Futópodcast

Threshold, "régi idők", talpi bőnye

· PT1H14M51S

Összefoglaló

A Futópodcast ezen adásában három fő témát dolgoznak fel. Az elsőben a küszöbérték (threshold) és a laktátmérés kerül szóba, tisztázva, hogy a laktát nem tejsav, és hogy fontos üzemanyag a szervezet számára, nem pedig káros melléktermék. Érdekes összefüggéseket említenek a…

Röviden

Műsor
Futópodcast
Megjelenés
2026. 06. 29.
Hossz
1 óra 15 perc
Szereplők, említett nevek
Kriván András, Csere Bence, Seres Gáspár, Vitárius Bence
Témák
futás, laktátmérés, küszöbérték, sporttudomány
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

[zene] [zene] [zene] Sziasztok!

Üdvözlünk titeket a Futópodcast legújabb adásában, ahol ismét három témával várunk titeket.

Az első témában a thrashhold lesz szó, illetve a laktátmérésről.

A második témánk szimplán úgy lett elnevezve, hogy régen minden jobb volt.

Harmadik témánkban pedig Andris tovább viszi a sérüléseket és egy számomra oly kedvessel a talpi bőnye gyulladással, a Plantar F Cityzel készült.

Akik itt vannak velem, egy kicsit most a Szűkített csapat.

Kriván Andris, gyógytornász erőléti edző. >> Sziasztok.

Csereg Áspár, olimpikon maratonfutó és futóedző. >> Sziasztok! >> Én pedig Seres Arthur vagyok, sporttudományos szakember és futóedző.

Kezdjük akkor a trashhold témánkkal.

Erről már ugye volt némileg szó, amikor a zónákról beszélgettünk, de azt gondolom, hogy még mindig annyira felívelőben van ez a kifejezés is, illetve most már tényleg minden zegzugában a Tiktoknak meg az Instagramnak is laktátméréseket látunk, hogy azt gondoltuk, hogy beszéljünk erről egy kicsit, hogy pontosan mi értelme van ennek a laktátmérésnek, mire használják ezt, mi az, hogy norvég módszer, mert ez tényleg ledominálta az utóbbi idők állókép képességi nomenklatúráját és és tényleg arról még beszélünk, hogy pontosan ti ezt mire tudjátok használni. >> Hát akkor én rögtön kérdeznék tőled egyet, hogy van ez a laktát [torokköszörülés] vagy tejsav, vagy ez hogy van ez az egész?

Tehát itt ez ez a kettő ugyanazt jelenti, vagy vagy más dologról van szó? >> Igen, itt más dologról van szó.

Tehát a laktát az nem egyenlő a tejsabval.

Ö, alapvetően ez a teljesabb kifejezés szerintem elég szerencsétlen.

Ugye itt amire akarunk utalni legtöbbször az a laktát és a hidrogénion, aminek ugye az együttmgását szoktuk mérni.

Lényegében az a legfontosabb, csak hogy a laktát az nem egy káros dolog.

Nem attól savasodunk be, amit mérünk, az nem nem egy ilyen káros melléktermék.

Sőt, a legújabb kutatások egyértelműen arra utalnak, hogy ez az egyik leghasznosabb üzemanyag a test számára. rengeteg módon tudjuk felhasználni. tényleg van egy kialakult egy ilyen shutle, tehát egy ilyen olyan transzfermechanizmus, aminek az egyik lényege az, hogy például ezt az izomrostok tudják küldeni egymásnak energia felhasználás érdekében.

Tehát gyakorlatilag kiderült, hogy ez nemhogy nem egy melléktermék, de a test egyik leghatékonyabb formája, vagy test egyik leghatékonyabb működése arra, hogy az izmok, illetve a máj például felhasználható energiaforrást küldjön az azoknak az izmoknak, aminek szükségük van rá, vagy fel tudják ezt dolgozni.

Sőt, egészségvédő hatása is van. >> Abszolút.

Tehát most már olyan szintre jutottunk, hogy még régebben az volt a gondolat, hogy ezt mindenképp eliminálni kell, és ez egy káros már arra gondolt, arz tényleg a legújabb kutatásnak a gondolkozása, hogy mi lenne, hogyha ezt külsőleg is be tudnánk adni.

Tehát akár mondjuk laktátot kívülről bejuttatni, az vajon teljesítményfokozó hatással bír el.

Tehát ilyen érdekes kérdések vannak.

Azóta kiderült, hogy például ez a laktátta rákkal is mutat összefüggést.

Tehát aki például ismeri Innyigóz Milán munkáját, ő a laktátnak az egyik legnagyobb kutatója.

Ő például erről sokat publikál, hogy hogy bizony a laktát értékekből lehet következtetni például a a rákos megbetegedések állapotáról és előrehaladottságáról is. >> És akkor mi az, ami a savasodást ténylegesen okozza?

A savasodást az valójában a hidrogénion okozza, és pontosabban az okozza ugye, hogy ez csökkenti a vér pH-ját, ami pedig lényegében el lehetetétleníteni a az izomrostok megfelelő működését.

Ö és ugye minél magasabb szinten van valakinek, mondjuk így az a az aerob kapacitása vagy állóképessége, annál később következik be ez a savasodás, illetve minél alacsonyabb az intenzitás, nyilvánvalóan, annál könnyebben tudja a test feldolgozni ezt a ezt a jelenséget.

Tehát a laktát az még gyorsan annyira kitérve, hogy ez igazából a szénhidrátok égetésének a a mellékterméke és és gyakorlatilag ez nemcsak, hogy nem kizáró oka annak, hogy valaki aerobolyamatokat végezzen, hanem gyakorlatilag az egyik katalizátora annak, tehát a kettő együtt nem zárja ki egymást.

Illetve még azt nagyon fontos tudni, hogy olyan nincs, hogy valaki nem termel laktátot.

Tehát ez lehet méregetni nyugodtan nyugalmi szinten is, és azt fogjátok tapasztalni, hogy bizony létezik egy nyugalmi laktát érték is.

Az azzal azzal, hogy én itt ülök, ugyanúgy termelek laktátot, csak olyan alacsony mennyiségben termelem, és annyira könnyen fel tudom használni, hogy egy ilyen hát nagyon nagyon nagyon stabil egyensúly állapotban vagyok.

Érdekessége még, de erről majd fogunk beszélni, hogyha én most elkezdenék mondjuk egy könnyű sétát, könnyű futást, ez az érték csökkenne, mert jobban fölkezdem felhasználni, mint amennyit fogok termelni.

Talán az a az ónás adásban beszéltünk erről, hogy vannak anaerob aerob folyamatok állandóan a testünkben, és következtében amúgy mindig termelődik amúgy laktát is.

Természetesen így az intenzitás sok esetben a fáradás előrehaladásával ez a ez a laktát termelés mértéke az az felgyorsul.

Viszont tényleg valószínűleg amit elvitte régen a fókuszt és amiatt ennyire félreértelmezett vegyületről molekulárról van szó.

Az az, hogy az az, hogy a fáradással ugye megnövekedett a laktát szint, és ezt ehhez kötötték kvázi a savasodást. miközben nekem tökre tetszik az a egyre többet használt analógia, hogy a laktát igazából rossz társaságba keveredett, és ez a ez az értelmezés ez így félrement, hiszen ténylegesen a laktátot, ami nagyon könnyen kimutatható, azt pár azonosítottuk igazából magának a fáradás okával, miközben ott ott van ténylegesen a hidrogénon, ami ami ezt a ezt a típusú problémát okozza.

Meg szerintem az is félrevitte sokszor a laktát értelmezését, hogy az aerob meg az anaerob rendszert meg a folyamatokat sokszor így szembehelyeztük egymással, mintogyha az kizárna egymást és külön működne.

És hogy nagyon ugye arra koncentráltunk, mint az anaerob, az így az aerobnak a tagadása lenne, hogy ugye használtunk is >> vagy vagy >> igen vagy vagy meg, hogy oxigénhiányos állapot.

Jó persze van ilyen, de hogy a lényeg az, hogy a laktát termelés felhasználás és lebontás pont azt mutatja, hogy ez a kettő rendszer ez ez kéz a kézben jár.

Tehát, hogy a hogy a a laktát ugye ahogy mondtad, a szénhidrát lebontás, tehát a glikolízis során keletkezik, kerjedési folyamatok során, hogyha jól mondom.

Tehát ez úgymond anaerob, de utána főleg egy jegyzett sportolónál a laktát további lebontása meg a rob folyamatok között történik, tehát hogy a kettő az nem helyező szemme egymással.

Sőt, ugye itt gyakorlatilag tényleg van egy olyan együttműködés, hogy azok az izomros típusok, amik magasabb arányban termelnek laktátot, elküldik azoknak az izomrost típusoknak, akik meg magasabb arányban dolgoznak fel laktátot.

Tehát a test az tényleg nem egy ilyen felbontható A-ra meg B-re, hanem itt minden mindennel együttműködésben van.

És talán itt hozhatjuk be magát a threshold edzéseket is, hogy gyakorlatilag az, hogy a gyors izomrostokban termelődik a laktát, ott egy ilyen kapun keresztül kvázi kilép, és a cél az, hogy hogy azt a kaput ahol a lassú izomrostokba ez belép és újra mint energiaként energiahordozóként újra hasznosul, azt a kaput minél jobban felpörgessük és erősítsük.

Itt tehát, hogy nagyon érdekes, mert van egy ilyen mi volt előbb a tyúk vagy a tojás?

Az, hogy megértettük, hogy miért működik jól a thrashhold edzés, vagy az, hogy kitaláltuk.

Nyilvánvalóan én azt gondolom, hogy az volt előtte, hogy valakik rájöttek arra, hogy ez egy olyan típusú intenzitás, ami nagyon könnyen fenntartható, de még mindig adaptációt okoz.

Nem csak az nevezzük most alapállóképességnek, bár tudjuk, hogy ez sok kritika éri ezt a kifejezést, de azt gondolom, hogy ez egy elég érthető fogalom, tehát hogy már nem olyan lassú ez a tempó, hogy csak az ilyen alacsony olyan rob adaptációk történnek meg, hanem bizony ez már egy olyan tempó, amiből akár neuromuszkuláris, akár futóhatékonyság, tehát nagyon sok olyan dologra hat, amire mondjuk a magasabb tempókra gondolunk, de könnyen ismételhető és halmozható.

Szó, szóval ez egy nagyon ilyen stimulusgazdag zóna, mondhatjuk így.

Te ami ami dominánsan természetesen a bőven.

Viszont viszont viszont ahogy te is mondtad, igazából ezt tudom csak megerősíteni, hogy hogy nagyon sok pozitív hatása van.

Nem csak metabolikus, nem csak keringésen, nem neuromuskuláris szinten isá >> és idegrendszeri szinten is. >> Első küszöbhez kötődő Z2 edzésnek végülis a nagy testvére.

Tehát ez egy másik küszöbedzés, ahol már tényleg likolitikusabb a folyamat, több a laktát és tényleg munka van azzal, hogy a a laktátot újrahasznosítsuk és ahogy mondtad is, a a futómozgás, tehát a a az előrehaladásban, az intenzitásban is már közelít bizonyos versenytempókhoz, tehát plusz adaptációkat tudunk belőle kihozni, de a lényeg az, hogy ez is döntően egy egy arróbb edzéstípus.

Igen, csak egy egyet visszalépve, tehát hogy aki esetleg nem emlékszik már az adásunkra, nehogy is nem hallgatta meg, az hallgassa meg.

De hogy összességében itt ugye arról van szó, hogy a tudományos argóban igazából két küszöböt szoktunk leginkább, mert legtöbbször meghatározni.

Persze nagyon sok más küszöb is van, de kettő van, amit azért azt gondolom, hogy így már tényleg populárissá vált.

Ez ugye az a küszöb, ami az ilyen nagyon-nagyon hiperkönnyű mozgásokat, tényleg nagyon alacsony pulzuson, nagyon felhalmozható, tényleg ez a valóban könnyű már picit nehezebb, már kicsit több levegőt kell venném.

Ez az ilyen tényleg az a légzési küszöb, ezt gyakran érezzük is magunkat, hogy ez azért már nem annyira könnyű.

Ezt nevezzük az egyes küszöbnek.

És van az LT2, VT2 meg rengeteg más névre hallgató második küszöb, ami pedig már egy olyan ezt a könnyű, nem könnyű, vagy tehát nem annyira könnyű már, és a nehéz intenzitást választja el.

Ugye ez az alatta egy egy metabolikusan stabil állapotról beszélünk.

Tehát azt jelenti, hogy ha ebben a LT2 alatt futunk, ott gyakorlatilag a laktátunk platózik, és tényleg bármikor bele fogunk mérni, nagyjából ugyanazt az értéket fogjuk kapni.

Felette pedig már itt van egy folyamatos növekedés.

Nem feltétlenül, de nagyjából ez a lényege, hogy van egy egy metabolikusan instabil állapot.

Amikor a Trashhold edzésről beszélünk, akkor mindig a második küszöbről beszélünk, és a második küszöb alatti régióról leginkább.

Az, hogy mennyivel beszélünk alatta, az pedig már ugye az edzettség kérdése.

Tehát akkor itt térjünk is bele arrashhold edzésnek a tényleg a elképesztő felemelkedésére.

Ugye ez Marius Bucken hozta be, azt hiszem, a nyugati köztudatba ilyen erős szinten.

Ez nem azt jelenti, hogy előtte nem edzettek thrashholdot.

Nagyon sokan edzettek előtte thrashholdot, csak nem el volt ennyire elnevezve, felcímkézve.

Azt gondolom, hogy akinek volt esze, az ezt döntően alkalmazta, csak nem volt ez így artikulálva tudományosan meg számszerűen. >> Így van.

És ő ő vette azt észre, ő nagyon sok tényleg sztáredzőnél dolgozott.

Ő vette azt észre, hogy számára két dolog segített nagyon a fejlődéshez.

A volumen, a fenntartható nagyon magas volumen, és az, hogyha a az edzések után nem érezett egy ilyen elképesztően durva fáradtságot.

Nyilván ez valahogy visszautal az egyes pontra, mert úgy tudott magas volumennel edzeni.

És akkor ő hosszú tesztelgetésen keresztül azt tapasztalta meg, hogy számára az, hogy a második küszöb alatt jelentősen egy idő után edzett, az volt az, ami már még mindig nagyon elősegítette az eredményeek a fejlődését.

Azt hiszem, ő talán 1306-os 5000-et futott, tehát azért tudott futni.

És ez nem most volt, tehát ez igen.

Tehát ez ez nem nem a mostani idő közö régen minden jobb volt. [nevetés] >> Kicsit előre utalva. >> Igen, abszolút.

Tehát akkor még még ez is most már manapság, tudod 1306-tal már el se indulhatsz a vízen.

De hogy tényleg azt tapasztalta, hogy hogy ez ez a halmozható intenzitás gyakorlatilagkal ahhoz, ami lényeg.

És aztán később az ő munkáját honosították meg sokan. többek között vele levelezett rengeteget, például Gert Ingebricen, ugye a az Ingebricen testvéreknek az apja, akivel később aztán még alakítottak ezen a rendszeren.

De hogy a lényeg az, hogy amikor norvég módszerről beszélünk, vagy vagy arról beszélünk, hogy Trashhold, akkor az innen eredeztetik.

És bár mások is használták, tényleg ő volt az, aki ezt, ahogy te is mondtad, Gáspár, így egy hosszú blogbejegyzésbe így strukturúrálta.

És innen jutottunk el addig, hogy manapság már tényleg nagyon sokan mérnek kézilaktátmérővel laktátot, és próbálják ezt a thrashhold intenzitástra edzeni. >> És honnan tudják, hogy trashholdt intenzitáson vannak? >> Hát jobb esetben onnan, hogy van egy saját laktát profiljuk.

Tehát ez általában vagy egy labordiagnosztika, vagy egy pályateszt.

Hogyha van kézi laktátmérőjük, akkor ez egy simán lehet egy pályateszt. egyébként ez egy nagyon egyszerű dolog.

Mondjuk valaki öt perces lépcsőkkel dolgozik, és akkor egy nagyon könnyű intenzitásból elviszi egy nagyon nehéz intenzitásig, és minden lépcső után belemér.

Ugye ezt úgy kell elképzelni, ezt a kézi laktátmérőt egyébként, hogyha valaki esetleg még nem látott ilyet.

Ez egy ilyen kis hát nem nagyobb eszköz, mint egy telefon, sőt a mai telefonoknál már egy kisebb eszköz.

És beledug az ember egy tesztcsíkot, megszúrja a fülét, vagy az a vagy az ujját.

Ugye, hogy ha más méri, akkor általában a füled szokták szúrni.

Ha magadnak méred, akkor az nyilván egy fokkal bonyolultabb.

Tehát megszúrod az ujjad, ráteszed a a mintára, kellően persze mindent lefertőtlenítettél, előtte áttöröltél, és akkor kiad egy értéket.

Ez az érték, ami éppen a kapillárisokban van.

Tehát mondjuk azt fogod kapni, hogy 1,8, és akkor tudod, hogy ehhez az intenzitáshoz neked ilyen értéked van, mert ebből csinálsz egy laktát profilt, ami igazából csak egy visszaméréshez fontos, mert utána később te amikor csinálod a thrashhold edzéseidet, akkor te beleméregsz kett négy, öt…

Említett entitások

Témák

  • futás
  • laktátmérés
  • küszöbérték
  • sporttudomány

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Threshold, "régi idők", talpi bőnye”

Miről szól ez az epizód: „Threshold, "régi idők", talpi bőnye”?

A Futópodcast ezen adásában három fő témát dolgoznak fel. Az elsőben a küszöbérték (threshold) és a laktátmérés kerül szóba, tisztázva, hogy a laktát nem tejsav, és hogy fontos üzemanyag a szervezet számára, nem pedig káros melléktermék. Érdekes összefüggéseket említenek a… Az epizód a Futópodcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 06. 29..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Threshold, "régi idők", talpi bőnye”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Kriván András, Csere Bence, Seres Gáspár, Vitárius Bence.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Threshold, "régi idők", talpi bőnye”?

Fő témái: futás, laktátmérés, küszöbérték, sporttudomány.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Threshold, "régi idők", talpi bőnye”?

Megjelenés: 2026. 06. 29.. Hossz: 1 óra 15 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/futopodcast/threshold-regi-idok-talpi-bonye-a3cc300c

Több epizód a Futópodcast-ből