HEKTÁR mezőgazdasági podcast

A regeneratív gazdálkodás a kiszáradó magyar agrárium utolsó esélye? Miért kellene 2 millió hektár?

· PT41M10S

Összefoglaló

Padra István, környezetvédelmi szakember, a HEKTÁR Magágy podcast vendégeként a regeneratív gazdálkodás fontosságát hangsúlyozza a kiszáradó magyar agrárium megmentéséért. Kiemeli a talaj egészségének, a vízgazdálkodásnak és a talajtakarásnak a szerepét, valamint kritikusan szól…

Röviden

Műsor
HEKTÁR mezőgazdasági podcast
Megjelenés
2025. 11. 01.
Hossz
41 perc
Szereplők, említett nevek
Gribek Dani
Témák
regeneratív gazdálkodás, magyar agrárium, talajegészség, vízgazdálkodás
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

És a regeneratív gazdálkodást látom olyannak, ami mind a környezetvédelem, ökológia, vízgazdálkodás szempontjából megfelelő.

Nyomokátság 800000 htárja, meg az Alföld 2 millió hetárja.

Ki fog hatni a pusztulással oda is, ahol most még 10-12 tonnás kukoricatermések vannak.

Elfogyott a a trágya, a műtrágyákat főleg a nitrogént pótolták.

A nitrogén az segített fokozni a talajvíznek a csökkenését, tehát egyre kevesebb víz maradt a tájba.

Tehát az, hogyha a talajpórus méretét kolloid szervesanyaggal kellene föltölteni, akkor itt volna kézenfekvő megoldásként a szennyvízi szab.

Tehát én úgy képzelném el a magyar mezőgazdaságot, hogy a feldolgozó iparba kellene fektetni.

Tehát a hőszigetjelent jelenség ugye az agráriumba és a csupa sztályba is itt van.

Hát aki azt hangoztatja, hogy mi agrárország vagyunk és a vizek országa, az már elcsúszott egy 3040 évet, néhány 100 hektár öntözést, amit egy gazda talajvízkútból elkövet, az hatással van a környező erdőre is.

A termőerő csökkenésére még több inputanyagot veszünk be, ami még jobban lerontja a termőerőt.

Úgy mondják azt, hogy a probléma fenntartó problémakezelés az mindig a GDP-t növeli.

A paradigmaváltáshoz nem telikancsók kellenek. [zene] Hektár magágy [zene] agrárszakmai beszélgetős podcasts sorozat Griek Danival. >> Aszály, vízhiány, egyedméketlenebb talajok, biotikus és abiotikus változások.

Közhely, hogy egyre nagyobb kihívásokkal áll szembe a magyar agrárium és ezáltal a magyar termelők közössége.

De mik lehetnek a fordulópontok, mik lehetnek a megoldások?

Adott esetben mondjuk a támogatási rendszer, vagy a jogi környezet megváltoztatása, vagy a vetésszerkezet átalakítása, az állatok bevonása a gyakorlatba, és egyáltalán miért lenne szükség egyesek szerint arra, hogy a regeneratív gazdálkodás mennyisége elérje a 2 millió hektárt Magyarországon.

Gribekdani vagyok, és ez itt a Hektár Magáty podcast újabb adása, amiben hát egy nagyon gondolatébresztő és szerintem mindenképpen vitaindító beszélgetést fogtok majd hallani.

De mielőtt vendégemet bemutatom, ne feledjétek, hogy van egy honlapunk a www.hectarpodcast.hu oldal, ahol feliratkozhatok hírlevelünkre, így nem maradtok le egyetlen egy adásunkról sem.

Emellett a hektarpodcast.hu/ Hoper támogatás oldalon anyagilag is segíthetitek a különböző marketing független beszélgetések podcastok videók készítését.

Köszönöm azoknak, akik eddig is támogattak bennünket, és ne felejétek el követni a hektárt a különböző podcast és közösségi média platformokon, de ami nagyon fontos, hogy kommenteljetek, lájkoljatok, mert ez viszi majd az algoritmus által minél több emberhez termelőhöz a különböző riportjainkat.

A háború, amely évszázadok óta zajlik az ember és a talaj élő világa között.

Ennek a háborúnak csak vesztesei vannak.

A talajaink pusztításával saját életfeltételeinket veszélyeztetjük.

A két legfontosabb erőforrást, amely nélkül nincs jövő.

Ezt a pusztító [zene] folyamatot csak egyetlen módon állíthatjuk meg, ha békét kötünk a természettel.

A békezáloga a regeneratív mezőgazdaság, amely a természettel összhangban [zene] működik, nem ellene harcol.

Egy új világ [zene] hajnala lehet.

Reagno konferencia 2026. január [zene] 29:30.

Jakabszállás. >> A felvétel a streamline butikban készült.

Butikstúdio. >> Tehát akkor kezdjük is a beszélgetést.

Vendégem nem más, mint Padra István.

Egész hosszú sort állítottam össze, hogy hogyan konferálhatlak fel téged, merthogy környezetvédelmi referensként is dolgoztál korábban, középiskolai tanár is voltál, környezetvédelem, meg környezetgazdálkodás, illetve vízügy témakörben növényorvos vagy, de falugazdászként is, klímareferensként ismerhettek, és a vízügy témakörében is nagyon mély En beleástad magadat.

Egyébként a homokhátságról érkeztél, úgyhogy ez nem véletlen.

De talán szerintem aki ismer téged, leginkább mondjuk komposztálási szakemberként hivatkozik rád.

Ezt azért fejtettem ki ilyen hosszan, hogy a hallgatók, nézők is lássák, hogy azért nagyon sok területen van sok ismereted, és így tekintesz rá a mezőgazdaságra egyébként, ha jól tudom, gazdálkodó családból származ.

És akkor ilyen hosszú felvezető után köszöntelek itt a stúdiónkban. >> Nagyon szépen köszönöm, és én is köszöntöm a kedves nézőket.

Igen, valóban ez mind így igaz, és úgy tekintek magamra, hogy úgy nagyjából átlátom ezek alapján a magyar mezőgazdaság szerkezetét és a talán hibáit vagy egyéb fordulópontjait.

Ugorjunk rögtön a közepébe, merthogy a felvezetőmben elhangzott egy annak végén ráadásul egy szám, 2 millió hetár regeneratív terület.

Ugye nagyjából egy ilyen 5 millió hektárról beszélünk, mint mezőgazdasági terület Magyarországon.

Hát erre a 2 millió hektárra enyhén szólva kikerekedett a a szemem.

És akkor még oda el se menjünk, hogy ez reális lehet.

Miért k millió hektár alatt tarsolyodba érkeztél? >> A humusz feléli gyakorlatunk eljutott odáig, hogy a a szá nem tudjá tolerálni még Békés megyében sem a a legjobb termőföldek vagy az ország élés kamrája. ezt a vízhiányt, ezt a tartós vízhiányt, és ugye nem megfelelő válaszokat, öntözést hozunk a ennek a megsegítésére, meg ugye a termőerő csökkenésére, még több inputanyagot veszünk be, ami még jobban lerontja a termőerőt. a rendszerváltozásig a privatizációig volt egyfajta gazdálkodási terv és egy a nagy tsz-ek azok állattartásra is be voltak rendezkedve és voltak olyan növények amik regenerálták a talajt és az állati trágyával tudták a keletkezett sebeket úgymond elfedni vagy el tompítani illetve több 100000 hektár nem volt csupaszon ami mondjuk a rendszerváltás után miután visszakerültek a a gazdák kezé be a a termőtalajok, azok az év nagy részében csupaszok voltak.

És ugye kapilláris vízemelés révén ugye kimutathatóan csökkent a talajvízszint, és ez csomó problémát fölvetett.

Nem csak a vízzel volt probléma, hanem a monokultúrák és a a káros szomszédság, ugye a gyombfertőzések és egyebek is jöttek ezekkel a tehát, hogy más gazdája lett a a termőtalajnak.

Tehát elfogyott a trágya, a műtrágyákat, főleg a nitrogént pótolták.

A nitrogén az segített fokozni a talajvíznek a csökkenését, tehát egyre kevesebb víz maradt a tájba, és utána jöttek a olyan szabályzók, ami európai uniós támogatási szabályok, hogy mindenhonnan le kell csapolni a vizet, mert csak az számít műveltnek, ahol nincsen vízborítás.

És ezek meg hozták a következő problémát.

Ugye úgy mondják azt, hogy a probléma fenntartó problémakezelés az mindig a GDP-t növeli, de hogy miért pont 2 millió hektár? mindig a várost mondják hősziget jelenségnek, de a 97-98 óta fennálló szántó művelési ákban történő növénytermesztési rendszer állat nélkül, az azt hozta, hogy intenzívebbé vált a talajok vízkészlet felhasználása.

És ugye mivel eltűnt a víz a tájból, eltűntek az ökológiai szabályozást végrehajtó mikróbák és gerinces élőlények.

Tehát ez a rossz, ezt a rossz gyakorlatot, ezt meg kellene szüntetni, és ahhoz, hogy a kis vízkörök először helyreálljanak, ahhoz hát 2 millió hektárra volna szükség.

De nem csak a szántóföldön kellene a regeneratív gazdálkodást folytatni, hanem zöldség, gyümölcs és erdőművelési ákban is.

Tehát ezt a 2 millió hektárt össze lehetne így ebben a formában kapni, és akkor vissza tudna állni a környezet egészsége olyan szintre, hogy a rehabilitáció szépen lassan elkezdődne. a természet meg tud majd újulni nélkülünk, de ahhoz, hogy a létünk alapját a a termőtalajt megőrizzük, ahhoz sürgősen kell váltani, és igen nagy területen kell váltani, mert azt, hogyha mozaikusan egy-két hektar lesz regeneratív, az nagyon lassú fejlődést hoz azzon a területen és tehát van egy kritikus tömeg, ami ami kell, hogy a vizet mozgassa, és ehhez kell egy egy egészséges zöld növényekkel borított terület.

Tehát a talajmegújító gazdák öt, illetve hat alapelve az ökológiai alapelvek, amiket azért kell visszahozni, hogy a a kis vízkörrel együtt ugye kimérték kutatók, hogy egy folyamatosan zölden tartott vagy télen zölden tartott takarónvény és területen 70-80 mm-rel több csapadék képzőik, azáltal, hogy harmad képződés van és leszivárgás.

És a folyamatos élő gyökerek olyan anyagokat adnak le a termőtalajyba, hogy meg tud meg tud újulni, helyreáll a vízgazdálkodás, ökológiai funkciók állnak helyre.

Tehát nem tudunk ezekkel a rendszerekkel visszavarázsolni azt a több 10000 év alatt kialakult talajt, de az ökológiai funkcióit a talajoknak vissza tudjuk állítani.

Nagyon fontos lenne, hogy ezt a mezőgazdálkodást és a művelést azt jól végezzük.

Tehát ha valamit kicsit rosszul is csinálunk, az sem akkora baj, mintogyha rosszat csinálunk.

És az elmúlt 60 év az bebizonyította azt, hogy a felszíni és felszíni alatti vízbázisaink azok megszenvedték a a műtrágyázást és az intenzív talajművelést, illetve ö terméketlenebbé vált a talaj, a levegő és maga az ember is.

Tehát az, hogyha egy környezetünk elkezd pusztulni, a biodiverzitás lecsökken, akkor ez minden szinten megjelenik.

Tehát a talaj élővilágában, a rajta megtermő növényeken, ugye, amit méregfüggönnyel kell megvédeni, utána jön a az állategészségügyi probléma és a humán egészség problémája jön.

Ugye erről sokat lehetne beszélni, de nagyon jó előadók voltak a Talajegészség konferencián is. >> Ha azt mondjuk, hogy 2 millió hektár regeneratív, még mindig kimondani is nagyon távoli nekem, akkor abban benne van mondjuk egy agrárdészeti rendszer is, benne van legeltetés, benne van ugye a szántóföldi növénytermesztésnek azon megoldásai, amelyek talajkímélőek, sőt talajmegújítóak ugye? >> Így van.

Igen, de most úgy áll a magyar állattartás, állattenyésztés, hogy a gyepek nagy része is gyakorlatilag nem regenerálódik, mert nincs rajta állat.

Tehát kívánatos volna ezt a 2 millió hektárt a szántóból kiszakítani, és azt nem csak úgy, hogy talajmegújító gazdálkodással regenerálni a területet, hanem úgy is, hogy a művelési ágat váltani.

Nyilván a világon a legnagyobb mennyiségben még mindig a a növények vannak jelen, mint elsődleges producensek, és ahhoz, hogy a a növények meg tudjanak újulni, és ezáltal a talajt fejleszteni, ehhez be kell vonni a a az állatokat azért, hogy a vegetáció az az mindig tudjon fejlődni.

Tehát hogyha arról beszélünk, hogy a termőterületeink nagy része, ugye Nyíregyháza környéke, Homokhátság nagy része, ugye az örök rostalajuk, ezek már a rozsot sem képesek eltartani, tehát fásított legelőkkel úgy, hogy az állatok viszik a cellulózbontó baktériumokat és az egyéb mikróbákat stimulálják azt, hogy a növények fejlődjenek és a a szimbióták nélküli növények fel tudják fejleszteni a termőföldet olyan szintre, hogy ott a kis vízkör regenerá regenerálódjon, illetve megjelenjenek tartós vízborítások, tehát erre volna szükség.

És akkor az ökológia az szépen, amit több millió éven keresztül ugye a természet tudott, ezt segíteni tudjuk akár még nyersanyagok bevonásával.

Tehát ezt most nem akartam ideverni, de akkor a hulladékok bevonásával a ebbe ezekbe az ökológiai rendszerekbe >> a 2 millió hektár ez reális lehet? >> Nem tartom így reálisnak, mert ismerem a gazda társadalmat.

A szemléletváltáshoz kellene egy fiatalítás, úgymond, és egy és egy paradigmaváltásra is szükség van.

A paradigmaváltáshoz nem telikancsók kellenek.

Az egyetemen, főiskolán összefüggéseiben alig tanítottak valamit.

Ugye én négy agrárdiplomát szereztem, vizsgáztam sok mindenből, és a kép az jó 20 évvel a felsőoktatás után állt bennem össze, és én is kerestem ennek az útját, és a regeneratív gazdálkodást látom olyannak, ami mind a környezetvédelem ökológia vízgazdálkodás szempontjából megfelelő, de nem reális azért, mert a a szabályzókat az unió hozza, a Magyarország lefordítja és adott esetben ökológiailag és környezetpusztító gazdálkodási rendszereket támogat.

Tehát ezt ki kell ezt mondani és egy kicsit ízlelgetni kell, hogy a folyamatos talajművelés és a beruházásigényes öntözés például ezek az infrastruktúrák, ezek ezt a problémát fokozzák úgy, ahogy a a az öntözés elpusztította a termőterületeket, és sivatagok lettek.

Tehát ugye ezt át át kell látni.

Nyilván van a gazdaságnak egy motorja, és ők azt szeretnék, hogy a GDP nőjön, de másik oldalról, hogyha hallgatjuk azt hogy a gyümölcstermesztésünk azért lent van ugye a fagykárok miatt és asszánykár miatt, a zöldségtermesztés öntözési infrastruktúra nélkül és energia nélkül elképzelhetetlen.

És az agráriumban megjelent az, hogy egy ősbúzafajtákat is karca környékén Linárral kell öntözni, hogy ki kelljen.

Tehát én azt gondolom, hogy persze ez elképzelhető, mert látjuk és van rá pénz, de hogyha holnaptól úgy kellene gazdálkodni, hogy a azokat az erőforrásokat használni, ami kéznél van, akkor én azt gondolom, hogy sok mindenki megtapasztalja azt, hogy nincs más út, minthogy a a regeneratív felé menni és bevonni az állatokat is ebbe a rendszerbe.

Itt most ö ugye kritikát fogalmaztál meg a támogatási rendszerrel kapcsolatban, ami hát nyilván ez sokszor elhangzik hektá podcastokban, hogy ennek jelentős része, főleg ha visszatekintünk, nagyon valid.

Ugye itt említettük, vagy említetted ugye a a vizes élőhelyeknek, belvízfoltoknak a teljes megszüntetését a támogatásért cserébe satöbbi, satöbbi.

De az elmúlt években, és ha jövőbe tekintünk, akkor a jövőben itt azért elég komoly változásoknak nézünk elébe.

Ugye, hogyha például itt a belvífoltokat nézzük, már nem kell lecsapolni ahhoz, hogy a termelők megkapják a a támogatást.

Ugye most kezdődik a kommunikáció, ugye az új kappal kapcsolatban, ahogy ez lenni szokott, megint sokkal komolyabb zöld követelmények és zöld elképzelések vannak.

Ahogy ez egyébként tényleg lenni szokott a minden ciklus előtt.

Tehát, hogy azt látjuk, hogy a közös agrárpolitikába ez a fogalmazzunk úgy, hogy környezeti fenntarthatóság, ez még erőteljesebben fog megjelenni.

És még nem tudjuk, hogy mennyi fog majd megjel megjelenni belőle, mert ugye azt ezt mindig el szoktam mondani, hogy kezdő agrár újságíró koromban akkor jött be a zöldítés, mint olyan fogalom, és jártam konferenciákra és már a pontos számukra nem emlékszem, hogy assiszem…

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „A regeneratív gazdálkodás a kiszáradó magyar agrárium utolsó esélye? Miért kellene 2 millió hektár?”

Miről szól ez az epizód: „A regeneratív gazdálkodás a kiszáradó magyar agrárium utolsó esélye? Miért kellene 2 millió hektár?”?

Padra István, környezetvédelmi szakember, a HEKTÁR Magágy podcast vendégeként a regeneratív gazdálkodás fontosságát hangsúlyozza a kiszáradó magyar agrárium megmentéséért. Kiemeli a talaj egészségének, a vízgazdálkodásnak és a talajtakarásnak a szerepét, valamint kritikusan szól… Az epizód a HEKTÁR mezőgazdasági podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 11. 01..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „A regeneratív gazdálkodás a kiszáradó magyar agrárium utolsó esélye? Miért kellene 2 millió hektár?”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Gribek Dani.

Milyen témákat érint ez az epizód: „A regeneratív gazdálkodás a kiszáradó magyar agrárium utolsó esélye? Miért kellene 2 millió hektár?”?

Fő témái: regeneratív gazdálkodás, magyar agrárium, talajegészség, vízgazdálkodás.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „A regeneratív gazdálkodás a kiszáradó magyar agrárium utolsó esélye? Miért kellene 2 millió hektár?”?

Megjelenés: 2025. 11. 01.. Hossz: 41 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/hektar-mezogazdasagi-podcast/a-regenerativ-gazdalkodas-a-kiszarado-magyar-agrarium-utolso-eselye-miert-kellen

Több epizód a HEKTÁR mezőgazdasági podcast-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból