveredett a megfigyelő, elemző pozíció a résztvevő pozícióval, de nem maradhattunk sokáig, mert másnap hétfő reggel korán kellett menni tanítani. - De hogy azt mondja, hogy eufória? - Én azt tapasztaltam a városban. - De ami önt illeti. - Hát azért én visszafogottabb vagyok, arra lehetett számítani, hogy kormányváltás lesz, hogy rendszerváltás is lesz, abban csak bízni lehetett. - Talán hozzáállását a ma tárgyalandó témához érdemes itt a legelején csak röviden tisztázni.

Az ön felfogása szerint ugye a jog nem független a politikai moralitástól, azt képviseli, hogy a demokratikus alkotmányok morális elveket tartalmaznak.

Hétköznapi nyelven ez mit jelent? - Amikor egyetemista voltam, akkor minden tárgyból azt tanultuk, hogy a jogot el kell választani az erkölcstől, és a mai jogászi közfelfogás is inkább ez.

Én meg azt gondolom, hogy egy demokráciában az alkotmányok és a jogszabályok egy része morális elveket tükröz, és ezért a bíróknak is sokszor morális érvelést kell alkalmazniuk konkrét ügyekben.

Tehát amikor egy alkotmány azt mondja, hogy az emberi méltóság sérthetetlen, hogy az ember magánszféráját tiszteletben kell tartani, hogy a szólásszabadság,... hogy ezek végül is erkölcsi követelmények, amelyeket a jognak érvényesítenie kell. - És ez akkor azt jelenti, hogy van a jog, de tulajdonképpen a jogot keretezi, vagy hogy mondjam, meghaladja a morális elv? - Azt hiszem, igen.

Ugyanis amikor egy bírónak el kell dönteni súlyos alapjogi, alkotmányjogi eseteket, hogy mennyire legyen szabad, vagy mennyire legyen betiltva az abortusz, hogy mi legyen az életvégi döntéseknél a jogi szabályozás, hogy mi legyen a rendőrségi hatásköröknek a végső határa, hogy meddig terjedjen a szólásszabadság, ezekben mindig morális állásfoglalásra is kényszerül a bíró, és nem mindegy, hogy csak a saját erkölcsi rögeszméit próbálja a közösségre erőltetni, vagy pedig belegondol abba, hogy ez egy plurális közösség sokféle világnézettel, sokféle felfogással, és erre próbál valamilyen megoldást találni. - Én azért tartottam fontosnak itt az elején ezeket tisztázni, mert a későbbiekben tárgyalandó témánkhoz azt hiszem, ezek az alapvetések fontosak, hogy értsék az álláspontját.

De most akkor kivonatolva az életrajzát ismertetem, aztán belekezdünk már az érdemi témákba és beszélgetésbe.

Tóth Gábor Attila 1970-ben született Budapesten, 56 éves.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam és Jogtudományi Karán végzett summa cum laude minősítéssel 1997-ben.

Tudományos fokozatot 2009-ben, a Magyar Tudományos Akadémia doktori címét az idén szerezte meg.

Alkotmányjogász, egyetemi tanár.

A Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet alapító tagja és korábbi elnöke. 2000 és 2010 között az Alkotmánybíróság főtanácsadója volt. 2009 óta a Debreceni Egyetemen, 2020 óta a Semmelweis Egyetemen is tanít.

Kutatott és oktatott Berlinben és New Yorkban. 2016-17-ben az Európai Unió megbízásából a moldovai Alkotmánybíróság tanácsadója volt. 12 könyv szerzője vagy szerkesztője, legutóbbi kötete a Nemdemokrácia 2024-ben jelent meg.

Angolul, németül és oroszul beszél.

Felesége ugyancsak alkotmányjogász, kutató és oktató, aki gyakran szerzőtársa és szakmai lektora.

Fia matematika és mesterséges intelligencia informatikus tanulmányait fejezi be.

Több szakmai díj birtokosa, köztük a Toleranciadíjat és a Debreceni Egyetem Év publikációja díját mondhatja magáénak.

Hobbija leginkább a tanítás, de az irodalom, a színház és a foci is.

Rendben van? - Rendben, köszönöm. - Ha helyesen ismertettem az életrajzát, pár másodperc erejéig kérem még a türelmét, bejelentkeznek támogatóink, aztán tényleg belekezdünk. - Ebben a mai podcastben Tóth Gábor Attila alkotmányjogásszal, egyetemi tanárral arról beszélgetünk, hogy milyen jogi lépések, intézményi változások és felelősségre vonási mechanizmusok szükségesek ahhoz, hogy Magyarország visszatérjen a jogállami működéshez.

Kezdjük azzal, hogy meghatározható-e jogi értelemben, mi volt az Orbán-rendszer, ők hívták ugye NER-nek, Nemzeti Együttműködés Rendszerének, illetve hívták illiberális demokráciának, de ez az ő önmeghatározásuk.

Én inkább Orbán-rendszernek nevezném, hiszen Orbán Viktor volt a szellemi atyja ennek az egésznek.

Tehát a kérdés: meghatározható-e jogi értelemben, mi volt az Orbán-rendszer? - Szerintem a NER autokrácia volt, egy olyan modern nem-demokrácia, amely kénytelen tűrni bizonyos demokratikus eljárásokat és látszatokat, de valójában egy párt és egy személy uralma érvényesül.

A szakirodalomban ezt választásos autokráciának is szokták nevezni.

Amúgy a választások estéje ebből a szempontból is érdekes volt, mert amikor Orbán Viktor elismerte a választási vereséget, azután sokan azt gondolták, hogy jé, hát akkor itt egy normális, demokratikus kormányváltás van, és akkor lehet, hogy a NER nem is volt autokrácia.

Ezzel szemben én pont az ellenkezőjét gondolom, mert szerintem ebben a pillanatban a miniszterelnök már nem volt választási helyzetben, a választási eredmények ismeretében nem volt olyan alternatívája, hogy nem ismeri el az eredményeket, és vége volt, ahogy Garri Kaszparov írta rögtön ezután: Orbán nem megállt, hanem megállították. - Ön hogyan fejti meg ezeket az önmeghatározásokat, például az illiberális demokráciát.

Van olyan? - Olyan értelemben van, hogy sokan használják ezt a fogalmat, és ez volt valóban az önmeghatározása a NER-nek is, de Putyin vagy Erdogan is illiberális demokratának tartja magát.

Valójában illiberális demokrácia nem létezik, mert nincs demokrácia emberi jogok nélkül, szólásszabadság, információszabadság nélkül, diszkrimináció tilalom nélkül, nincs demokrácia hatalommegosztás nélkül, bírói függetlenség nélkül.

Tehát azok a rendszerek, amelyek ezeket a komponenseket nem tartalmazzák, azok nem csak illiberálisak, hanem antidemokratikusak is. - Új korszakot jelentett a kormányzati hatalom teljes kontrollvesztésében a rendeleti kormányzás.

Kövér László, a Fidesz egyik tartóoszlopa, az országgyűlés elnöke már, ha jól emlékszem, 2012-ben felvetette, hogy nagyobb mozgásteret kellene adni a kormánynak, hogy a mindennapi kihívásokra reagáljon, a parlamentnek meg csak a legalapvetőbb garanciális szabályok megalkotásával kellene foglalkozni.

Végül is a Covid-járványig, plusz Ukrajna lerohanásáig kellett várni, hogy veszélyhelyzetekre hivatkozva meg is csinálják a rendeleti kormányzást.

Nem hiszem, hogy nyilvánvaló volt a magyar társadalom számára, hogy ennek mi az elvi és a gyakorlati jelentősége.

Legalább utólag kérem szépen, hogy magyarázza meg, hogy remélhetőleg mitől köszönünk el most? - Szerintem önmagában azzal sincs baj, hogyha valamilyen rendkívüli helyzet áll elő, akkor a kormányok tudnak gyorsan, hatékonyan cselekedni.

A baj ott kezdődik, hogyha ezzel visszaélnek, és Magyarországon ez történt, és szerintem nem csak a Covid-járványtól kezdve, hanem már korábban is a migrációs veszélyhelyzetre hivatkozva.

Azt jelenti, hogy folyamatossá válik a veszélyhelyzet, hogy emberek jogainak és javainak a sérelmével jár, hogy tulajdonképpen a parlament és a bíráskodás rovására terjeszkedik a kormányzat, és belenyúl az emberek hétköznapi életébe.

Most hirtelen az a példa jut eszembe, hogy környezetszennyező állami beruházásokat lehetett így jóváhagyatni, a parlament döntési kompetenciáját figyelmen kívül hagyva. - Gödre gondol most? - Hát Gödre elsősorban és sok más helyen is, és a szakhatóságokat kiiktatva és a helyi választópolgárok véleményét semmibe véve, tehát ezek a visszaélés jellemzői.

E tekintetben egyébként a NER nem hozott sok újat, ez teljesen hagyományos autokratikus mintázat. - Ez a most hivatalba lépő új hatalom rendszerváltást ígér.

Definiálható-e, mit jelent a rendszerváltás, és ön hogyan nevezné meg azt a rendszert, amelynek az Orbán-féle autokrácia vagy maffiaállam helyén kellene felépülnie? - Rendszerváltásról több értelemben is beszélhetünk, lehet gazdasági rendszerváltásról beszélni és lehet politikai-jogi rendszerváltásról.

Például 1989 mind a kettőre jó példa, mert egyszerre változott meg a gazdasági rendszer, egy szovjet típusú államszocialista rendszerből lett piacgazdaság, kapitalizmus, és egy egypárti diktatúrából egy többpárti parlamentáris demokrácia.

Most ilyen nagyon széles értelemben szerintem nincs rendszerváltás, mert hát végül is a NER is a kapitalizmus egy variánsa volt, hogyha nagyon torz és visszaélésszerű is, de mégis ebbe a paradigmába tartozik.

Jogi-politikai téren viszont sokkal inkább beszélhetünk rendszerváltásról, hiszen ez a választásos autokrácia alakulhat vissza egy parlamentáris demokráciává. - Ha már alapfogalmakat tisztázunk, minden szitokszó ellenére például mit jelent a liberális demokrácia? - Szerintem a választópolgárok egy zsarnoki, korrupt és kizsákmányoló rendszer leváltásáról döntöttek.

És hogy mi épülhet ki helyette?

Persze van olyan, hogy autokráciából autokráciába megy át egy rendszer, tehát nem lehet elvileg kizárni, hogy egy NER1-ből egy NER2 lesz, de én most nem látom ennek a jeleit.

Egyrészt azt látom, hogy egy demokratikus helyreállítás a program.

Azt olvasom a Tisza programjában, hogy a parlamentáris demokrácia és a jogállam és a fékek és ellensúlyok rendszerének helyreállításáról lesz szó, hogy az egyházak, a civil szervezetek, a média státuszának rendezéséről szól, és látok benne modernizációs törekvést is.

Tehát amit korábban nem sikerült megoldani, az ügyészség átalakítása, vagy a gyerekjogi ombudsman és a betegjogi ombudsman új elem lehet.

Tehát van esély arra, hogy ez valóban egy demokratikus átalakulás legyen. - Ezen a nyomvonalon haladva, miféle jogi pilléreket kell kihúzni a jelenlegi rendszer alól, hogy a helyén valami más, tehát liberális demokrácia épülhessen.

Gyakorlatilag ehhez az egész jogrendszert meg kell változtatni? - Azt hiszem, hogy az építkezés előtt itt bontani kell.

Közel öt éve írtam arról, hogy egy kétlépcsős, a NER-telenítés és helyreállítás képzelhető el.

Az első lépést úgy hívtam, hogy negatív alkotmányozás, ami az audokratikus elemek kivételét jelenti a jogrendszerből, ezt nevezném most itt bontásnak.

És utána később jöhet az építkezés, ami egy hosszadalmasabb folyamat.

Mik lehetnek a bontás főbb elemei?

Hát az Alaptörvényből el kell távolítani az autokratikus normákat.

Kezdve az ideologikus rendelkezésekkel, kezdve azokkal az alapjogkorlátozó rendelkezésekkel, amelyek egyes társadalmi csoportok jogait súlyosan sértik, hajléktalanok, menekültek, szexuális kisebbségek és egyébként a rászorulók.

És rendezni kell annak az autokratikus tömbnek a helyzetét, amely most itt maradt a választások után, és amely alapvetően személyeket és közjogi tisztségviselőket jelent, a köztársasági elnököt, az Alkotmánybíróságot, a Kúria elnökét, a legfőbb ügyészt és másokat.

Tehát ezek azt hiszem, a bontás legfontosabb elemei. - Ha…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

  • Nemzeti Együttműködés Rendszere

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „AZ IGAZSÁGTÉTELRŐL ÉS A KÖZVAGYON VISSZASZERZÉSÉRŐL Tóth Gábor Attila alkotmányjogásszal / F.P. 144.”

Miről szól ez az epizód: „AZ IGAZSÁGTÉTELRŐL ÉS A KÖZVAGYON VISSZASZERZÉSÉRŐL Tóth Gábor Attila alkotmányjogásszal / F.P. 144.”?

Tóth Gábor Attila alkotmányjogász a Friderikusz Podcast 144. adásában a jogállamiság helyreállításáról és a közvagyon visszaszerzéséről beszélget Friderikusszal. Kiemeli, hogy a NER (Nemzeti Együttműködés Rendszere) jogi és alkotmányos szempontból torzult és kiüresedett. A… Az epizód a Friderikusz Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 05. 05..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „AZ IGAZSÁGTÉTELRŐL ÉS A KÖZVAGYON VISSZASZERZÉSÉRŐL Tóth Gábor Attila alkotmányjogásszal / F.P. 144.”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Tóth Gábor Attila, Friderikusz Sándor.

Milyen témákat érint ez az epizód: „AZ IGAZSÁGTÉTELRŐL ÉS A KÖZVAGYON VISSZASZERZÉSÉRŐL Tóth Gábor Attila alkotmányjogásszal / F.P. 144.”?

Fő témái: jogállamiság, közvagyon, alkotmányjog.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „AZ IGAZSÁGTÉTELRŐL ÉS A KÖZVAGYON VISSZASZERZÉSÉRŐL Tóth Gábor Attila alkotmányjogásszal / F.P. 144.”?

Megjelenés: 2026. 05. 05.. Hossz: 1 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/friderikusz-podcast/az-igazsagtetelrol-es-a-kozvagyon-visszaszerzeserol-toth-gabor-attila-alkotmanyj

Több epizód a Friderikusz Podcast-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból