HEKTÁR mezőgazdasági podcast

No-till hibák, kihívások és sikerek 2025-ben: Direktvetett kukorica, napraforgó, búza és oregánó eredmények (HEKTÁR Magágy)

· PT29M54S

Összefoglaló

A HEKTÁR Magágy podcast vendégei a 2025-ös év no-till gazdálkodási tapasztalatairól és kihívásairól beszélgetnek. Szóba kerül a gabonafélék és a kapáskultúrák (kukorica, napraforgó, repce) direktvetésének nehézsége, a vetőmagválasztás, valamint a speciális gépészeti megoldások…

Röviden

Műsor
HEKTÁR mezőgazdasági podcast
Megjelenés
2025. 12. 13.
Hossz
30 perc
Szereplők, említett nevek
Gribek Dani
Témák
no-till gazdálkodás, direktvetés, szántóföldi növénytermesztés, mezőgazdasági technológia
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Amivel a legegyszerűbb, én azt gondolom, a nótilre átállni, az a gabonafélék.

Ami már kicsit nehezebb, az a kapáskultúrák. >> Összűz volt 4, fél tonnás átlagunk ebben az évben, mert tényleg nagyon aszályos időszak volt, de ott ahol le volt szántva, ott szerintem egy körül volt.

Kukoricavetőgépnél is a magárokba beleinjektáljuk a vinoszt.

Nincs vetőmag előállítói oldalról tapasztalat, hogy mik azok a vetőmagok, amik megállják ebben a technológiában a helyüket. >> Nagy székcsoport megkeresett minket, hogy ők tavasziakból szeretnék fajta kísérletet, mert ők látják, hogy ez a jövő.

Egy 5-10 év múlva az fog szerintem versenyelőnyben lenni, akinek addigra lesz egy terméksora, amiőtt azt mondod, hogy ezt most direkt vetve ez tökéletesen működik. >> Olyan hamar el lehet rontani egy vetést.

Snibes vet per metzeler arat és akkor a háromból egyet elrontasz, akkor már elég nagy eséllyel.

Szóval az a legszebb lenne. >> Igen.

Az őszek betakarítása után még ugye csináltunk másodvetéseket, kölest meg cirkot. >> Koriander bejött az egy 61 hektáron.

Soha nem láttam még koriandert.

Biztos, hogy örögtek rajtunk, mert ott négy kézláb ezzel a kis kapígálóval kerestük a csigát.

Meg >> a falu bolondjai, ugye?

Igen. >> Így is már izé necces a híretek.

Hogy helykettő >> hektár magágy agrárszakmai beszélgetős podcasts sorozat Gribek Danival.

Hogyan alakult a 2025-ös év a nottil ggazdálkodók számára?

És milyen előnyöket tapasztaltak?

És hogyan értékelik a Notil AKG első néhány hónapját, majdnem egy évét.

Sziasztok, Gribekd Dani vagyok és ez itt a Hektár Magáty podcast, amiben három gazdálkodó vendégem lesz. ugye két gazdaságból, majd hamarosan kiderül, hogy miért így mondtam illetve még pluszban lesz három vendégem, akik nincsenek itt, de rövid bejátszóban fogják elmondani azt, hogy 2025-ben mit tapasztaltak a Nottil gazdaságukban.

De mielőtt bemutatom vendégeimet, ne felejétek el követni a hektárt a különböző podcast és közösségi média platformokon.

Van egy hírlevelünk a www.hectarpodcast.hu hu oldalon, amire feliratkozhattok.

Ha ezt megteszitek, akkor egyetlen egy anyagunkról sem maradtok le, illetve köszönöm az eddigi támogatásaitokat, amivel segítitek a marketing független anyagaink elkészítését. >> A probléma a háború.

A háború, amely évszázadok óta zajlik az ember és a talaj élő világa között.

Ennek a háborúnak csak vesztesei vannak.

A talajaink pusztításával saját életfeltételeinket veszélyeztetjük.

A vizet és a termőföldet, a két legfontosabb erőforrást, amely nélkül nincs jövő.

Ezt a pusztító folyamatot csak egyetlen módon állíthatjuk meg, ha békét kötünk a természettel.

A békezáloga a regeneratív mezőgazdaság, amely a természettel összhangban működik.

Nem ellene harcol, egy új világ hajnala lehet.

Reagnotil konferencia 2026. január 29:30.

A felvétel a Streamline Butikban készült.

Butikstúdio.hu >> Na de hát akkor kezdjük is.

Három vendégem van a stúdióban, ketten Kozár Mislányből érkeztetek.

Hozzám hát mondhatnám úgy, hogy agrár celebeket fogadtam, fogadok.

Horvátné Pintér Ilona és Horvát István.

Köszönöm szépen, hogy elfogadtátok a meghívásomat. >> Köszönjük szépen a meghívást. >> Sziasztok.

Mi köszönjük a meghívást. >> És Dörömbözi Ádám a Dörömbözi Kft-től.

Hát te már nem először ülsz itt a stúdióban.

Tavaly, sőt nem is tavaly, ez még idén volt.

Idén tavzam. >> Évente kétszer jövök.

Egyából >> köszöntelek és köszönöm, hogy újra elfogadtad a meghívást. >> Üdvözlök mindenkit és köszönöm, hogy itt lehetek.

Na hát azért gondoltam, hogy beszélgessünk egy picit Ádám veled is, hogy ugye ritkán szoktam meghívni ilyen hamar termelőket újra egy beszélgetésbe, de szerintem egy nagyon érdekes meg izgalmas év áll mögöttünk és mindannyian ilyen viszonylag kezdő, de már azért komoly tapasztalatokat gyűjtögető gazdálkodók vagytok, ugye a Not kapcsán egyébként. megköszönhetitek, hogy elhívtalak titeket az AKG ellenőrzése műveletéből, merthogy ugye hát itt hamar kialakult a beszélgetés, hogy mindketten nyakik benne vagytok itt a a az AKG-s ellenőrzésekben.

Majd erről is beszélgessünk egy kicsit.

Ö de bevezetésnek ugye István, illetve Ilona ha valaki nem ismerne benneteket, ugye Kozármistányt említettem, Pécs térségében gazdálkodtok nagyjából egy 300 hektáron, ugye családi gazdaságként és hát most már három éves nótil tapasztalat van mögöttetek.

Ádám, hogyha valaki nem ismerne a múltkori karmamos beszélgetésből, ti ugye Velenceító Agárd ugye a Gard nagyjából egy ilyen 700 hektár és most ez az idei év volt az első olyan kemény >> amikor már teljes igen szóvaly minden növényt ez volt az első teljes évünk meg most az első őszi vetéseknél a második teljes vetési évünk >> Ilona István azért kezdeném veletek a az emóciókat, hogy miért is indultatok el ezen az úton, mert ugye Ádám részben már volt ugye erről szó az előző podcastban, de azért most is egy picit majd tekintsük át.

De nálatok mi volt a az a pont vagy az a folyamat, ami eljuttatott titeket oda, hogy nótilban kell termeljetek? >> Hát ez elég hosszú volt, tehát úgy mond folyamat.

Ugye jó pár évvel ezelőtt az ember a téli, vagyis úgy mondom a a mezőgazdász ember nem mondom, hogy paraszt, mert mi már nem vagyunk parasztok, mert azok ugye mindent csináltak a -tól z-ig.

A téren ráér egy kicsit körülnézni, mindenfélét csinálni és hát most nevetni fogtok, mert YouTube videóból kezdtünk el tanulni először. >> Azért nem nevetek, mert nagyon sokszor találkozom én.

YouTube videóból, hogy >> nézd, anyu, gyere, nézd meg.

Ezek nem csinálnak semmit, vetnek, meg aratnak, meg permeteznek, és működik.

Van termés, értékelhető termés van, hogy csinálják ezek?

És egyre egyre jobban beleméjed az emberbe, utána olvas, még több videót néz, és akkor utána, amikor így eltelt egy év, kettő, és akkor utána nem igaz, hogy Magyarországon ezzel nem foglalkozik valaki, akkor elkezdtünk keresgélni, hogy Magyarországon ki valaki csinál ilyet, vagy hogyan.

És akkor eljutottunk 23-ba, igaz? 23-ban volt, vagy >> 22-ben? 22-be kezdtünk el két kisebb területet nótilba művelni.

Tehát az a az volt az első kísérleti évünk.

Ott megnéztük, hogy ha jól emlékszem, azt hiszem napraforgó, >> kukoricaó napraforgó >> kukoricaóban napraforgó.

Az pedig ha jól emlékszem rá, gabonatarlóba.

Ez volt a két külön terület. >> Annyi, hogy ugye 2018 óta nem szántok, és akkor 22-ben jött ez a két tábla. >> Igen, de 14-be, ha jól emlékszem, 2014-ben kerültek hozzánk olyan területek, először bérleményb, aztán most már ugye a saját tulajdonba, ahol voltak olyan területeink, amik nem, amiket nem lehetett mélyművelni.

Tehát egy lazítót vagy egy vagy egy ekét azok a területek nem bírtak.

És ugye ott már akkor csak ilyen nagyon-nagyon sekély művelést tudtunk azokon a területeken csinálni, és működött.

Tehát ami amivel a legegyszerűbb, én azt gondolom, a nótire átállni, az a gabonaféléknek a a vetése.

Ami már kicsit nehezebb, az a kapáskultúrák.

Tehát gondolok a kukoricára, napraforgóra, ott már kicsit bonyolultabb.

De >> ti mégis ezzel kezdtétek akkor >> De igen, igen, de akkor ott abb az évben olyanok voltak a csapadékviszonyok is, tehát minden összejött, minden adott volt és jó volt.

Termésátlagba is azt a olyan 3 tna körüli termésátlagunk volt azon a táblán. a konvencionális, tehát már nem szántott, de de csökkentett művelési művelésű területekhez viszonyítva.

Nem volt terméscsökkenésünk sem.

Mondjuk ez köszönhető ugye annak is, hogy az első év volt. >> Mi volt az az ok, ami miatt?

Merthogy oké, mondtad, hogy elkezdtél, vagy elkezdhetek YouTube videókat nézni, és akkor betette a bogarat a a a fejetekbe, de nyilván valami itt ugye nyilván a csapadék munkaszervezés ember kérdés, mi volt az, amire azt mondtátok, hogy egyrészt ez szerintetek nem hülyeség, másrészt hát ezt nekünk akkor meg kéne próbálni, hogy valamit megoldjon.

Hát visszatérve a keresgérésre, hogy kezdtünk keresni magyar gazdákat, akkor akadtunk rá ugye a talajmegújítóknak a a társaságára, és mi már ott csápoltunk az első nyílt talajmegújítós konferencián, hol is volt az >> nemesá ott >> és hát ott úgy egy löketet adtak nekünk, hogy sok mindent nem tudtunk meg, >> de ott fertőzöttünk igazán.

Hogyan kell csinálni, meg mit kell csinálni?

Azok a szavak maradtak meg, mikor Feri azt mondta a színpadról, hogy fejben dőle el, és álljatok neki, és csináljátok.

Hát mi nekiálltunk, aztán nulla tapasztalattal.

Jó, amit láttunk innen meg rengeteg könyvet olvasott, és akkor >> de de akkor csak nem Berend Feri varázsa volt a >> hát egyrészt az is meg a másik, ami ami tényleg, hogy arra kellett rájönnünk, hogy hogy megcsináltunk mindent konvenciálisban rendesen, de tényleg én voltam ö a legnagyobb ostor úgy nálunk a gazdaságban, hogy akkor még voltak alkalmazottaink régebben még a testvérem is velünk dolgozott, és amikor mentem ki a földre, én értem ki később mindig, mert ugye munkaszervezést is kellett csinálni, és akkor én de én ugyanúgy bennültem mindig minden gépbe, és mentem ki és látom, hogy a így megy fölle a traktor az ekével.

Hát akkor gondolhatod, hogy olyan mélyen van az ekát.

Akkor én ütöttem a legjobban őket, hogy hó le az ekét, mert nem lesz kukorica meg izé meg minden.

És hiába csináltuk, nem tudtunk följebb menni se termésbe, se pénzbe, se bevételbe.

Nem tudtunk följebb menni, és ott is ugyanúgy becsúsztak olyan hibák, hogy szinte értékelhetetlen termés lett, vagy anyagilag nem érte meg.

Tehát ott is bejöttek ilyenek.

Tehát ez amit sokszor adott esetben én is el szoktam mondani, hogy ugye amikor kritizálják különböző regeneratív módszereket, hogy adott esetben a technológiákban milyen lyukak vannak, ugye a hagyományos technológiában is ugye hasonló vagy vagy ilyesmi lyukak szintén megtalálhatók.

Ádám nálatok mi volt ez a pont?

Pontosabban ez a ez ez a ez az indíttatás, hogy hogy most az egyik leghangosabb notélesek voltok. >> Igen.

Hát ugyebár fogy a víz, átalakul egy kicsit a időjárásunk és tudom, hogy a Dunán túl meg mindenki azt hiszi, hogy ilyen >> ezt akartam mondani, hogy azért most biztos kapsz komment. >> Persze ilyen nappal esik nálunk.

Szóval meg nálunk olyan talajok is vannak.

Tudom itt amúgy gazdálkodni tök egyszerű. bárkinek föl tudom kínálni azt, hogy nótba csináljon olyan vetőmagokat, amit mi csinálunk, borsókat, különböző kalászosokat, biztos mindenki megoldja.

Igen, van egy csomó olyan dolog, hogy mi magasabb hozzáadott értékkel mentünk annó is, mikor mindenki csak gabonát állította elő, mert 2000 Ft különbség volt közte, és nem foglalkoztak vele.

Nekünk már akkor is durónunk volt, már akkor is vetőmagoztunk.

Szóval alapból így épültünk föl.

A másikok meg az, hogy olyan talajaink vannak, ami ez a homokos vájog vájogok szó ez a 25-től 40-es kötöttségig, amire mindig az volt a legnagyobb baj, túl hamar melegszik föl.

És mivel hamar melegszik föl, ezért kezdtünk el azon gondolkodni, minket nem ütne meg annyira az, hogy hideg a talaj, nem úgy kell a növény satöbbi.

Szóval lehet, hogy lehetne belőle valami kis pluszt összerakni.

A másik az persze az, hogy egy jobb talajállapot 40-50 évre előre gondolkodunk.

Nekem is itt vannak már gyerekeim, tesónak is, ha szerencsénk van, ezt akarják csinálni.

Szóval ez már ez egy ilyen utópisztikus dolog.

Meg hát egyrészt a gazdaságosság.

Szóval, hogy még ilyen covid előtti időszakban meg azt mondod, az arany korszakb még mindegy, mit csináltál, ha elrontottad, azért nagyjából mindig megéltél belőle. olyan nagy deficited soha nem volt.

Ott a 212-ben ott átalakult minden.

Ott a input anyagárak is elszálltak.

Már nem volt olyan egyszerű, hogy 47000-ért megveszed a most, kiszórsz egy 4-500 kgt-t és akkor megoldottad.

Szóval ez egy tök egyszerű megoldás volt biztos.

Most már azért jobban oda kell figyelni arra, hogy mit állítasz elő, milyen önköltséggel mész.

Ö és ez hozta ki legelőször azt a váltást.

Meg fönt túl voltunk 22-ben egy ilyen precízós gépbeszer szerzésen, és ott már nagyjából eldőlt, hogy akarunk valamit csinálni.

Az még nem volt biztos, hogy mert nánk a borsó volt az egyetlen fő dolog amit hát soha nem akarnánk elengedni.

Most azért kilóg a lába valamennyire, mert nagy cégek hátrálgatnak ki.

De mindegy, átalakul a piac pár pár év múlva lehet jobb lesz.

Viszont azt nem nem akartuk elengedni, és hogyha nem csináltunk talajt hozzá, a borsót nem tudtuk learatni.

Szóval ez egy ez a velő borsók, ezek ö 5-10 cm magasak voltak, mikor elszaláradtak, esélyünk se volt.

Szóval az mindig úgy volt, hogy szántott talajba kerültek.

És ez volt az utolsó pont, amit úgy próbáltunk valahogy átugrani, hogy hogy lehet ezt megcsinálni.

És akkor egy év elején voltam egy ilyen egy nagy cégnek egy ilyen évzáró ilyen bulián, és ott találkoztam egy TMG-s taggal, aki ugyanúgy Duromot és borsót is előállít.

És akkor úgy beszélgettünk egy jó egy két órát, és ő mondta azt, hogy ők nekiálltak, nekik összejött, nem mindig, nem tökéletes, de hogy akkor már láttuk, hogy van egy út, hogy ha már valakinek összejött ez, akkor lehet, hogy mi is el fogunk menni efelé.

Utána ugyebár jött a Notila AKG, az is adott egy pluszt az embernek, hogy ha már csinálja, akkor érdemes lenne egy kis pluszpénzt is kiszedni ebből, és a végén így alakultunk meg.

Tök jó, hogy említetted a talajt, mert ez lett volna azért a következő kérdés.

Nálatok ott Kozármisleny környékén milyen talajokon gazdálkodtok? >> Hát nagyon változó talajaink vannak nekünk is. >> Ja, ezt tud ezt lehet, hogy lehet, hogy fogok csinálni egyet, hogy hogy bárkitől megkérdezem Magyarországon ugye ez egy magyar sajátosság, nagyon heterogén, nagyon válasz. >> Igen, ez az igazság.

Tehát vannak agyagos vályok talajaink, aztán vannak homoktalajaink, meszes mészköves minden, tehát mindenféle talajféleség jóformán megfordul nálunk.

Igen, mecsek, mecsek környéke. >> Úgyhogy igazándiból minden.

Tehát nekünk is vannak olyan szélsőséges talajok, tehát ezek a homokok, hogy például régen amikor még ugye a…

Említett entitások

Témák

  • no-till gazdálkodás
  • direktvetés
  • szántóföldi növénytermesztés
  • mezőgazdasági technológia

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „No-till hibák, kihívások és sikerek 2025-ben: Direktvetett kukorica, napraforgó, búza és oregánó eredmények (HEKTÁR Magágy)”

Miről szól ez az epizód: „No-till hibák, kihívások és sikerek 2025-ben: Direktvetett kukorica, napraforgó, búza és oregánó eredmények (HEKTÁR Magágy)”?

A HEKTÁR Magágy podcast vendégei a 2025-ös év no-till gazdálkodási tapasztalatairól és kihívásairól beszélgetnek. Szóba kerül a gabonafélék és a kapáskultúrák (kukorica, napraforgó, repce) direktvetésének nehézsége, a vetőmagválasztás, valamint a speciális gépészeti megoldások… Az epizód a HEKTÁR mezőgazdasági podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 12. 13..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „No-till hibák, kihívások és sikerek 2025-ben: Direktvetett kukorica, napraforgó, búza és oregánó eredmények (HEKTÁR Magágy)”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Gribek Dani.

Milyen témákat érint ez az epizód: „No-till hibák, kihívások és sikerek 2025-ben: Direktvetett kukorica, napraforgó, búza és oregánó eredmények (HEKTÁR Magágy)”?

Fő témái: no-till gazdálkodás, direktvetés, szántóföldi növénytermesztés, mezőgazdasági technológia.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „No-till hibák, kihívások és sikerek 2025-ben: Direktvetett kukorica, napraforgó, búza és oregánó eredmények (HEKTÁR Magágy)”?

Megjelenés: 2025. 12. 13.. Hossz: 30 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/hektar-mezogazdasagi-podcast/no-till-hibak-kihivasok-es-sikerek-2025-ben-direktvetett-kukorica-napraforgo-buz

Több epizód a HEKTÁR mezőgazdasági podcast-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból