Kék Bolygó - Áder János podcastja

Mennyi pénz kell az egészséges élethez? #131

· PT32M7S

Összefoglaló

Gyura Gábor közgazdász a fenntartható pénzügyi tanácsadója szerint 2050-ig világszinten 200 ezer milliárd dollárt kell befektetni a gazdaságba a klímasemleges állapot eléréséhez. Ez új munkahelyeket és modern, környezetbarát megoldásokat eredményezhet.

Röviden

Műsor
Kék Bolygó - Áder János podcastja
Megjelenés
2025. 07. 14.
Hossz
32 perc
Szereplők, említett nevek
Áder János
Témák
fenntartható pénzügyi tanácsadó, klímasemleges állapot
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Tisztelettel köszöntöm a podcast hallgatóit és a kedves nézőket is.

Mai vendégem, beszélgető társam, Gyura Gábor, közgazdász, pénzügyi szakértő, tanácsadó, de egy kicsit hosszabb létreztem most a bemutatást.

Három mondattal még ezt kiegészítem.

Első, ön 15 évvel foglalkozik fenntartható pénzügyekkel.

Ebből már a hallgatók kitalálták, hogy ebbe az irányba fogjuk kanyarítani a beszélgetést.

A második, a Nemzeti Bankban az ön vezetésével alakult meg a fenntartható pénzügyek főosztálya.

Szerintem sokan nem tudják, hogy ilyen van egyáltalán.

A harmadik, hogy 2019-ben, tehát ennek is már jó néhány esztendeje jelent meg a jövő fenntartható közgazdaságtana, ez szintén a Nemzeti Bank gondozásában egy nagyon terjedelmes és alapos munka.

Ebbe is írt egy tanulmányt, és egyébként pégnek is dolgozik.

Úgyhogy ha valamit kihagytam és fontos lenne kiegészíteni a bemutatást, azt akkor mindenképpen mondja el.

Köszönöm szépen, tökéletes volt bemutatás és köszönöm a meghívást is. >> No de ugye én nem közgazdász vagyok, hanem jogász.

A hallgatók nagy része sem közgazdász valószínűleg.

Úgyhogy így laikusként, nem közgazdászként mit is értsünk fenntartható pénzügyek alatt?

Tehát induljunk el innen, legyen ez a kályha.

Én ugye valóban közgazdász vagyok, és nem biológus, mégis egy biológiai képet hoznék, és remélem, hogy ugyan hallgatják talán biológusok az adást, de de csak úgy félfüllel, mert én ahhoz hasonlítanám a zöld pénzügyeket, fenntartó pénzügyeket, hogy ha azt mondjuk, hogy a gazdaság mondjuk a az emberi test, és annak a vérkering és a a pénzügyi rendszer, akkor hát sajnos ugye ki kell mondanunk, hogy összességében azért a világgazdasága az nem teljesen egészséges.

Ugye látjuk itt ennek a különböző környezeti anomáliákat, már jó pár évet beszélünk róla, hogy hogy nem fenntartható tulajdonképpen a világgazdaság.

És hát a vérkeringése is ugye a pénzügyi rendszer tulajdonképpen ezt most kiszolgálja, és arról szól a zöld pénz, ugye, hogyan tudjuk a pénzügyeket, a hitelezést, a befektetéseket, biztosításokat annak a szolgálatába állítani, hogy a megfelelő szervekhez áramuljon a vér, az oxigén, a tápanyag és mondjuk az, ami kevésbé megfelelő, akár mondjuk környezetszennyező, az kevésebb finanszírozást kapjon.

Tulajdonképpen erről szól a a zöld pénzügyek. >> Hát akkor maradjunk a biológiai hasonlatnál, hogy egészségesebb legyen a véráramlás. és mondjuk az érszűkületet lehessen gyógyítani. >> Így van.

Így is így fordítanám le. >> No.

Ugye ma már azt azt szokták mondani, akik ezzel a kérdéssel foglalkoznak, fenntartható pénzügyek, fenntartható közgazdaságtan satöbbi satöbbi hogy ahhoz, hogy ez az úgynevezett fenntarthatósági fordulat, hogy mit is értünk a fenntarthatóságon, hogy annyi erőforrást használjunk föl, amennyit egyébként a természet pótolni tud, és úgy használjuk föl ezeket az erőforrásokat, hogy a következő generációknak az életesélyét, működési feltételeit jelenti az a gazdaságot, társ társadalmat, egészségügyet ne rontsuk le.

Röviden összefoglal ez a fenntarthatóság.

No, ugye ahhoz, hogy ez a fordulat megtörténjen, ahhoz nem mondom, hogy minden területen, de javarészt a megfelelő technológiai, technikai tudással rendelkezünk, ez a birtokunkban van.

A és egyre több közgazdász ért egyet azzal is, hogy az a számítási mód, amit most használunk, GDP, az nem elégséges arra, hogy a gazdasági környezetet és a gazdasági tevékenységünket leírja, annak minden elemét leírja, minden szempontot figyelembe vegyen, mert ez a ez a hagyományos GDP számítása az nem veszi figyelembe például a gazdasági tevékenységünknek a környezeti hatását, a társadalmi hatását, az egészségügyi hatását, ezeket az úgynevezett önök mondják így, externáliákat.

Na most mi kell ahhoz, hogy a közgazdasági gondolkodásban egy áttörést érjünk el, vagy másként is fogalmazhatom meg ezt a kérdést, hogy mi hátráltatja a cselekvést.

Abszolút egyetértek, hogy ez talán a legfontosabb problémába rögtön beletenyerelünk a beszélgetés elején, hiszen hogy GDP-vel mérjük valójában a gazdaságok fejlettségét világszerte, miközben valóban szerintem közgazdások egyre nagyobb része egyetért abban, hogy igazából ez egy abszolút messze nem tökéletes mutatószámrendszer, és hát valóban a jólétünk szempontjából nagyon fontos tényezőket pont nem ragadja meg.

Sőt, minél inkább hajszoljuk ugye a GDP növekedést, pláne rövidtávon, az annál inkább hosszú távon a jólétünknek a romlásához vezethet.

Szerintem egyébként Magyarországn kapcsolóan nagyon ígéretes gondolkodás is zajlik.

És és talán Magyarország is hozzá tudj árulni a globális gondolkodási megváltozáshoz.

Én magam is a Nemzeti Bankban dolgoztam korábban, az MMB-s kollégák is gondolkodtak ezen.

A kékbolygó alapítványnak is van egy nagyon fontos szerepe itt a hazai közgondolkodásnak a a fejlesztésében, hogy hogyan tudunk a gazdaságot, hogyan tudjuk gazdaságot mérni.

És talán én még itt említeném szintén Körösi Csabát is, aki az ENS közgyűlés elnöke volt, és aki ha jól tudom, ezt szintén az ENS-ben is próbálja meghonosítani, hogyan tudjuk a mérőszámainkat árnyalni és behozni ezeket az egyéb környezeti társadalmi jellemzőket is, hogy sokkal komplexebben tudjuk nézni, hogy mennyire fejlette a gazdaságunk.

Ö hadd folytassam akkor, hogy hadd egészítsem ki ezt a gondolatot, hiszen lehet, hogy a hallgatók egy része nem tudjam.

Ugye tavaly novemberben volt az úgynevezett word science fórum amit minden második évben Magyarországon van az akadémia szervezésében, és minden második esztendőben pedig valahol máshol a világ másik pontján.

Ugye mi erre készítettünk, lehet, hogy erre is utalt, és ebben a Nemzeti Banknak a kollégája, az ön kollégája is részt vettek, meg még másik két kutatóintézet, magyar kutatóintézet.

Egy egy éves előkészítő munka után letettünk egy közös javaslatot az asztalra, ami azt mondja, hogy mi az az új mutatóm, >> amivel először ki lehet egészíteni, mert nyilván egyből nem lehet a GDPről lemondani, a GDP számításról, de ki lehet egészíteni, és aztán nyilván megfelelő tudás megszerzésével, tapasztalatok megszerzésével esetleg majd helyettesíteni is lehet a GDP-t.

Ö gondolom, hogy ismeri ennek a kutatásnak vagy ennek az összegzésnek az eredményeit. >> Ö sajnos a kutatásnak csak az elején voltam benne a megalapozásánál, úgyhogy így a végső eredményt én még nem is láttam.

Akkor szerintem a következő beszélgetés lesz következő beszélgetésünk szerintem nézze meg, mert kíváncsi kíváncsi lennék arra, hogy közgazdászként mi a véleménye.

Most akkor menjünk egy kicsit lejjebb, tehát nem egy közgazdasági, elméleti kérdésről, hanem egy sokkal praktikusabb kérdésről szeretnék beszélni. szintén kevesen tudják, azt gondolom, engem is meglepett, amikor először ezzel szembesültem, hogy miközben az a cél, hogy lejövünk a fosszilis energiahordozókról, tehát egyre kevesebb szenet, olajat és gázt fogunk majd égetni, aközben mind a mai napig az egész világon igen jelentős összeggel támogatjuk, támogatják a kormányok a fosszil és energiahordozóknak a felhasználását.

Ezek 2023-as számot találtam, lehet, hogy önnek van frissebb is.

Ott az szerepelt, hogy 2023-ban 620 milliárd dollárt fordítottunk a fosz energiahordozóknak a kitermelésére felhasználására fogyasztására.

Ezzel szemben a tiszta energia kitermelésére fogyasztására felhasználására mindössze 70 milliárd dollárt, tehát nagyjából a tizedét. lát reális lehetőséget arra, hogy ezt a támogatást, amit most a fosszilis energiahordozókra fordítunk, és nyilván nem egyszerre, nem egy időben, hanem fokozatosan, de azért belátható időn belül ezt csökkentsük, és ugyanezt az összeget azt a fenntartható fordulat céljaira fordítsuk, és ezáltal teremtsük meg a fenntarthatósági fordulathoz szükséges pénzügyi finanszírozási feltételeknek egy részét. lát reális lehetőséget a közeljövőben?

Ö >> hát valóban ez egy nagyon nehéz átállási folyamat, ami ami hát inkább szerintem társadalmi kérdés is, mint gazdasági kérdés.

Ugye itt van szerintem egy fejlődő világ, fejlett világ közötti jövedelem átcsoportosítás igazságossági kérdés.

Ugye elhangzott a bevezetőben is, hogy én a az ENS-nek a fenntartó pénzügyi programjában is dolgozom, és nagyon sokat beszélgetek afrikai, ázsiai bankokkal, az ő képviselőivel, és ugye őt pont azt látják, hogy ők még egy gazdasági felzárkózási pályán vannak.

Nekik szükségük van, úgy gondolják az ő kormányaiknak, még több fosszilis energiára, hogy hogy a növekvő népességet el tudják energiával látni.

És ők ilyen értelemben, azt gondolom, részben joggal mutatnak ránk európaiakra, vagy a észak-amerikaiakra, hogy miért kellene nekik olyan gyorsan leválniuk a fosszilis energiáról, ami egyébként nekik bőségesen rendelkezésre áll az országaikban.

Úgyhogy van ez az első számú dilemma.

Azt gondolom, ugye ez inkább a diplomácia tereppe, hogyan tudunk ilyen értelemben igazságosan egy globális átmadatba belemenni, de ugyanúgy igaz ez egy egy országon belül Európában, Magyarországon is.

És ez háztartások szintén is egy kérdés, hogyan tudunk folyamatosan átállni.

Azt látom, hogy vannak olyan országok, akik például inkább drágítják mondjuk a fosszilis energiahordozókra épülő gazdaságot.

Ugye példa erre mondjuk Norvégia óriási elektromos autós átállási forradalom van Norvégiában.

Jelentősen megdrágították a hagyományos autóknak a vásárlását, tartását.

Van egy másik modell, Ázsiában például sokkal olcsóbbá teszik az elektromos autóknak a megvásárlását, tartását, és ilyen értelemben egyenlíti ki ezt az egyébként valóban létező költségelőnyt, ami sok esetben még a fosszilis mellett szól.

Úgyhogy sokféle megoldás van, csak azt akarnám aláhúzni, hogy mindenképpen nagyon fontos társadalmi igazságos kérdések is fölmerülnek.

Hogyan tudjuk ezt az átállást úgy megtenni, hogy összességében minél kevesebben érezzé magukat veszteseknek.

És akkor itt át kanyarítani egy picit a zöldpénzügyekre is, hogy a bankoknak is ez tulajdonképpen egy feladatuk.

Ők maguk is, ahogyan próbálják a hazai bankok is ebben, hazai alapkezelők is ebben már dolgoznak.

Az ő finanszírozási stratégiájukban hogy jelenik meg tulajdonképpen ez? ők miféle milyen energia mix szerint képzelik el mondjuk a következő 5 10-15 évet.

Erre tulajdonképpen már készülnek tervek.

Úgyhogy ezt a gondolkodást már most már a bankoknak is maguká magukévá kell tenniük. >> Hát ugye azért ma még ma még, ha már ezt szóba hoztam, ma még az a helyzet, hogy a a fosszilis energia hordozó hálózatnak a bővítését azt bankok finanszírozzák.

Tehát nem csak az arról beszélünk, hogy van egy állami dotáció, hanem arról is, hogy bizony a bankok ezekhez, tehát egy új szénerőműnek, egy új olaj vagy egy gázerőművnek a megépítéséhez megfelelő finanszírozást biztosítanak.

És ez és ez magom érdemes erről is beszélnünk, mert ráadásul nagyon sokszor még ilyen botrányos szalagcímek jelentek meg újságokban, és újra bebukott egy újabb nem tudom angol bank, aki egyébként magát ilyen-olyan klímasemleges, zöld banknak pozicionálta, de egyébként kiderítették róla a környezetvédők, hogy egyébként nem tudom, új olajkitermeléseket finanszírozott.

Tehát egy létező probléma egyébként.

És ilyenkor mindig egyébként érdemes így mögé nézni a történetnek, mert általában ugye ők megnézik, hogy például abban a földrajzi országban, lokációban ott tulajdonképpen hol tart ez az átmenet, illetve azt gondolom, és ez a helyes irány szerint személyes meggyőzésem szerint is ugye az átállást kellene tulajdonképpen segíteni.

Nagyon sok energiacég, igaz ezeket a mallra is ugye próbál átállni tulajdonképpen egy tisztább energia mixre, és ezt az átállást valójában óriási finanszírozási igénnyel jár.

Ö, és semmiképpen nem egyik napról a másikra történhet meg.

És a bankok tulajdonképpen egyre többen valóban leállítják egyébként, de semmiképpen nem azonnal és semmiképpen általánosan a klasszikus fosszilis energiatermelést ott, ahol ez már megtehető társadalmi szempontok szerint, és minden inkább az átállásra próbálnak hitelezést nyújtani.

Ugyanez igaz egyébként mondjuk akár nagy intézménybefektetőkre is.

Itt például a zöld kötvények egy nagyon reménykeltő új finanszírozási forma, ami segíthet ebben a átállási folyamatban.

Ha már ha akkor maradjunk a finanszírozásnál.

A ugye különböző számítások olvashatók arról, és egészen riasztó számok is megjelentek a az elmúlt hónapokban a a szaklapokban, hogy mennyibe kerülne, mennyibe is kerülne ez a bizonyos fenntartható pénzügyi vagy gazdasági fordulat. 2050 már nincsen olyan nagyon messze, 25 éve, ez már közgazdasági, megtérülési, hatékonysági számítások szempontjából mondjuk például egy atomerővet, hogyha építek feltétlenül energiarendszert hozok létre, energiahálózatot bővítek, ez mindenképpen egy olyan idő, amit már lehet tervezni, kalkulálni, tehát nem nem egy nagyon távoli dologról beszélünk. >> Mennyit kellene befektetni?

Tehát mi a mi van az ön fejében, vagy mit mondana ön erre a kérdésre, hogy 2050-ig ahhoz, hogy ez a kívánatos irányba mozduljunk el, ehhez mennyi pénzre lenne szükség?

Van erre egy pontos száma, vagy >> hát >> vagy megint csak egy, megint csak egy nehéz kérdést tettem föl?

A >> mindenképpen nehéz kérdés.

Ö a pontos számot nem is de becséseket tudok mondani, de ezek szerintem önmagában ilyen tényleg ilyen riasztó nagyságrendű pénzek, úgyhogy szerintem utána picit próbáljuk majd közelebb hozni a hallgatók is, hogy mit jelent akár egy háztartási szinten, de makro szinten tényleg ijesztőek vagy riasztók a számok.

Talán a én azt mondanám, hogy nagyjából egy ilyen 200000 milliárd dollár az éves az összberuházási igény, amire szükségünk lenne erre a bizonyos klíma semleges többé-kevésbé fenntarthatónak tekinthető állapot elérésig 2050-ig. évente kicsit közelítsük így a megfoghatóság felé, ha azt mondjuk, hogy ez nagyjából az USA GDP-nek mondjuk így a negyede, amit rá kéne globálisan szánnunk, az már talán egy megfoghatóbbá teszi, de még mindig, hogy mekkora az USA GDP, el tudjuk képzelni, egy óriási összeg, de mit jelent ez nyilván egy háztartás…

Említett entitások

Témák

  • fenntartható pénzügyi tanácsadó
  • klímasemleges állapot

Személyek

Szervezetek, cégek

  • Gyura Gábor

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Mennyi pénz kell az egészséges élethez? #131”

Miről szól ez az epizód: „Mennyi pénz kell az egészséges élethez? #131”?

Gyura Gábor közgazdász a fenntartható pénzügyi tanácsadója szerint 2050-ig világszinten 200 ezer milliárd dollárt kell befektetni a gazdaságba a klímasemleges állapot eléréséhez. Ez új munkahelyeket és modern, környezetbarát megoldásokat eredményezhet. Az epizód a Kék Bolygó - Áder János podcastja című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 07. 14..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Mennyi pénz kell az egészséges élethez? #131”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Áder János.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Mennyi pénz kell az egészséges élethez? #131”?

Fő témái: fenntartható pénzügyi tanácsadó, klímasemleges állapot.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Mennyi pénz kell az egészséges élethez? #131”?

Megjelenés: 2025. 07. 14.. Hossz: 32 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/kek-bolygo-ader-janos-podcastja/mennyi-penz-kell-az-egeszseges-elethez-131-29607306

Több epizód a Kék Bolygó - Áder János podcastja-ből

  • Ipari energiatárolás hatékonyan #154

    A Kék Bolygó podcast sorozatának #154. epizódjában Szűcs Marcell, a Planergy Solutions ügyvezetője a nagy ipari fogyasztók számára kifejlesztett akkumulátorszimulációs modellről é…

  • Aszály: baljós árnyak nyárra #153

    Európa 1980 óta a leggyorsabban melegedő kontinens, ami Magyarország vízháztartását is veszélyezteti. Lakatos Mónika éghajlati szakértővel a klímaváltozás, az aszályhelyzet és a t…

  • Jobb talaj, és még a vizet is megtartja #152

    A FitoWool gyapjú pellet egy fenntartható megoldás az aszályos időszakra, amely javítja a talaj vízmegtartó képességét, támogatja a talajéletet és hozzájárul a vegyszerhasználat c…

  • A jóllétünk ősi titkai #151

    A Kék Bolygó podcastben Nagyné Batári Zsuzsanna, a szentendrei Skanzen főigazgató-helyettese beszél a "Együtt a fenntarthatóságért!" című kiállításról, amely a fenntartható életmó…

  • Itt a lét a tét - a természeti tőke eltűnése #150

    Bartus Gábor környezetgazdász a Kék Bolygó podcast 150. adásában arról beszél, hogy bár Magyarország környezeti teljesítménye jó, a globális nagyhatalmak, így Kína és az Amerikai…

  • Egészséges otthon - időtálló építészeti megoldás #149

    A szalma, mint építőanyag, évszázadokon át használták, de mára szinte elfeledték. Ez a podcast rész a szalmapaplan nevű új, innovatív szigetelőanyagot mutatja be, amely hagyományo…

  • Világraszóló magyar fejlesztés #148

    Vida Ádám, az Edortech ügyvezetője egy új, szabadalmaztatott elektrokémiai eljárással készített fémötvözet anódról beszél, amely a lítium-ion akkumulátorok kapacitását a korábbiak…

  • Ahol élménnyé válik a fenntarthatóság #147

    A Planet Budapest kiállítás február 25-től várja a látogatókat a Vasúttörténeti Parkban, ahol magyar vállalkozások mutatnak be fenntartható megoldásokat. Az eseményről Unger Zsolt…

  • Űrállomásról az óvodába – hasznosított hőenergia #146

    A magyar HeatVentors cég ügyvezetője, Kakas József az energiatárolásról és a fázisváltó anyagok (PCM) alkalmazásáról beszélt. A HeatVentors intelligens hőtároló akkumulátorai akár…

  • Egészségesebb élet ősi gabonákkal #145

    A műsor vendége Simon András, a Nature Gold Hungária Kft. ügyvezetője, aki az ősi gabonákról, azon belül is az alacorról, a tönkölyről és a tenkéről beszél. Kiemeli ezen gabonák k…

Hasonló epizódok más magyar podcastokból