Kék Bolygó - Áder János podcastja

Mentális és egészségügyi hatással is bírnak az iskolakertek a gyerekeknek #108

· PT21M36S

Összefoglaló

Az Iskolakertekért Alapítvány alapítója, Halbritter András bemutatja az iskolakerteket, melyek oktatási, nevelési és rekreációs célokat szolgálnak, óvodákban, iskolákban és bölcsődékben egyaránt. Kiemeli a természetközeli nevelés fontosságát a gyermekek egészséges fejlődésében…

Röviden

Műsor
Kék Bolygó - Áder János podcastja
Megjelenés
2024. 08. 26.
Hossz
22 perc
Szereplők, említett nevek
Halbritter András, Áder János
Témák
iskolakertek, oktatás, természetközeli nevelés, gyermekfejlődés
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

[Zene] [Taps] [Zene] [Taps] jó napot kívánok tisztelettel köszöntöm a podcast hallgatóit és a kedves nézőket is mai vendégem beszélgető társam halbritter andrás a széchenyi istván egyetem docense és az iskola kertekért alapítvány alapítója egyéb címeknek is birtokosa de azt hiszem talán ennyi elég mutatásnál egy hét múlva kezdődik az új iskolai időszak és azért is kértem hogy beszéljünk egy olyan dologról ami kevesebb figyelmet kapott idáig de íye az iskolakezdés tájékán érdemes néhány szót váltanunk erről ez pedig az iskola kerteknek az ügye jó napot kívánok tisztelettel köszöntöm szeretettel köszöntöm a hallgatókat iskolakertek mi is az az iskol akert kezdjük innen van sok félreértés a fogalommal de alapvetően azt értjük alatta ahol a gyerekeknek tényleg piszkos lesz a keze tehát ők nekik dolgozniuk kell ezekkel a növényekkel meg az kedben lévő állatokkal is ott van katica bogá is és alapvetően ez oktatási nevelési és fontos hangsúlyozni rekreációs feltöltődési célokat szolgál és beleértjük az óvodakerteket is mert nem nagy különbség egy öt évessel vagy egy hét évessel kint dolgozni a kertben sőt most már vannak bölcsőd kertek is az nagyon érdekes de van ennek hagyománya ugye magyarországon tehát ez nem mostani találmány hanem hanem ez megvolt korábban é egy gyerekkori élményt hadosszak meg a hallgatókkal amikor én általános iskolában jártam akkor volt nekünk most nem emlékszem hogy iskolakertnek vagy gyakorlókertnek hívtuk de ezt tudom hogy oda kijártunk mondjuk azért egy kisváros lényegében falusi környezetben felnővő gyereknek azért nagyon nem kell magyarázni hogy hogy kell kapálni de mondjuk például hogy hogyan kell komposztot csinálni jó komposztot csinálni azt hegedüs tanárúrtól itt a ebben a kertben tanultam meg tehát volt a mi időnkben is de azt hiszem ez még még messzebbre nyúlik vissza ennek a hagyománya tehát korábbra korábbi időkben kezdődött ez a program tulajdonképpen a egyetemek neek a a az orvosképzését szolgáló középkori füvészkertekből fejlődött ki frank alakította ki az első iskolakertet németországban 1698-ban és magyarországon szarvason98 hát az már jó régen volt igen ez a hortus medicus és tesedik sámuel 1780-ban az első szarvason igen ez a gyakorlati képzési intézet tehát akkor komoly hagyományra igen és amit érdemes megemlíteni hogy a a kiegyezés után rögtön egy évvel megszületett a népiskolai törvény ami a reformkori pedagógiai törekvéseknek a hogy mondjam azt tette lehetővé hogy a gyakorlatban is megvalósuljanak és ebben előírták hogy a a községi elellemi népiskoláknak kell lenni egy ilyen iskolakertes tantárgyának illetve a tanár tanítóképezdékben pedig iskolakertet kell létrehozni és akkor mindenhol volt is és ez hogy h mi történt a második világháború után nem magyar sajátosság de jött ez a mezőgazdasági zöld forradalom ami ne arra gondoljunk hogy ez úgy zöld ahogy most értjük alatta ez a annyit jelent azt értik ezalatt a kifejezés alatt hogy elindult a a gépesítés a műtrágyák növényvédőszerek használata és lényegesen kevesebb élő munkaerő kell a mezőgazdaságban tehát még előtte egy országban a népesség többsége a mezőgazdaságban dolgozott ma egy jóléti országban egy-2% tehát nincs szükség tömegesen embereket kerti ismeretekre a a pályaorientáció miatt tanítani és akkor világon mindenhol visszaszorultak de a fenntarthatóság a nevelés hozta elő újra a mozgalmat igen ugye ez fontos gondolat hogy a 100 évvel ezelőtt még magyarországon és nem magyarországon svédországban 70-80%-a a lakosságnak az mezőgazdaságból éőtt a mezőgazdaságb értjük a halászatot és a az erdőgazdálkodást is tehát alapvetően kétkezi munkából éltek az emberek és aztán az ipari iparosodás illetleg a szolgáltató szektornak a bővülés eredményezte azt amit ön mondott hogy ma már európában mindenütt egyesültáll bőven 5% alatti inkább 2-3% az aki a mezőgazdasági tevékenységet folytat na és akkor visszajöttek tehát egy kicsit volt egy mondjuk így egy hullámvölgy egy egy hullámvölgy egy apály és valamikor na erre vagyok kíváncsi hogy mikor elindult újra vagy fölfedezték újra vagy nem tudom hát mondj el hogy hogy történt utána hogy ez az iskolakertes program ez elindult és hol tartunk most hányan részei ennek a hálózatnak hány német kollégák azt mondják hogy náluk csernobí után indult el ez a mozgalom hogy kifejezetten a fenntarthatóságra nevelésnek keresték a az új módszereit lehetőségeit nálunk ugy a rendszerváltás után már elindultak újra iskolakertek de ugy a 2010-es években robbant be tehát most gyakorlatilag egy exponenciális görbét lehet húzni az iskolakertek óvodakertek növekvő számára magyarországon tehát majdnem hogy divat jelenség lett papáj után dagáj dagá így van de ez jó hír mi a cél tehát ugye említette hogy jelentősen visszaszorult az a népesség amelyik a földből él de ez azt is jelenti hogy megváltozik a földhöz való viszony tehát nem csak abból a szempontból hogy élek belőle a megélhetésemet szolgálja hanem a földnek a szeretete a föld ismerete hogy melyik föld mert minden föld más tehát tehát más a tulajdonsága másként kell művelni a földnek a tisztelete a tehát mi volt a cél hogy ezt visszaadjuk egy kicsit a gyerekeknek hogy igen a földet szeretni kell a földet tisztelni kell a föld az élet forrása a fenntarthatósági szemlélet előtétbe kerülése az öngondoskodás legalább egy minizinten tehát legalább azon a szinten hogy ha van egy kicsi kis kertecském akkor ott tudjak salátát retket paradicsomot paprikát termeszteni egy élmény tapasztalat átadása tehát mi volt a cél vagy ezeknek valamilyen együttese amikor ezt a az iskolakertes programot indították vagy úgy amivá indította ezt a dagályt fölfelé ez mind tehát egy országos felmérésből 2018-ban tudtunk egy ilyet elvégezni abból ez derülik hogy ez ezek a célok amik a világon mindenhol hasonlóak ezek magyarországon is jellemzőek tehát amiket elnök úr elmondott ez mind igaz amivel ki tudom még egészíteni hogy a a mezőgazdasági pályaorientáció ugye öregzik a gazdatársadalom ég szeretnénk a fiataloknak ezeket a lehetőségeket is felvillantani ez még egy egy cél nagyon sok pedagógust visz az iskolakert felé az hogy keresnek új módszereket reformpedagógiai v egyéb módszereket a legkülönbözőbb okokból tudok olyan iskolakertet amit persze a fenntarthatóság is fontos volt de konfliktusmelőzési vagy konfliktuskezelési célból indítottak el és akkor a talajra visszatérve tényleg a ugye általában az ökológiai műveltségnek a a az gyakorlatias átadása az egy ez egy fontos elem a az iskolakertekben tehát a legtöbb nézzük meg a talaj példáját a legtöbb gyerek egy átlagos gyerek annyit tud a talajról hogy a a lábunk alatt van sötét és piszkosak leszünk tőle körülbelül pedig hát az egyik legfontosabb természeti kincsünk és tehát a nem csak a megélhetésünk alapja de mondjuk újabb kutatások szerint például hogy igenis szerepe van annak a gyerek egészsége szempontjából hogy piszkos legyen a keze tehát egy egészséges talajban gazdag a talaj mikroorganizmusainak a a közössége és ezzel a bőrön keresztül is érint ik a gyermek akkor azt kimutatták hogy jóval kevesebb az allergiás megbetegedés később tehát egyszerűen az egészséges fejlődésünk miatt szükségünk van a a természeti környezetre ennek pedig egy az iskolakert egy talán talán a legegyszerűbb módja hogy egy egy óvodaiskola kerítésén belül természeti környezetbe vigyük a gyerekeket tehát beszélnek ilyenről is hogy termés hogy kóros természethiány tehát még nincsen ilyen betegség kódja de de összefüggést mutatak ki például a figyelemzavarós eset autizmus és és más problémák között hogyha a gyermeknek nincs lehetősége a természetben tartózkodni tehát nem csak arról van szó hogy lemarad valami jóról hanem tényleg ilyen ilyen pszichés megbetegedésekhez vezethet hát ez elég logikusnak tűnik egyébként mertogy részei vagyunk a íy van kezdetektől fogva részei vagyunk ennek a világnak tehát az hogy mi alakítjuk leginkább mi alakítjuk más fajhoz képest nagyon sokszor nagyon durván alakítjuk ezt a környezetet ez ez nem jelenti azt hogy ne kötődnénk hozzá 1zer szállal és ne befolyásolna az életünket ez biztos hogy így van a és azt gondolom hogy egy egy egy kisember számára tehát az óvoda ezért is jó de egy kisiskolás is hogy egyáltalán azt tudja hogy borsó milyen mére kell azt a borsót eltenni a földbe egy répának a magját hogy bekeverem először homokba és aztán úgy húzok egy kicsi kis árkot de nem mélyet és akkor úgy szórom ki ahogy ezt édesanyám nekem tanította tehát ezt mind meg kell tanulni és ahogy hallgattam egy film részlet jutott eszembe ha már széchenyi istván egyetem a széchenyi film széchenyiről készült filmben van egy jelenet biztos emlékszik ön is rá talán a hallgatók is ki is tudnám találni melyikre gondol hogy ez az elején van amikor a a széchenyit az édesapja ebéd ebédhez készülnek behívja az azt főn egy idős paraszt ül és oda azt mondja neki a széchenyi a kis széchenéynek mondja az édesapja menj oda és csókold meg a kezét mert ez ad neked kenyeret és a kis szécsényinek meg kell csókolni ennek a parasztembernek a kezét erre gondoltam erre gondoltam igen hát sejtettem nagyon-nagyon erős a kép és és az hogy legyen közünk a földhöz legyen kapcs kolatunk tudjuk hogy egyébként az mire való hogy vigyázzunk rá hogy óvjuk szerintem ez gyerekkortól érdemes el ezt a gondolatot elültetni a a utánunk következő generáció fejében mert nem evidens hogy hogy hogy ez ez ott legyen tehát hogy ezt nem mondjuk el akkor nem biztos hogy erre erre úgy maguktól rájönnének igen általában egy gondoskodó magatartást tanulnak a gyerekek tehát a a természethez való gondoskodó hozzáállást a gyakorlatban a felelősséget ami persze egy általános felelősség tehát nyilván a embertársainkkal való felelősség is is őegy egy kérdésre elkanyarodtunk a hálózat hogy mekkora hálózatot jelent ugye mondtuk hogy most elindult egy növekedés ez mit jelent hogy hány iskola a részese ennek mekkora is ez a hálózat tehát mit kell tudnunk erről 2015-ben több négy iskolakertésszel együtt alakítottuk meg az iskolakertekért alapítványt és nyilván van ebben szerepünk dey elkezdtük rögtön hálózatba szervezni egy ilyen tudásmegosztó hálózatba az iskolakérteket hogyha van valakinek mondjuk baranyában egy jó megoldása a nyári fenntartásra annak a könnyítésére akkor borsodban vagy berexáz-ban ne ken ezeket újra kitalálni és egy nagyon sikeres hálózat most már 300 tagja van magyarországról meg a szomszédos országokból óvodák iskolák bölcsődék is tehát ez egy hát talán az ilyen önszerveződő hálózata a az iskolakerteknek amit fontos megemlíteni és európában nem sok helyen van tehát nagyon jelentős a mondjuk az amerikai mozgalom mellett itt a a német a a szlovén illetve a cseh hálózat de mondjuk egyedül nálunk ingyenes a másik hogy a elindult egy országos iskolakertfejlesztési program is amivel most már 337 intézmény kapott támogatást iskolakert többnyire iskolakert ó vodakert létrehozására kisebb részben pedig fejlesztésimány tehát a magyar költségvetésből vagy uniós pénzből van ez a támogatá e a agrárminisztériumnál indult most a ügyi minisztériumhoz k tát ak kormány tehát kölcségvetési forrás tehát itt a a nyilván ez is ad egy löketet itt a pedagógusok nem csak eszközöket kapnak hanem képzést is meg helyszíni többnyire helyszíni mentorálást hogy hogyan nem csak az hogy hogyan alakítsunk ki egy kertet hanem hogyan vigyük ki oda az oktatást az a jó hogyha minél több tantárgyat alkalmanként tudunk használni az iskolakertben tehát ha tényleg be tud épülni a tantervbe és kicsit az olyan az ideális iskolakert mint egy iskolában mint a könyvtár hogy oda bármelyik pedagógus igény szerint felvihet vagy levihet átvihet egy-egy tanórát iss használhatja hogy mindenkinek nyitott amit az alapítvány akkor ezek szerint tud biztosítani tehát átadja ha úgy tesszik azt a tudást amit már másutt összegyűjtöttek tehát nem kell nulláról indulni mondjuk egy új iskolának feltételezem hogy akkor vannak tankönyvek segédanyagok amik az érdeklődő kollégák pedagógusoknak a felkészülését tájékozódását segítik jól gondolom igen tehát a honlapunkon is rengeteg ismeretet találnak az érdeklődők az iskolakertekért.hu-n tehát bátran forduljanak hozzánk és akár egyedi tanácsadást is is tudunk vállalni tehát tényleg könyvek jelentek meg szakkönyvek mi követjük a nemzetközi szakirodalmat is kapcsolatban vagyunk más külföldi iskolakerteketkel foglalkozó szervezetekkel pedagógusképző intézményekkel ez mind-mind most már egy olyan tudást hoz be ami nem csak magyarországi hanemakor a világ összes tudásait hozzáférhető és időnként összehívják mondjuk a pedagógusokat és akkor tartanak nekik egy bocsánat hogy ezt mondom fejtágítást tehát tartanak egy konferenciát ahol beszélgetnek az eredményekről célokról az is fontos megemlíteni hogy a szécheni istván egetemen beépült vagy visszaépült a pedagógus képzésbe mert régen mindenhol volt tanítóképzésbe tanítónő képzésbe iskolakerti felkészítés nálunk most már 10 éve újra van és a a diákjaim között volt diákjaim közül sokan iskola kertet is vezetnek azóta gyógypedagógusok és tanítók is képletesen szólva termékeny talajra hullott a mag akkor ha jól értem tehát amit elindítottak néhányan néhány lelkes kutató egyetemit zömivel az egyetemről indították nem vagy vagy máshonnan szerveződtek a több én vagyok aki egyetemen műveli iskolakertet a többieknek saját köznevelési iskolak kertjük van iskola általános iskola illetve általános iskolához kötődő iskolakert ugye ha jól értem akkor van nem kevés pedagógus aki nyitott erre a gondolatra megkeresi önöket az alapítvány segít abban hogy ő átadja ezt a tudást majd a gyerekeknek és ugyanazt a ugyanazzal a lendülettel ugyanazzal a szeretettel alakítsanak ki egy iskolakertet mint ahogy ezt önök megtették vagy megteszik melyik korosztály a legfogékonyabb mi a tapasztalata tehát van-e különbség aközött ugye beszéltünk óvodakertről iskolakertről hogy öt éves 7 éves 14 éves a gyermek tehát melyik korosztály és van még egy kérdés hogy a vidéki tehát falusi környezetben élők vagy a városi környezetben élők a fogékonyabbak van erre vonatkozóan személyes tapasztalata élmény ami…

Említett entitások

Témák

  • iskolakertek
  • oktatás
  • természetközeli nevelés
  • gyermekfejlődés

Személyek

Szervezetek, cégek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Mentális és egészségügyi hatással is bírnak az iskolakertek a gyerekeknek #108”

Miről szól ez az epizód: „Mentális és egészségügyi hatással is bírnak az iskolakertek a gyerekeknek #108”?

Az Iskolakertekért Alapítvány alapítója, Halbritter András bemutatja az iskolakerteket, melyek oktatási, nevelési és rekreációs célokat szolgálnak, óvodákban, iskolákban és bölcsődékben egyaránt. Kiemeli a természetközeli nevelés fontosságát a gyermekek egészséges fejlődésében… Az epizód a Kék Bolygó - Áder János podcastja című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2024. 08. 26..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Mentális és egészségügyi hatással is bírnak az iskolakertek a gyerekeknek #108”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Halbritter András, Áder János.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Mentális és egészségügyi hatással is bírnak az iskolakertek a gyerekeknek #108”?

Fő témái: iskolakertek, oktatás, természetközeli nevelés, gyermekfejlődés.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Mentális és egészségügyi hatással is bírnak az iskolakertek a gyerekeknek #108”?

Megjelenés: 2024. 08. 26.. Hossz: 22 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/kek-bolygo-ader-janos-podcastja/mentalis-es-egeszsegugyi-hatassal-is-birnak-az-iskolakertek-a-gyerekeknek-108-03805750

Több epizód a Kék Bolygó - Áder János podcastja-ből

  • Ipari energiatárolás hatékonyan #154

    A Kék Bolygó podcast sorozatának #154. epizódjában Szűcs Marcell, a Planergy Solutions ügyvezetője a nagy ipari fogyasztók számára kifejlesztett akkumulátorszimulációs modellről é…

  • Aszály: baljós árnyak nyárra #153

    Európa 1980 óta a leggyorsabban melegedő kontinens, ami Magyarország vízháztartását is veszélyezteti. Lakatos Mónika éghajlati szakértővel a klímaváltozás, az aszályhelyzet és a t…

  • Jobb talaj, és még a vizet is megtartja #152

    A FitoWool gyapjú pellet egy fenntartható megoldás az aszályos időszakra, amely javítja a talaj vízmegtartó képességét, támogatja a talajéletet és hozzájárul a vegyszerhasználat c…

  • A jóllétünk ősi titkai #151

    A Kék Bolygó podcastben Nagyné Batári Zsuzsanna, a szentendrei Skanzen főigazgató-helyettese beszél a "Együtt a fenntarthatóságért!" című kiállításról, amely a fenntartható életmó…

  • Itt a lét a tét - a természeti tőke eltűnése #150

    Bartus Gábor környezetgazdász a Kék Bolygó podcast 150. adásában arról beszél, hogy bár Magyarország környezeti teljesítménye jó, a globális nagyhatalmak, így Kína és az Amerikai…

  • Egészséges otthon - időtálló építészeti megoldás #149

    A szalma, mint építőanyag, évszázadokon át használták, de mára szinte elfeledték. Ez a podcast rész a szalmapaplan nevű új, innovatív szigetelőanyagot mutatja be, amely hagyományo…

  • Világraszóló magyar fejlesztés #148

    Vida Ádám, az Edortech ügyvezetője egy új, szabadalmaztatott elektrokémiai eljárással készített fémötvözet anódról beszél, amely a lítium-ion akkumulátorok kapacitását a korábbiak…

  • Ahol élménnyé válik a fenntarthatóság #147

    A Planet Budapest kiállítás február 25-től várja a látogatókat a Vasúttörténeti Parkban, ahol magyar vállalkozások mutatnak be fenntartható megoldásokat. Az eseményről Unger Zsolt…

  • Űrállomásról az óvodába – hasznosított hőenergia #146

    A magyar HeatVentors cég ügyvezetője, Kakas József az energiatárolásról és a fázisváltó anyagok (PCM) alkalmazásáról beszélt. A HeatVentors intelligens hőtároló akkumulátorai akár…

  • Egészségesebb élet ősi gabonákkal #145

    A műsor vendége Simon András, a Nature Gold Hungária Kft. ügyvezetője, aki az ősi gabonákról, azon belül is az alacorról, a tönkölyről és a tenkéről beszél. Kiemeli ezen gabonák k…

Hasonló epizódok más magyar podcastokból