Klasszis Podcast

Ki ebben az egészben a legnagyobb gazember? | Ez Viszont Privát

· PT46S

Összefoglaló

A Klasszis Média "Ez Viszont Privát" podcastjének 92. adásában Gáspár András, Bózsó Péter és Nagy Károly az elmúlt hét eseményeit vitatják meg. Főként a Közel-Keleten zajló konfliktust és annak világgazdasági következményeit tárgyalják, különös tekintettel az olaj- és gázárak…

Röviden

Műsor
Klasszis Podcast
Megjelenés
2026. 03. 20.
Hossz
1 perc
Szereplők, említett nevek
Bózsó Péter, Nagy Károly, Wéber Balázs
Témák
közel-kelet, világgazdaság, olajár, gázár
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Arról lehet hallani, hogy a hormozi szorosnál szárazföldi bevetésre készülnek az amerikaiak, ami aztán vég láthatatlan hosszan elhúzódhat.

Egyelőre pár ezer emberről van szó, védenék a partot.

Állítólag [zene] nem tudom, hogy lehet azt tartósan védeni.

Izraeli támadás érte a közös katari iráni gázmezőt, amire irán válaszul azt helyezte kilátásba, hogy akkor a gázolaj infrastruktúrát támadja.

Tehát abban az esetben is, hogyha mondjuk sikerülne a hormózi szorost felszabadítani, ott marad a kérdés, hogy honnan jönne akkor ugye az olaj és a gáz, ha ezeket lerombolják.

Mindenki csalogatná maga felé a tankerhajót, mint a nem tudom a élingénia cicáját. >> Van rá képesség arra, hogy így az orosz tankereket is valamilyen módon megállítsák. a szuverenitását és hát a biztonságát féltő izrael amerikai segítséggel és hát a saját biztonsági érdekében is az Egyesült Államok csapást mért Iránra és akkor ezek a felek most háborúznak és hát akkor emiatt ki a ki ebben az egész képletben ugye a a legnagyobb gazember a magyar kormány szerint hát Ukrajna [zene] szeret Szeretettel köszöntjük a kedves nézőket és hallgatókat.

Ez az viszont privát című, szigorúan szubjektív podcast adás 92. része a klasszis média és barátai, mondhatjuk úgy a résztvevők ezen a beszélgetésen.

A következő nagyjából egy órában én Gáspár András vagyok, a Klasszis média lapigazgatója és kiváló kollégáim csatlakoztak hozzám ma is ebben a beszélgetésben.

Itt van velünk Bozsó Péter kollégám.

Szia Peti. >> Üdvözlöm nézőinket, hallgatóinkat.

És most először debutál a műsorunkban Nagy Károly, a Trend FM főszerkesztő helyettese.

Köszönöm szépen a meghívást! >> Nagyon jó, hogy csatlakoztál hozzánk.

Hát igazából egy professzionális rádiós, lehet, hogy neked kéne vezetni a műsort, nem nekem. >> Hát te [nevetés] vállaltad? >> Igen, igen, igen.

Igyekszem majd felnőni a feladathoz most egy kicsit talán még jobban, mint máskor.

Ez a műsornak a 92. adása, akik rendszeres hallgatóink, ők ezt már pontosan tudják. akik még nem esetleg most először csatlakoztak hozzánk, azokat mindenképp arra szeretném kérni először is, hogy a klasszis médiát a YouTube-on kövessék be iratkozzanak fel csatornánkra.

Ez nekünk sokat jelent, de van természetesen Spotify-on, Apple Podcasten és más podcast csatornákon is lehetőség arra, hogy feliratkozzanak ránk, és akkor ilyen és ehhez hasonló tartalmakkal megörvendeztethetünk mindenkit folyamatosan, és erről azonnal értesülni is fognak.

Ilyenkor mindig nagyjából igyekszünk átnézni az elmúlt egy hétnek a legfontosabb történését, és akkor azt igyekszünk kommentálni.

Hát most amilyen gyorsan zajlanak a történések, jó, ha az elmúlt egy órának a fejleményeit át tudjuk talán beszélni.

Ö mert hát folyamatosan most március eleje óta tart ugye a Közelkeleten egy újabb háború, ami talán azért meglepetést okozott, amikor kitört, mert nem nagyon volt ez egyeztetve senkivel, hogy Izrael és az Egyesült Államok ott indít egy háborút.

Azt ígérte Donald Trump, amikor elkezdték, hogy ez maximum négy-öt hét alatt le fogják zavarni, és akkor helyre áll a világrendje.

Ehhez képest most kérdés, hogy vajon tényleg ennyi ideig fog-e tartani?

És az az is kérdés, hogy számolt-e azzal a világgazdasági következmény halmazzal, ami most kialakult í itt gyakorlatilag, merthogy az olajára az egekben, mostanra a földgázára is az egekben, és mindenki azt szeretné tudni, hogy akkor meddig lehet ez vajon így.

Van mostanában egy jó indikátor erre, mert hát nyilván most megkérzi, hogy szerint szerintetek meddig, de hát nagyon sokan találgatják ezt a világban.

Ez a polimarket, ami Magyarországon nem annyira elérhető, de azért a az AI segítségével ki lehet nyerni belőle az adatokat.

A legkisebb valószínűsége annak van, hogy ez március végéig véget éér.

A fogadók szerint 5% esélyt adnak erre.

És a legnagyobb esélye pedig annak van jelenleg, hogy december 31-éig sem ér véget. 83% tette arra a pénzét, hogy hogy ez addig is elhúzódhat.

Szerintetek, ha ez így alakul, akkor mire számíthat a világgazdaság? >> Hát semmi jóra.

Ezt látjuk már hetek óta, hogy semmi jóra.

És hát ha ugye mindez nem lenne elég, a kőolaj meg a földgáz áremelkedése, meg a nagyjából a baráti országokon kívül mindennél a forgalmi stop ott a hormózi szorosban, Szaudarábian megüzente, illetve Katar is, hogy véges a türelmük, és lehet, hogy katonai válaszcsapást fognak indítani Irán ellen, vagy katonai csapást, hogy aztán ez mennyire egészíti ki az amerikai meg az izraeli csapásokat, az jó kérdés.

Lehet, hogy inkább szimbolikus jellegű, de ezt beígérték.

És hát arról lehet hallani, hogy a hormozis szorosnál szárazföldi bevetésre készülnek az amerikaiak, ami aztán vég láthatatlan hosszan elhúzódhat.

Egyelőre pár ezer emberről van szó, védenék a partot.

Állítólag nem tudom, hogy lehet azt tartósan védeni.

Márpedig ha ha az első amerikai katona ott partra száll, akkor valószínűleg ez hónapok kérdése minimum.

Ühüm. >> Én azzal vitatkoznék, hogy vissza fognak lőni az öböl országok Iránnak.

Tényleg ez egy szimbolikus lépés lenne, és szerintem ez belpolitikailag nehezen eladható ezekben az országokban.

Ott egy szűk kormányzó elit van, és úgy gondolom, hogy a népesség azért nem feltétlenül szimpatizál mondjuk Izraellel és az Izrael által indított támadással.

Én szerintem itt a polimarketen ugye, ahogy fogadni lehet, hogy meddig tart a háború, nagy valószínűséggel.

Én ez egyetértek velük, hogy ez egy elhúzódó dolog.

Itt az elhúzódás azt jelenti, hogy Iránnak megvannak a képességei arra ugye, hogy lőni tudjon.

Itt nem csak rakétákra gondolok ugye, hanem a szorosnál ugye lehet aknát telepíteni kisebb hajókról.

Lehet ugye víz drónokat is használni, amire mutattak már példát.

Kuvaitnál, illetve légitrónokat, tehát viszonylag olcsó eszközökkel tudják sakban tartani ugye a a szorosnak a hajóforgalmát.

És itt a másik kérdés, amiről beszélgettünk itt az előadás előtt, az az eszkaláció mértéke.

Tehát, hogy úgy tűnik, hogy mondjuk Donald Trump és az Egyesült Államok szeretné elfoglalni a Karg szigetet, ami az Olajexport, Irán olajxportjának a fő központja, és ott a bejelentések szerint csak a hadi létesítményeket lőtték, tehát az olajinfrastruktúrát nem.

Tehát az lenne a terv ugye, hogy ezeket érintetlenül megkaparintva vagy biztosítva ugye más szemszögből ugye föl lehessen újítani az olaj és gázszállításokat.

De jött egy olyan hír, hogy állítólag izraeli támadás érte a közös katari iráni gázmezőt, amire Irán válaszul azt helyezte kilátásba, hogy akkor a gáz olajinfrastruktúrát támadja.

Tehát abban az esetben is, hogyha mondjuk sikerülne a hormózi szorost felszabadítani, ott marad a kérdés, hogy honnan jönne akkor ugye az olaj és a gázeket lerombolják.

Ez egy hosszú idő szerintem nem hetek, hanem hónapok esetleg egy év, vagy talán még annál is hosszabb idő, még ezt helyre tudják állítani. >> Hogy mérette vajon ezt el Donald Trump? nem számolt azzal azokkal a következményekkel, ami a világgazdaság, tehát hogy az olajár az ennyire el fog szállni.

Vagy pedig tudta ő is azt, hogy az Egyesült Államokat kevésbé érinti ezt, hiszen azért az amerikaiak számára az energiahordozók mennyisége vagy ára pont a magasabb szintű belföldi termelés miatt azért máshogy alakul, mint a világnak azon részei számára, akik ezen a hormozisz szoroson keresztül, vagy legalábbis a közelkeleti partnerektől szerzik be a kőolajat, meg a földgázt.

Tehát első ránézésre úgy is tűnhet, hogy akár még egyfajta versenyelőnyt is jelenthet az, hogyha a világ többi részénnyire elszállnak az energiahordozókárrai Amerikával szemben.

Ezt vajon ő figyelembe vette akkor, vagy egyszerűen tényleg azt hittte, hogy ez is olyan lesz, mint Venezuelának a a lerohanása, hogy néhány nap alatt azért ezt megoldották Iránnak a tavaly júniusi vagy tavaly nyári akcióban ugye hát néhány nap alatt gyakorlatilag sikerült megoldani azt.

Bár nem tudjuk, hogy sikerült-e megoldani, vagy most inkább úgy néz ki, hogy nem sikerült megoldani, hiszen akkor azt mondták, hogy pár nap alatt elintézték az iráni nukleáris létesítményeket és nukleáris képességeket.

Ehhez képest most megint tart egy egy pár hete egy ilyen háború, amikor megint ugyanazt próbálják megsemmisíteni.

Hogy hogy hogy mérhette vajon ezt el Donald Trump?

Hát ha tippelnem kéne, akkor a legnagyobb probléma, vagy a legnagyobb különbség a tavalyi, illetve a mostani háborúk között, az az, hogy ez lassan derült ki, de az első napokban likvidálták a legfőbb vallási vezetőt.

Na most ez egy ilyen irányítású országban, ami évtizedekre erre rendezkedett be, évtizedek óta ilyesmi irányításra rendezkedett be, ez egy olyan szintű határátlépés volt, hogy egész egyszerűen nem volt más lehetősége az iráni vezetésnek bel föld felé kommunikálva se. meg a külvilág felé sem, hogy akkor ezt pár napon belül békekötéssel rendezzük.

Nem mintogyha egyébként az amerikai meg az izraeli vezetés ezt olyan nagyon kapacitálta volna.

A második dolog, hogy lehet, hogy tisztában volt Donald Trump a következményekkel, csak nem érdekelte.

Ö itt mondtad, hogy esetlegesen az amerikai piacnak, az amerikai kőolaj piacának próbál teret szerezni, piaci teret akár földgáz esetében is ez előfordulhat.

A harmadik pedig azt ne felejtsük el, hogy ez egy olyan szoros, a hormozi szoros, amit ugye jelenleg blokkolnak az irániak ami nem csak Európának fontos, de Ázsiának is.

És Ázsia most derül ki, hogy iszonyatosan ki van szolgáltatva a kőolajnak.

Nemcsak egyébként Kína, illetve India, hanem a délkelet-ázsiai országok, amelyek nem is tartalékoltak, nem is tudtak tartalékolni az anyagi helyzetük miatt.

Tehát egész egyszerűen az is előfordulhat, hogy úgy gondolta, hogy akkor ez jó lesz most úgymond borsot törni a kínai vezetésorra alá.

És ha már itt vagyunk, akkor az egyik szövetségest Venezuela után még egy ilyen szövetséges államot próbáljunk meg kilőni.

Nem tudom. >> Mindenesetre az biztos, hogy ez hát azért nem hónapokra tervezte.

Tehát gondolom én ez a 4-57 ez az ő fejében reális volt, de hát ez abszolút kezd kicsúszni a kezéből.

Mondjuk ez a 4-5 hét az egybe esik szinte azzal is, hogy hivatalosan ugye pont a vietnámi háború óta azért van életben egy Wall Powers Resolution nevű egy ilyen háborús hatáskörről szóló törvény az Egyesült Államokban hogy felhatalmazás nélkül az elnök azért túl hosszú háborúkat ne ne tudjon folytatni a világ különböző részein.

És ez hát 60 napban határozza meg azt az időt, amíg ezt elvileg lehetne így így ilyen módon vezényelni a hadsereget.

Nyilván azért erre van lehetőség ennek a meghosszabbítására.

Meg eddig is igyekeztek kreatívan alkalmazni az elnökök ezt, hogyha hogyha éppen szükség volt rá, de azért mégis csak van egy ilyen elméleti határa ennek is, hogy 60 nap után felhatalmazást kellene kérni azért hogy az elnöknek, hogy ezt a háborút azért folytathassa.

Na nem tudom, Kína kapcsán azért az is eszembe jutott, hogy első ránézésre vannak most olyan konfliktusok a világban, ahol egyre többet hallani arról, az orosz-ukrán háborúban is, most az Egyesült Államok és Irán háborújában is, Egyesült Államok Izrael és Irán háborújában is, hogy azért nem végtelenek a lőszerek, nem végtelen a rendelkezésel álló hadianyag mennyisége.

És lehetne az embernek egy olyan gondolata, hogy azt hozza majd el a békét, hogy a különböző felek kifogynak, kifogy kifogynak ugye a muníciókból, és akkor muszáj egy kicsit szünetet tartani.

De azért arra viszont az igaz, hogy van olyan ország, világ, szuperhatalom, aki egy darab rakétát vagy puskaagolyót sem lőtt ki az elmúlt években vagy hónapokban hivatalosan.

Tehát lehet, hogy ez is lehet egy kicsit majd féke ennek a dolognak, hogyha itt egy kicsit mindenki a aki a világpolitikai terepasztalon nagy hatalommal rendelkezik, és akkor ezek közül a szereplők közül egyre többen kezdik el kétvégén égetni a lőszereiket, muníciójukat infrastruktúrájukat és nem sikerül ezt olyan mértékben visszapótolni, akkor azok az országok, mondjuk például Kína, aki ezekben nem vett részt, akkor anélkül meg tud erősödni, hogy igazából bármit is tett volna ennek érdekében.

Legalábbis a viszonyítva a helyzetben. >> Szeretnék ahhoz kapcsolódni, amit Kares te mondtál, hogy milyen stratégiája lehetett Donald Trump elnöknek.

Talán az lehetett, hogy kontroll alá szeretné vonni a világon mindenütt az olajtermelést.

És ugye Kína függ az olajbehozataltól.

És ugye láthattuk, hogy Venezuelából is hozott be olajat, illetve sikerült a kínai cégeket mondjuk a Panama csatornából kihebrudalni.

Tehát elképzelhető, hogy egy olyan forgatókönyv volt a fejében, hogy most kilövi Iránt, tehát megszerzi a közelkeleti olajfölötti rendelkezést, és úgy megy majd Kínába tárgyalni.

Ugye Szicin Pingel ugye van egy ilyen találkozó, amit most elhalasztottak, de valószínű [torokköszörülés] ennél tovább nem nagyon juthatott, hogy nagyon sok műsorban azt mondják ugye, hogy nincs neki vagy az Amerikai Egyesült Államoknak egy ilyen teljesen, hogy mondjam, összetartó stratégiája az iráni háborúra.

És ahhoz András, amit te mondtál, hogy az olcsó eszközökkel valószínűleg fönn tudja tartani ezt a blokádot irán.

Ez az egy ütőkártya, ami a kezében van.

Ezekből az olcsó eszközökből rengeteget lehet gyártani, mert ugye viszonylag olcsók.

Tehát az iráni stratégia az, hogy minél tovább fönntartsák ezt a az árlatot, amellyel gyakorlatilag a világgazdaságnak a sokára vagy összeomlására játszanak, és ez otthon az amerikai belpolitikában okozhat gondokat Amerikában. >> Igen, az egy érdekes szempont.

Ugye több irányból is nyomás alá kerülhet otthonról Donald Trump, és lehet, hogy talán ez is, ez is fontos része lehet annak a válasznak, hogy meddig folytatja ezt a háborút, vagy mikor mikor dönt úgy, hogy győzelmet hirdet, mert hát leginkább azért úgy tud ennek a háborúnak vége lenni, hogyha mind a két fél győzelmet tud hirdetni, aki ebbe érintett.

Irán is úgy tud tenni, mint aki sikeresen megállította az ellene indított háborút.

Az amerikai Egyesült Államok és Izrael is azt…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

  • Klasszis Média

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Ki ebben az egészben a legnagyobb gazember? | Ez Viszont Privát”

Miről szól ez az epizód: „Ki ebben az egészben a legnagyobb gazember? | Ez Viszont Privát”?

A Klasszis Média "Ez Viszont Privát" podcastjének 92. adásában Gáspár András, Bózsó Péter és Nagy Károly az elmúlt hét eseményeit vitatják meg. Főként a Közel-Keleten zajló konfliktust és annak világgazdasági következményeit tárgyalják, különös tekintettel az olaj- és gázárak… Az epizód a Klasszis Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 03. 20..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Ki ebben az egészben a legnagyobb gazember? | Ez Viszont Privát”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Bózsó Péter, Nagy Károly, Wéber Balázs.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Ki ebben az egészben a legnagyobb gazember? | Ez Viszont Privát”?

Fő témái: közel-kelet, világgazdaság, olajár, gázár.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Ki ebben az egészben a legnagyobb gazember? | Ez Viszont Privát”?

Megjelenés: 2026. 03. 20.. Hossz: 1 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/klasszis-podcast/ki-ebben-az-egeszben-a-legnagyobb-gazember-ez-viszont-privat-6a5b5bdb

Több epizód a Klasszis Podcast-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból