Országos Széchényi Könyvtár

Kerekasztal-beszélgetés a kárpátországi emlékművekről – Széchényi-könyvestek

· PT53M33S

Összefoglaló

Az Országos Széchényi Könyvtár új programsorozatának első eseményén a Vértelen vértanúk című kötetről beszélgettek. A kötet a kárpátországi emlékművek és emlékhelyek történetét dolgozza fel. A beszélgetésen Bedő Zoltán, Galbács Pál és Préda Barna vett részt, Elbe István…

Ebben az epizódban

2025. október 9-én a Vértelen vértanúk kötet bemutatójával kezdődött az Országos Széchényi Könyvtár új programsorozata.A hagyományokra építkező, heti-kétheti gyakorisággal megrendezendő esteken a látogatók a szerzőkkel, a szerkesztőkkel és a könyvesszakma jeles képviselőivel találkozhatnak, akik új kötetek és kiadások kapcsán beszélgetnek kutatókkal, könyvtárosokkal és meghívott vendégekkel.A több kiadóval együttműködésben induló sorozat első rendezvényén a Vértelen vértanúk című kötet került bemutatásra.

A kerekasztal-beszélgetésen Bedő Zoltán, Galbács Pál és Préda Barna​ vett részt, a beszélgetést Elbe István vezette, aki a rendezvény házigazdája is volt.A kötet a kárpátországi szobrok, emlékművek és emlékhelyek történetét és sorsát dolgozza fel esszék formájában.A könyv bevezető tanulmányából Elbe István így fogalmazott: „…számos emlékművünket már jóval a területek elcsatolását hivatalossá tévő trianoni diktátum előtt szétverték vagy ledöntötték.

Még a leghumánusabb eljárás az volt, ha körbedeszkázták.

Bár sok esetben ez is csak ideig-óráig védte meg a műalkotást.

Felvetődik az a kérdés is: prevencióból miért csak a segesvári Petőfi-szobrot menekítették el?

Külön kutatást igényelne kideríteni azt, hogy Trianon után a magyar diplomácia mennyire igyekezett a veszélybe került emlékműveket megmenteni, Az aradi Szabadság-szobor esetében vannak erről ismereteink, de például a zombori Schweidel- és Rákóczi-szobor mentési kísérleteiről csak sajtóinformációkkal rendelkezünk, mint ahogy a zólyomi Rákóczi-emlékműről is csak egy újságcikk áll rendelkezésünkre.”A szerkesztő, Galbács Pál utószavában a kötet gondolatiságát így fogalmazta meg: „A tartós társadalmi béke számos előfeltétele közül íme kettő.

Legyünk megértők, be- és elfogadók, barátságosak, együttérzők, elnézően türelmesek és türelmesen elnézők másokkal szemben.

Mások legyenek megértők, be- és elfogadók, barátságosak, együttérzők, elnézően türelmesek és türelmesen elnézők velünk szemben.

Hogyha ez a nyilvánvalóan észszerű páros aránytalanul működik, akkor az egyik fél épített tárgyi és szellemi öröksége előbb-utóbb óhatatlanul lebontatik.”OSZK Történeti Fénykép- és Interjútár

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Több epizód a Országos Széchényi Könyvtár-ből