Klasszis Podcast

Az állami támogatás egy kábítószer: minél többet használja valaki, annál életképtelenebbé válik

· PT1H1M52S

Összefoglaló

Jaksity György a beszélgetésben az olajválságról, az euró bevezetésének lehetséges előnyeiről, a magyar gazdaság szerkezetéről és az állami támogatások hatásairól fejtette ki véleményét. Szó esett továbbá a választások gazdasági következményeiről és az esetleges megszorításokról…

Röviden

Műsor
Klasszis Podcast
Megjelenés
2026. 03. 28.
Hossz
1 óra 2 perc
Szereplők, említett nevek
Wéber Balázs
Témák
állami támogatás, olajválság, euró bevezetése, magyar gazdaság, választások
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

A hang 0:33-tól normalizálódik.

A hibáért elnézésüket kérjük Jó napot kívánok!

Csabai Károly vagyok, az Mfor és a Privátbankár főszerkesztője, és önnek a Klassis Kub live hatodik évfolyamának 94. adását látják és hallhatják is.

Nemcsak a podcast felületeinken, hanem a Trend FM rádióban is köszöntjük a Trend FM hallgatóit.

Arra kérem önöket, hogy ha még nem tették, akkor mindenféleképpen iratkozzanak fel a Klassis Média YouTube csatornájára, hogy ezt a beszélgetést is, ahogy a a többi ilyen termékünket meg tudják nézni, és minél több ilyen beszélgetést tudjunk elkészíteni.

Hát akkor köszöntöm is a mai vendégünket, Jaksi György közgazdást, a Concord Értékpapír Zrt.

Szervusz Gyuri, köszönöm, hogy elfogadtad a meghívást.

Hát azt hiszem, hogy nem lehet mással kezdeni most a mostani beszélgetésünket, mint az a azzal a témával, ami valószínűleg mindenkit foglalkoztat, hogy világgazdasági válság küszöbén állunk-e, vagy milyen válság.

Ez az olajválság, ugye a háborús válság az most már egy második háború.

Az ukrán háború után kitört ugye az izraeli iráni háború, és annak kapcsán ugye úgy néz ki, hogy most egy energiaválság azért a nyakunkba zúdult.

Ebből kifejlődhet-e egy világgazdasági válság?

Vagy vagy a takotrade fog működni, ahogy mondják ugye, hogy Trump az utolsó pillanatban elkapja a Volánt, és mégse mégse megy neki a falnak.

Hát a az biztos, hogyha tehát hogyha most vége lenne mindennek, már akkor is komoly problák vannak.

Tehát kezdjük onnan, hogy tegyük föl, hogy holnap békekötés történik, beindul a forgalom a hormuzi szoroson.

Ugye ennek az esélye pontosan nullával egyenlő.

Csak, hogy érzékeljük a pillanatnyi állapotot, már most nagyon jelentős problémák vannak azokban az ellátási láncokban, ahol a kiindulópont valamilyen termék esetében, ez meghatározóan ugye a szénhidrogén vertikumot foglal magába. és a hormózios gyakorlatilag nulla forgalma miatt nem jutnak el ezek a termékek további feldolgozásra vagy a petrokémiába, vagy a mütrágyairányba, vagy bármilyen más gyakorlatilag ha végigvisszük ezt a termelési láncot, nem fogunk találni olyan terméket, amiben valahogy nem jelenik meg valami, ami indul a az öbölből.

Úgyhogy csak ilyen mai kis színesek, a délkoreai állami autók már csak négy napot mehetnek egy héten az ötödik nap le kell állítani őket.

Kína beszüntette a feldolgozót, tehát benzin és egyéb anyagoknak az exportját.

Nagyon jelentős ellátója a régióban ezen termékekkel több országnak. repülő üzemanyag árak elszálltak az égbe.

A dízelanyagok ára még Amerikába is jelentősen növekedett, pedig Amerika viszonylag izolált.

Ennek nyilván már most van társadalmi politikai hatása, és közelegnek a a mitő választások.

Tehát még még viszonylag az elején vagyunk ennek a konfliktusnak. tulajdonképpen egy hónapról beszéltünk, és már szinte nincs olyan pontja a világnak, ahol valamilyen formában áruhányok, jelentős drágulások és ezeknek a kombinációja ne okozna komoly problémákat.

Ugye, mint mondtam, nulla az esélye annak, hogy nem, hogy holnap, de akár a következő napokban ez mondjuk teljes mértékben rendeződjön.

Aminek a nagyon optimista forgatókönyv szerint van esélye, hogy a következő hetekben egy deeszkaláció zajlik, ami nem biztos, hogy a felszínen, illetve a felszíne alatt történik, és mi még mindig a hírekben azért arról hallunk, hogy hogy eleldördülnek most idéző ebben lövések.

A nyilván egyik félnek sem érdeke, hogy ez a dolog eszkalálódjon.

Az egyik oldalon Irán azért nagyon komoly szorításában van az amerikai és az izraeli légierőnek, illetve egyéb harcnemeknek és csapatoknak.

Ául most már ugye gyalogosokat, tehát marin hadosztályok mennek oda.

Szóba került már partra szállás, ugye, ami nagyon nagyon-nagyon rossz irányba vinné ezt a dolgot, és és jelentősen növelné mindkét oldalon az emberi áldozatokat.

Tehát reméljük, hogy azért nem nem ez a főcsapás iránya, de de hát sok minden történik.

Tehát érthető, hogy Irán küzd az életéért.

Izrael számára évtizedek óta egy egzisztenciális küzdelem a Közelkeletten.

Az éppen aktuális ellenséggel való való megbirkózás.

Amerika tisztes távolból figyeli, és ugye a szinte a leginkább izolát most akár Ázsiához, Európához vagy bárki máshoz hasonlítom, de hát az árak ugye előbb-utóbb ott is fölmennek, már el is kezdtek fölmenni, és ez kihat a választásokra. egyáltalán a Trump adminisztráció popularitására, ami elég mélyen van, tehát hogy senki nem tudja kivonni magát a a dal végén ebből a ebből a ebből a konfliktusból.

Úgyhogy abban lehet bízni, hogy elindulhat, egyelőre nem látom a jelét, egy egy jelentős deeszkaláció.

És akkor nagyon-nagyon lassan áttérünk egy olyan egy kicsit olyan helyzetre, mint az ukrajnai háború, hogy 2022-ben jól megrázta a piacokat, jelentősen meglökte az inflációt, ott is voltak, főleg Európában ugye energia és egyéb ellátási probléma, de tulajdonképpen négy éve együtt élünk, és a világ együtt él ezzel, és nincs világgazdasági válság emiatt.

Az infláció pedig lényegében most február végéig, tehát mielőtt ez a konfliktus elindult, visszatért a normál kerékvágásba.

Tehát az optimista én nem azt mondja, hogy van egy ilyen forgatókönyv, ez nem is nem is valószínűtlen, hogy a konfliktus persze tart, vannak harci események, de a világ hozzászokik, ehhez rendeződnek a az ellátási útvonalak, Hormuszba valamilyen fajta úgy tetszik etikett életbe lép.

Ugye ma is van valami minimális forgalom.

A az iráni forradalmi gárdánál kell jelentkezni, leadni a hajó papírjait, fizetni 2 millió dollárt, és hogyha megfelelőnek tartják a tulajdonosokat, meg az árut, meg a aki aki vezeti a hajót, akkor átengedik a szoroson.

Hát ugye ez apró pénz, tehát ez ugye egy 2 millió hordós nagy tankeren 1 dollár per hordó költségnövekedés. 100 dollárnál ez nem változtatja meg senki életét.

Iránnak a bevételeiben sem egy egy jelentős tétel, de nem is jelentéktelen és nagyon rá van utalva, hiszen ebből tudja finanszírozni a védekezését.

Nem látunk ugye Donald Trump fejébe.

Néha azt gondolom, hogy még saját maga se tudja, hogy másnap mit fog lépni.

De hát ezt ezt ő ő most vagy nagyon elmérte, vagy nem tudom nem tudom feltételezni, hogy hogy ő ő számított ilyen hatásra, mert ha számított ilyen hatásra, és a akkor azt mondta, hogy oké, támadjuk meg Izraellel közösen persze iránt, akkor akkor akkor hibát követhetett el.

Tehát ezt azt kell, hogy mondjam, mert ugye az amerikai gazdaságra is káros, tehát negatív hatása van.

Te mit feltételez, hogy voltak a és B forgatókönyvek, és azt azt hitte, mint a ugye legendásan azt mondta, hogy az ukrán háborút ő 24 óratt lezavarja, és tudjuk jól, hogy az is egy ilyen PR fogás volt.

A mai napig is tart, ugye, ha tartanak a harcok.

Tehát nehéz elképzelni, hogy hogy ő azt gondolta, hogy hogy akkor két nap alatt megadják magukat az irániak, és aláírják a a nukleáris egyezményt, hogy mit tudom, leszerelik a az atomfejeket, nem tudom.

Szóval egyrészt igen, nyilván nem.

Tehát az ő fejébe talán a legkevésbé látunk bele, hogyha az elmúlt néhány elnöki adminisztrációnak a névsorát végignézzük.

Én nekem egyébként meggyőződésem, hogy az elme állapota sem feltétlenül egy 100%-osan egészséges ember.

Tehát itt nem csak az ő tőle megszokott kiszámíthatatlanság és hektikusság van, hanem egy 80 éves embernek az elme minimum.

Tehát hogy de lehet, hogy a helyzet rosszabb.

Tehát így ezt lehet látni ugye nagyon sokszor a szerepléseinél is, hogy belezik, hogy összefüggéstelenül beszél.

Tehát ő szokta kifigurázni Biden, de gyakorlatilag szép lassan ugyanazokat a jeleket hozza.

Na most, hogy a környezetében lévők mikor milyen mértékben tudják ezt kontrollálni, ellenpontozni, milyen tanácsokat adnak, ki milyen hátsó szándékaddal milyen ad, milyen tanácsokat.

Ugye ez azért politika, szóval, hogy ne legyenek illúzióink.

Ez nem egy vegytiszta helyzet, hogy vannak a jók meg a rosszak.

És akkor, hogy az adminisztráción belül is úgy szét lehet választani a a környezetét.

Tehát itt szerintem nagyon-nagyon sokféle érdek csattan össze.

Nyilván a legfőbb érdek ugye Demokrata és republikánus párt közötti konfliktus.

Ugye gyakorlatilag nulláról fölment az esélye valahol 50%-ra annak, hogy mondjuk a KSIT nézve ami aztán vagy így lesz vagy nem, hogy hogy a a demokraták a ami törmön nem csak a kongresszusban, de a republikánus, bocsánat, a szenátusban is megverik a a republikánusokat.

Tehát ez ugye ez pár hét alatt zajlott le.

Most pár hét alatt ez újra csökkenhet, meg nőhet is, de azért jelez egyfajta dinamikaváltozást az elmúlt egy évet nézve.

Ha ennek az esélye, nem csak esély, hanem ez bekövetkezni a mitőben, azért egy nagyon más politikai helyzet Amerikában.

A másik oldalon ugye jól láthatóan Netanyahu fújta eddig jelentős mértékben a Passátszelet.

Izraelnek persze az érintettsége és a földrazi közelsége okán teljesen más.

Tehát számára ez ugyanúgy egzisztenciális kérdés, mint mint Irán számára.

És nagyon jól megtalálta mindig is az elmúlt időszakban úgy tűnik, hogy még jobban, hogy hogyan tudja befolyásolni a döntéshozókat Washingtonmal és nem csak a felszínen.

Most én nem akarok belemenni, nagyon sokféle ilyen elmélet kering a mindenfelé az interneten, hogy ezt miért és hogyan tudja tenni.

Ugye itt sokszor előveszik az epstein ügyet.

Ugye nem zörög a haraszt, ha nem fújja a szél.

Valószínűleg valami van ebben is, de de hát azért aki foglalkozott ezzel, végignézi azért a az amerikai közelmúltbeli történet, valóban van egy nagyon erős odavisszahatás Amerika és Izrael.

Viszonyában ez hol nagyon barátságos, hol kevésbé, de de főleg a felszín alatti mozgások azok nagyon-nagyon érdekesen mutatják ezt a dinamikát.

Tehát ezt ezt ezt látni kell akkor, amikor azt latgatjuk, hogy hogyan eszkalálódhat vagy dezkalálódhat ez a helyzet.

Trumpnak szerintem már a háta közepére hiányzik, hogy ez itt tovább eszkalálódjon, mert ahogy ahogy elindultunk a te kérdésed alapján, nem erre számítottak.

Ezt teljesen nyilván, hogy mire számítottak, azt nem tudom, van biztos van, aki tudja, de hogy nem erre számítottak, az teljesen evidens.

Hogyha azt gondolták, hogy ez egy ilyen blitzkrig lesz, az nagyjából pontosan ugyanannyira buta a feltételezéseken alapult, mint Putyin Blitz krigje Ukrajnában.

Itt tényleg azért lehet, vagy abban lehet reménykedni, hogy hogy tip szárazföldi tip hagyományos hadviselésig nem eszkalálódik a helyzet.

Az további nagyon jelentős infrastruktúra pusztulással, az eddigieknek a sokszorosát kitevő emberáldozattal járna. nem hiányzik senkinek.

Tehát még még még nekünk se, akik mondjuk távol vagyunk ettől, és most nem a gazdasági hatásait mondom, hogy hanem Ukrajna mellett egy másik hadszintéren másik jelentős, hiszen azért többféle helyszínen zajlanak harci események.

Tehát, hogy további emberáldozatok nap mint nap.

Ezt én magamon látom, hogy egyszerűen ez ráül az embernek a pszichéjére, és és ez a normális, tehát hogy nem robotok vagyunk, még nem robotok vagyunk.

Ö, tehát, hogy ezek szörnyű dolgok, és és független attól, hogy az olaj ára mennyi, és hogy mi történik a piacokon, normál ember azt kívánja, hogy holnaptól ez ez valahogy oldódjon meg, és és ne ezt a pusztulást kelljen akár a távolból is átélni.

Igen, mert hát most nem akarok politikai sikra terelődni, de hát ki támogat egy háborút?

Senki nem akar háborút, tehát mindenki szerintem békében szeretne élni, békében és barátságban.

De a említetted ugye a koreai és a kínai hogy mondjam megszorító intézkedéseket már Európában is azért már kezdenek ennek nyomjai lenni sajnos.

Magyarországon a az első reakció az ugye ez a védettárnak a bevezetése.

Ez már más mint volt a a az üzemanyagásopp.

Akkor ugye tudtuk, hogy hiány is kialakult, és és mondjuk annak a káros hatásait, azt még a Magyar Nemzeti Bank is azt mondta, hogy hogy ezek az árstopok nemhogy leszolították volna az inflációt, hanem még 4% ponttal meg is emelték.

A mostani védettárral kapcsolatban érdekelne a véleményed, hogy mi volt az első reakciód, vagy vagy a második is esetleg, hogy hogyan látod ezt a kérdést?

Hát ugye már annyi ilyen belenyúlás volt a piaci árak alakulásába itt Magyarországon különösen, hogy majdhogy nem már ez a normális, hogy már nem is lepődik meg az ember.

Ö azt természetesen a közgazdaságtanból is tudjuk, és ö és hát ezt a hozta az általad is említett időszak, hogy amikor belenyúlunk az árazásba, akkor ha akarjuk, ha nem belenyúlunk a keresletkínálatba.

Ráadásul, hogyha mesterségesen lenyomjuk az árakat, azzal akár el is halasztjuk azt az egészséges keresletcsökkenést, ami pont, hogy negatívan hatna az árakra, ugye?

Tehát erre szokták azt mondani, hogy a magas árak ellen a legjobb eszköz a magas árak.

Tehát, hogy de ugyanakkor az is érthető szerintem, és Magyarország nem áll egyedül, tehát itt itt szép lassan jönnek a hírek, hogy nagyon sok helyen nyúlnak bele a kormányok különböző eszközökkel a az árakalakulás.

Tehát szóval azért nem nem egyedül állunk ezzel.

Az, hogy ki milyen módszerekkel, milyen mértékben teszi, az az egy másik kérdés.

Tehát, hogy valamilyen szinten valóban meg kell védeni a gazdaságnak, főleg én annak a hívjak azokat a szereplőit, akik a leginkább kiszolgáltatottak.

Ez adott esetben jelenti azokat a háztartásokat, akik magyar számon már amúgy is rezsivédelem alatt vannak huzamosabb ideje.

Az egy másik kés, hogy olyanok is, akiket nem feltétlenül kéne védeni, mert mert tehetősebbek.

És mondjuk a kis vállalkozói szférában szintén azok, akiknek nincs kockázatkezelési képessége, mert mert örülnek, hogyha a napi megélhetésüket ki tudják termelni.

Tehát, hogy szerintem van egy józan mértéke annak, hogy mikor és hogyan szabad az államnak ebbe beatkozni, amikor ez ilyen fűnyíróelvszerűen végigfut, és és lényegesen nagyobb populációt, vagy több szereplőt érint, mint akit tényleg meg kell védeni, az viszont már egyértelműen káros.

Meg hát az az érdekes, hogy volt ennél azért magasabb is itt a ha nem is a a dízel, tehát hogy a gázolajára, de a benzinára az magasabb volt ennél.

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Az állami támogatás egy kábítószer: minél többet használja valaki, annál életképtelenebbé válik”

Miről szól ez az epizód: „Az állami támogatás egy kábítószer: minél többet használja valaki, annál életképtelenebbé válik”?

Jaksity György a beszélgetésben az olajválságról, az euró bevezetésének lehetséges előnyeiről, a magyar gazdaság szerkezetéről és az állami támogatások hatásairól fejtette ki véleményét. Szó esett továbbá a választások gazdasági következményeiről és az esetleges megszorításokról… Az epizód a Klasszis Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 03. 28..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Az állami támogatás egy kábítószer: minél többet használja valaki, annál életképtelenebbé válik”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Wéber Balázs.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Az állami támogatás egy kábítószer: minél többet használja valaki, annál életképtelenebbé válik”?

Fő témái: állami támogatás, olajválság, euró bevezetése, magyar gazdaság, választások.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Az állami támogatás egy kábítószer: minél többet használja valaki, annál életképtelenebbé válik”?

Megjelenés: 2026. 03. 28.. Hossz: 1 óra 2 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/klasszis-podcast/az-allami-tamogatas-egy-kabitoszer-minel-tobbet-hasznalja-valaki-annal-eletkepte-a2a9e297

Több epizód a Klasszis Podcast-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból