Kék Bolygó - Áder János podcastja

A talajmegújító „csodabogár” #114

· PT32M54S

Összefoglaló

Berend Ferenc agrármérnök a "no-till" technológiával műveli földjét Somogyban, szántás és kemikáliák nélkül, egészségesebb élelmiszert termelve, miközben földje az aszályos időszakokat is jobban átvészeli. Farmján 2020 óta állattartással is foglalkoznak, a talaj…

Röviden

Műsor
Kék Bolygó - Áder János podcastja
Megjelenés
2024. 11. 18.
Hossz
33 perc
Szereplők, említett nevek
Áder János
Témák
no-till technology, agriculture, soil regeneration, animal husbandry, drought resilience
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

[Zene] [Taps] [Zene] jó napot kívánok tisztelettel köszöntöm a podcast hallgatóit és a kedves nézőket is mai vendégem és beszélgetőtrsam berent ferenc agrármérnök és a bemutatáshoz még azért néhány dolgot szeretnék mondani a somogyvár vityapuszta öreglak itt van a családi gazdaság és a talajmegújító mezőgazdaságnak a mondjuk így hogy az első az első között vagy lehet hogy az első volt ebben és a somogyi kószálófarm tulajdonosa tisztelettel köszöntöm itt a stúdióban én is köszöntöm őt és nagyon szépen köszönöm megívst ugye miről is fog ha beszélni talajmegújító mezőgazdaság notil technológia regeneratív gazdálkodás tisztázzuk ezeket a fogalmakat először már csak azért is hogy a kedves hallgatók és a nézők kedvet kapjanak ahhoz hogy továbbra is velünk maradjanak hogy mit is jelent ez mit is jelent a notil ugye hogyha én a magam laikus módján nézem akkor ez ugye egy szántás és talajforgatás nélküli talajművelés na akkor ezt nézzük egy kicsit hogy ez hogy is néz ki igen ez egy direkt vetés ahol a talajnak a maximum 10%-át zavarjuk tehát ez a fogalma ez azt jelenti hogy csak vetőgépeket használunk és a vetőgép az a sort lezárja tehát nem végzünk semmiféle talajmunkát ami a múcsot a felszínen hagyja az élő mikroorganizmus fejlődését növeli és ahogy a természet működik ez így és így működik a regeneratív gazdálkodás is illetve hát ez a talajmegújító magyar névre lefordítva gazdálkodás na most ugye nem ez van a fejünkben tehát hogyha az ember megy mondjuk utazik valahova és elmegy szántóföldöek mellett akkor azt látja mondjuk ősszel mélyszántás jó nagy barázdák és azt feltételezem hogy amikor az agrár egyetemet elvégezte akkor is még ezt tanulta igaz igen így van akkor hogyan jött a gondolat hogy ne azt a technológiát amit tanítottak hanem egy egészen más módszert aminek igazából nem volt hagyománya gondolom az önök családi gazdaságában sem y édesapja és agrármérnök így van tehát ott sem meg a környéken sem tehát hogyan jött a gondolat hogy ezt a technológiát alkalmazz édesapám már 2003 és 2007-es assá után vásárolt olyan forgatás nélküli eszközöket amivel látta hogy a szántásnak itt meg vannak számlálva az évei és éppen azért hogy a nyugati technológiát hogy hogy lehet valahogy a vizet megőrizni már bevásárolt ilyen gépeket nekünk ez utána óriási szerencsénk volt hogy pont azokat a gépeket vásárolta meg amit éppen megvásárolt és akkor én 11 mehettem haza addig egyéb más cégeknél dolgoztam és teljesen közgazdasági döntés volt a szántásnak az elhagyása mivel hogy a hatékonysága a gázolajfogyasztás a munkaszervezés ez nekünk mind rossz volt és akkor kevés pénzünk volt csődközelben vagy csődbe is mentünk igazából és akkor ez egy ilyen racionális közgazdasági döntésként indult aztán az ember ezt folyamatosan olvasott utána né nztem mert bizonytalan voltam saját magamban hogy lehet ezt megcsinálni és akkor így mentünk egyre jobban befelé aminek a vége a nonek a kipróbálása majd pedig az egész területen való á váltás a mikor is álltak át tehát a családi gazdaságban mikor álltak át 11től nem szántunk teljes felületen előtte már k9 2009-től már for 13 éve nem szántanak már akkor most már azért elég jó jó tapasztalat elég hosszú idő eltelt tehát kellő tapasztalattal rendelkeznek hogy ez működik nem működik tanuljuk igen még mindig tanulják de azért tegyük hozzá hogy hogyha magyarországon ennek nem is volt hagyománya azért a világban másút tehát kanadában az egyesült államokban ausztrália bizonyos részén azért ezt már elég régóta alkalmazzák ezt a technológiát dél-amerika nagy része így ugy igen tehát azért másol ezt már alkalmazták na most ugye ugye azt mondta hogy először a gazdaság üzleti számítás volt hogyan tudjuk egyébként a hatékonyságot javítani illetleg a költségszerkezetet hogyan tudjuk javítani de ugye van egy másik szempont is és biztos hogy ez is befolyásolta a a munkát az évek során meg azt a meggyőződést hogy kitartsanak emellett az új technológia mellett hugye a hozzáértők el szokták azt mondani hogy a hagyományos földművelésnek a következménye egyrészt az úgynevezett eketalp ami azt jelenti hogy a szántás alatt tehát nagyjából ez egy olyan 30 cmre egy nagyon kemény réteg képződik és ami ami megnehezíti a csapadékvíznek a bejutását a talajba a másik az erózió tehát a szél könnyebben viszi el harmadrész pedig a a talajnak a szerkezete szemcsés szerkezete a mostani talajművelés következtében megváltozik tehát azt azt szokták mondani hogy lényegében egy homokozóvá alakítjuk át a a a vetésterületet ezek gondolom mind-mind szempontként megjelentek nem igen az erózió volt a fő szempont különben tehát hogy az volt az első olyan látványos dolog ami ami megszűnt tehát nem az hogy visszaszorult hanem megszűnt és ez éppen azért volt adódó mivel hogy a az a munkaeszköz amit mi használtunk az nagyon széles sávban művelt tehát nagy volt a térköze a késeknek amik a talajban műveltek tehát kevesebbet bolygatott ez volt a lényege és ez ez az a baj hogy mondjuk ez csak 20 körül 21 körül tudatosult az anyamban úgyhogy 2009-től ez az eszközünk megvolt tehát ez egy tanulási folyamat de igen nincs eketalp tehát nálunk hogyha eljönnek és látogatók néznek mindenkinek adunk ilyen gazdabotot ez egy pálca amivel le lehet dugni a földbe vagy amit le lehet dugni a földbe és akkor meg lehet nézni azt hogy hol vannak ezek a akadások vagy talpak és nálunk ez 890 cenig megy könnyedén és ezt mindenki csodálkozik mer hogy a 30 4050 éves szántások alatt mindegy hogy milyen méségbe de ezt egy 5-10 centis olyan kemény betonréteget hoznak létre vagy hoztak létre amit nagyon nehéz áttörni és nálunk ez megszűnt már igen és hát ugye ez ez a csapadék bejutása szempontjából és a mélyebb rétegekbe voló beszivárgása szempontjából ami pedig a hosszútávú gazdálkodásnak és a talajszerkezet hosszútávú megóvásának jó minőségben tartásának is egyébként előfeltétele tehát ezek az eketalpak ezt ezt akadályozzák meg és az előbb ugye volt egy egy félmondatos megjegyzése hogy most is tanuljuk tehát ugy 13 esztendeje már ezt csinálják hogy mennyire volt nehéz az átállás voltak-e közben kudarcok jutott-e esetleg vagy gondolta-e azt hogy hát talán ebbe nem kellett volna belevágni mégis csak vüszakénneetér a hagyományos és az egyetemen tanult technológiához volt ilyen ebben a 12-13 esztendőben természetesen tehát a nálunk hogy 11-ben elkezdtük ezt akkor 11 122 13 a mi vidékünkön tehát ez puszta kovács és vityapuszta között ez a balatontól 25 kmre nyugat-kelet irányba helyezkedik el egy nagyon aszályos periódusunk volt és mi ekkor éltük meg az átváltási időt tehát igazából nekünk nem volt nagy visszaesésün mert alapból is egy aszályos événk volt és 13-ban júliusban kezdett elesni a csapadék és mivel hogy ez a technológia most még csak a forgatás nélküliről beszélünk ez a technológia ez lassabb fejlődést hoz a növényeknél tömörebb a talaj kevésbé levegős sokkal több a nedvességben így hűvösebb lesz tehát ezért is több benne a víz a vízmegtartás ezért lassabban fejlődik a növény és mi pont bele k egy olyan részbe hogy amikor már jött a csapadék akkor a kukoricának pont akkor volt szüksége erre a sok csapadékra és akkor egy kétszeres termésátlagot tudtunk hozni mint a szán kétszeres hát de ez most a 3,és f tonnás volt a szántásoknak a az elégett kukoricán a termés nekünk 7 tonna volt rajta azért az nem kevés igen főleg úgy hogy mondom hogy mi júniusban még gyakorlatilag csődben voltunk mert nem volt pénzünk elfogyott a pénzünk és 13 tehát nekünk ez a az év ez nagyon jó t és ez ez folyamatosan lineárisan mentünk fölfelé tehát az hogy a a természeti körülmények tehát hogy csapadékos volt az ősz akkor ez a művelőeszköz ez a a szántóföldi kultivátó gruber ez túl nagy volt a traktorhoz az nem tudta elhúzni és akkor mindig emelgettük feljebb vettük le a a szárnyakat először a késeknek a vastagságát csökkentettük tehát ezek mind arra mentek tudat alatt hogy a a talajt kevésbé zavarjuk kevésbé bolygassuk és akkor ehhez persze több 100 e000 óra tanulmányi idő is kellett az hogy én ezt elkezdtem nézni olvasgattam figyeltem az amerikaiakat videókat néztem konferenciákat hogy ők mit mondanak és hogy állnak át na most ugye szó volt a kukoricáról hogy volt egy olyan év amikor úgy nézett ki hogy csőtbe mennek ehhez képest éppen jókor jött az eső éppen bevált ez a technológia és kétszer akkora volt a termés nyilván aki akinek kevesebb volt annak következtében fölment a kukorica ára tehát önök akkor egy extra profitot tudtak reagálni realizálni jól gondolom hát most az árra már nem emlékszem de igen tehát azt hogy igen igen igen tehát hogy egy 7 tonnás kukorica az már na most szerintem nézzük végig ezt a technológiát egy laikus számára is ugye azt mondja nincs szántás akkor kezdjük onnan hogy a kukoricát ugye általában május elején szokták a kukoric magot a földbe tenni ha jól tudom április köz április közepe máj én mé muk a gyerek voltam akkor még május eleje volt most már azóta előrébb húzódott április közepe megtörtént a vetés kukorica mag az egyébként nem megszántott földbe egy speciális gép segítségével majd erről mindjárt beszélünk még hogy ez mit is jelent a a mag a földbe kerül megerősödük a kukorica eljutunk a betakarításig levágtá mi történik utána hát kétféle dolog történik mi teljesen szakmaiatlanul nagyon sokszor gabonát vetünk utána tehát őszi búzát erre mindenki azt mondja hogy fú hát így felhördül mert tehát mi semmit nem csinálunk a talajjal tehát ez a notil technológia nem műveljük a talajt csak egy egy elővágó tehát egy függőleges tárcsát kell elképzelni nekünk olyan vetőgépünk van egy notil vetőgépünk amivel ezt a két 2 éés5 centis széles sávot megtisztítja megvágja és abba beleteszi a magot 2,és53 cm mérre és otth hagyjuk és a a búza az elvileg ugyanazt a betegség családot tehát ezt a fuzáriumot fuzárium család betegség családot gombaacsaládot tartja gazdaszervezetként min a kukorica és éppen ezért azt gondolják az emberek hogy fú itt most óriási beteg állományt fogunk létrehozni de mivel hogy mi már e ezt a a talajt elláttuk talaj élettel és ezt önmaga hozza létre tehát azzal hogy mi nem zavarjuk és a levegében lévő mikrobaktériumok mikroorganizmusok illetve amik a talajban vannak spórás tehát vész átvészelő állapotba egy bunkerbe saját maguknak ezek ki tudnak nyílni és ott fejlődni tudnak ezek a az élőlények helyreállítják a talajnak az egészségét és nem kell így hozzáadnunk plusz különböző baktériumtrágyákat amik csak a a milliárd faj között egy fajt jelentenek hanem ott van az életben és mivel hogy én azt szoktam mondani hogy mindenki képzeljen el egy ibc tartályt ami egy köbméter vagy egy tortát és hogyha én vagyok az egyedüli akkor az enyém a torta de hogyha meg kell osztoznom itt 10 vagy 20 emberrel akkor csak az egy huszada az enyém a tortának és ugyanígy vannak ezek a kórokozók amik nekünk károsak ezek úttörő kórokozók és éppen azért nekik a legnagyobb spektrum ami megfelel az életkörülményekhez és minél jobbak nekünk ezek a a kis élőlények mikroorganizmusok azok annál speciálisabban annyá annál szűkebb élettérben tudnak csak megélni vagy körülmények között és hogyha mi ezt megteremtjük akkor ki fogják ők szorítani azokat a páyí utorő korok azokat amik nekünk károsak és így nem kell használnunk akkor rovarülőszert nem kell használnunk vagy minimális szermenységbe kell gombőlőszert használunk és már nem akkor kezdjük el a növényeinket fújni amikor lent van a földön és 10 cm magas mondjuk egy gabona és már elkezdjük gombafelhőbe tartani mert az első az lesz hogy a jó gombákat fogjuk kiirtani a talajból a másik pedig az hogyha mondjuk kukoricán napraforgó jön akkor télen hogyha korán kerül le a kukorica akkor néha vetünk takarónövényt csak itt már az a baj hogy általában a kukorica az nálunk mel egy a nótil tehát hogy nem műveljük a talajt így hidegebb ahogy mondtam több nedvesség van lassabban fejlődik de a nagy melegben is tud még fejlődni ezért hosszabb lesz a vegetációja a kukoricanövénynek ezért később is kerül le és akkor már hogyha elvetünk egy takarónövényt az nem tud rendesen kifejlődni akkor hogyha nem vettünk takarónövényt akkor ott hagyjuk a kukoricának a leszecskázott szárát de a szecskázást is már próbáljuk elhagyni mivel hogy olyan talajéletünk van hogyha a földdel együtt odakerülne a szárak a levelek akkor a mikroorganizmusok azok a tél alatt megeszik tehát m már nincsen terünk nincs mínusz ezért télen is van baktériális tevékenység és gombás tevékenység ezért tavaszra lebontja ezeket a szárakat de általában április közepére már teljesen vagy 90%-ban csupasz földet találunk és akkor csak a nagyobb szárak maradnak ott a hallgatva ezt nem írtam föl előzetesen ezt a kérdést de most eszembe jutott hogy ezt mindenképpen szóba kellene hozni ö hugye az idei egy aszályos év volt az idei esztendő komoly kár keletkezett két évvel ezelőtt ugyanez volt a helyzet még nagyobb volt a a kár különösen a kukoricánál napraforgónál milyen volt az év az önök esetében hát nekünk most tényleg rossz évünk lett m hugye az egyik barátom szokta mondani nem tudja hogy mit csinálok a talajokkal de már olyan kártevő faunánk van mint a legjobb talajoknak tehát nálunk a homoktalajokon egy ö dró féreg fertőzésünk van tehát egy pattanóbogár lárva fertőzésünk volt ami eddig soha nem jelent meg a területünkön és hát a 100 hktá kukoricát lefelezett és volt annak a felét újravetettük ami hát az május vége volt és az már beleesett az zályos periódusba tehát ilyen szempontból ez rosszul sült el illetve a notil technológia az a száraz arid égövek tehát meleg száraz az égövegnek a technológiája nálunk itt a dunán túlon most változik az idő mikor mi ezt elkezdtük tehát átálltunk notira 181-ben akkor rövid ujú pólóba szoktam vetni tehát hogy áprilisban már nagyon meleg volt az teljesen jó volt most ez a hűvös csapadékos vagy hűvös száraz tavasz ez a notilnak éppen azért mert hogy a talaj is alapból hűvös nagyon lassan fejlődnek a növények megjelentek a házatlan meztelen csigák a területünkön tehát egy homoktalajon egy homoktalajon óriási gondunk van a a messzen a házatlan csigákkal tehát ezért mondam hogy vannak…

Említett entitások

Témák

  • no-till technology
  • agriculture
  • soil regeneration
  • animal husbandry
  • drought resilience

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „A talajmegújító „csodabogár” #114”

Miről szól ez az epizód: „A talajmegújító „csodabogár” #114”?

Berend Ferenc agrármérnök a "no-till" technológiával műveli földjét Somogyban, szántás és kemikáliák nélkül, egészségesebb élelmiszert termelve, miközben földje az aszályos időszakokat is jobban átvészeli. Farmján 2020 óta állattartással is foglalkoznak, a talaj… Az epizód a Kék Bolygó - Áder János podcastja című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2024. 11. 18..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „A talajmegújító „csodabogár” #114”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Áder János.

Milyen témákat érint ez az epizód: „A talajmegújító „csodabogár” #114”?

Fő témái: no-till technology, agriculture, soil regeneration, animal husbandry, drought resilience.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „A talajmegújító „csodabogár” #114”?

Megjelenés: 2024. 11. 18.. Hossz: 33 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/kek-bolygo-ader-janos-podcastja/a-talajmegujito-csodabogar-114-60540795

Több epizód a Kék Bolygó - Áder János podcastja-ből

  • Ipari energiatárolás hatékonyan #154

    A Kék Bolygó podcast sorozatának #154. epizódjában Szűcs Marcell, a Planergy Solutions ügyvezetője a nagy ipari fogyasztók számára kifejlesztett akkumulátorszimulációs modellről é…

  • Aszály: baljós árnyak nyárra #153

    Európa 1980 óta a leggyorsabban melegedő kontinens, ami Magyarország vízháztartását is veszélyezteti. Lakatos Mónika éghajlati szakértővel a klímaváltozás, az aszályhelyzet és a t…

  • Jobb talaj, és még a vizet is megtartja #152

    A FitoWool gyapjú pellet egy fenntartható megoldás az aszályos időszakra, amely javítja a talaj vízmegtartó képességét, támogatja a talajéletet és hozzájárul a vegyszerhasználat c…

  • A jóllétünk ősi titkai #151

    A Kék Bolygó podcastben Nagyné Batári Zsuzsanna, a szentendrei Skanzen főigazgató-helyettese beszél a "Együtt a fenntarthatóságért!" című kiállításról, amely a fenntartható életmó…

  • Itt a lét a tét - a természeti tőke eltűnése #150

    Bartus Gábor környezetgazdász a Kék Bolygó podcast 150. adásában arról beszél, hogy bár Magyarország környezeti teljesítménye jó, a globális nagyhatalmak, így Kína és az Amerikai…

  • Egészséges otthon - időtálló építészeti megoldás #149

    A szalma, mint építőanyag, évszázadokon át használták, de mára szinte elfeledték. Ez a podcast rész a szalmapaplan nevű új, innovatív szigetelőanyagot mutatja be, amely hagyományo…

  • Világraszóló magyar fejlesztés #148

    Vida Ádám, az Edortech ügyvezetője egy új, szabadalmaztatott elektrokémiai eljárással készített fémötvözet anódról beszél, amely a lítium-ion akkumulátorok kapacitását a korábbiak…

  • Ahol élménnyé válik a fenntarthatóság #147

    A Planet Budapest kiállítás február 25-től várja a látogatókat a Vasúttörténeti Parkban, ahol magyar vállalkozások mutatnak be fenntartható megoldásokat. Az eseményről Unger Zsolt…

  • Űrállomásról az óvodába – hasznosított hőenergia #146

    A magyar HeatVentors cég ügyvezetője, Kakas József az energiatárolásról és a fázisváltó anyagok (PCM) alkalmazásáról beszélt. A HeatVentors intelligens hőtároló akkumulátorai akár…

  • Egészségesebb élet ősi gabonákkal #145

    A műsor vendége Simon András, a Nature Gold Hungária Kft. ügyvezetője, aki az ősi gabonákról, azon belül is az alacorról, a tönkölyről és a tenkéről beszél. Kiemeli ezen gabonák k…

Hasonló epizódok más magyar podcastokból