Klasszis Podcast

Minden idők legkörnyezetszennyezőbb futball-világbajnokságát rendezhetik meg idén

· PT40S

Összefoglaló

A Gránit Alapkezelő ESG vezetője, Duha Bence a Klasszis Podcast vendége volt, ahol a sport és a fenntarthatóság kapcsolatát tárgyalták. Kiemelte, hogy a sportesemények, különösen a labdarúgó-világbajnokságok, jelentős környezeti lábnyommal bírnak az utazások miatt. Az amatőr…

Röviden

Műsor
Klasszis Podcast
Megjelenés
2026. 03. 19.
Hossz
1 perc
Szereplők, említett nevek
Wéber Balázs
Témák
sport és fenntarthatóság, környezetvédelem, labdarúgó-világbajnokság
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Az olimpiák, VB-k és az és az Európa bajnokságok viszik igen abszolút a a legtöbb szindioxidt a levegőbe.

Itt ugye millió tonnás nagyságrendekről beszélünk, mint az olimpiák, mind a VB-k esetében.

Ugye most már elért oda a Forma 1, hogy körülbelül 50-50%-os a a hagyományos belsőjégésű motoroknak és a azt kisegítő elektromos motoroknak a teljesítménye.

Egyes becsések szerint ez lesz minden elők leg környezetszennyezőbb világbajnoksága, még ugye a Katari 2022-es világbajnokságnál is, ahol szinte a semmiből épültek a a stadionok, még annál is komolyabb lábnyomra számítanak egyes pesszivista elemzők. [zene] >> Ez a Klassis Podcast. >> Köszöntöm a nézőket és a hallgatókat.

Itt a Klasszis podcast legújabb epizódjában.

Én Imre Lőrinc vagyok, az M4 Privbankár újságírója.

A mostani részben a fenntarthatóság és a sport kapcsolatáról fogunk beszélgetni.

Ugye nálunk a csatornáinkon az ESG fenntarthatóság tematika nagyon hangsúlyosan jelenik meg.

Sokat foglalkozunk ezzel, de talán a sport és a fenntarthatóság kapcsolatával kevesebbet.

Márpedig most apropóból nincs hiány.

Ugye nemrég zárult a milánoói téli olimpia, elindult a Forma 1 legújabb szezonja, és nyáron pedig labdarúgó világbajnokságot rendeznek.

Úgyhogy tényleg már csak néhány másodpercet kell várni, hogy belecsapjunk ebbe a témába.

Duha Bencével, a Gránit alapkezelő termékkialakítás és ESG vezetőjével.

Köszönöm, hogy elfogtad a meghívásunkat. >> Köszöntöm is a kedves nézőket és hallgatókat és köszönöm a meghívást.

Mindenek előtt viszont kérem, hogyha hasonló gazdasági tartalmakra kíváncsiak, akkor iratkozzanak fel a Klassis Média YouTube csatornájára.

Mforum privát bankáron és piac és profiton is megtalálnak minket.

Pontosan hogyan jelenik meg az ESG a sportban.

Ugye tényleg a vállalatokra szoktunk fókuszálni.

Azt is elmondhatjuk talán, hogy 2015 óta nagyon erőteljes ez a tematika.

Az Európai Unióban ugye nagyon sok fordulat is volt.

Ugye a tavalyi Omnibus csomag lazított, puhított egy kicsit az elvárásokon.

A sport világában hogyan jelenik meg mindez?

Ö ez egy teljesen jó jól mondtad, tehát hogy a az ESG-re elsősorban, mint a vállalatokat érintő szabályrendszerre gondolunk, de egy kicsit mögé nézünk a a az ESG-nek, akkor ugy az tulajdonképpen azt próbálja meg szabályozni, azt próbálják pozitív irányba elvinni, hogy a különböző társadalmi szereplők milyen hatással vannak, a társadalmi tevékenységek milyen hatással vannak a a környezetünkre és a az embere.

És ugye mi jobb példája a a pozitív társadalmi hatásoknak, mint maga ugye a sport, különösen az amatőr sport, ami szerintem hogyha pontozni kéne a különböző tevékenységeket, akkor az egyik legmagasabb ESG pontszámot kaphatná meg.

Az amatőr sportnak, amit mi is tudunk végezni, amit emberek milliói végeznek nap mint nap, szinte minimális a a környezeti lábnyoma, rengeteg társadalmi pozitív hatással bír a az amatőrsport. mentális és ugye a fizikai egészségünkre pozitív hatással van.

Egy közösség formálójele van a sportnak, tudnak életre szóló barátságok köttetni a a sportpályákon.

És ugye a a G betű, tehát a governance, a különböző átláthatósági és működési kockátok se nagyon lépnek fel az amatőr sportest.

Ugre nem gyakran hallunk bunda botrányokról az egyetemi ligákban, vagy nem gyakran olvasunk elcsalt mezei futóversenyekről.

Tehát az amatőr sport szerintem egy példaként szolgálhat az egész társadalmuk számára, hogy hogyan lehet jó ESG szempontok szerint működni.

A profi sportnál már, ahol azért sokkal hangosabban hangsúlyosabban megjelenik a pénz és megjelenik a politika, ott azért már felmerülnek ESG kérdések, és éppen ezért foglalkoznunk is kell a az ESG és a sport kapcsolatával.

Én is a profi sporttal kezdtem, de nagyon jó, hogy behoztad, hogy alapvetően akkor az amatőr sportra feltételezem, akkor a cégek is úgy tekintenek, mint egy olyan tevékenységi kör, egy tevékenységi forma, amit az ő érdekük is valamiféleképpen promóálni, vagy mondjuk a munkatársak lehetőségeit bővíteni ezzel kapcsolatban, mert akkor sokkal inkább ESG kompatibilisen tudnak akár működni.

Igen, a célk előtt azért két út van ilyen szempontból.

Van egy kicsit láthatatlanabb, de talán társadalminek hasznosabb út, amikor a az amatőrsport, akár a dolgozók, akár egy-egy közösségnek a a sportolását támogatják, de viszont ugye sokan választják azt, hogy a a profi sportba ölnek bele erőforrásokat, ott jelennek meg támogatónként, szponzorként, névadó szponzorként, és ott egy kicsit a sportnak a pozitívabb megítélését tudják kihasználni vállalatok.

A profi sportban szerinted az ESG-nek melyik lába jelenlik meg a leginkább?

Vagy inkább úgy is kérdezhetném, hogy hogy a profi sportszervezetek, amiket mindenki ismer, Nemzetközi Labdarúgószövetség, nemzetközi Olimpiai bizottság, ők milyen szinten és hogyan foglalkoznak igazából az SG-vel?

Vannak-e mondjuk olyan jelentéstételi kötelezettségeik, mint egy akár magyarországi nagyvállalatnak? azért azt még emeljük ki, hogy a az ESG és a sport kapcsolata még azért egy elő korábbi fázisban, mint ugye a nagy vállalatok is az ESG kapcsolatának, ahogy te is említetted, vannak azért nagyon nagy nemzetközi sportszervezetek, akik külön különösen foglalkoznak az-vel, különg divíziójuk van, követik a környezet és a társadalmi hatásukat, de azért a a legtöbb sportszövetség, sportszövetkezet az az vagy egyáltalán nem foglalkozik azg-vel vagy külső tanácsad bevonásával dolgozik, tehát tényleg csak a jéghelyg csúcsa az, akinek külön LSG csapata van.

De hogyha őket megnézzük, a fuci, az olimpiai bizottság, vagy esetleg a Forma 1-et, mint egy ilyen sportszerületet, hogyha megnézzük, akkor abszolút az E betű, tehát a környezeti hatások vannak a a középpontban.

Hát olyan szempontból nem meglepő, hogy itt van a legtöbb ténylegesen mérhető és nyomon követhető mutató és adat, amit amit lehet nézni.

Ugye az egész világban az E betű, az az environmental kritériumokat nézik leginkább a cégek.

És ez is a legismertebb lába az ESG-nek.

Ugye mi a alapkezelővel is készítettünk a a tavalyi évben egy reprezentatív felmérést a hazai lakosság körében.

Az ESG-hez, ESG-vel kapcsolatos gondolataikat, véleményékét kérdeztük meg az embereknek.

És náluk is az jött ki, hogy az E betűt gondolják a legfontosabbnak, és azt ismerik a legtöbben, mint mint különböző célkitűzéseket.

Tehát így nem meglepő, hogy a sportban is ez dominál.

Tehát ugye erre a komoly jelentésre készülnek, akár az olimpiai bizottság, akár a FIFA, akár a Formá 1 részéről, vagy az adott rendezvény, az adott évben mekkora karbomlányomot hagytak maguk után, ezek milyen komponensbálltak össze az olimpiai rendezésnél már egy komoly szempont, hogy mennyire próbál ESG kompatibilis tenni az adott adott játék.

Tehát a FIFA csatlakozott különböző globális klímacínok az mégha az nem is minden egyes tornán látszik az elmúlt időszakból. >> Mit gondolsz egyébként?

Most kiemeltél több sportágat is a Forma 1-nek amúgy a legnagyobb a karbonlábnyoma? >> Rengeteg utazás ugye a különböző instálóknhoz tartozó infrastruktúra szállítása és hát maguk az autók is. >> Ez egy nagyon jó tipp.

És ahogy én most megpróbáltam ennek utánanézni, azt láttam, hogy az ilyen évente megrendésre kerülő sportesemények közül a Forma 1 viszi a az első helyet, viszi a primet.

A 2024-es év után nekik 1700 tonna széndioxid kibocsájtásuk volt.

Tényleg, ahogy te is említetted, 21 verseny a világ minden pontján.

Óriási logisztikával, óriási csapattal utaznak ezek a ezek az istánlók.

És azért azt se felejthetjük el, hogy maguk a versenyekben pedig ugye több 100 km-t tesznek meg elég komoly fogyasztású motorokkal, úgyhogy valóban egy elég komoly lábnyom van a Forma 1-nek.

Dolgoznak ezen a csökkentésén, de azt is érdemes kiemelni, hogy ezek a Forma 1-ek, a fociligák, ezek a évente megésre kerülő események, ezek eltörpülnek a a nagy négy évente megésre kerülő sporteseményekének a a karbon lábnyomától.

VB-K Európa bajnokságok, >> az olimpiák, VB-k és az és az Európa bajnokságok viszik igen abszolút a a legtöbb szindioxidt a levegőbe.

Itt ugye millió tonnás nagyságrendekről beszélünk, mint az olimpiák, mind a VB-k esetében.

Tehát egy nagyságrenddel több a a kibocsátás, mint a Forma 1-en.

És ugye itt is elsősorban a a rengeteg ember repülővel történő utazása miatt keletkezik ez a kibacsátás, ami egyed ilyen sportesemény megmozgat több millió embert a világban.

Forma 1-nél maradva, és aztán rátérünk tényleg itt a négy évente megrendezett grandiózus eseményekre.

Tehát, hogy a Forma 1-ben a mostani hétvégén rajtolt el a szágodó cirkusz új idénye Ausztráliában, és most új szabályok, motorszabályok vonatkoznak az istálokra.

Egyébként a pilóták hát finoman fogalmazva sem túl boldogak ettől.

Sokan kinyilatkozták, hogy a a vezetésélményt azért valamiféleképpen mérséklik ezek az új szabályok.

Kifejezetten ez egy évek óta akár a Forma 1 irányítóira egy nyomásként, LG nyomásként nehezedő szabályozói elvárás volt, hogy most így változzanak meg a szabályok.

És kérlek mondd el gyorsan Dióében anélkül, hogy nagyon szakmáznánk, hogy pontosan mik változtak a Forma 1 szabályrendszerében. >> Az ide év egy nagyon komoly változást hozott a Forma 1 életében.

Talán a legfontosabb változás az a motorokban fellelhető.

Ugye most már elért oda a Forma 1, hogy körülbelül 50-50%-os a a hagyományos belsőjégésű motoroknak és a azt kisegítő elektromos motoroknak a teljesítménye.

Ugye nyilván az elektromos motorok azok egy zöldebb motornak tekinthetők, nincs olyan jelentős káros a kibocsátásuk.

Viszont ugye egy ilyen elektromos motort, azt tölteni is kell a versenysoron.

És itt jelenő az, amit te is mondtál, hogy a pilóták nem feltétlenül élvezik ezt az új fajta motort, ahogy még nagyobb hangsúly van az energia visszanyerésen, ami hagyományosan ugye a fékezésnél történik, de például van olyan pálya a Forma 1-es naptárban, ahol nincs egyszerűen elég fékezés úgymond, hogy visszanyerje az energiát az elektromos motor.

És itt már bele előjöhetnek olyan helyzetek, hogy a benzinmotor tölti ezt az elektromos motort menet közben, és nem a maximális sebesség egy adott pillanatban a célja annak az autónak, hanem hogy az egyensúlyt megtalálja a két motor miatt.

És ez ez okoz most még sok esetben fejtörést a pilótáknak, és ezt ennek adtak hangot többen a a versenyzők közül. egyébként, hogy ezeket a célokat mennyire külső kényszerből vállalta a Forma 1, azt nem tudom, de én náluk találtam a legambiciózusabb klímacélokat a ami a felkészülésem során.

Ők ugye 2030-ig karbonsemlegesek szeretnének lenni. >> Teljesen elektromos motorral legyenek meghajtva ezek az autók 2030-ban már.

Vagy ez mit jelent pontosan? >> Ez ez egy kicsit ilyen trükkösebb megoldást alkalmaznak.

A céljuk az, hogy a 2018-as bázishoz képest legalább a felével csökkentsék a kibocsátásukat.

Ennek egyébként most már egész jól áának, tehát hogy már egy negyed évvel tudták ezt csökkenteni.

Viszont ugye megmaradt kibocsátás, mert egyébként nem is akarnak áttenni teljesen elektromos motorral, meg a a logisztikának biztosan lesz még karbon lábnyoma.

A maradékot azt különböző karbon kvótákkal szeretnék majd ellensúlyozni, ami azért mutatja, hogy azért ez sem egy teljesen klímasemleges sport lenne, csak valamilyen metodika szerint lennének azok.

Összességében egyébként, és mondtad mondtad itt a felvétel előtt, hogy te nagy Form 1 rajongó vagy.

Szerintem ez a a sportbarátokat nagyon érdekli ez a kérdés, hogy akkor összességében amúgy egy kicsit az átlagsebesség csökkenni fog akkor az új szezontól.

Ez mindenképp várható az autók átlagsebessége? >> Az átlagsebesség szerintem így a szabály új szabálytelené mindenképpen csökkenni fog.

Talán végsebességben lehet, hogy még följebb is tudnak menni ezek az új autók, mert könnyebb autókról beszélünk.

Ha tényleg minden energia fel van töltve, akkor az esekben egy másik autót követve lehet, hogy még nagyobb sebességet fognak tudni elérni, de a lassabb kanyarokban egyelőre eléggé komoly lassulást figyeltő meg emiatt ugye az összköridők és az átlagsebesség az az visszaesett valamilyen szinten az elmúlt évekhez képest.

Na és akkor mondthat, hogy viszont a legnagyobb karbonlábnyommal abszolút a négy évente megrendezett nagy események számít vagy rendelkeznek.

Most zárult nemrég a téli olimpia.

Ez is egy ilyen nagy eseménynek, egy ilyen négy évente megrendezett nagy eseménynek számít.

Milyen tapasztalatokat lehetett leszűrni, vagy lehet most már leszűrni a téli olimpiai rendezésből?

Hol vannak azok a pontok, amelyek mentén szerinted fenntarthatóbb volt most ez a milánói olimpia, mint az azt megelőző?

Az induláskor talán a 2020-as 18 környékén nyerhette el a rendezést Miláno, akkor abszolút a fenntartható olimpia kampánnyal indult a az olasz olasz rendezés, az olasz kampány.

És az első években ez úgy nézett ki, hogy fogják is tudni tartani, de hogy aztán ahogy közeledtek a a határidők és ahogy teltek az évek, azért mégis csak itt is előkerült az összes ilyen nagy sporteseményre jellemző jelenség, hogy a költségek az egekbe szöktek, a projektek csúsztak, az eredetileg ambiciozós célokból azért ESG oldalon lejjebb kellett vágniuk a a szervezőknek.

Tehát itt azért sok sok mindenben kellett korrigálni, és sajnos nem érte el azt a a szintet az olimpia, amit előzetesen kitűzött.

De ennek ellenére azért az, hogy egy Milano és ugye Kortina nyerhette a a rendezést, az abból a szempontból egy pozitív előrelépés, hogy hogy egy olyan rendező párosról beszélünk, ahol azért az infrastruktúra, a sportlés sportlétesítmények azért nagy részben már jelen voltak. 85% volt az olyan létesítményeknek az aránya, ami vagy már megvolt, vagy csak idegenesen lehet lehet, vagy lett kibővítve a játékokra.

Ugye ez a párizsi olimpiának egy elég pozitív tanulsága volt.

Ott elég a a korábbi évekhez képest például sokkal alacsonyabb karbonábnyomot tudtak elérni a szervezők azzal, hogy szinte semmilyen új létesítményt nem kellett építeniük.

Tehát ilyen szempontból voltak pozitív lépések a milánói olimpián.

De összességében azért azért voltak vitatott esetek.

És egy dolgot egy eseményt muszáj kiemelnem, mert ezt nem jól mutatja, hogy az ESG amúgy…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

  • Gránit Alapkezelő

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Minden idők legkörnyezetszennyezőbb futball-világbajnokságát rendezhetik meg idén”

Miről szól ez az epizód: „Minden idők legkörnyezetszennyezőbb futball-világbajnokságát rendezhetik meg idén”?

A Gránit Alapkezelő ESG vezetője, Duha Bence a Klasszis Podcast vendége volt, ahol a sport és a fenntarthatóság kapcsolatát tárgyalták. Kiemelte, hogy a sportesemények, különösen a labdarúgó-világbajnokságok, jelentős környezeti lábnyommal bírnak az utazások miatt. Az amatőr… Az epizód a Klasszis Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 03. 19..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Minden idők legkörnyezetszennyezőbb futball-világbajnokságát rendezhetik meg idén”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Wéber Balázs.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Minden idők legkörnyezetszennyezőbb futball-világbajnokságát rendezhetik meg idén”?

Fő témái: sport és fenntarthatóság, környezetvédelem, labdarúgó-világbajnokság.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Minden idők legkörnyezetszennyezőbb futball-világbajnokságát rendezhetik meg idén”?

Megjelenés: 2026. 03. 19.. Hossz: 1 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/klasszis-podcast/minden-idok-legkornyezetszennyezobb-futball-vilagbajnoksagat-rendezhetik-meg-ide-f5e1589d

Több epizód a Klasszis Podcast-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból