Kék Bolygó - Áder János podcastja

Most megtudhatja, ki termeli a magyar élelmiszert #135

· PT28M28S

Összefoglaló

Ondré Péter, az Agrármarketing Centrum (AMC) igazgatója az OMÉK (Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár) céljairól és jelentőségéről beszél. Kiemeli a rendezvény történelmi gyökereit, mely egészen 1829-ig nyúlik vissza, és az 1881-ben megrendezett elődjére.…

Röviden

Műsor
Kék Bolygó - Áder János podcastja
Megjelenés
2025. 09. 08.
Hossz
28 perc
Szereplők, említett nevek
Ondré Péter, Áder János
Témák
magyar élelmiszer, mezőgazdaság, élelmiszeripar, omék
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

[Zene] [Taps] [Zene] [Taps] Jó napot kívánok.

Tisztelettel köszöntöm a podcast hallgatóit és a kedves nézőket is.

Mai vendégem és beszélgetőtársam Ondré Péter, az Agrár Marketing Centrum igazgatója.

És a beszélgetés apropója, hogy néhány nap múlva indul a következő omék.

Országos, mezőgazdasági és élelmiszeripari vásár és kiállítás.

Hát ezt nem fogom még egyszer elmondani, tehát maradunk az oméknál, és erről szeretnénk a következő percekben beszélgetni, hogy mi is ennek a kiállításnak a célja, mi az értelme, az odalátogatók mivel találkoznak majd.

Tehát tisztelettel köszöntöm itt a stúdióban Ondré Pétert >> és köszöntöm elnök urat, köszönöm a meghívást és köszöntöm a Kék Bolygó Alapítvány podcastjének hallgatóit is. >> Kezdjük egy kis történelemmel, hiszen az oméknak az elődje elődjét 1881-ben rendezték meg.

Tehát még talán azt is mondhatjuk, hogy a legrégebbi, legrégebb óta megszervezett, a legkomolyabb hagyományra visszatekintő országos rendezvényről van szó.

Korábban ezt öt évente szervezték meg.

Most már két évente van ilyen kiállítás, tehát az utolsó két évvel ezelőtt volt.

Mi volt az oka annak, hogy gyak gyakoribbá tették egyébként a a kiállításnak a megszervezését, és ahogy tudom, bővült is, tehát több nagyobb területen lesznek láthatók majd a kiállítók, mint ahogy ez korábban akár csak két évvel ezelőtt is volt.

J hát én nagyon köszönöm a visszautalást a történelmi hagyományokra és a múltra, mert mindig nagy büszkeséggel mondjuk ezt el azt, hogy maga az oméka az ország legrégebbi közösségi rendezvénye és kiállítása.

Az 1881-es dátum az tökéletes, de hogyha még visszább tekintünk a múltban, akkor azt látjuk, hogy 1829-ben Szécsenyi István már állat bemutató vásárt szervezett a fővárosban.

És hát azt is el szoktuk mondani. >> A gyökereket mindig Széchenyinél találjuk meg egyébként, hogyha mezőgazdaság, valami újítás vagy innováció, akkor biztos, hogy ő hozzá fogunk lyukat kyukadni. >> Igen.

És hogyha a 20. századba tovább lépünk és és az akkori általános budapesti kiállítási történetet nézzük, akkor a helyzet az úgy áll, hogy az omék helyszíne adta meg a Hung Expo építési területét.

Tehát nem az történt, hogy mi a zomékot elvittük a Hung Expóra, hanem valójában a zomék helyszínére ráépült a Hung Expo, és a a budapesti Általános Vásár a városligetből kiköltözött a az Albert Irsai állatbemutató telep helyszínére, és valójában a a Hungxvo építési helyszínét az adta meg, hogy ott már évtizedekkel korábban omékot szerveztek, és 1970 óta, így van, ahogy elnök úr mondja, ez egy élelmiszeripari és mezőgazdasági kiállítás és vásár, tehát egy olyan rendezvény, aminek van egy szakmai profilja is, amely szól a gazdálkodóknak, az állattenesztőknek, a növénytermesztőknek.

Technológiát mutat be, tudást kíván átadni, és szól a nagy közönségnek is fontos ambíciója a kiállításnak, hogy azok az emberek, akik nem találkoznak a mezőgazdasággal mindennapi életük során, és hát egyre nagyobb arányban vagyunk, ahogy urbanizálódik az ország és és változik a gazdasági szerkezet, azoknak lehetőségük legyen néhány napig beletekinteni abba, hogy ez az ágazat hogy működik.

Erre majd még kitérünk, de a kérdés, hogy miért is kellett öt évről két évre gyakorítani, tehát gyakoribbá tenni ezt a kiállítást.

Olyan gyorsan fejlődik a technológia a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban, hogy van két évente valami új dolog, amit érdemes megmutatni a nagyközönségnek és a szakmának. >> Pontosan. 2011 óta ismét két évente lehet az omékra kilátogatni.

Egyszerűen olyan mértékű a technológiai fejlődés, és olyan sűrű az a kihívásrendszer, amellyel a mezőgazdaság találkozik, hogyha csak az elmúlt időszakban belegondolunk. állategészségügyi problémák, betegségek, asszáj elleni védekezés, a precíziós gazdálkodásban megjelenő egyre újabb a az ágazat hatékonyságát növelő technológiáknak a bemutatása mind-mind olyan kérdés, amelyekről nem elég öt évente beszélnünk, amelyekben nem elég öt évente megmutatnunk magunkat, hanem sűríteni kellett ennek a kiállításnak a rendezését.

Így van az, hogy 2011 óta két évente valamik.

Ugye itt el is érkeztünk a második kérdéshez.

Ez pedig a cél, hogy mi a célja egy ilyen kiállításnak.

Ahogy készültem a mai beszélgetésre, én három célt rögzítettem.

Egyrészt ez egy szakmai fórum, másrészt egy bemutatkozási lehetőség hazai kis és nagy vállalkozóknak, tehát mezőgazdaságban dolgozóknak.

A harmadik pedig a fogyasztók tájékoztatása, tehát a mi tájékoztatásunk, akik fogyasztjuk a mezőgazdaságban, a magyar mezőgazdaságban előállított termékeket.

A egy cikkben azt olvastam, hogy az egyik cél, hogy a fővárosban bemutatni a vidéket. erre utalta az imént, amikor azt mondta, hogy urbanizálódik az ország, és egyre kevesebben foglalkoznak mezőgazdasági munkával, egyre kevesebb embernek ad kenyérkeresleti lehetőséget.

Ez ez egyébként világtendencia.

Ez nem csak Magyarországon van így.

És utalt arra is, hogy ez azért is fontos, nem csak azért, hogy az új termékeket és az új technológiákat lássák, hanem hogy szembesüljenek az emberek azzal, akik lehet, hogy vidéken nem is jártak mostanában. hogy milyen nehézségekkel kell küzdeni a gazdáknak.

Beszél említette azért mint az időjárást idén újra száj.

A második kihívások, betegségek éppen az idén volt egy nagy száj és körönfájás járvány.

A harmadik pedig a munkateher.

És erről keveset szoktunk beszélni, hogy az akik a mezőgazdaságban dolgoznak, azoknak nincs szabad szombat.

Sőt, aki állattartótelepen dolgozik, annak nincs vasárnap sem, mert vasárnap is meg kellettetni az állatokat és gondoskodni kell róluk.

Tehát a mezőgazdaságban élők munkarendje sokkalokkal kötöttebb és a szabadideje sokkal, de sokkal kevesebb, mint mondjuk a szolgáltató szektorban vagy akár az iparban dolgozóké.

Tehát hogyha ennek a bemutatására is törekszenek, ez is cél, hogy ezt is megismerjék egyébként az odalátogatók.

És hát ha a nagyközönség oldaláról nézzük azt, hogy mit tud nyújtani az omék, akkor a legfontosabb üzenet szerintem az, hogy segít bennünket megérteni ennek az ágazatnak a fontosságában, mert ha a mai fejjel gondolkodunk, akkor egy természetes adottságnak vesszük azt, hogy ilyen kínálatban, ilyen minőségben élelmiszer rendelkezésre rá Magyarország polcain, de valójában emögötte egy egész ágazat működése van, ahogy elnök úr is mondta, folyamatos kihívásokkal terelve, hogyha csak az idejévet nézzük, Akkor száj és különfáj és asszáj, de például a tavaszi fagykáról is kell beszélnünk, amely a hazai gyümölcságazatot erősen érintette 24 órában. >> Ez személyesen is érint bennünket, mert feleségem már harmadik éve nem tud sárga boraszekvárt készíteni. >> Kifogyott a készletünk.

Édesanyám egyébként azt mondta, bocsánat, bocsássok meg, hogy közben vágtam, hogy sárga boraszt lekvárt három évre főzünk előre, mert az akkor is így volt, hogy ez nem minden évben lehetett sárga barackhoz hozzájutni, minden második évben lef lefagyott.

Most már nem így van, most már minden harmadik év az, amikor egyáltalán megfelelő mennyiséghez hozzá lehet jutni.

Úgyhogy ez a fogyasztókat is érinti, és nyilván az árakat is befolyásolja. >> Így van.

És hát a az ágazat szintjén nézzük, akkor például hazai megytermésnek a felét elvitte a tav a tavaszi fagykár.

Tehát az látszik, hogy ez az ágazat folyamatos kihívásokkal küzd, és a fogyasztók szintjén sokszor egy természetes elvárás vagy adottság az, hogy az a termék ott van a boltok polcain.

Márpedig a hazai gazdálkodókat és a fogyasztókat közelebb kell hozni, ha másért nem, már csak azért is, hogy megértsük azt, hogy Magyarország mezőgazdasági adottságainak a fenntartása az miért fontos.

És hát a mezőgazdaság fenntarthatósági oldalról sokszor a klímaváltozással való interaktív kapcsolatának a szűrőjén keresztül van a szemünk előtt.

Arról gondolkodunk, hogy a fenntarthatóság az azt jelenti, hogy a mezőgazdaság, hogy járul hozzá környezeti célok eléréséhez, és a klímaváltozás milyen visszahatással van a mezőgazdaságra.

De azt is érdemes elmondanunk, hogy a fenntarthatóság az valójában arról is szól, hogy maga a termelés fenntartható legyen, és árérték arányban egy elérhető terméket tudjunk a boltok polcére tenni.

Ehhez pedig fogyasztóként egyrészt arra van szükség, hogy megértsük az ágazat működését, másrészt pedig kialakuljon bennünk egy olyan patrióta kötődés a hazai gazdálkodókhoz, és ennek a kialakulásában talán azok a személyes kapcsolatok játszhatnak a legnagyobb szerepet, amelyek az omékon is köthetők, mert hát 200-250 kistermelő részt fog majd venni a kiállításon.

Rövid ellátási láncj jegyében egy önálló pavilonban fogjuk a magyar kistermelőket egyébként határon innen és határon túl bemutatni.

Tehát Erdélyből, a Parciumból, Vajdaságból Kárpátaljáról Felvidékről is érkeznek majd magyar kistermelők az omékra.

És lehetőség lesz arra, hogy a saját terheikről, nehézségeikről, arról, hogy amit készítenek, azt hány generáció óta milyen módon állítják elő, beszélgethessenek a fogyasztókra.

És mi nagyon bízzunk be abban, hogy a fogyasztóknak ez nem csak azt a lehetőséget adja majd, hogy bevásároljanak, lássák a mezőgazdaságot, hanem picit megértsék azt, hogy valójában mi az a munka, amely az ágazat mögött áll.

Ami nekünk természetes, amikor leveszünk egy terméket a boltok polcairól, az ritkán látjuk azt, hogy ez ebből mögött mennyi munka van.

És amire utalt az imént, hogy egé egy egész év munkáját egyetlen éjszaka, egy hajnali fagy tönkre tudja tenni.

Egy váratlan betegség, mondjuk egy monília, maradjunk a megynél szintén néhány nap alatt az egész év munkáját tönkre tudja tenni.

De azt a fát ugyanúgy kell metseni, ugyanúgy kell gondozni, ugyanúgy kell permetezni, minthogyha roskadozna a gyümölcstől, akkor is, hogyha lefagyott a termés.

És nyilvánvaló, hogyha nincsen termés, akkor bevétel sincs.

Tehát akkor a gazdáknak a tartalékokhoz kell hozzányúlni.

Ez bizony fáradtságos munka, és nagyon sok még mindig ebben a fizikai munka, még akkor is, hogyha a gépesítés azért sokat haladt előre.

De itt az utolsó mondatai átvezettek a harmadik kérdéshez.

Ugye ha aziknek a az eddigiekben is gondolom ez így lesz most az idén is két iránya van.

Az egyikről beszélt lakosság a nagy gyártók és a kistermelők is bemutatkoznak és ugye említette, hogy jönnek határon túlról is.

A székely termékekkel is fogunk találkozni természetesen.

Talán még a góbságok is megérkeznek majd a piacra és lesz lehetőség arra, hogy beszélgessenek velük és hogy vásároljanak is tőlük.

Ez az egyik rész a a másik pedig a szakmai rész, és az első két nap, ha jól tudom, szakmai fórumok lesznek, ami jelenti külföldi és magyar cégeknek a találkozóját, jelent gondolom tárgyalást és üzletkötést.

Erről is talán érdemes szót váltanunk, hogy valóban ez egy jó üzletkötési piac bővítési, piaczési lehetősége, és tesznek szakmai konferenciák is. >> Így van.

Ha az üzletszerzésről gondolkodunk, akkor az oméknak van egy olyan és elnézést az angolságért, de mivel külföldi partnereknek szól, ezért muszáj így mondom, egy Hungarian food számít nevű rendezvény, amit úgy működik, hogy mi 607080 magyarországi gyártót cél szerint az omékra kiállítóként és partnerként meghívunk majd.

Ez azt jelenti, hogy ők stand a terméküket bemutatják a kiállítási térben, de ami számukra talán még ennél is fontosabb, az az, hogy egy háttérrendezvényre 200-250 külföldi potenciális exportpartnert hívunk meg szerte Európából és egyébként a nagyvilágból is. két évvel ezelőtti omkrég Kínából is érkezett kereskedelmi partner, akik azért jönnek, hogy magyar termékeket nézzenek és magyar gyártókkal tudjanak beszélni, üzleti kapcsolatokat tudjanak építeni, és rászánjanak két-három napot Magyarországon arra, hogy fel tudják deríteni azt, hogy Magyarország gyártási kapacitásban mire képes.

Én mindig azt szoktam mondani, hogy ezt a meccset a legkönnyebb hazai pályán megnyerni.

Itt van a gyönyörű fővárosunk, itt van egy olyan környezet, amikor ezek a kereskedelmi partnerek Magyarországgal tudnak foglalkozni.

És hogyha pedig a gyártási termelési oldalt nézzük, akkor azért az látszik, amiben nagy szerepe vidékfejlesztési programnak, a pályázatoknak és a beruházásoknak, hogy a gyártaciklusi kapacitásunk, a feldolgozottság a mezőgazdaságban, az folyamatosan évről évre tudja rapodni.

Az elmúlt hat-hét évben nagyjából 10-15% az a hatékonysági, feldolgozottsági fogszint, ami az élelmiszeriparban látható volt.

Vagyis van termékünk, egyre több egyébként egyre versenyképesebb termékeink vannak az a élelmiszergazdaságban.

Viszont egy óriási kihívás azt mondja, csak gyártyunk, ne csak termeljünk, hanem megtaláljuk ezeknek a helyét a világpiacon, mert hát a magyarországi piacnak a a helyzeté az úgy áll, hogy ott már sokkal több terméket jelen struktúra mellett elni nem tudunk.

Ugye gondolom azért is van szerepe és jelentősége egy ilyen kiállításnak, és azért van értelme ezt két évente megrendezni, mert nem a termelőnek és a gyártónak kell megkeresni az üzleti partnert, hanem koncentráltan az üzleti partner idejön, legyen magyar vagy külföldi, és néhány óra alatt, vagy itt van egy napot, akkor sokkal több ö termelővel, gyártóval találkozik, mintogyha külön-külön kellene őket megkeresni.

Ez javítja az üzletkötésnek az esélyét, gondolom én. >> Így van.

És hát pontosan koncentráltan ott vannak hazai termékek, és hát tudunk egy olyan környezetet biztosítani számukra, ami mégis csak a a figyelmet, az érdeklődést, azt meg tudja ragadni.

Az adottságaink jók, a Magyargazdaság termékei kitűnőek, és azt látjuk, hogy az érdeklődés nagy, de nagy a csatazaj a világban.

Nagyon sok ország áll it elő élelmiszert.

Vannak újbelépők a piacra, vannak hagyományos szereplők.

Magyarországnak ebből a zavarból kell kitűnni.

És hát a legnagyobb esélyünk az mégis csak itthon a fővárosban, és egy-egy vidéki helyszín, egy üzemet, egy gyár meglátogatása révén van. >> Mekkora probléma?

Hogy a fiatalok számára ezt a szakmát, tehát azt, hogy a mezőgazdaságban növénytermesztésben állattenésben részt vegyenek, a fiatalok számára ezt a szakmát vonzóvá tegyük.

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

  • Agrármarketing Centrum
  • OMÉK

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Most megtudhatja, ki termeli a magyar élelmiszert #135”

Miről szól ez az epizód: „Most megtudhatja, ki termeli a magyar élelmiszert #135”?

Ondré Péter, az Agrármarketing Centrum (AMC) igazgatója az OMÉK (Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár) céljairól és jelentőségéről beszél. Kiemeli a rendezvény történelmi gyökereit, mely egészen 1829-ig nyúlik vissza, és az 1881-ben megrendezett elődjére.… Az epizód a Kék Bolygó - Áder János podcastja című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 09. 08..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Most megtudhatja, ki termeli a magyar élelmiszert #135”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Ondré Péter, Áder János.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Most megtudhatja, ki termeli a magyar élelmiszert #135”?

Fő témái: magyar élelmiszer, mezőgazdaság, élelmiszeripar, omék.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Most megtudhatja, ki termeli a magyar élelmiszert #135”?

Megjelenés: 2025. 09. 08.. Hossz: 28 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/kek-bolygo-ader-janos-podcastja/most-megtudhatja-ki-termeli-a-magyar-elelmiszert-135-66778623

Több epizód a Kék Bolygó - Áder János podcastja-ből

  • Ipari energiatárolás hatékonyan #154

    A Kék Bolygó podcast sorozatának #154. epizódjában Szűcs Marcell, a Planergy Solutions ügyvezetője a nagy ipari fogyasztók számára kifejlesztett akkumulátorszimulációs modellről é…

  • Aszály: baljós árnyak nyárra #153

    Európa 1980 óta a leggyorsabban melegedő kontinens, ami Magyarország vízháztartását is veszélyezteti. Lakatos Mónika éghajlati szakértővel a klímaváltozás, az aszályhelyzet és a t…

  • Jobb talaj, és még a vizet is megtartja #152

    A FitoWool gyapjú pellet egy fenntartható megoldás az aszályos időszakra, amely javítja a talaj vízmegtartó képességét, támogatja a talajéletet és hozzájárul a vegyszerhasználat c…

  • A jóllétünk ősi titkai #151

    A Kék Bolygó podcastben Nagyné Batári Zsuzsanna, a szentendrei Skanzen főigazgató-helyettese beszél a "Együtt a fenntarthatóságért!" című kiállításról, amely a fenntartható életmó…

  • Itt a lét a tét - a természeti tőke eltűnése #150

    Bartus Gábor környezetgazdász a Kék Bolygó podcast 150. adásában arról beszél, hogy bár Magyarország környezeti teljesítménye jó, a globális nagyhatalmak, így Kína és az Amerikai…

  • Egészséges otthon - időtálló építészeti megoldás #149

    A szalma, mint építőanyag, évszázadokon át használták, de mára szinte elfeledték. Ez a podcast rész a szalmapaplan nevű új, innovatív szigetelőanyagot mutatja be, amely hagyományo…

  • Világraszóló magyar fejlesztés #148

    Vida Ádám, az Edortech ügyvezetője egy új, szabadalmaztatott elektrokémiai eljárással készített fémötvözet anódról beszél, amely a lítium-ion akkumulátorok kapacitását a korábbiak…

  • Ahol élménnyé válik a fenntarthatóság #147

    A Planet Budapest kiállítás február 25-től várja a látogatókat a Vasúttörténeti Parkban, ahol magyar vállalkozások mutatnak be fenntartható megoldásokat. Az eseményről Unger Zsolt…

  • Űrállomásról az óvodába – hasznosított hőenergia #146

    A magyar HeatVentors cég ügyvezetője, Kakas József az energiatárolásról és a fázisváltó anyagok (PCM) alkalmazásáról beszélt. A HeatVentors intelligens hőtároló akkumulátorai akár…

  • Egészségesebb élet ősi gabonákkal #145

    A műsor vendége Simon András, a Nature Gold Hungária Kft. ügyvezetője, aki az ősi gabonákról, azon belül is az alacorról, a tönkölyről és a tenkéről beszél. Kiemeli ezen gabonák k…

Hasonló epizódok más magyar podcastokból