Klasszis Podcast

Nem engedhetik meg, hogy túl erős legyen a forint

· PT1H6M34S

Összefoglaló

A Klasszis Podcast vendégei Szőcs Gábor és Pekár Dávid, a HOLD Alapkezelő portfóliómenedzserei. A műsor a választások óta tartó eufórikus hangulatot elemezte a magyar pénz- és tőkepiacokon. Megvitatták a forint erősödését, a magas forintkamatokat, valamint a magyar ingatlanpiac…

Röviden

Műsor
Klasszis Podcast
Megjelenés
2026. 05. 21.
Hossz
1 óra 7 perc
Szereplők, említett nevek
Szőcs Gábor, Pekár Dávid, Wéber Balázs
Témák
forint, pénzpiac, tőkepiac, kamatok, ingatlanpiac
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Ez a Klasszis Podcast. >> Üdvözöljük nézőinket a Klasszis podcast következő adásában, amelynek mai vendégei a Holdalapkezelő portfólió kezelői, Szőcs Gábor és Pekár Dávid.

Annyi esemény volt az utóbbi időben, hogy csak kapkodjuk a fejünket a világpolitikában, a nyersanyagpiacokon, a részvénypiacokon, a magyar politikában, a magyar eszközökkel kapcsolatban.

Talán maradjunk is egyből az utóbbinál, és nézzük meg, hogy mi történt azóta, hogy a választások utáni napokban valósággal eufikus hangulatba került a magyar pénz és tőkepiac. >> Én azt gondolom, hogy kitartott a lendület egyelőre. valójában ami ami történt a az idei év során az egy egészen némi zajjal terhelt, de egy egészen graduális folyamat volt, tehát ahogy látszódott a pólokon, hogy hogy lehet egy kormányváltás, ugye egyre inkább elkezd szárazni ezt a piac, am volt egy nagy megingás a Hornusz kapcsán, de az egy az egy külső sok.

És utána igazából a a kétharmados felhatalmazást azt nyilván a választás másnapján beáraszta a piac megint szinte minden eszközosztályba.

Tehát ez a részvény, kötvény, devizában mindenhol megjelent.

És akkor azóta igazából ez nem nem romlott a hangulat.

Tehát továbbra is van egy nagyon nagy bizalom, mind külföld oldaláról, mind a belföldi befektetők részéről afelé, hogy egy teljesen más gazdaságpolitika fogja jellemezni a következő négy, de jó esetben akár a nyolc évet, ami azt jelenti, hogy számokra lefordítva mondjuk egy magyar kockázati felár, egy magyar kötvényben mondjuk a lengyelekhez képest volt másé% pont még a bőven a választás előtt, abból egy fél% pontot ledolgozott a választásig, még egy felett a választás után egyből.

És azóta is ez egy ilyen 20-30 bázispontot még szűkül, tehát már azért nagyon közel vagyunk a a lengyel kötvényekhez.

Úgyhogy az látszik, hogy ez nem csak egy egyszeri hatás volt, hanem hanem folyamatosan megvan ez a bizalom.

Ugye egyelőre a kormány összetétele is bizalomgerjesztő, tehát hogy jó jó szakemberekkel van összerakva, úgyhogy egyelőre nincs nincs ebben még megingás.

Ahogy Dávid is említette a bizalomszót, szerintem a piac újra értékelte ezt Magyarországgal kapcsolatban, és a két tényleg meglepetés volt.

Azt már elkezdték árazni, ugye, hogy a Tisza győzhet, de a kéthad meglepetés volt.

És evvel mind a Tisza potenciális kormányzásának hossza, mind pedig annak a mozgástere jelentősen kitult.

Most a mozgástér alatt értem azt, hogy hogy sokkal könnyebben tudnak hozzányúlni olyan költségvetést érintő rendszerekhez szerződésekhez sokkal könnyebben tudnak operálni, ami nyilvánvalóan a magyar gazdaságot egy egy emelkedő pályára, konvergenciapályára helyezheti.

Ugye az, hogy hozzáférünk az EU-s pénzekhez, az egy óriási löketet fog adni az megelőző évekhez képest, de talán inkább az a fontos, hogy az a fajta versengőpiac hiánya, ami kiépült itt az elmúlt 16 évben, az változni fog.

És ez ahogy egyébként az elmúlt 16 évesben sem drasztikusan, hanem így csepről csepre gyűlt össze és rombolt, úgy ez a következő négy kötő nyolc évben szépen visszaépítheti a egy hatékonyabb, versengőbb és és eredményesebb magyar gazdaságot.

A piacok ritkán mozognak egy egyenes vonal mentén, nem lehet, hogy esetleg át fog esni a piac a lótús oldalára, vagy esetleg máris túlesett, hogy a 360 alatti euró az már túlzás, hogy egy lengyel lengyelekéhez közelítő kötvényhozam az már túlzás, és lesz esetleg egy visszacsapás, egy korrekció a közeljövőben. >> Megvan ennek a kockázata, annál is inkább, mert azért eléggé ki van feszítve a költségvetés. elhangzott egy szám a napokban, hogy 6,8%-on adhatja át a stafétát, vagyis a költségvetést a a Fidesz a Tiszának.

És hát nincs az kőbe vésve, hogy a Tisza józan és és gazdaságosság szempontjából jó módon fogja az ígéreteit időben végrehajtani.

Ráadásul ugye ott vannak a nemzetközi piacok is, ahol hát van egy-két időzített bomba, nem csak a az iráni szorosnál, vagyis a hormozi szorosnál.

Tehát nagyon-nagyon óvatosnak kell lennie a belpiacon a a az államháztartással kapcsolatban a Tiszának.

És hát reménykedni kell, hogy a külpiacokon nem lesznek ellentétes folyamatok. >> Én annyit szerintem érdemes látni, hogy mindig kell valami jól kézzel fogható, könnyen érthető narratíva a piacnak.

És azért szerintem a választás előtt az még sokkal inkább arról szólt, hogy nagyon sodródtunk kifele az Európai Unióból, nagyon-nagyon közel kerültünk a az oroszokhoz, tehát ezt a típusú kockáti prémiumot dolgozta le a piac.

És amit ami viszont most történik, az már sokkal inkább arról szól, hogy reálisnak látszik, tehát elég komoly elköteleződés látszódik az eurozónás csatlakozáson, és ugye ez viszont sokkal több teret tartogat, mint a mint csak simán a lengyel spreadnek a ledolgozása.

Ráadásul sokkal nagyobb a magyar felhatalmazás, mint egyébként a lengyel kormány esetében.

Tehát az egy most egy jóval valószínűbb száriónak tűnik egyébként, hogy lehet egy nyolc éves ciklusa a a Tiszának, és abba a nyolc éves ciklusba magas felhatalmazás mellett tud működni, ami azt jelenti, hogy tud tényleg átvinni gazdaságpolitikai intézkedéseket.

Szerintem a piac az annál egyszerűbb, mintsem, hogy ő önmagában például mondjuk egy jóval versenyzőbb és hosszútávon termelékenyebb magyar gazdaságnak ad hitet.

Neki a EU-s forrás számít, neki a eurozónához való közeledés számít.

Nyilván összefüggnek, csak hogy szerintem ő ezekre ül rá, és ugye az eurozónához való csatlakozás az még bőven tud spreadkülönbséget csökkenteni, és ott már ugye nem a lengyel zlotyis kötvényt kell nézni, hanem a magyar eurós kötvényeket kell nézni.

És ugye egy 10 éves eurós magyar kötvény, ez inkább a 4% közelében kereskedik, azért a hosszú magyar is le tud konvergálni, hogyha reális az eurozónás csatlakozás.

Az biztos, hogy azért ez egy nehéz út lesz, és ugye most jön az izgalmas része, hogy milyen a végrehajtás, mert azért nyilván kormányprogramot írni az picit könnyebb, mint a pontosabban sokkal könnyebb, mint ezt egyébként végrehajtani.

Főleg úgy, hogy a mozgástér is kicsi.

Úgyhogy kockat mindenképpen van benne.

De most ezt a történetet hiszi el a piac, és szerem neki kellenek majd megerősítések abba a tekintetbe, hogy felelős a a kormányzás.

Tehát fiskális politika, fiskális oldalon se lesznek olyan költések, amik egyébként túl erősen populisták, népjúétiek és nem fenntarthatóak.

Tehát, hogyha ebbe az irányba elmehet a Tisza, miért ne mehetne?

Az nyilván egy kockázat, de ha nem ezt csinálja, akkor szöntem és jönnek az EU pénzek, akkor lesz ebbe soksok megerősítési pont. >> Még engedd meg, Józsi, hogy hozzátegyek egy gondolatot.

Ugye, hogyha a tőkepiacot nézzük, akkor három jelentős rész részpiac van, ami itt Magyarország szempontjából érdekes.

Az egyik ugye a részfénypiac, a másik a kötvénypiac, és a harmadik a devizapiac.

Én azt gondolom, hogy hogy ez a fajta optimizmus és ez a fajta erősödés, ami mindhárom esetében végbement, annak a a az a részfénypiac és a kötfénypiac oldaláról szerintem fenntarthatóbb, mint a forint oldaláról.

Azért a forint jelentősen beerősödött.

Ugye most 355 körül vagyunk itt a felvétel időpontjában.

És hát ha megnézzük, hogy már hogy mekkora pozicionáltság épült ki a forintban, illetve milyen árfolyamokat árfolyamcélokat lebegtetett be a Goldman Sax, a Morgan Stanley, a Citybank 330 340-ről beszélnek.

Tehát már igazából azt akarom csak mondani, hogy már majdnem mindenki felült erre a vonatra, aki tehette részben azért is, mert ugye amiről beszéltünk, hogy EU konvergencia, jobb gazdaság, a másik pedig azért, mert van egy kamatelőnyünk, >> és ez a kamatelőénny még a mai napig magas, ugye van egy 44,5%-nyi kamatelőnyünk, és ez azt gondolom, hogy nem fog itt maradni.

Tehát hogyha a forint ereje meg a forint ereje megteremtheti annak a lehetőségét, hogy ez a kamat számunkra hát attól függ, melyik oldalról nézzük, előny vagy hátrány, ugye magyar szempontból hátrány a magas kamat, ez ez lejjebb menjen.

És a nyilván itt a jegybank az prudens módon, óvatos módon kivár, mivel hogy nem rendeződött még az iráni konfliktus, és ennek az energiapiacon, az energiaimportfüggőségünkön, energiaintenzitásunk mértéke miatt ugye ez egy potenciális veszélyforrás, de de hát a magyar gazdaságnak végtére egy a nagy export kitettsége miatt egy olcsóbb forint, az igencsak jó lenne.

Úgyhogy én azt gondolom, hogy hogy az év során, ha a külső tényezők engedik, akkor és marad a forintterő, akkor a jegybank el fog indulni a kamat csökkentés útján, és ez pedig forint eladókat hozhat, leszállhatnak sokan a vonatról. >> Ugyanakkor, amikor majd effektívebb jönnek az EU-s pénzek, az lehet, hogy még tovább erősíti a forintot.

Lehet, hogy ezért tartanak sokan fönt ilyen 330 Ft körüli euróárfolyam célt, nem?

Tehát, hogy tulajdonképpen itt az egész euro eufória most egyelőre csak a választási eredménynek szól.

Az új kormány még fel sem állt, még egy egy darab tolvonásnyi rendeletet sem hozott, és és már nagy optimizmus van. >> Ja, amit mondasz egyébként, az létezik, tehát hogy valójában tényleg a a valósággazdasági flow is nagyon pozitív tud lenni a forintnak. egy az, hogyha jönnek Magyarországra.

Külföldi beruházások részben pedig az, hogy az EU-s források azok Euróba érkeznek és leváltásra kerülnek.

És ez egy forintkeresletet jelent, strukturális for forintkeresletet jelent.

Ugye ez volt a 2010-es években, amikor egyébként jelentős eurozónás európai uniós transzfereket kaptunk.

Úgyhogy igen, tehát hogy most a spekulatív flow előlegeződött meg, és utána ehhez van még egy pozitív rágazdasági flow.

De amit a Gábor is mondott, azt fontos látni, hogy a jegybank azért odarakja a forintot, ahova szeretnéd, tehát nagy a mozgásere.

Én azt gondolom kamatoldalom, és egy ponton túl azért a különböző gazdasági szereplőket figyelembe kell venni.

Tehát lehet, hogy egy stabil forint vagy egy erős forint az mondjuk például az inflációs pályát tekintve kedvező, de azért, hogyha nagyon erőteljesen érinti az exportszektort, hogyha ott sok vállalatnak elfogy a az operatív eredménye, akkor az akár leépítéseket is vonat maga után.

Tehát egy ideálisan erős for forint felértékelődés teljesen fölösleges lenne.

Hát végül is valami hasonló terelte az embereket a devizahitelezés felé a 2008-ot megelőzően.

Tehát hogy a monetánis politika az tud egyensúlytalanságokat létrehozni.

Szerintem nem szeretnének ilyet, de valójában én is óvatos lennék még egy ideig a helyükbe, és egy picit várnék, nem rohannék neki a kamatcsökkentéseknek. >> Mit jelent mindez a vajon a kis befektetők számára?

Milyen lakossági állampapírhozamokra, euró forint árfolyamra és Buxindexre lehet felkészülni a következő, hát nem is tudom fél egy évben körülbelül?

Rövid távon bármire, mert nyilván itt rángatják a piacokat, főleg a külpiaci események, majd gondolom erről beszélünk külön, de azért az a fajta van egy fajta rezsimváltás itt az euro forintban.

Ugye a múltban inkább az volt, hogyha a forint beerősödött, akkor meg kellett venni, mert mert úgyis majd valamit el fog a kormány baltázni, és és olyan intézkedések lesznek, amik a gyengülés irányába hatnak.

Tehát ez a belpiaci faktor ez inkább a a gyengülő irányba terelte a forintot.

Tehát elképzelhető, hogy itt bármilyen megingás van a forintban, jelentősebb, akkor azt vételre kell kihasználni.

Nyilván a kisbefektetőknek azt mérlegelni kell, hogy a megtakarításuk mekkora része van devizában.

Azért most el kell mondjuk, hogy tehát ugye látjuk a privát bankári vagy a bankok a private banking szegmensének deviz megoszlásáról hallani, hogy minimum az 50%-a az devizában volt, azért ez most fáj. mégha egyébként sokan örülnek is az ügyfelek közül a a történteknek, tehát de hát nagyon sokan, főleg a kisebb háztartásoknak lehet, hogy lehetőséget szolgáltat egy kicsit jobban bemenni a devizába.

Aztán hogyha pár év eltelik és tényleg haladunk előre az eurokonvergenciaúton, akkor lehet, hogy így is, úgy is eurót tartunk már, csak még nem tudjuk, hogy hogy a forint az euró.

Még egy fontos eszközosztályt kihagytunk Magyarországon, az ingatlanokat, amelyeknek egy euróvezetés lehet, hogy szintén alaposan m dobna egyet az árfolyamukonnan.

Én csak vissza kellom még egy egy pillanatra, hogy az euró forint kérdéskörbe én szerintem az az idően még változik a a befektetői magatartás, de valószínűleg abba az irányba fog változni, hogy egyre inkább elhiszi a lakossági befektető a euro forint árfolyam stabilitását, mer ugye hogyha az eurozona csatlakozást komolyan gondoljuk, akkor ugye annak egy vég viszonylag tágrang stabilnak kéne lennie.

Igazából a monetáris politikai tervezéshez is egy stabil forint kéne, és szerintem ezzel a gazdaságpolitika is jól lesz.

És hogyha ez beágyazódik a lakossági befektetőknek a gondolkodásába, akkor nagyobb lesz valószínűleg a forint arány a befektetéseikbe, hiszen van egy hozamelőnye a forintnak.

Tehát hogyha az embernek az a várakozása, hogy négy-öt hat év múlva akinek mikor ki kinek mi a várakozása, de akkor ebből euró lesz, akkor valójában jobb most forintot tartani, mint most eurót, hiszen van egy kamaterőny.

Szerintem ebbe ha egy fé év eltelik, akkor kialakulhat egy stabil hit, ami átalokál a ebből a mondjuk 50-60%-os privátbanki devizaarányból érdemi részt forint felé.

Nyilván ez nem azt jelenti, hogy utána 10-20% lesz csak a devizaarány, de valószínűleg azért egy érdemi szeletettet át tud hozni. ö forintba.

Az ingatlanok terén szerintem a Magyarországnak ugye a kereskedelmi ingatlanpiaca az alapból Euróba árazott, tehát ott valójában ez nem okoz meglepetést.

Ugye azt nagy intézményi szereplők mozgatják nagyrészt, és ugye ott a bérleti díjak is euróalapon vannak szedve, illetve az értékeltségek is euróalapon vannak nézve.

Tehát hogyha az ember egy bevásárlóközpontot, irodát, logisztikai parkot, bármi ilyesmit néz, ott ez igazából nem egy valós változás.

És ott maximum annyi tud történni, hogy volt Magyarországnak ott is egy felára.

Tehát hogyha valaki megnézte, hogy milyen eurós hozamon kereskedik egy kereskedelmi ingatlan, akkor jellemzően a magyar eszközök magasabban kereskedtek nyilván, mint egy nyugat-európai, és ott az a az…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Nem engedhetik meg, hogy túl erős legyen a forint”

Miről szól ez az epizód: „Nem engedhetik meg, hogy túl erős legyen a forint”?

A Klasszis Podcast vendégei Szőcs Gábor és Pekár Dávid, a HOLD Alapkezelő portfóliómenedzserei. A műsor a választások óta tartó eufórikus hangulatot elemezte a magyar pénz- és tőkepiacokon. Megvitatták a forint erősödését, a magas forintkamatokat, valamint a magyar ingatlanpiac… Az epizód a Klasszis Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 05. 21..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Nem engedhetik meg, hogy túl erős legyen a forint”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Szőcs Gábor, Pekár Dávid, Wéber Balázs.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Nem engedhetik meg, hogy túl erős legyen a forint”?

Fő témái: forint, pénzpiac, tőkepiac, kamatok, ingatlanpiac.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Nem engedhetik meg, hogy túl erős legyen a forint”?

Megjelenés: 2026. 05. 21.. Hossz: 1 óra 7 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/klasszis-podcast/nem-engedhetik-meg-hogy-tul-eros-legyen-a-forint-klasszis-podcast-8950e4d8

Több epizód a Klasszis Podcast-ből