A jövő természetes erőforrása #106

Összefoglaló

A 33 éves Percze Rajmond, az Agroloop Kft. ügyvezetője egy fenntarthatóbb élelmiszerlánc létrehozásáról beszél a takarmányozás területén. A fiatal magyar csapat fekete katonalégy lárvákat hasznosít, melyek takarmányozási hulladékból nyert fehérjét és zsírt termelnek, kiegészítve…

Röviden

Műsor

Kék Bolygó - Áder János podcastja

Megjelenés

2024. 07. 29.

Hossz

26 perc

Szereplők, említett nevek

Áder János

Témák

fenntarthatóbb élelmiszerlánc, fekete katonalégy lárvák

Átirat

Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

[Zene] [Taps] [Zene] [Taps] jó napot kívánok tisztelettel köszöntöm a podcast hallgatóit és a kedves nézőket mai vendégem és beszélgetőtrsam perce rajmund ügyvezető az agrolup kft ügyvezetője alapítója és ügyvezetője a mindjárt egy személyes megjegyzés itt a kollégák amikor készültünk itt a beszéd ésre föltettek egy kérdést önnek hogy hány éves merthogy ahogy ezt szokták mifelénk mondani szemtelenül fiatal ahhoz hogy egy cégvezető legyen hány éves üdvözlöm a hallgatók és a nézőket is és a elnök urat is 33íg jutottam eddig 33 éves és már egy jól menő cégnek a vezetője ez a cég is már működik immáron negyedik éve negyedik éve a emlékszem hogy néhány hónappal ezelőtt amikor megjelent egy-két hír nem olyan nagyon sok de egy-két hír megjelent hogy ebbe az agrolop nevű cégbe befektetők érkeznek többek között a a kékbbó kék bolygó alapítványnak a a tőkealapja is befektett a cégbe akkor volt némi élcelődés hogy aj hát fekete katonalégy lárvákat fognak majd előállítani hát micsoda vicces dolog ez mi értelme van ennek no mit is csinál ez a cég mit is csinál az agrolop és mi ez a fekete légy fekete katonalégy és az ő lárvája az miért is fontos termék és packépes termék jó köszönjük szépen először is a a meghívást amit mi csinálunk az agrop hungary kft-nél az nem más mint hogy fentháatóbá tesszük az élelmiszerellátási láncot a takarmány oldalon tehát még a beszélgetés elején szeretném elmondani h ug rovarokról van szó de mi nem szeretnénk megetetni a rovarokat senkivel kivéve azokat az állatokat akiknek erre valóban nagy szüksége van és ezáltal tudjuk fenntharthatóvá tenni az egész ellátási láncot amit egész pontosan csinálunk az az hogy lokális alapanyagokat gyűjtünk össze ezek alacsony minőségű termékek mint a saláta vágási hulladék vagy teipari élelmiszergyártásnak a melléktermékei akár malomipari melléktermékek és m s hatatnám ezekből meghatározott receptúrák alapján keverünk etető anyagot ezeknek az úgynevezett fekete katanuléy lárváknak akik nagyjából egy 10-12 nap alatt elérik azt a vágósúlyt nevezzük így bár ezek a definíciók viccesen hangzanak ugye rovarok a kap én is mosolgok rajta de jó egyébként nekem sincs jobb kifejezésem tehát hogy amikor elérik azt a a súlyt amikor már érdemes velük valamit kezdeni és elindulnak a feldolgozás útján tehát 12 nap telik el és a végtermék amik ezekből a rovarokból szárm znak a takarmányipari alapanyagok egész pontosan kiváló minőségű takarmányfehérje valamint zsír és ezenkívül amit a rovarok megesznek a táplálkozási illetve fejlődési szakaszuk során és ki is irítik abból pedig egy kiváló minőségű organikus talajjavítót készítünk tehát ez azt jelenti hogy bármi ami bejön a mi üzemünkbe mint alapanyag egyébként naponta 120 ton alapanyagot dolgozunk föl ebből nekünk nem keletkezik rendszerszinten egy kgramnyi hullad sem tehát minden ami bejön hozzánk abból minden termék lesz na most boncogassuk ezt egy kicsikét tehát minden egyes száról szerintem beszéljünk mert a hallgatókat ez érdek érdekli az egész biztos az első hogy zárt rendszerről van szó tehát ezek a fekete katona legyek nem fognak onnan kikerülni senkinek nem fognak a szobájába berepülni és semmiféle problémát nem fognak okozni ugy ez az első mert aki ahol ez az üzem lesz itt pest megyében ugye lesz egy új üzemük egy nagy üzemük kezd el termelni majd az évvégén az jó hogyha ezt a ott élők ezt tudják tehát zárt rendszer a második hogy állati terméket nem hanem növényi alapanyagot használnak föl ez a talán a szakhatások szempontjából sem lényegtelen tehát növényi alapanyagból dolgoznak a harmadik hogy hát ugye aki horgászik az tudja hogy ez olyasmi a ez a fekete katonai katona légynek a lárvája gondolom mint amit a pecások használnak és csontinak hívják ugye erről van szó igen tehát a a meséljen a technológiáról hogy na ebből a fekete katonalégy lárvából egyrészt hogyan jutnak hozzá a lárvához és ebből a lárvából aztán hogyan lesz ugye említette hogy lesz belőle olaj és lesz belőle fehérje amit aztán egy megfelelő feldol zottsági szinten állati takarmányozásra lehet használni és utána majd beszéljünk a végtermékről ami humuszjavító de először beszéljünk ami a állati takarmányozásra használjuk és a negyedik dolog amit fontos hangsúlyozni hogy állati takarmányozásra használják tehát emberi fogyasztásra az önök által készített produktumból semmi nem fog kerülni igen emlékeztesen lz és ha kihagynék valami de a negyedikkel kezdeném tehát ezt megerősítem hogy mi nekünk nem célunk és nem is lesz az hogy ebből a termék amit mi előállítunk ebből valaha is direkt emberi fogyasztásra kerüljön ki a élelmiszerláncoknak a polcair a termék tehát mi kizárólag állatokat szeretnénk ezzel a termék ezekkel a alapanyagokkal megetetni tehát hogy emberi fogyasztásra nem és még hogyha csak akarnánk akkor se lehetne mert az európai unióban szerencsére annyira szigorú szabályozások vonatkoznak erre a piacra ami ezt nem is engedi meg tehát ami nem 100%-ban biztonságos azt nem fogjuk tudni és nem is akarjuk kihelyezni illetve értékesíteni emberi fogyasztási cél okra tehát ez volt az utolsó amit a elnök úr mondott és most már elmennék az elejére a utalán azzal kezdeném hogy mi is ez a fekete katonai lárva vagy miért választottuk ezt a rovarfajt mer van több 1zer több 100z rovarfaj aki egyébként potenciálisan alkalmas lehetett volna neki a az egyik különleges képessége az hogy azon túlmenni hogy 45 napig él onnantól kezdve hogy tojásból kifejlődik és légyként elpusztul az életciklusa végén az ő életének az első 10-12 napja az annyira intenzív kalóriabevitel illetve tápláék felhalmoazással jár ami miatt eléggé különleges az hogy az életének az első negyedében vagy első 25%-ában felveszi az ő kalóriaigényének a gyakorlatilag a 100%-át onnantól ő a későbbi életfázisaiban amikor bebábozódik és kikelés lég lesz belőle onnantól ő igazából nem vesz magához annyi mértékű alapanyagot ami igazából az ő súlygyarapodását befolyásolná tehát ő nagyon hamar nagyon sokat eszik emiatt egy nagyon úgynevezett ilyen biokonverter tehát megeszi azt az alapanyagot amiből hasznos testsúlyt álí tát ezek a lárvák azt a masszát amit azt a növényi masszát amit önök megfelelő kezelés után biztosítanak a számukra azt szépen fölfajják így van így van 12 nap alatt megesik a nem kevés idő hát hát attól függ egy sertéshez képest decens de még akár egy egy bróer csirkéhez képest is igen tehát 12 nap az amit mondjuk persze hogyha ha visszakanyarodunk oda hogy vágósúly akkor 12 nap alatt eljutni a vágósúlyuk az eg a egy elég röv rövid idő ez így van igen új üzemünk épül az m0 m4 csomópontjában egy 13000 nmes gyártócsarnok ahol arra leszünk képesek idén év végétől hogy naponta 120 t alapanyagból készült úgynevezett szubsztrátot tudjunk beetetni a mi lárváinknak ebből a naponta 120 t alapanyagból 30 t élőlárva keletkezik meg naponta tehát mi 30 tna élő 30 tna lárva naponta így van en hatalmas mennyiség és ezeket naponta feldolgozzuk átesnek egy neutralizálási szakaszon egy tisztítási szakaszon y szárítási szakaszon préselés úgy mint egy olajos magprésb bemennek ketté választjuk a szárazanyagot a az olajtól és onnantól pedig egy daráláson essik át a az ilyen chipsszerű fehérjeanyag és így nyeri el a végső formáját fehérje liszt lesz a a végső formája az olaj pedig egy szűrés után lecsomagolásra kerül és gyakorlatilag itt a két fő végtermékünk elnyeri a végső formáját a és mind a kettő az olaj is meg a a liszt tehát a fehérje liszt is mind a kettő az állati takarmányozásra takarmány adalékan anyyagként használható igen takarmány alapanyag pontos megnevezési igen ugye mi arra használjuk ezeket illetve a mi vevőink tehát kizárólag céges vásárlóink vannak ö és itt talán megemlíthetem a az ubm nevű cégnek a nevét aki a mi stratégiai partnerünk egy teljes mértékben magyar tulajdononban lévő innovatív agráripari vállalat akikkel egy hosszútávú szerződésünk van aminek egyik része az hogy terméket fejlesztünk egy olyan innovatív terméket ami talán így világszinten még nem is létezik ezekkel a rovaripari alapanyagoknak a felhasználásával és ugye amire a mi termékünket használják az ebben a pillanatban egy kvázi tényleg adalékanyag ahogy elnök úr is mondta mer mertogy például a ugye lehet használni haszonállatoknál sertésnél baromfinál ott ugye mindig gazdasági hasznosságot nézünk tehát megnézzük azt hogy belerakunk x got ebből a termékből egy távba akkor annak mi a gazdasági hasznosulása a végén tehát mennyi pénz az ami amivel jobban jár az aki a végfelhasználója ennek a sőt mondjuk a farmerje vagy a az állattartója ennek a a terméknek és itt például a sertéseknél hogyha beleraknak az malac első életszakaszában első pár hetében x dkgrnyi fehérjét a mi termékünkből a szokásos tápjában monacnak akkor a sertésmortalitást tudjuk csökkenteni azáltal hogy ennek a terméknek a felszívódása és a fehérje tartalma az magasabb mint azoknak a konvencionális fehérjeforrásoknak amik egyébként lehet hogy magasabb malac elhalálozási hoz vezetnének mert hogy mondjuk kevésbé tudjan megemészttenni az a kis malac tehát hogy vannak ilyen speciális felhasználási esetek főleg a haszonállatos részben és van a másik része aki a vevőinknek nagy csoportját teszi ki az pedig a ketvtelésből tartott állatok vagy más ilyen kutyák macskák gekkók díszhalak díszmadarak tehát minden amit nem eszünk meg ott pedig például a a kutyáknál a fehérje az annyira hasznos számukra ugye hogy abban hasznos hogy hipoallergién hatású tehát hogyha van valakinek oton kutyaamacska és viszket esetleg különböző emésztési problémái vannak az valószínűleg amiatt van merthogy olyan fehérje van a kisállatnak a tápjában amire allergiás reakció vált ki a szervezete és ez a mi fehérjénk ez hipoallergén fehérje és hogyha csak ilyen fehérjéből áll egy kutyatáp akkor ez a fajta allerg allergén reakció ez ez elkerülhető tehát hogy az akkor ha jól értem akkor van az első élettani hatás hogy önök nem használnak semmiféle kemikáliát tehát teljesen h divatos ez a szó organikus tehát biológiai úton állítják elő a fehérjét hiszen beviszik a növényt növényi alapanyagot és utána ott a lárvák ezt megemésztik önök a lárvából pedig csinálnak állati takarmányt ez így van tehát mi mi nem egy kémiai cég vagyunk tehát nálunk ninsek is vegyészek mé nin nincsen semmiféle [Zene] kémiai vagy egyéb varázslás ebben a történetben a második hogy a az amit mondott hogy az állatok számára legyen haszonállat vagy kis kedvenc kutyaamacska satöbbi számára élettani szempontból az ő biológiájuk szempontjából kedvezőbb hatású ez a termék hogyha a ilyen fehérjéből készül akár takarmány adalékanyagként mint a említett a malacokat gondolom ez a csirkékre is igaz vagy a kutyáknál a macskáknál ahol viszont elkerülhető hogy megbetegedjenek hogy az allergia allergiát említette igen és akkor ha jól gondolom van egy harmadik ez már egy általánosabb globálisabb hatás és érdemes ilyen értemen egy kicsit kinyitni aztán majd beszéljünk megint csak a technológiáról de de itt talán ezt a gondolatot ezzel érdemes zárni hogy amúgy fehérjére szükség van az állattartó telepeknek tehát ezt a fehérjét ma zömében dél-amerikában állítják elő méghozzá szólyából ennek a szójának egy nagy része azt hiszem hogy szinte 100%-a az gmós ezt a szó a s szóját ezt úgy tudják előállítani hogy hatalmas erdőterületeket vágnak ki azon a területen termelik meg a szóját és utána óriási költségen áthozzák európába a szójalisztet és így biztosítják a fehérjét az állati takarmányot ás során tehát meglehetősen drágán nagy távolságot szállítva és nem igazán környezetbát módon kapjuk meg egyébként azt a fehérjét amit az állattartó telepek disznó marha csirke satöbbi satöbbi tehát sorolhatnánk fölhasználnak ha jól értem akkor az önök takarmánya fehérje koncentrátuma az ki tudja váltani a szóját vagy annak legalábbis egy részét jól gondolom ezt így van az hióábrá lenne azt mondani hogy mi ki akarjuk váltani akár rövid középtávon vagy akár hosszút távon is a a szójának a mennyiségét mert az valószínűleg nem kivitelezhető tehát ebben a pillanatban az iparágunk ami egyébként a születésének a legelején vagyunk ennek az iparágnak egy nagyon kis részét tudja biztosítani a állati takarmányozásnak a fehérje részének vagy akár a a zsír részének is tehát a mi iparág unknak az igazi ereje az abban van hogy alacsony minőségű helyi alapanyagoknak a nem hulladéká minősítését tudjuk megakadályozni és abból tudunk visszaforgatni a takarmányba illetve az élelmiszerellátási láncba termékeket de egyébként igen minden egyes kilogram amit mondjuk a mi rovarfehérjénkből használ föl egy magyarországi cék az annyival kevesebb kilogramot kellene hogy jelentsen egy dél-amerikai szója vagy akár halliszt vagy egyéb konvencionális fehérjeformás formval szemben mennyi lesz a kapacitása a gyárnak ami végén már működni fog tehát mennyi fehérje granulátum vagy fehérjeliszt lesz a végtermék ez nagyjából 6000 tna ezzel a gyártási kapacitással évente hát 6000 tna azért mégis csak éppen 6000 tnával több ez így van mint amit eddig ilen m t én sem lebecsülni akarom magunkat csak hogy itt igazából a az iparág születésének a pillanatában vagyunk amikor ez még egy kicsit szám egyébként azokhoz a tömegekhez akárcsak a állati takarmányozás vagy a vagy a kisállatoknak a fehérje igényéhez viszonyítva is de ezek az első lépések amiket megteszünk és ebben a régióban mi vagyunk az elsők akik egy ekkora mennyiséggel vagy ekkora volumennel meg tudnak jelenni a piacon ami számunkra nagy és lesz ez még nagyon valószínű még nagyobb é és számot tevő még egy dolgot had tegyek hozzá ahhoz amit mondott mert a lehet hogy a hallgatókat ez is érdekelni fogja a hogy amikor készültem a beszélgetésre azt találtam hogy 1 kg szójafehérje koncentrátum előállításához 500 l vízre kell vízre van szükségünk 1 kg ilyen rovarfehérje amit önök állítanak elő koncentrátum előállítása az pedig összesen 10 l víz hát elég jelentős a különbség tehát a vízlábnyoma egyiknek és másiknak óriási a különbség a kettő között és ugye az amit mond hogy mondjuk egy salátalevél ami már a feld dolgozá már senkinek nem kell az ott rohadna valahol el ez…

Említett entitások

Témák

• fenntarthatóbb élelmiszerlánc
• fekete katonalégy lárvák

Személyek

• Áder János

Szervezetek, cégek

• Agroloop Kft.

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „A jövő természetes erőforrása #106”

Több epizód a Kék Bolygó - Áder János podcastja-ből

• Ipari energiatárolás hatékonyan #154 2026-06-01

  A Kék Bolygó podcast sorozatának #154. epizódjában Szűcs Marcell, a Planergy Solutions ügyvezetője a nagy ipari fogyasztók számára kifejlesztett akkumulátorszimulációs modellről é…

• Aszály: baljós árnyak nyárra #153 2026-05-18

  Európa 1980 óta a leggyorsabban melegedő kontinens, ami Magyarország vízháztartását is veszélyezteti. Lakatos Mónika éghajlati szakértővel a klímaváltozás, az aszályhelyzet és a t…

• Jobb talaj, és még a vizet is megtartja #152 2026-05-04

  A FitoWool gyapjú pellet egy fenntartható megoldás az aszályos időszakra, amely javítja a talaj vízmegtartó képességét, támogatja a talajéletet és hozzájárul a vegyszerhasználat c…

• A jóllétünk ősi titkai #151 2026-04-20

  A Kék Bolygó podcastben Nagyné Batári Zsuzsanna, a szentendrei Skanzen főigazgató-helyettese beszél a "Együtt a fenntarthatóságért!" című kiállításról, amely a fenntartható életmó…

• Itt a lét a tét - a természeti tőke eltűnése #150 2026-04-07

  Bartus Gábor környezetgazdász a Kék Bolygó podcast 150. adásában arról beszél, hogy bár Magyarország környezeti teljesítménye jó, a globális nagyhatalmak, így Kína és az Amerikai…

• Egészséges otthon - időtálló építészeti megoldás #149 2026-03-23

  A szalma, mint építőanyag, évszázadokon át használták, de mára szinte elfeledték. Ez a podcast rész a szalmapaplan nevű új, innovatív szigetelőanyagot mutatja be, amely hagyományo…

• Világraszóló magyar fejlesztés #148 2026-03-09

  Vida Ádám, az Edortech ügyvezetője egy új, szabadalmaztatott elektrokémiai eljárással készített fémötvözet anódról beszél, amely a lítium-ion akkumulátorok kapacitását a korábbiak…

• Ahol élménnyé válik a fenntarthatóság #147 2026-02-23

  A Planet Budapest kiállítás február 25-től várja a látogatókat a Vasúttörténeti Parkban, ahol magyar vállalkozások mutatnak be fenntartható megoldásokat. Az eseményről Unger Zsolt…

• Űrállomásról az óvodába – hasznosított hőenergia #146 2026-02-09

  A magyar HeatVentors cég ügyvezetője, Kakas József az energiatárolásról és a fázisváltó anyagok (PCM) alkalmazásáról beszélt. A HeatVentors intelligens hőtároló akkumulátorai akár…

• Egészségesebb élet ősi gabonákkal #145 2026-01-26

  A műsor vendége Simon András, a Nature Gold Hungária Kft. ügyvezetője, aki az ősi gabonákról, azon belül is az alacorról, a tönkölyről és a tenkéről beszél. Kiemeli ezen gabonák k…

Hasonló epizódok más magyar podcastokból

• Miért nem mindegy a multinak, hogyan műveli a földjét a gazda? — Mihálovits Gazda Podcast

  A Nestlé Hungária fenntarthatósági vezetőjével, Hölgyes Annával beszélgetve tárgyalják a talajmegújító gazdálkodást, különös tekintettel az élelmiszeripari vállalatok szempontjair…

• Ki ne dobd! Innovációk az élelmiszerpazarlás ellen — Európa Pont

  Az Európa Pont epizódjában három szervezet, a Magyar Élelmiszerbank Egyesület, a Perma Gang Projekt és a Munch.hu képviselői beszélgetnek az élelmiszerpazarlás elleni innovatív me…