Jön a nagy borsó-bukta? Féltermés kukorica Lajoskomáromban? A minőségi búza kockázata és egy kis öntözés- Nagyágyúk 10.
· PT2H10M37SÖsszefoglaló
A HEKTÁR mezőgazdasági podcast legújabb adásában agrártémákat vitatnak meg. Főként a borsó takarmányozásban betöltött szerepét elemzik, különös tekintettel az Alföld szárazságára és a szója kiváltására. Szóba kerül az őszi búza, árpa, mák, napraforgó és kukorica terméseredménye…
Röviden
- Műsor
- HEKTÁR mezőgazdasági podcast
- Megjelenés
- 2025. 09. 27.
- Hossz
- 2 óra 11 perc
- Szereplők, említett nevek
- Gribek Dani, Csepregi Attila
- Témák
- borsó takarmányozás, agrártémák, szárazság, szója kiváltása, terméseredmények
- Átirat
- Az epizód beszélt szövege alapján indexelve
Fejezetek
- — Bevezető vizslákkal3:17 - 15:04 - Gabona aratási tapasztalatok15:05 - 17:22 - Misi elsőéves mák tapasztalati17:23 - 48:4
- — Öntözési anomáliák1:09:38 - 1:43:47 - Borsó - az Alföld megmentője?1:43:48 - 2:20:40 - Minőségi vagy takarmánybúza?2:20:
Ebben az epizódban
Hektár nagy ágyú negyed évente jelentkező agrárszakmai podcast műsor Grib Danival és állandó vendégeivel, Berent Ferenccel, Csepregi Attillával és Lajos Mihályjal.
A borsó mentheti meg az Alföldet.
Mi kell ahhoz, hogy a szója helyett borsó kerüljön a takarmányba egy sertéstelepen, akár például Lajos Komóáromban?
Milyen eredményeket hozott a hektár nagyágyúnak?
Az őszi búza, az árpa, a mák, a napraforgó, vagy éppen a kukorica?
Sziasztok, Gribek Dani vagyok és ez itt a hektár nagyágyúk újabb adása.
Ezúttal szeptember 24-én vesszük fel ezt a műsort.
Mielőtt kezdenénk, ezúttal is ugye sok érdekes és gyakorlati szempontból hasznos témánk van.
Ne felejtsetek el követni bennünket a különböző podcast és közösségi média platformokon, valamint támogathatjátok is a Hektar podcastok és vlogok készítését a www.hektarpodcast.hu/támogatások oldalon keresztül is.
Itt van velünk a szokásos csapat, Berend Feri.
Jó napot kívánok. >> Csepregi Attila. >> Sziasztok.
Sziasztok. >> Lajos Mihály. >> Sziasztok.
Menjünk ki először a határba, és akkor utána majd beszélgetünk még más témákról.
Kézér Csaba olvasónk most írt rám egyébként vagy hallgatónk, és majd egy kicsit a borsó kapcsán szeretné a véleményeteket kérni.
Attil neked is érdekes lesz, mert megírta, hogy az állattartásba, állattenyésztésbe hogyan lehetne jobban bevinni.
Misi neked konkrétan van ugye majd borsós tapasztalatod? nem feltétlenül pozitív.
Viszont ugye Csaba most azt mondja, hogy az Alföldön lehet, hogy ez egy ez egy menekülési út lenne a borsó, de majd erről akkor beszélünk, illetve hát szokás szerint vannak még témáink, de hát akkor nézzük a virtuális határszámlénket, de előtte Attila van egy feladatod, hogy vannak eladó vizslák itt a cégcsoporton belül.
Má igen. a főkönyvelő kolléganő, aki amúgy barátunk is, családi barát, ő azt mondta, hogy rám hagyja az utolsó kettő darabot, hogyha nem tudja ellanni, de ő nagyon jó pedigrével rendelkező magyar vizsák, hogy kérlek benneteket, akit érdekel az a Facebookon king 06 >> hívhattok engem is, meg rám is írhattok, mert azt mondta, hogy rám fogja hagyni az utolsó kettőt, és akkor tehát van nem még egy se tök jó a határba jár. annyira jól néz ki, amikor kiszáll a kocsiból a BMWből. >> Igen, nagyon nagyon nagyon nagyon meg >> a Haskorcba a Csepregi Attila aláírása be van tetoválva >> meg a bőrfot nagyon szeratok próbáljatok figyelni rám is valahogyan valaki vegye meg, mert mert ettől rettegek, hogy rám marad >> és az Attila fizeti meg még >> kiválóan pitiznek. >> Szóval mit látnának a vizslák, ha már most kimennének veled a határba?
Most már szokja a gondolathoz.
Jó, vizsl vizslás túra a határban.
Attila, >> mennyire lennének szomorúak?
De hogyha visszakanyarodunk oda, mert volt az előző adásban, csak az a baj, hogy nem jutott eszembe, hogy mit mondtam, és mondtam, hogy majd számon lehet kérni.
Ez ugye az ember, hogyha vagányan kimond egy számot és tá hogy kiderül a végén, hogy mennyi lesz, abban van egy kockázat, mert ha nem annyi lesz, akkor most idéző ebben hülyét csinált magából.
És arra emlékszem, hogy vissza kell nézni az adást, de vagy ti emlékeztek rá, hogy én a megjósultam akkor a buzán, ugye ez még buzaratás előtt volt jóval és és a az árparratás előtt.
És akkor én meg azt jósulttam, úgy emlékszem, de majd biztos egy-két hallgató, vagy lehet, hogy többen is visszahallgatják.
Én úgy emlékszem, hogy azt mondtam, hogy Árpából ilyen inkább közelebb lesz a 98 és 9 tna között közelebb a kilenhez.
A buzát meg alulról sorolhatja a nyolcat.
Ug úgy emlékszem, hogy ezt mondtam.
Nem tudom ti emlékeztek most a >> nem figyelünk rá soha.
A olyan rég volt, hogy a hallgatók reklamáltak is, hogy mikor lesz már nagy ágyúk, úgyhogy igazoltam felejtettük el a történetet. >> Jó, tehát én azt gondolom, hogy ezt mondtam, de majd meg kell nézni.
Lehet, hogy majd én is megnézem, hogy hogy de de nagyjából ez volt tehát, hogy az árpa az 8C és 9 között közelebb a kilenchez.
Az a búza nyolc körül inkább alulról fogja sorolni a nyolcat.
Hát ez így nagyjából igaz is lett, mert a a buza nettóba, tehát mindig a levonás után is úgy mondjuk, tehát mi alapból le is vonunk, hogyha kombájtiszán öntjük le, mert azért nyilvánval, hogy veszteség ez az nem az más-ot akkor is levonunk, ha nem megy tisztítóra.
Így lett 7,6 a búza, az árpa meg 8,6.
Tehát most azt mondom, hogy nyilván most valamennyit egy kicsit ha a jóslatomból nézzük, akkor egy nagyon-nagyon picit az árpas az az annyi.
Tehát abba beletaláltam a buzába egy picit titokba egy- két tizeddel.
Tehát az a tényleg a nyolc, ahogy mondtam is alulról nyolc.
Hát 7,6 azért kicsit azért jobban alulról van, mint a nyolc.
Ugye amik >> felmondta >> és amikor tessék >> beadtad a felmondásod.
Nem, mert a érdekes mond tehát ami ami még megfigyelés volt, hogy tehát Buzában most tehát ez tényleg ilyen, de itt itt őszintén beszélünk mindig és most biztos rá visszajön majd, hogy nagyképű vagyok vagy valami.
De buzából abból tényleg úgy mugy a környékben abban szerintem ha terméseredményeket nézzük abba abba azért általában megverünk majdnem mindenkit.
Most >> ez minden adásban el >> ez muzá mert muzában, mert muzában, mert muzában vagyunk.
Muzába abba abba abba abba kicsit jobbak vagyunk, hogy jobban odafigyelünk rá. >> Mostantól úgy fogom felkonferálni a Attila, Csepregi Attila búzak búza.
De de inkább akt figyelj inkább ezt vág.
Vág h minden alkalommal elmondom, vágd ki. >> Csepregi búza Attila. >> Tehát így így a 7,6 nem volt a nem örültem annyira.
Viszont azt hozzá kell tenni, hogy kábé 80-90%-ban ugye ezt is hozzátettem egy párszor napraforgó után megy és a napraforgó meg a kukorica után másfél tonna volt egymás mellett ok volt a táb több helyen.
Tehát ez stabilan 1,3 1,5 tonna az elővetemény miatti különbség ugyanannál fajtánál ugyanz minden ugyanaz.
Tehát annyival annyival annyival nyilván több vizet hagy a talajba, de régen nem így volt, mert 20-30 évvel ezelőtt azt mondták, hogy jobb elővetemény a napraforgó.
Persze, mert akkor olyan eszközök voltak, hogy kukorica után azzal nem hiába nagy szártömeg volt, azok a vetőgépek bele se tudták tenni a magot, ilyen lajta meg ilyen olyan amolyan.
Nem az amiatt lett rossz termés, mert rosszabb elővetemény a kukorica.
Csak nem tudták azt az előveteményt úgy lekezelni, hogy jó legyen.
Most már ennek megvan a gépi feltétele, és kukorica után a napraforgóhoz képest stabilan ilyen egy más5él tonnás, inkább 1315 volt ebben az évben, de ilyen egy más5él tonnás előnye van.
Kész. annyival több nedvességet hagy be satöbbi. >> Misi nyújt el a mikrofonért?
Ja, és annyit még bocsánat, hogy egy gyors téma még vagy témafelvető, ugye Misi is kérte, hogy esetleg, ha már a kalászosok most itt felvetődtek, beszéljünk erről a prémium minőségi búza témakörről adott esetben ebben az adásban.
Én még ehhez hozzátettem, hogy talán itt a hibrid búza kapcsán, tehát ez a búzatermesztés, de hogyan és mit.
Jó, tehát lehet, hogy lenne egy ilyen témakörünk, ha belefér a a mai adásba.
Misi, bocsánat, ilyen szavadba vágós napom van, mert a podcast előtti beszélgetést is folyamatosan a szavadba vág. >> Bocs, hogy annyit, én nem tudom, e csak egy javaslat, de lehet, hogy ezt előtte kellett volna, de hát hogy ez a búzát ezt mer tényleg jó lenne, mert pont búzavetés előtt vagyunk, tehát ezért most tök jó lenne, ha inkább erre szállnánk időt, és ha esetleg valami kimarad, is már toljuk 1000 éve a robot. >> Íg ez a ez lenne nálam is a prioritás.
Tehát, hogy ez a ez a búzástörténet.
Misi is befogtam. >> Nekünk a támogató időjárás miatt gyakorlatilag terveink fölött teremtek a kalászosok.
Gyakorlatilag egy másfél tonnával a az Excel táblával lévő szám fölöttön 7,5 tonna környékén alakult mind a kettő.
Ugye azért nem több, mint a búza, mert az árpa az inkább a kitettebb, silányabb, gyengébb termőhelyeken mozog.
Mindenesetre azért itt is voltak szélső szélsőségek, tehát voltak ilyen 9 t vagy afölötti termések is.
A volt 17 hetár direkt vetett kukoricatarlóba direkt vetett árpa, az is bőven 8 tonna. fölött termett toxin mentesen vagy probléma mentesen.
Tehát abszolút a hogy mondjam, a kalászos fronttal elégedettek vagyunk, és akkor a mák meg a borsó, akkor az egy következő >> akkor akkor legyen az egy következő.
És akkor egy kalászos még Feritől. >> Akkor én is én mit mondtam?
Mindegy, én azt vártam, tehát most, hogy mit mondtam, azt nem tudom, de hogy nem szoktam hazudni, ezért szerintem ezt mondtam.
És hát 63 lett nálunk a az üzemi átlag és a a jobb területeket azt nekünk május elején elverte a jég.
Tehát a épp a Daninak már mondtam itt reggel, hogy valahogy a sors vagy Isten ki miben hisz, hogy beszéltük, hogyha fölgruberezünk valamit, akkor ott majd pozitív termésünk lesz.
Tehát amiket fölgrubereztünk, mindenhol az Isten megvert.
Tehát a jég elverte az brutál jól nézett ki az a gabonánk. >> Azokat verte el a jég. >> Fú, az kegyetlen.
Akkor a napraforgóba ami fölgrubbereztünk, azt a szél döntötte meg.
Tehát nem fogok többet így. >> Bocsánat, hadd kérdezzek ebbe bele, amit megdöntött a szél, azt mivel szedtétek fel a napraforgó? >> Hát nos adapterrel, de nagyon sok ott maradt.
Tehát, hogy de nagyon le volt dőlve. >> Feküdt persze, >> mert mi mi tegnap gabonasztallal csináltuk. >> Nekünk is volt egyszer ilyen problémánk.
És keresztbe vagy egy irányból aratva, vagy kereszt, >> de a az ami amennyire a felé is úgy volt megdőve, mint tegnap, amit mi aradtunk, abból az úgy volt megdőve, hogy >> 20 cire nem állt föl egy szál.
Tehát csutka henger, csutka, tehát ott ott nincs olyan, ott a gabona asztallal kellett azzal is szögbe. >> Tehát gabona asztal is nagyon benézve, hogy milyen szögbe megyünk, de ha teljesen leengeded, akkor lepucoltuk két óra alatt, tönkretettük az egész gabonaasztalt.
Utána milliméterezni kellett szinte, hogy milyen magasságba lőjük be, hogy pont ne tegyük tönkre.
Akkor a kombájnak a az egyik kombájn tönkrement, mert ugye akkora mennyiségű száryben, hogy a ferdefelhordónak a libegőhenger szétszakadt.
De hát így kellett valahogyan bekillódnunk a amit ami meg am megdőltek.
Hát vagy csak ezt kérdez? >> Nem csak így a hallgatónknak mondom, hogy a el felvétel elindulása előtt is ugyanez volt, de ott még a mondatot se hagyták meg a beszélgetőtársak, hogy >> nem tudom miről beszél, de én is így jártam, >> hogy mi befejez a >> ez most nagyon nagyon magamra veszem, mert én voltam a fő jó is, hogy mondjátok, mert mindenki rám gondolna.
Ez most igen, ez most kivételesen nem Attila volt. >> Direkt föltettem egy fotót, hogy megint ki beszélt.
Tehát hogy >> igen, csak hogy az elő csak azért emlékeztetek benneteket az elő előző adásnál azért majd nézze még mindenki vissza. >> Azért volt olyan hallgatott, mert én beszéltem legszerényebb voltam, vagy úgy szerényebb, hogy addig beszéltem pár perc, >> kivéve a telefonod. >> Bocs.
Na, tehát visszatérve akkor az eredét, hogy legyünk komolyak is.
Na, tehát igen, az volt a lényege, hogy hogy Vitya ott 3 tna meg 49 lehettek azok a táblák, amik 7 tna alatt még soha nem adtak.
Tehát, hogy a jó területűen inká ott öreglakban hat.
És akkor Kovácsi a homokon ott ott azok jobbak lettek.
És ahol Dani volt, ott pont hát a az a napunk az egy katasztrófa volt.
Ott a kombájn először a hozammérő valami elállítódott és akkor mikor a a Daniak, hogy kellett mondani átlagot és akkor a kombánja, hogy 5 meg 5 három vagy nem tudom mik voltak.
Nem voltál túl vidám. >> Hát ott teljesen magam alatt voltam, hogy teljesen más számokat tehát bonitáláskor teljesen más számok jöttek ki.
Aztán a kombájnyot még le is adta magát, letérdelt délután.
Na mindegy, de az 7 hét lett a végén.
A pedig már a Baranyi Attilát is fölhívtuk, hogy milyen magot adott, ugye, hogy milyen milyen vetőmagot adott.
De hát most kárpótoltam, mert most a területünknek a nagy része az ő ebből a fajtából lesz, mert tényleg nagyon jó volt így a homokon is.
Tehát 6-3 lett meg így a jég, amit fölvettek.
Amit fölvettek, azzal ilyen 7 tnára jöttünk ki, hogyha azt nézzük.
Tehát igazából nem voltam szomorú, tehát az jó volt.
Aztán, hogy hosszútávon, homokokon mit kezdünk, de ez egy megint másik téma, tehát hogy hogy mit kell tenni ahhoz, hogy hogy rentábilis legyen a dolog, mert a mi költségszintünkön, most is mondom, tehát az a plusz 100000, tehát a 7 tnánál is mondjuk az 500000 Ft-ot elérünk, de vagy valahogy 470 480, de 600000 Ft kell ahhoz, hogy a mi gazdasági méretünk hosszú távon csepregi fenntartható búza Attila után mondva, tehát hogy fenntarthatóság az meglegyen.
Tehát, hogy tudjunk gépekkel >> a gép gép itt a kul a gép gép a kulcs.
Tehát a az egy másik majd, hogy beszélhetünk a záró voltunk Felvidéken, azért ott is mondtak egy-két dolgot.
Tehát az ukrán gabona drágább, mint telephelyen is, mint nálunk a mi gabonánk.
Tehát, hogy azok nem fognak bejönni ide.
Az, hogy a persze, hogy a a piacainkat, amit ott is beszéltünk, hogy azt miért veszítettük el, ugye a kiviteli stop mekkora kárt okozott ennek, hogy mi lesz, nem tudom.
A gabona minőségéről is majd tudunk beszélni. meg beszélhetünk arról is, hogy a a tőszámok vetett mennyisége hogy van, >> mert most azért elég sok ilyen hatásért, ami amíg megint elgondolkoztató itt a az Európai Uniós kompenzáció és és károkozás, vagy nem is tudom, hogy minek mondjam ezt a tehát, hogy legyünk túl zöldek és a nővédőszer hatóanyag csökkentések árán, tehát mondjuk egy ukránnak az az mit jelent?
Na mindegy, csak hogy mindig azzal riogatnak minket. >> Akkor Misi még akkor a mákról beszélj, kérlek.
A borsót azért egy picit tegyük félre, mert akkor a a Csaba kérdése kapcsán ez egy picit komplexebb történet lenne, és akkor ott elmondod a az idei tapasztalatokat is, mert…
Említett entitások
Témák
- borsó takarmányozás
- agrártémák
- szárazság
- szója kiváltása
- terméseredmények
Személyek
Hallgasd meg
Gyakori kérdések erről az epizódról: „Jön a nagy borsó-bukta? Féltermés kukorica Lajoskomáromban? A minőségi búza kockázata és egy kis öntözés- Nagyágyúk 10.”
Miről szól ez az epizód: „Jön a nagy borsó-bukta? Féltermés kukorica Lajoskomáromban? A minőségi búza kockázata és egy kis öntözés- Nagyágyúk 10.”?
A HEKTÁR mezőgazdasági podcast legújabb adásában agrártémákat vitatnak meg. Főként a borsó takarmányozásban betöltött szerepét elemzik, különös tekintettel az Alföld szárazságára és a szója kiváltására. Szóba kerül az őszi búza, árpa, mák, napraforgó és kukorica terméseredménye… Az epizód a HEKTÁR mezőgazdasági podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 09. 27..
Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Jön a nagy borsó-bukta? Féltermés kukorica Lajoskomáromban? A minőségi búza kockázata és egy kis öntözés- Nagyágyúk 10.”?
Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Gribek Dani, Csepregi Attila.
Milyen témákat érint ez az epizód: „Jön a nagy borsó-bukta? Féltermés kukorica Lajoskomáromban? A minőségi búza kockázata és egy kis öntözés- Nagyágyúk 10.”?
Fő témái: borsó takarmányozás, agrártémák, szárazság, szója kiváltása, terméseredmények.
Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Jön a nagy borsó-bukta? Féltermés kukorica Lajoskomáromban? A minőségi búza kockázata és egy kis öntözés- Nagyágyúk 10.”?
Megjelenés: 2025. 09. 27.. Hossz: 2 óra 11 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/hektar-mezogazdasagi-podcast/jon-a-nagy-borso-bukta-feltermes-kukorica-lajoskomaromban-a-minosegi-buza-kockaz
Több epizód a HEKTÁR mezőgazdasági podcast-ből
- BÓNA SZABOLCS: Talajélet, vízmegtartás, vadlétszám, agrároktatás és táji szemlélet az agrárpolitikában
Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter a HEKTÁR Magágy podcastban Gribek Dániel műsorvezetővel beszélget a magyar agrárpolitika várható átalakulásáról és…
- Van jövője az őszi búzának? – Termeszthetjük biztonságosabban, még alacsonyabb költséggel?
A HEKTÁR mezőgazdasági podcast ezen epizódjában az őszi búza termesztésének jövőjét és jövedelmezőségét vizsgálják meg a szakértők. Vajda Péter, Tóth Gábor és Dani István körbejár…
- 120 ezres tőszám, 50 centis sortáv – Így célozzák meg a 20 tonnás kukoricát (HEKTÁR Plusz)
A HEKTÁR Plusz adásában a 20 tonnás kukoricatermesztés technológiai lehetőségeit és a mezőgazdaság előtt álló kihívásokat járják körül. Major Zoltán és Raj Péter, az Agromasters H…
- Plazmaaktivált víz a műtrágya helyett? - Az olcsó, fenntartható, helyben előállított nitrogén titka
A plazmaaktivált víz (PAW) és a Next Gen Nitrogén technológia révén a hagyományos műtrágyák alternatíváját vizsgálja a HEKTÁR mezőgazdasági podcast legújabb adása. A beszélgetés s…
- Ez katasztrófa! – Őszinte betakarítási értékelő és határszemle a HEKTÁR Nagyágyúkkal (HEKTÁR Nagyágyúk)
A HEKTÁR Nagyágyúk legújabb adásában Berend Ferenc, Csepregi Attila és Lajos Mihály az idei kalászos betakarítás eredményeit értékelik. Csepregi Attila történelmi mélypontról szám…
- Csődhullám jön a magyar mezőgazdaságban? – Agrárszakmai vitaindító az európai agrárium jövőjéről (HEKTÁR Magágy)
A HEKTÁR Magágy podcast e heti adása az európai és magyar mezőgazdaság helyzetét elemzi. Szóba kerül a jelenlegi drága, nem hatékony termelés, a Mercosur-megállapodás, az ukrán im…
- Aszályban minden a talajon múlik? – Talajjavítási tapasztalatok az Alföldön és a Dunántúlon (HEKTÁR Plusz)
Az aszály elleni védekezés kulcsa a talajban rejlik, különösen a vízmegtartás és a szerkezet javítása révén. A regeneratív gazdálkodás és a talajjavítás, például mésztartalmú kész…
- Mitől regeneratív a regeneratív? Nincs más útja a termelőknek? – Szakmai vitaindító a Phylazonittal
A HEKTÁR mezőgazdasági podcast legfrissebb adásában a Phylazonit támogatásával a regeneratív gazdálkodás fogalmát járják körül. Megvitatják, mi minősül regeneratívnak, és milyen k…
- No-till glifozát nélkül, kárpáti borzderes száraz legelőkön - Beszélgetés a fenntartható agráriumról
A HEKTÁR Magágy különkiadása a fenntartható mezőgazdaság kihívásait és megoldásait taglalja. A Kóshalmi Őshonos Állatparkban rögzített beszélgetés olyan témákat érint, mint a vízg…
- Mi fán terem az AGRÁR-ERDÉSZET? - Kombájn a fasorokban, gyümölcsök a lombok alatt, legelő az erdőben (HEKTÁR SZakmázó)
Ez az epizód az agrár-erdészeti rendszereket mutatja be, beleértve a fás legelőket, a bogyós gyümölcsök árnyékben történő termesztését és a szántóföldi köztes növénykultúrákat. A…