Több legyet egycsapásra – magyar fehérje takarmány állatoknak #132

Összefoglaló

Percze Rajmond, az Agroloop társalapítója és ügyvezetője ismerteti, miként hasznosítják a fekete katonalégy lárváit prémium minőségű takarmány alapanyaggá, fehérjelisztté és zsírrá, emellett trágyájukból talajjavító készül. Az Agroloop fenntartható módon hasznosítja az…

Röviden

Műsor

Kék Bolygó - Áder János podcastja

Megjelenés

2025. 07. 28.

Hossz

25 perc

Szereplők, említett nevek

Percze Rajmond, Áder János

Témák

takarmány

Átirat

Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

[Zene] Na, jó napot kívánok. >> Jó napot kívánok.

Isten hozta elnök úr nálunk. >> Jó napot.

Úgyhogy merre menjünk? [Zene] [Taps] Jó napot kívánok.

Tisztelettel köszöntöm a podcast hallgatóit és a kedves nézőket is egy rendkívüli helyszínről.

Most nem a közszolgálati média stúdiójából jelentkezünk, hanem egy gyár gyár csarnokában vagyunk.

Egészen pontosan az Agrolup nevű cég, rovar fehérje előállító cég üzemcsarnokában vagyunk.

Vendégem és beszélgetőtársam, persze Rajmund társalapító és ügyvezető, akivel nem első alkalommal találkozom.

Röviden, hogy a nézők is tudják, két évvel ezelőtt találkoztunk a Planet Budapest Expo.

Ott mutatta be nekem a fekete katona léggyel kapcsolatos elképzeléseit. >> Így van.

Egy évvel ezelőtt szinte napra pontosan volt egy podcastunk már, ahol a tervekről beszélt, hogy mit szeretnének.

Fél évvel ezelőtt voltam itt a gyár avatón, és akkor abban maradtunk, hogy ha már beüzemelték a gyárat, és elindult a termelés, akkor beszámolunk arról, hogy az kezdeti elképzelésekhez, az eredeti elképzelésekhez képest sikerült-e azokat a terveket megvalósítani, és mi ennek az egésznek az értelme.

Induljunk el onnan, mert valószínűleg nem mindenki látta az első podcastot, hogy mi is az a fekete katona légy, mert a fekete katonalégy lárvájának hasznosításáról fogunk beszélgetni a következő percekben.

Mi is az a fekete katonalégy? >> Először is nagyon nagy örömünkre szolgál, hogy elnökat itt fogadhatjuk ebben az elkészült és már beüzemelt gyártóüzemben.

És nagyon-nagyon örülünk neki, hogy el tudott jönni és hogy ismételten tudunk beszélni az agrolupról és arról a fontos misszióról, aminek képviselünk.

Ahogy elnök úr is mondta, mi a fekete katona 4 lárva nevű rovart tenyésztjük azzal a céllal, hogy az európai élelmiszerelátási láncot takarmányoldalon fenntarthatóbbá tudjuk tenni.

Hát nekünk a célunk az nem más, mint víz megspórolás, erdő irtásoknak a minimalizálása, illetve visszafordítása, és végső soron pedig az üvegháztatású gázkibocsátásnak a csökkentése.

A fekete katona négy lárva az egy alapvetően trópusi égőben őshvonos rovar, aminek az a különleges képessége, hogy az életének az első 1eg negyed évben, tehát nagyjából 12-14 nap alatt beviszi a testébe gyakorlatilag az összes kalóriát, amire neki szüksége van az életének a további részére, még nagyjából 45 nap.

És ez adja azt a gazdasági racionalitást, hogy őket érdemes tartani úgy, mint egy használonállatot.

Tát a mi üzemünkben amit csinálunk velük, az az, hogy alacsony minőségű, de takarmány minősítésű anyagokkal etetjük meg őket.

Ebben az üzemben naponta 120 t alapanyagot készítünk el neki. >> Mennyit mondjuk el még egyszer? >> 120 tna alapanyag.

Az ami >> 120 tna. >> Így van.

Tehát >> és ez mind megesik a fekete katona legyek. >> Így van.

Egy idő pillanatban ebben az üzemben 2 milliárd egyed az, aki helyet foglal különböző lakosztályokban.

És ugye mivel 12 napig tartjuk őket, ez a 2 milliárd élőlény, ez 12 naponta teljesen kicserélődik.

Úgyhogy azt hiszem, hogy mi vagyunk talán ebben az országban legnagyobb haszonállattartók darabszámra vetítve.

Úgyhogy soha nem gondoltam volna, hogy közgazdászlétemre a gazdász lesz vala és a a hangsúlyosabb az én titulusomban vagy a végzettségemben.

De ezt megadta a jó Isten, hogy ez így lehet.

A ez az >> azért azért a fekete katona egyről úgy beszélünk, mint haszonállat, legalábbis szokatlan első első hallásra. biztos, hogy szokatlan, de majd ki fog derülni, hogy miért is indokolt ez a meghatározás.

De azért a szám azért nagyon fontos kettő milliárd egyed, ez lárvát jelent, legyedet és lárvát jelent. >> Él, gyűsög, várjik, aztán majd alapanyaggáig.

Így van. >> És 12 naponként fordul meg a ciklus.

Mindegyik azt azt gondolom, hogy rendkívül fontos információ a nézők számára. >> Igen.

Le is szögezném azt, hogy nincs legyünk.

Tehát, hogy mi vagyunk a nyugati világban az első olyan pekete kategány lárva előállító cég, akik olyan üzleti modellt alkalmaznak, hogy nekünk nincs 12 napnál idősebb légy lárvánk az üzemben.

Tehát nekünk nincsen bábónk, nincs légy, nincs ez a reprodukciós folyamat, tehát nálunk ez nincsen meg. >> Ezt külföldről vásárolják akkor? >> Így van.

Jelenleg egyelőre még csak külföldről elérhető.

Tehát ezzel tudjuk garantálni azt, hogy ebben az üzemben nem fog légy megkeretkezni, és ennek bármilyen negatív hatását nem kell a környezetnek elszenvednie, bár ez egy nem invazív faj, tehát mi azt tudjuk csinálni, hogy nullától 12 napos korukig nevelünk itt jó sok lárvát.

Az a 2 milliárd egyébként az naponta a 120 t alapanyagból vetítve, az nagyjából 30 tna élőlárva, amit mi előállítunk.

A 30 tna élőlárva az pedig azt jelenti, hogy abból naponta körülbelül 10 tna takarmányipari alapanyagot tudunk előállítani.

Fehérj listből nagyjából 8 tonnát, a zsírbor pedig a maradék részét.

És ezen kívül, amit a rovarok megesznek és kiürítenek, abból pedig kiváló minőségi talajjavítót tudunk készíteni.

Naponta nagyjából 30 tna az, ami előáll az év mindennapján. >> Na ezt vegyük szépen sorra szerintem, mert ez kicsit tömény lesz a nézőknek.

Első kérdés, mivel etetik ezeket a lárvákat? mit használnak.

Így visszacsatolnék akkor a regulációs felvetésére elnök úrnak, hogy ugye a haszonállatról beszéltünk, és hogy valóban vicces, vagy hogy is mondjam, nem ne igen, tehát hogy szokatlan a sertésekkel vagy baromfékkal összehasonlítani, de hogy az elírások azzal gyakorlatilag vajon hogy megegyeznek a egyéb haszonállatokkal, merthogy ez egy haszonállatnak minősül ez a ez a rovar.

Hát nekünk ugyanúgy be kell tartani azokat az elírásokat, amiket bármilyen más haszonállattartó telepnek előírnak.

Ebből kifolyólag, mivel haszonállat csak takarmányipari minősítésű anyaggal etetni, tehát jelenleg mi is malomipari melléktermékeket használunk, takarmányminősítésűt alkoholdártás medékterméket, zöldség előállító üzemek medéktermékét, sörüzemeknek az medék >> például korpa.

És az iparáknak az a célja, hogy minél alacsonyabb minőségű, tehát mondjuk egy sertés által nem elfogyasztott, vagy nem szívesen elfogyasztandó alapanyagokkal dolgozzunk.

Tehát a ravarok azok képesek gyakorlatilag minden szerves anyagot megenni és feldolgozni.

Abba ezekből pedig a testükben biokonvertálni fehérév zsírrá.

De a célunk az az, hogy minél alacsonyabbra nyúljunk le ebben az értékesítési ellátási láncban.

És egyébként az iparánknak valószínűleg a következő nagy lépése az lenne, hogyha az élelmiszer maradékot, ami egyébként az asztal beszéljük, beszéljük világosan, a kidobott élelmiszer. >> Így van, amit ami az asztalra kerül, de nem fogyasztjuk el.

Ez egyébként az élelmiszernek a 30%-a. >> Így van.

Tehát Magyarországon is 30%-át az élelmiszernek kidobjuk, >> megvesszük, >> vagy feldolgozzuk, vagy nem, vagy elkészítünk belőle valami ételt, vagy nem, de a 30%-ot kidobjuk, az Európai Unióban még rosszabb az arány.

Tehát alapanyag, ha úgy tetszik, lenne bőven.

Tehát a következő cél, hogy nem ne csak egy malomipari mellékterméket vagy egy söipari mellékterméket, hanem a kidobott élelmiszer egy részét, vagy nagyobb részét alapanyagként hasznosítsák.

Erre még a jogszabályi keret nem ad lehetőséget.

Meglátjuk, hogy hogy fog változni majd az Európai Uniós szinten.

Ehhez fogunk majd mi is alkalmazkodni, de ez egy nagyon nagy lehetőség az iparák számára. és igazából a fenntarthatóságnak a az értelmét, körforgásosságnak az értelmét is egy magasabb szintre tudna emelni a agráriumban.

Hát annál is inkább, mert ugye ma ez hulladéklerakóba kerül, hacsak nem tudják valamilyen módon komposztálni, vagy esetleg nem az nem egy biogázüzem alapanyagul szolgál.

És ott, hogyha mondjuk hulladékra lakóba kerül, ott pedig metán képződik, tehát egy másik üvegházhatású gáz. mindenképpen a az élelmiszer hulladékot, a kidobott élelmiszer már rövidtávon nekünk valamilyen módon az Európai Unióban és szerte a világon hasznosítanunk kellene, vagy biogázként, vagy ilyen takarmány alapanyagként.

Erre biztos, hogy a feltételeket, a jogszabályi feltételeket is előbb vagy utóbb meg kell teremtenünk.

No, megkapják most egyelőre a malomipari mellékterméket megkapják ezek a lárvák, elkezdenek dolgozni, 12 nap szorgos munkája után történik valami. >> Így van. >> Mi a végeredmény? >> A 12 napot még hadd bontsam meg hat nap előnevelésre és hat nap hízlalásra.

Fontos meron beszél. >> Így van.

Van eg van egy technológiai átadási pont a két egység között itt nálunk. és 12 nap végén pedig a meghízott feldolgozásra megérett lárvákat pedig elkezdjük feldolgozni és elnyerik majd belőlük a végállapotot.

És akkor annak a lépései pedig nagyon zanzásítva az, hogy megtisztítjuk a a lárvákat attól a szubsztráttól, amit ők nem fogyasztottak el, illetve az ürüléktől.

Ezek a tisztított lárvák utána gőz segítségével életrejtve vannak, tehát hogy onnantól már nem élnek a lárvák.

Ezek az illetá lárvák bekerülnek egy szárítóba.

A szárítóban pedig ugye egy 10% nedvességtartalom alá leszárítjuk őket.

Ez az úgynevezett szárított lárva, amit jelenleg nem lehet még használon állatoknak adni, de például nagyon nagy előszeretettel fogyasztják madarak, gekkók és különböző ketfresből tartott állatok ezt a szárított lárvát.

Hogyha nem így adjuk el a terméket, hanem tovább dolgozzuk, akkor pedig egy préselés és egy darálás utánkezünk a fehérje liszthez. ami tényleg egy liszterű anyag, bardásabb színe van, mogyorósabb illata, de egyébként egy kiváló alapanyagforrás az állatok számára.

És a kiprésedés után pedig nem csak fehér keletkezik, hanem zsír is, amit egy egyszerű szűrés után gyakorlatilag tudunk értékesíteni, szintén mint takarmánipari alapanyag.

És ami pedig ugye visszamarad, mint lárvaülék, azt a jelenleg értékesítjük, illetve felhasználjuk úgy, hogy még nincsen tovább dolgozva. viszont már konkrét terveink vannak arra vonatkozóan, hogy hogyan lehet ebből egy magasabb szintű terméket létrehozni, amit ki lehet juttatni egy az egyben a termőföldekre azzal a céllal, hogy a talajéletet vissza tudjuk adni Magyarországon és Európában is egyáránt. >> Most itt az asztalon itt vannak ezek a termékek.

Nyilván akik rádión követik a beszélgetést, azok nem fogják ezt most látni, de a videót nézők számára azért jó, hogyha megmutatjuk.

Akkor itt van ebben a dobozban van a szállított láda. >> Így van.

Tehát ez az, ami most madarak számára vagy >> különböző ilyen hüllők számára, mondjuk éppenséggel >> már adható.

Így van. >> Amikor ezt ledarálják, akkor ebből lesz a ez a liszt.

Ugye >> a annyit helyesítenék, hogy elő a préselés a préselésből jön a zsír. >> Így van.

Tehát az az a zsír frakció az lejön.

Préselésnek van egy ilyen pelletszerű közbenső terméke, ami darálás után pedig eléri a liszt formátumot.

Igen, ez olyan mintogyha egy doboz bors lenne nálam, tehát ugyanolyan az állaga is, meg a színe is. >> Így van.

És akkor ebből a kettőből, a zsírból is, meg ebből is takarmány, adalék, méghozzá prémium minőségű fehérje szempontjából is.

És az egyéb összetevők, most ennek a biológiájába azt hiszem nem érdemes belemenni, az egyéb összetevők szempontjából is prémium minőségű állati takarmányiegészítő készül.

És itt a harmadik, amiről szó eset.

Ez pedig most már ez a bizonyos ürülék, tehát a rovaroknak az ürülékéből egy ilyen kis granulátum készült, amit talaj jajavításra, a talajélet biológiájának helyreállítására lehet majd használni. >> Beszéljünk a mennyiségről.

Tehát ugye a 12 nap a forgási sebesség, mennyi készül egyikből másikból?

Tehát naponta ebből a termékből 10 tna a szállított lávából 10.

Ugye ebből, hogyha nem így adjuk el, mint szállított lárva, akkor ebből egy az egyben gyakorlatilag fehérje és zsír keletkezik.

Ennek az aránya nagyjából egy egységnyi zsírhoz nagyjából négy egységnyi fehérje párosul.

Tehát azok körülbelül a kihozatali arányok.

Ebből a termékből pedig ami itt van, ennek a nem pelletált változatából nagyjából naponta egy olyan 30 tna az, ami előáll.

Ezek nagy mennyiségek. >> Tehát 30 tna készül csak rovarlárváknak az ürülékéből, amit majd termőföld javítására lehet használni.

Az elég jelentős mennyiség. >> Ugye szoktuk azt mondani, van egy ilyen népi bölcsesség, hogy üssünk két legyet egy csapással.

Ahogy itt a hallgattam az előbbi okfejtését, azt néztem, hogy itt nem egy legyet, nem is két legyet, hanem öt legyet sikerül ütni egy csapásra.

Ugye először is hasznosítanak egy olyan élelmiszeripari mellékterméket, ami most még hulladék, aminek a feldolgozása sok esetben nincs, és mondjuk így korrektül, jól környészetbarát módon megoldva.

Beszéltünk például a korpárról meg másokról.

És ugye ez az első. >> Igen. >> Javítson ki, kell ki, hogyha valamit elrontok.

Annyi annyi, hogy a szóhasználat az nagyon fontos ebben az iparágnak ugye a szenzitív nivoltából.

Tehát hulladékot mi nem használhatunk, kizárólag takarmány iipari minősítéssel ellátott anyagot, amit neveztetünk egyébként melléktermének, vagy bármellékmék, de akkor a peoratív részét azt kapcsoljuk ki.

Ja, tehát olyat, amit az élelmiszer már nem hasnál, de önök egyébként egy jó kiváló alapanyagnak tudják ezt hasznosítani. >> Első dolog, a második, hogy mindebből a rovarok segítségével egy prémium minőségű állati takarmányadalék készül.

Ugye beszéltünk arról, ugye az részben zsír részben a porformái van, tehát beleg tudják keverni az állati takarmányba, vagy tápot készítenek belőle, és annak a részévé válik ez a második.

A harmadik a talajjavító a rovar ülékéből.

A negyedik, amiről az elején beszéltünk, de azt érdemes akkor hozzátenni, hogy akkor ez is ott van a az eredmények között, hogy sokkal kevesebb energia és kevesebb víz felhasználásával történik ez a gyártási folyamat, mint a hagyományos takarmányok, állati takarmányoknak az előállítása.

Jól tudom? >> Így van. >> Ez a negyedik.

És ugye ki tud váltani, hát most még nyilván a mennyiség az nem olyan nagy, de később nagyobb mennyiségben ki tud váltani szóját, ami ugye gyakorlatilag kivált Magyarországon…

Említett entitások

Témák

• takarmány

Személyek

• Percze Rajmond
• Áder János

Szervezetek, cégek

• Agroloop

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Több legyet egycsapásra – magyar fehérje takarmány állatoknak #132”

Több epizód a Kék Bolygó - Áder János podcastja-ből

• Ipari energiatárolás hatékonyan #154 2026-06-01

  A Kék Bolygó podcast sorozatának #154. epizódjában Szűcs Marcell, a Planergy Solutions ügyvezetője a nagy ipari fogyasztók számára kifejlesztett akkumulátorszimulációs modellről é…

• Aszály: baljós árnyak nyárra #153 2026-05-18

  Európa 1980 óta a leggyorsabban melegedő kontinens, ami Magyarország vízháztartását is veszélyezteti. Lakatos Mónika éghajlati szakértővel a klímaváltozás, az aszályhelyzet és a t…

• Jobb talaj, és még a vizet is megtartja #152 2026-05-04

  A FitoWool gyapjú pellet egy fenntartható megoldás az aszályos időszakra, amely javítja a talaj vízmegtartó képességét, támogatja a talajéletet és hozzájárul a vegyszerhasználat c…

• A jóllétünk ősi titkai #151 2026-04-20

  A Kék Bolygó podcastben Nagyné Batári Zsuzsanna, a szentendrei Skanzen főigazgató-helyettese beszél a "Együtt a fenntarthatóságért!" című kiállításról, amely a fenntartható életmó…

• Itt a lét a tét - a természeti tőke eltűnése #150 2026-04-07

  Bartus Gábor környezetgazdász a Kék Bolygó podcast 150. adásában arról beszél, hogy bár Magyarország környezeti teljesítménye jó, a globális nagyhatalmak, így Kína és az Amerikai…

• Egészséges otthon - időtálló építészeti megoldás #149 2026-03-23

  A szalma, mint építőanyag, évszázadokon át használták, de mára szinte elfeledték. Ez a podcast rész a szalmapaplan nevű új, innovatív szigetelőanyagot mutatja be, amely hagyományo…

• Világraszóló magyar fejlesztés #148 2026-03-09

  Vida Ádám, az Edortech ügyvezetője egy új, szabadalmaztatott elektrokémiai eljárással készített fémötvözet anódról beszél, amely a lítium-ion akkumulátorok kapacitását a korábbiak…

• Ahol élménnyé válik a fenntarthatóság #147 2026-02-23

  A Planet Budapest kiállítás február 25-től várja a látogatókat a Vasúttörténeti Parkban, ahol magyar vállalkozások mutatnak be fenntartható megoldásokat. Az eseményről Unger Zsolt…

• Űrállomásról az óvodába – hasznosított hőenergia #146 2026-02-09

  A magyar HeatVentors cég ügyvezetője, Kakas József az energiatárolásról és a fázisváltó anyagok (PCM) alkalmazásáról beszélt. A HeatVentors intelligens hőtároló akkumulátorai akár…

• Egészségesebb élet ősi gabonákkal #145 2026-01-26

  A műsor vendége Simon András, a Nature Gold Hungária Kft. ügyvezetője, aki az ősi gabonákról, azon belül is az alacorról, a tönkölyről és a tenkéről beszél. Kiemeli ezen gabonák k…

Hasonló epizódok más magyar podcastokból

• Rovarfehérje-gyártással tesz a fenntarthatóságért — RE-BUSINESS

  Percze Rajmond, az Agroloop alapítója egy holland konferencián ismerkedett meg a rovartenyésztéssel. Létrehozta az Agroloopot, amely Magyarország első ipari méretű takarmánycélú r…