Futópodcast

Ultrafutás vs. Atlétika

· PT1H26M5S

Összefoglaló

A Futópodcast legújabb adása az ultrafutás és a futóatlétika közötti feszültséget, valamint az együttműködés lehetőségét járja körül. A műsorban a két sportág definíciója, a hozzájuk való személyes kötődés, valamint az amatőr vs. profi és a sportolói marketing kérdései is…

Röviden

Műsor
Futópodcast
Megjelenés
2025. 12. 05.
Hossz
1 óra 26 perc
Szereplők, említett nevek
Seres Gáspár, Csere Bence, Vitárius Bence, Kriván András
Témák
ultrafutás, atlétika, sportolói marketing
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Ez itt a Futópodcast újabb adása, ahol most egy izgalmas, vitás kérdéssel várunk titeket, ami nem más, mint a futóatlétika és az ultrafutás világának hát ellentétje, vagy pont, hogy inkább együttműködése.

Erről fogunk vitatkozni a következő percekben.

Ugye még mielőtt ezt elkezdjük, szerintem három dolgot érdemes gyorsan átbeszélni.

Elsőként az, hogy mi az az ultrafutás.

Aztán az, hogy mi az, hogy futóatlétika, és végezetül az, hogy nekünk ezekhez mi a kapcsolatunk.

Úgyhogy Andris esetleg melyikkel kezdenéd? >> Hát akkor talán a legszemélyesebb az, hogy mi a kapcsolatom a futóatlétikához, meg a az ultrafutás, az ultratávokhoz.

Tehát én negyedikes koromban Beaspán ugye középhosszútáv futóként kezdtem.

Tehát ez a tipikus ö futóatlétikával meg atlétikával abszolút az edzéseknek a nagy részét azt azt atlétika pályán rekordánon töltöttük, futottuk és és ez ez ez volt igazából a a sport középpontjában körülbelül 10 éven keresztül.

Bár voltak kikacsintások Pont Gáspárral volt egy pár közös kikacsintásunk így hosszabb távok irányában.

Itt rögtön talán az első ilyen ultrafutós élményemet el is mesélném.

Ez 2010 október 16-án volt, amikor ami ez szombati nap volt és nagyon pontos. >> Igen, ez tudom akkor volt a a húom első szülinapja, de hogy >> hogy én akkor 17 voltam Gáspárte 19 és pénteken együtt futottunk egy ilyen könnyű átmozgató edzésen és igazából így már régóta el akartunk Budafokról futni dobogókőre.

Ez valahogy egy ilyen gás van neked volt egy nagy álmod.

És így így gondolkoztunk, hogy ez mikor férne bele így a versenynaptárba felkészülésbe, és hát osztottunk, szoroztunk, és kiderült, hogy holnap másnap.

És akkor másnap reggel én biciklivel átgurultam hozzájuk, és Budafokról gyakorlatilag ott a a Tétényi Fensiktól terepen elmentünk, egy ilyen futókirándultunk, inkább így mondanám, dobogókőre, és az egy meghatározó élmény volt. >> Ez nagyjából hány kilométer?

Tehát, hogy így a azok, akik nem ismerik esetleg ezt az útvonalat, >> fúgásból ez mennyi volt? >> Hát olyan 60-65 km lehetett, és azért volt benne szint, mert azért keresztül mentünk tényleg a Budörsi hegyek, Jánoshegy, Hárshegy, minden.

És én azóta azért más szakba is így bele belekóstolgattam a hosszabb távokba.

Abszolút nem mondanám magam múltra sportolónak, de megcsináltam én is teljesen ilyen selfportit módon az elkemén télen, sátorbalvással bicikliztem 50 napot túrával felváltva Izlandon körbetekertem az Alpokat, csináltam ezt a Hungarian Divinennek a felét megcsináltam.

Ez egy ilyen 700 km szintén self supported bringás ilyen terepesemény.

Tehát teljesítménytúrákat is csináltam.

Szóval valami kis közöm van hozzá, de hát azt majd aztán úgy úgy úgy is kiderül, hogy hogy azért ez egy spektrumon helyezkedik el, hogy mindenkinél, hogy mi az az ultra.

Nekem itt már voltak ultratávú teljesítések.

Az atlétika kapcsán meg azért hát 8 600-zal kezdtem, és és igazából ilyen 5000 mterig voltam igazán úgy kompetitív, és aztán picikét hosszabb távokba is belekóstoltam, de de úgy érzem, hogy abban is azért így utánpótlás sportolóként azért úgy tényleg úgy kivettem a részem.

Gáspár, >> hát én a futást én is hagyományosan atlétikai keretek között kezdtem.

Ott még úgy volt Budafokon, hogy sprinter lesz belőlem.

Aztán ez így 9-10 éves koromra ez így elszállt ez a remény, mert már így a lányok is elkezdtek így leelőzni.

Jó, nem sok, de volt egy lányaklub, aki gyorsabb volt nálam, meg apukámmal akkor már mentem hosszabb távokra, és nekem az tetszett.

Úgyhogy tedy 10 éves koromba kerültem én is a beaszba, és onnantól kezdve az atlétika volt a minden.

Bár egyre inkább nekem is inkább az utcai futás, mezei futás tetszett.

Tehát én sose tartottam magam például pálya atlétikának.

A rekordtám meg a stadion engem mindig feszélyezett, és én mindig is utcai futnak tartottam magam.

Tehát ahogy jöttek a tínédzser évek, úgy egyre inkább a félmaratont vettem ö fókuszba, és utána pedig jött a maratonfutás, ami szerintem a leggyönyörűbb része a futásnak.

Pici érintettségem azért nekem is van az ultrához.

Az említett dobogókai futóteljesítményú túra mellett volt egy 50 kmes terepfutásom még a 2020-as első covid idején.

Teljesítettem meg ilyen 50 km-t, ha esetleg ez már talán kicsit ultrának mondható.

Meg azért a maraton felkészüléseim alatt azért sokszor volt, hogy 40 km-t futottam, ahol azért volt bemenítés, levezetés, tehát lehet, hogy ott is egy picit 42 fölé mentem, de úgy lényegesen úgy úgy tényleges ultrákban még nem volt részem.

De én az engem mindig érdekelt, tehát ahogy Andris is említette, gyerekkorunkban azért voltak inspirációk.

Például pont Andrissal egyszer indultunk együtt kis kamaszként a fertőtókerülő futóverseny.

Ez egy több napos ilyen ultraverseny.

Persze mi váltóba futottuk, de hát ott csodáltuk például a Bogár Járnost, hogy milyen nagy teljesítmény amit lerakott az asztalra.

Meg hát akkoriban a BS Budapest szupermaraton egy ilyen nagyon nagy sláger volt ott a 90-es é végén 2000-es é elején.

És emlékszem, hogy ami még az ultrával kapcsolatban így megérintett, hogy 2009-ben a korányi Balázs országos sústartó 800-as jött előadást tartani a Spártatlon élményeiről és akkor találkoztam életemben először azzal, hogy hogy nem csak B-től Budapestig lehet több szakaszba elfutni, hanem van olyan, hogy egy huzamban 246 km, akkor azért így lehidaltam, és hát utána a 2010-es évek elején meg tényleg nagyon be is ö tehát az ultrafutásnak lett egy nagy felése úgyhogy én majd szeretném a maratonfutó pályám után azért kipróbálni az ultrát.

Nem ilyen spártatlan szinten, de mondjuk egy 100 km-t azért szeretnék mindenképpen futni majd. >> Aszfalton egyébként >> aszfalton is, de engem a terepultra is nagyon von, mert ugye a terepezést már idén elkezdtem, de persze csak rövidebb távokon, és ilyen 50- 100 km közötti terepeket szívesen futnék majd.

És Arthur, >> hát az én viszonyom kicsit hasonló az ultrához, mint a futáshoz.

Ilyen nagyon elméletis síkon kezdődött.

Amikor én éppen ilyen sportág keresésbe, váltásban voltam egy teljesen más világból, én ebből a funkcionális ilyen crossfit világból érkeztem, akkor már elkezdtem futni, de úgy igazából úgy, ahogy azok az emberek, akik sokat járnak, edzőterembe futnak, ez a kötelező rossz, tudjuk le.

És egyik este nem is tudom, nem volt éppen dolgom, még gyerek előtt ilyen is előfordul az emberre, hogy nincs így dolga.

És akkor beraktam Simonyi Balázs ultra című filmjét a az HBO-n. >> És hát az engem akkor annyira megérintett, hogy én eldöntöttem, hogy én én b én én biztos, hogy ultrát így fogok majd futni.

És aztán ez szép lassan, ahogy elkezdtem futni, kikopott, tehát már nem nem vágyom az ultrafutásot, de akkor az a világ úgy úgy nagyon megérintett engem.

Érdekes módon azóta sokkal inkább a középtávás az, ami tetszik, vagy az, amit így nagyon megszerettem.

Nem, nem ezek a hosszútávok, de nekem például a korai futóélményeim, vagy ez a futóvilág, ami körbevett, az sokkal inkább.

Nyilván azért is, mert felnőttként kezdtem meg már ebben az időszakban, az az ultrás közösség volt, vagy az a közösség, akik hát, hogy is mondjam, erről majd beszélni fogunk, de egy ilyen nagyon nyitott, nagyon könnyű nagyon alacsony belépési küszöbben rendelkező közösség volt.

Úgyhogy nekem ez én nem teljesítettem ultratávokat.

Ö hát a a futóatlétikában pedig én is utcai futásban vettem eddig részt, inkább úgy a mezőny mezőny közepe felé, >> de azért idén volt két pályaatlétika verseny. >> Így van.

Idén idén már volt pályaatlétika versenyem, és azt kell, hogy mondjam, hogy sokkal inkább efelé kacsingatok majd a jövőre, mert mert nagyon nagyon tetszett.

Akkor a személyes érintettséget végigzongoráztuk.

Mi az az ultrafutás egyáltalán?

Tehát, hogy hogy hol hol indul el az ultrafutás, hol van vége a futóatlétikának. >> Én még előjáróban annyit mondanék el, hogy kérünk mindenkit a nyitottságra.

Tehát itt azért tényleg egyrészt most már valamennyire látható az, hogy mi milyen háttérrel rendelkezünk.

Ö, tehát azért talán Gáspár az, aki a legmélyebben benne van a a futóatlétikában, de de nem vagyunk se >> Igen.

Most hogyha azt vesszük, hogy nemzetközi szinten, tehát hogyha mondjuk főleg a pályaatlétikát figyelembe véve, azért azért minden irányba ultra ultra irányába is természetesen bőven bőven bőven van feljebb, mint amit mi elértünk. és és azért főleg így a a kettőnk részéről így így azért futóatlétikában is, de hogy semmiképpen sem célunk az, hogyha véletlenül valamit úgy fogalmazzunk meg, hogy esetleg valakit abban egyik tábor tagját megbántanánk, azért az abba a mögött semmi szándékosság nincs.

Sőt, pont, hogy az a célunk, hogy ezt a két tábort picikét közelebb hozzuk egymáshoz, és megértessük jobban ezeket a különböző szakakat.

Igen, én úgy gondolom, hogy mivel az ultrafutást tárgyilagosan nem is ismerjük a mélységében, ezért nem is vállalkoznánk arra, hogy így nagyon kielemezzük a két szakákat, hanem inkább a a fennálló vita kultúrára szeretnénk reflektálni, ami nagyon sokszor ilyen érzelmi alapon úgy gondolom, hogy elmegy különböző értelmezési tengelyek mentén, és ezeket szeretnénk egy kicsit így analizálni, hogy hogy hol megy félre ez a vita, és tényleg szeretnénk inkább feloldani az ellentéteket, és arra ösztönözni magunkat is, meg mindenki kit, hogy próbáljuk jobban megismerni egymást, jobban megérteni, és akkor így szerintem nem is lesz akkor ellentét, mert mert nem helyes az, hogy sokszor ilyen versengve ellenségesen vagy ilyen hierarchikusan vetjük össze ezt a két szaká, hanem ezt szerintem teljesen egészségesen egymás mellé lehet tenni úgy, hogy lehet szerintem békét találni és harmóniát ebben a kérdésben. >> Igen.

Akkor most fegyverletétellel kezdtünk, és akkor akkor folytassuk azzal tényleg, hogy hogy azért mégis csak legalább egy minimális definíciót adjunk.

Ez egy spektrum, ahol vágunk egy egy szabadon egy adhok egy tényleg egy különbséget, vagy itt van valós két külön teljes világról beszélünk? >> Szerintem abszolút egy spektrumról beszélünk.

Vannak különböző értelmezések, hogy mi számít ultrának, mettől számít ultrának a az ultrafutás?

Talán definíció szerint mondhatjuk azt, hogy maraton felett van az ultra, de bár ismerünk például Janis Kurros, egy nagyon híres ultrafutó azt hiszem, hogy ő mondta azt, hogy az ultrafutás az 24 óra felett kezdődik és és nem és a szakaszos ilyen versenyeket őt például nem is tart az ultra futásnak, tehát azért azért már egy szigorúbb megfogalmazás.

Bár bár Gáspár szerintem ezt majd részletesebben talán el tudja mondani, hogy hogy neki mi a megfogalmazása erről.

Ezen túl az ultrafás szerintem sokkal inkább egy filozófia, egy önismeret, egy ilyen önkifejezéssel van összefüggésben, és vannak bizonyos specifikumai, mint például az, hogy hogy ugye mivel egy nagyon hosszú eseményről van szó, itt azért a a frissítés sokkal jobban kijön, a mentális felkészülés, a mentális erő sokkal jobban kijön az, hogy a sérülésekkel, az ilyen különböző fájdalmakkal szebben mennyire vagyunk rezisztensek. adott esetben az alvásmegvonás az mit hoz ki belőlünk.

És talán amit így még nagyon kiemelnék, az a problémamegoldás.

Tehát, hogy ilyen nagyon hosszú ö ilyen ultra eseményeken indul valaki, ott olyan típusú problémákkal fog találkozni, ami amik tényleg ilyen teljes átszervezést újraprogramozást igényelnek, míg természetesen ilyen típusú problémák egy mondjuk egy maratonon is vannak, de ott ez ez sokkal elvágólagosabb döntéseknek kell születnie, és sokkal gyorsabb döntést kell azon hozni, és talán azért sterilebbbek is minden esetben a kerül körülmények. nek egy ilyen egy egy maraton mint mint egy terepen mondjuk egy egy nagyon hosszútávú versenyen. >> Igen.

Én is a alapvetően úgy gondolom, hogy elfogadhatjuk ilyen nagyon sztenderdónak, hogy ami a maratonnál hosszabb, azt szerintem nyugodtan tekinthetjük ultrafutásnak, legalábbis rekreációs és amatőr versenyző oldalról mindenképpen.

Mondjuk elit versenyzői szinten megértem, hogyha valaki a 50 km-t még esetleg nem tekinti igazán ultrának.

Tehát mondjuk az elitversenyzést tekintve azért inkább a 100 km szerintem a belépőszint.

És az az érdekes, azért az ultrafutás is nagyon sok divízióra bontható, mert egész más egy 50 100 km, aztán egy 12-24 óra, aztán jönnek ugye a 24 óránál hosszabbak a sok naposak, aztán jönnek az olyan ultrák, amik kimondottan ilyen nagyon extrém körülmények között rendelkeznek, akár sivatagban vagy magas hegyekben.

És ez is egy kicsit problematikus amúgy, hogy amikor majd összevetjük ezt a két szakákat, akkor melyik ultrára gondolunk, mert mert egészen más egy 100 kmes meg egy 48 órás ultrázó, vagy akár még ezt lehetne fokozni a hosszabbakra is.

De mégis azért van szerintem azért hasonlóság a különféle ultra szakágak között is, ahogy Andris említette valamelyest több dimenzió, tehát több sok rétűbb sportág.

Azért a futóatlétika az nagyon a sebességről szól.

Tehát az a dimenzió, hogy nem kérdés, hogy az azokat a távokat tudom teljesíteni, hanem azt minél gyorsabban.

És nagyon sok amatőr versenyző idő után ezt már nem élvezi, mert mert úgy érzi, hogy ebben elérkezett egy falhoz, és sokan ezért fordulnak valószínűleg az ultratávok felé, mert ott azért nagyon fontos dimenzió az is, hogy egyáltalán meg tudjam csinálni.

Ez szerintem ez tök nagy siker, hogyha valaki egy igazán hosszú távot egyáltalán bármilyen sebességbe teljesít. illetve sokkal több challenge lehet, tehát egy egy hosszabb távon sokkal több megküzdés, sokkal több holdpont, sokkal több szakaszból áll végülis több élmény is, mert tovább tart.

Tehát akik igazán beleszerelmesednek a futásba, és szeretik az azzal járó kihívásokat, azokat érthető módon a minél hosszabb távok felé mennek, mert minél több ilyen drogggal tudnak közben élni, hogy úgy mondjam.

Úgyhogy én teljesen megértem ezt a fajta perspektívus előrehaladást.

Nem mindenkinek való az, hogy a sebességben gondolkozzon. >> A futóatlétika és a ultrafutás szemben állása szerintem még annyit érdemes ide…

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Ultrafutás vs. Atlétika”

Miről szól ez az epizód: „Ultrafutás vs. Atlétika”?

A Futópodcast legújabb adása az ultrafutás és a futóatlétika közötti feszültséget, valamint az együttműködés lehetőségét járja körül. A műsorban a két sportág definíciója, a hozzájuk való személyes kötődés, valamint az amatőr vs. profi és a sportolói marketing kérdései is… Az epizód a Futópodcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 12. 05..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Ultrafutás vs. Atlétika”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Seres Gáspár, Csere Bence, Vitárius Bence, Kriván András.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Ultrafutás vs. Atlétika”?

Fő témái: ultrafutás, atlétika, sportolói marketing.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Ultrafutás vs. Atlétika”?

Megjelenés: 2025. 12. 05.. Hossz: 1 óra 26 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/futopodcast/ultrafutas-vs-atletika-cb68c265

Több epizód a Futópodcast-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból