Kék Bolygó - Áder János podcastja

Fenntartható hagyományok a húsvéti időszakban #70

· PT30M26S

Összefoglaló

Tátrai Zsuzsanna néprajzkutató a húsvéti ünnepkör fenntartható hagyományait mutatja be, a farsangtól pünkösdig tartó időszak szokásaira és eredetére fókuszálva. Választ kapunk olyan kérdésekre, mint a gyöngytyúkból nyúl, a tojás "hozója", a víz szerepe, az elszáradt barka, vagy…

Röviden

Műsor
Kék Bolygó - Áder János podcastja
Megjelenés
2023. 04. 03.
Hossz
30 perc
Szereplők, említett nevek
Tátrai Zsuzsanna, Áder János
Témák
fenntartható hagyományok, húsvéti időszak, néprajzkutató, szokások, eredet
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

[Zene] [Taps] [Zene] [Taps] jó napot kívánok tisztelettel köszöntöm a podcast hallgatóit és a kedves nézőket is mai vendégem beszélgetőtársam tátrai zsuzsanna néprajzkutató a néprajztudományok kandidátusa azt mondta hogy elég ennyi címet fölsorolni bár lenne még bőven elég köszönöm hogy elfogadta a meghívásomat ugye az adás nagy hét első napján hétfőn kerül sugárzásra tehát amit most a hallgatók hallanak az már a nagy hét előkészületeihez tartozik és azért is kértem hogy találkozzunk hogy a húsvéti hagyományokról népszokásokról beszéljünk hiszen van néhány olyan dolog amit minthogyha kirostálna az emlékezetünk minthogyha nem lenne már napi rutin ami amikor készülünk a húsvétra készülünk a nagyhétre azt gondolom hogy a 21 század sok mindent megváltoztatott az embereknél nincsenek azok az élő közösségek amelyek korábban voltak és a húsvét mint a keresztény egyház legnagyobb ünnepe nagyon nagy fontosságot tulajdonítottak neki a a hívő közösségek és a hívő emberek ugyanakkor a húsvéti időszak mint ahogy látjuk is a tavasznak az ideje és rendkívül sok ősi hagyomány is van benne nekem az egyik mániám az egyébként hogy a tűz a víz a zajcsapás és a zöldág és a húsvéti hagyományokban ezek mind jelen vannak nagyon nagy jelentősége van a víznek a tűznek is az ajcsapásnak is a zöldágnak is és mindezeknek a megszentelt változatának is tehát nem csak az ősi hagyományoknak és ezek együtt és párhuzamosan és egymást erősítve éltek tehát mondhatjuk azt hogy lényegében a keresztény hagyományokba a korábbi most nem pejoratív jelzőként akarom használni de pogány tehát nem a keresztény hagyományokhoz kötődő abból kinövő elemeket illesztettek be így van ezt egy részét megkeresztényesítették ugye megszentelte az egyház most mok egy példát ilyen például a szentelt barka ami a zöld ág ami a megújuló természetet is jelképezi egyúttal vagy ott van a víz amit szintén megszentelnek nagyszombaton vagy a tűz amit szintén megszentelnek és a szentelt tűz melegénél készítik el a húsvéti ételeket de most egy kicsit előr münk ezzel mert nagypénteken eloltották a tüzet tehát rendkívül sok olyan jelképes cselekvés is tartozott ehhez ami erősítette ezek eet a hagyományokat és párhuzamosan éltek együtt valóban menjünk egy kicsit vissza mert a keresztény emberek számára két fontos ünnep van a karácsony és a húsvét föltehetjük a kérdést hogy melyik a fontosabb igen föltehetjük a kérdést a keresztény egyház számára a húsvét a legfontosabb ünnep mert krisztus a halálával megváltotta az emberiséget és a feltámadás reményét adta és ezért ez a fontosabb ünnep mint mint ha ha lehet egyáltalán ezt így mérlegelni igen ahogy készültem a mai beszélgetésre bár lehet hogy a hallgatók számára is ez evidencia volt hogy már az időpontnak a kiválasztása is különbözik ugye karácsonyról pontosan tudjuk hogy mikor van szentest mikor van karácsony első és második napja húsvét esetében ez egyáltalán nem tudható minden esztendőben más és más miért hát ez egy megállapodás kérdése volt és a niceai zsinat állapította ezt meg még a negyedik században aminek az a lényege hogy a tavaszi napi egyenlőséget követő holtölte utáni első vasárnap húsvét vasárnapja na bocsánat ezt mondjá legyen szíves még egyszer mert nem biztos hogy mindenki meg tudja jegyezni tavaszi napi egyenlőséget tehát követő holtölte utáni első vasárnap ami az azt jelenti hogy legkorábban miután a tavaszi napi egyenlőség az március 21e tehát március 22-én lehet legkorábban húsvét vasárnap és április 25-én legkésőbb tehát több mint egy hónap különbség lehet húsvét vasárnapot illetően és ez azért is érdekes meg fontos mert ez befolyásolja az 50 nappal későbbi pünkösdöt és ez befolyásolja a farsangnak a hosszát vagy a rövidségét igen és bizony ez egy meglehetősen hosszú időszak az advent sem rövid de az négy hét a húsvét eleve a böjt az 40 nap tehát egy hosszabb időszakról beszélünk itt krisztusnak a ról emlékezik meg az egyház és tulajdonképpen a katolikus egyházban kötelező a 40 napos böjt a protestáns egyháznak egyetlen egy böjti napja van az nagy péntek de manapság erről sokat beszélnek és inkább egy ilyen étkezési hagyomány ként kezelik a böjti időszakot hogy a húsevés tilalmával ugye a magyar nyelv nagyon jól mutatja húshagyó keddet és a húsvét nevét tehát ugye a kettő közötti időszakot jól mutatja hogy húshagyó kedd után jön hamvazó szerda hamvazó szerdán kezdődik el a nagybőjt időszaka és húsvét vasárnap lehetett először húsételt enni az ortodoxoknál ma is úgy van hogy hogy nemcsak a húsra hanem hanem mindenféle állati termékre tehát a tojásra meg a tejre is van tilalom el van é mi van a protestánsokkal mert az imént említette hogy náluk csak csak nagy péntek csak nagypéntek de azért az egész nagyböjt időszaka a felkészülésről szól mi már kevéssé vagyunk hozzászokva ahhoz hogy a karácsonyi ünnepkör húsvéti ünnepkörről beszélünk tehát egy ünnep elindul és elérkezik valahova nem beleesünk valahol a közepébe hanem hanem ennek van egy felépítetts és sokszor elgondolom azt hogy itt a a húsvéti ünnepkörben mikor elérkezünk nagypéntekhez a a legnagyobb szomorúsághoz szenvedéshez hogy két nappal később ott van húsvét vasárnap a legnagyobb boldogsággal tehát egy óriási utat tesz meg a lélek minden évben a hívő lélek igen és sajnos hogy az előző gondolatát folytassam ma akár karácsonyra akár húsvétra készülődve sokak számára ez nem jelent mást mint bevásárlást bevásárlást hogy valamilyen ajándékot vegyünk valamilyen módon kitűnjünk a többiektől lehet hogy ez egy haszontalan dolog egyébként nincs is rá nagyon szükségünk úgyis el fogjuk majd dobni de mintogyha a karácsony és a húsvét is a dobdel kultúra részévé vált volna hát sajnos ezt is lehet mondani de szerintem arról van szó hogy ki hogyan éli meg hogyan megy végig ezen mert végül is a húsvéti ünnepkör is olyan hogy a hívő ember számára megadja azt amit egy hívő ember számára meg kell hogy adjon de a nem hívő számára is megad nagyon sok mindent mert ez az időszak azért a család számára nagyon sokat jelenthet és a közösségek számára is a különböző nemzedékek számára tehát hogyha hagyományosan nézzük a nézünk vissza erre a dologra akkor itt a nagy hétben sűrűsödik és teljesedik ki az ami tulajdonképpen az egész bőjti időszakot jellemzi mert itt jutunk el krisztus kereszthalálához a nagyhéten tulajdonképpen virágvasárnapról kell még beszélni mert virágvasárnap még egy ilyen felszabadult és vidám ünnepnap hiszen krisztusnak jeruzsálemben való bevonulását szamárháton való bevonulását ünnepli az egyház és pálmát szórtak elé na most a mi időjárási körülményeink között ki tudja még meddig mert lehet hogy itt is már pálma lesz idővel hogy hog a barkát szoktak szentelni és ennek a szentelt barkának és itt jön az amiről már az elején is beszéltünk hogy a szentelt barkából egyet kettőt nyeltek hogy ne legyenek torogfájóak és magut magát a szentelt barkát beletűzték például veteményesbe hogy a férgek ne bántsák a veteményeket vagy pedig bevitték a házba hogy a villám vagy a jégeső ne érje azt a házat de jól tudom hogy hamvazó szerdán eredetileg az előző évi barka hát nyilván az már egy száraz barka volt ezt a az barkát megtartották elégették és ennek a hamujából történik meg hamvazó szerdán a keresztjelének a a homlokra rajzolása vagy a attól függ hát esetleg a hajra hintenek egy kis hamot ebből és és azt mondják hogy ugye porból vétettünk porrá leszünk tehát a farsangi nagy mulatságok és szórakozás után ez azért eléggé erős dolog hogy erre figyelmeztetik az embert és akkor tulajdonképpen hambazó szerda után még egy napot adtak ugye csonka csütörtököt amit zabáló csütörtöknek is neveznek meg ugye manapság ezt kihasználták a kihasználja a a kereskedelem illetve a vendéglátóipar és olcsóbban árulják a dolgokat mert régen úgy volt hogy nem volt szemét a háztartásokban nem volt olyan amit kidobtak volna hanem ha meg maradt esetleg étel akkor egy napra még fölfüggesztették a böjtöt és elfogyasztották a maradékot és ugye a bőti ételeknek is megvolt a a különleges jelentősége hogy mit ettek és mik mik voltak a fontos ételek de mondom hogy nem is a az étkezés volt annyira jelentős habár voltak idős asszonyok akik még a 20 században is ne0eltek ami azt jelentette hogy 40 napon keresztül egyszer csak napköz naponta naponta de ez a másik gondolat ami amiről elkanyarodott hogy ez nem csak a a hús ételektől való tartózkodást jelenti jelentette és kellene hogy jelents hanem mást is egy egy készülést egy lelki befelé fordulást ezt a gondolatot szerintem egy kicsit még mondsak kiv szerintem halgatók érdekelat éel egeról igen egyszerűen arról volt szó hogy nem lehetett akármikor lakodalmak tartani sem advventben sem nagybőtben nem tartottak lakodalmat lakodalmat farsang idején tartottak zöld farsang tehát az a az nagy farsang idején akkor a zöld farsangb húsvét-pünkösdiutáni időszakban nyáron nem mert dolgoztak és ősszel a betakarítás időszakában kisfarsang idején tehát nagy böjtben tilos volt a lakodalom és tilos volt mindenféle hangos mulatság tehát ilyenkor nem nem voltak bálak nem vol voltak táncmulatságok de ugye a fiatalok ahogy jött a tavasz mégis csak szerettek kimozdulni egyes egyedül az úgynevezett karikázó volt az amikor a lányok összefogóckodva egy szólamú énekre körbe táncolnak amit engedélyeztek bődben meg hintázhattak labdázhattak tehát a társas élet tát lehetett élni de hangoskodni hangoskodni ricsajozni í í így így van é nem méltó a húsvéti készülődéshez nem méltó dolgot csinálni nem lehetett azt egyáltalán nem és a nagyhétben még a fiatal lányok is feketébe öltöztek tehát a a gyászt ők is ki akarták a ruházatukkal is fejezni és olyankor mentek a kalálváriára imádkozni énekelni akkor a keresztekhez jártak imádkozni énekelni tehát nagyon fontos volt ez a fajta lelki felkészülés nagypéntekre ugye most a hamazó szerdától egy nagyugrásal eljutottunk nagy hétig de a nagyhétnek a négy napját a nagy csütörtökkel kezdve azért szerintem egy kicsit vegyük gócső alá készülve a beszélgetésre mindegyik napnál találtam nem is egy hanem több olyan jellemzőt ami csak arra a napra vonatkozik azon a napon történik kezdjük nagycsütörtökkel mit jelent az hogy a harangok rómába mennek megszűnik a harangozás a katolikus templomokban ez a katolikus templomokra vonatkozott és legközelebb nagy szombaton szólaltak meg újra a harangok nagy csütörtököt zöld csütörtöknek is nevezték na ez lett volna a következő kérdésem hogy mit jelent a zöld csütörtök mertogy ilyenkor mindenféleképpen valami friss zöldet kellett fogyasztani a következő esztendő termésén jótermésének az elősegítésére tehát ez is egy hogy így mondjam egy babonás szokás volt és ilyenkor például csalánfőzeléket ettek azt állítják akik ettek ilyenkor csalánfőzeléket hogy még nem csíp annyira mert hogy annyira fiatal a csalán hogy hogy azt ös a szabad kézzel is lehet sz nem pró én lehet hogy majd kipróbálom valamikor és salátát ettek ilyenkor csalán tehát viszont ittam már tehát azt de csalánfőzeléket nem ettem én sem és ugye nagypénteken pedig hát az a legsúlyosabb legsötétebb napja az évnek és nem véletlen az hogy a néphagyományban minden pénteki napra kivetítették nagypénteknek a a szerencsétlenségét éppen ezért nem tartották szerencsésnek a pénteki napokat különösképpen nem hogyha péntek 13-ára esik és ennek is köze van az utolsó vacsorához ahol 13-an ültek az asztalnálüm ezért tartják a péntek 13-át különösen szerencsétlenn szerencsétlen napnak na de a nagypénteken azért lehet hogy a két dolog összefügg egymással de nagyon komoly tilalmak voltak vannak a hagyomány szerint tűzgyújtás kenyérsütés mosás földmunka ezek mindmind tiltott dolgok voltak hát különösképpen a tűzgyújtás és ebben az is nagyon érdekes és izgalmas dolog hogy nagypénteken kioltották a tüzet és nagyzombaton amikor a templomban a katolikus templomokban megszentelték a tüzet akkor csuprokban hazavitték a parazsat és ennek az új tűznek a melegénél főzték sütötték meg a húsvéti ételeket nagypénteken ugyanakkor a víznek is nagyon nagy jelentősége volt mert ilyenkor az állatokat vitték el fürűröszteni mosdatni itatni azért hogy majd egész esztendőben egészségesek legyenek sőt a gyerekeket is lezavarták a vízhez hogy hogy frissek és egészségesek legyenek a következő esztendőben a víznek nagyon nagy jelentősége van húsvét idején és nem csak húsvét hétfőn hanem nagypénteken és húsvét vasárnap is tehát tiltott dolgok voltak a ezt be is tartották nagyon szigorúan betartották ezeket a í így van nem sütöttek kenyeret tilos volt ilyenkor kenyeret sütni mert azt gondolták hogy a kenyér kővé válna vagy az is aki aki ilyenkor kenyeret merne sütni tehát egyáltalán nem ettek hát nem ettek olyan ételt ami amihez tűzre lett volna szükség és jön a következő nap nagyzombat nagyszombaton újra megszólalnak a harangok és úgy tartották hogy ilyen amikor kell a férgeket elűzni a ház körül a gazdaasszonyok hát hallottam olyat is hogy meztelenül körbefutották a házat nagy zajcsapva fedőket összeütögetve és kiabálták hogy kígyók békák szaladjatok megszólaltak a harangok hát gondolom hogy a kígyók és a békák rögtön megijedtek és elfutottak ettől nagy szombaton van a feltámadási körmenet ugye a feltámadási körmenet előbbre jött nagy húsvét vasárnaptól és az a furcsa hogy húsvét vasárnap hajnalán illetve nagyszombat és húsvét vasárnap közötti éjszaka krisztuskereresés szokása az szinte az mit jelent bocsánat az azt jelentette hogy krisztus szobrát vagy képét valahol elrejtették és a mentek megkeresni és amikor megtalálták akkor nagy diadallal visszavitték a templomba aha és ilyenkor volt a határjárás is 19 század leírások is vannak nagyon érdekesek például zala megyéből hogy a határjárásba ugye ment a falu népe és egyházi zászlókat vittek ugyanakkor körbejárták a határt és aki még nem vett részt a határjáráson azt ráfektették a határjelekre jól elnáspángolták hogy megjegyezze hogy hol vannak a határjelek ugyanakkor ezt arra is kihasználták hogy megtisztították a forrásokat tehát ez ez egy ilyen ilyen tisztogató művelet is volt ugyanakkor azzal hogy körbejárták a határt a védelmét is meg akarták adni a saját településüknek a…

Említett entitások

Témák

  • fenntartható hagyományok
  • húsvéti időszak
  • néprajzkutató
  • szokások
  • eredet

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Fenntartható hagyományok a húsvéti időszakban #70”

Miről szól ez az epizód: „Fenntartható hagyományok a húsvéti időszakban #70”?

Tátrai Zsuzsanna néprajzkutató a húsvéti ünnepkör fenntartható hagyományait mutatja be, a farsangtól pünkösdig tartó időszak szokásaira és eredetére fókuszálva. Választ kapunk olyan kérdésekre, mint a gyöngytyúkból nyúl, a tojás "hozója", a víz szerepe, az elszáradt barka, vagy… Az epizód a Kék Bolygó - Áder János podcastja című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2023. 04. 03..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Fenntartható hagyományok a húsvéti időszakban #70”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Tátrai Zsuzsanna, Áder János.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Fenntartható hagyományok a húsvéti időszakban #70”?

Fő témái: fenntartható hagyományok, húsvéti időszak, néprajzkutató, szokások, eredet.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Fenntartható hagyományok a húsvéti időszakban #70”?

Megjelenés: 2023. 04. 03.. Hossz: 30 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/kek-bolygo-ader-janos-podcastja/fenntarthato-hagyomanyok-a-husveti-idoszakban-70-83448491

Több epizód a Kék Bolygó - Áder János podcastja-ből

  • Ipari energiatárolás hatékonyan #154

    A Kék Bolygó podcast sorozatának #154. epizódjában Szűcs Marcell, a Planergy Solutions ügyvezetője a nagy ipari fogyasztók számára kifejlesztett akkumulátorszimulációs modellről é…

  • Aszály: baljós árnyak nyárra #153

    Európa 1980 óta a leggyorsabban melegedő kontinens, ami Magyarország vízháztartását is veszélyezteti. Lakatos Mónika éghajlati szakértővel a klímaváltozás, az aszályhelyzet és a t…

  • Jobb talaj, és még a vizet is megtartja #152

    A FitoWool gyapjú pellet egy fenntartható megoldás az aszályos időszakra, amely javítja a talaj vízmegtartó képességét, támogatja a talajéletet és hozzájárul a vegyszerhasználat c…

  • A jóllétünk ősi titkai #151

    A Kék Bolygó podcastben Nagyné Batári Zsuzsanna, a szentendrei Skanzen főigazgató-helyettese beszél a "Együtt a fenntarthatóságért!" című kiállításról, amely a fenntartható életmó…

  • Itt a lét a tét - a természeti tőke eltűnése #150

    Bartus Gábor környezetgazdász a Kék Bolygó podcast 150. adásában arról beszél, hogy bár Magyarország környezeti teljesítménye jó, a globális nagyhatalmak, így Kína és az Amerikai…

  • Egészséges otthon - időtálló építészeti megoldás #149

    A szalma, mint építőanyag, évszázadokon át használták, de mára szinte elfeledték. Ez a podcast rész a szalmapaplan nevű új, innovatív szigetelőanyagot mutatja be, amely hagyományo…

  • Világraszóló magyar fejlesztés #148

    Vida Ádám, az Edortech ügyvezetője egy új, szabadalmaztatott elektrokémiai eljárással készített fémötvözet anódról beszél, amely a lítium-ion akkumulátorok kapacitását a korábbiak…

  • Ahol élménnyé válik a fenntarthatóság #147

    A Planet Budapest kiállítás február 25-től várja a látogatókat a Vasúttörténeti Parkban, ahol magyar vállalkozások mutatnak be fenntartható megoldásokat. Az eseményről Unger Zsolt…

  • Űrállomásról az óvodába – hasznosított hőenergia #146

    A magyar HeatVentors cég ügyvezetője, Kakas József az energiatárolásról és a fázisváltó anyagok (PCM) alkalmazásáról beszélt. A HeatVentors intelligens hőtároló akkumulátorai akár…

  • Egészségesebb élet ősi gabonákkal #145

    A műsor vendége Simon András, a Nature Gold Hungária Kft. ügyvezetője, aki az ősi gabonákról, azon belül is az alacorról, a tönkölyről és a tenkéről beszél. Kiemeli ezen gabonák k…

Hasonló epizódok más magyar podcastokból