Partizán Podcast

Demokráciára nevelésről - iskolaigazgatók víziói | Megállt az idő

· PT1H9M45S

Összefoglaló

A Partizán Partizán "Megállt az idő" podcastjának második évadában Diószegi Szőcs Máté és Návai Péter az iskola és a politika kapcsolatát vizsgálja. Vendégeik Horváth Péter, a győri Révai Miklós Gimnázium igazgatója (1995 óta), aki a nemzeti pedagógus kar elnöke is, valamint…

Röviden

Műsor
Partizán Podcast
Megjelenés
2026. 05. 01.
Hossz
1 óra 10 perc
Szereplők, említett nevek
Návai Péter, Horváth Péter
Témák
oktatás, politika, demokrácia, közélet, iskolaigazgató
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Mielőtt elindul a podcast, gyorsan hadd hívjam fel a figyelmed arra, hogy a Partizán döntően közösségi támogatásokból működik.

Ha fontosnak tartod a munkánkat, csatlakozz te is.

Ajáld fel nekünk személyi jövedelem adód 1%-át, és szállj be a finanszírozásunkba rendszeres támogatóként is.

Így lesz a Partizán közös veled, [zene] független miattad.

A részleteket megtalálod a partizán.hu/ [zene] támogatásoldalon. >> [zene] [zene] >> Sziasztok!

Ez a Megállt az idő podcast második évada.

Én Diószegi Szőcs Máté vagyok, >> én pedig Návai Péter.

Üdvözlünk titeket. >> Ebben az évadban az iskola és a politika kapcsolatát boncolgatjuk majd.

Nem vagyunk szakértők, de nyakik benne vagyunk a sűrűjében, és van érvényes mondanivalónk arról, hogy mi történik az oktatásban, >> meg hogy minek kéne történnie az oktatásban.

Jelenleg ugye mindketten egy nyolcosztályos gimnáziumba tanítunk, de amíg az egyikünk zűrös kamaszokkal foglalkozott nagyon sokáig, a másikunk esti tagozaton felnőtteket tanít, ami nagyon más műfaj, akik ugye sokszor már túl vannak egy zűrös kanal kamaszkoron, és onnan vonták le a tapasztalataikat.

De hogy ne unjuk halálra egymást, minden adásba hívunk vendégeket is. >> 45-60 perces műsorok lesznek.

Pörgős vita, reméljük, és különböző nézőpontok. >> Suli és politika, szóval tartsatok velünk.

Ebben az adásban a vendégeink iskolaigazgatók lesznek, akiknek sok szempontból talán a legnehezebb dolguk van az iskola és a politika viszonyrendszerében. >> Mert ha belegondoltok a magyar közoktatásban, legyen szó Állami, alapítványi vagy egyházi intézményről, az igazgató az, akin mindent csattan.

Az egy személyi felelősség, és valójában ő az egyetlen, aki tényleges döntéseket hozhat.

Még úgy is, hogy tudjuk, a törvényi változásokkal a munkáltatói jogkörök nagy része átkerült a fenntartóhoz.

Tehát bár papíron már nem ő dönt szabadon arról, hogy kit vesz fel, vagy kit bocsát el, ha bármi történik az iskolai falain belül, a felelősség az övé. >> Ráadásul, ha belép a politikai térbe, beleáll egy kockázatos témába, vagy tesz egy olyan nyilatkozatot, ami nagy port kavar fel, azzal nem csak saját magát, hanem az egész iskolai közösséget is kockáztatja. >> Szóval igazgatónak lenni nem könnyű, csökkenő jogkörök és hatalom, de változatlan felelősség.

Így belátható, hogyha a politika is belép a képbe, az bizony okozhat nehéz helyzeteket. >> Mai vendégeink, mint ebből kitalálhattátok, mindketten igazgatók, mindketten neves, [torokköszörülés] nagy hírű, magassal jegyzett és hosszú múltra visszatekintő intézmények vezetői. >> Itt van velünk Horvát Péter, aki már 1995 óta vezeti a Győri Révai Miklós Gimnáziumot.

Őt sokan a nemzeti pedagógus kar elnökeként is ismerhetik, de ebben a beszélgetésben most kifejezetten, mint a Révai igazgatóját kérdezzük.

Horvát Péter online kapcsolódik a beszélgetésbe. [horkantás] >> A másik vendégünk Kampós András, aki 2024-25-ös tanévtette át a budapesti Ötvös József gimnázium vezetését.

Rögtön itt egy izgalmas kontraszt.

Egészen más jelent Győrben gimnáziumigazgatónak lenni, mint Budapesten. >> Kettő nézőpontból szeretnénk a politikáról és az iskoláról beszélgetni.

Egyrészt, hogy mi a dolga az iskolának a közéletre való felkészítéssel, a demokratikus értékek átadásával, tehát ilyen értelemben, mint pedagógiai feladat következik a Nemzeti Alaptantervből.

Másrészt igazgatónként mi a feladat azzal, ha a pártpolitika, a világpolitika türemkedik be az iskolába, vagy mint nem olyan rég, ha a diákok és a tanárok türemkednek ki politizálni az iskolából? >> Még egy fontos adalék.

Ezt az adást még a választások előtt rögzítettük, de ti már választások után hallgathatjátok. >> Úgyhogy ha valamire nem reagálunk, amire úgy érzitek, hogy reagálnunk kellett volna, az ezért van, mert ez egy március végén 23-án rögzítjük.

De ugye jóval később hallgatjátok meg.

Na, nagyon köszönjük, hogy elfogadtátok a meghívást.

Köszöntünk titeket, és akkor kezdjünk is. >> Elsőre kezdjünk kicsit távolabbról.

Evezzünk ilyen nemzetközi vizekre.

Skandináv országokban bevett szokás az, hogy iskolai választásokat is tartanak az országos választások idején, és itt a diákok gyakorlatban szimulálják le a kampányt és magát a választást is. beszámolók szerint a sulis kampányok néha legalább olyan élesek, mint az igazi politikai csaták, de a cél persze nem a botránykeltés, hanem a szavazásmenetnek tudatosítása, a politikáról való kultúrált beszédmodellsajátítása és a fiatalok közéleti aktivitásának felpörgetése.

Így aztán adja magát az első kérdés: Jónak tartanátok-e, ha egy ilyen kezdeményezést itthon a magyar közoktatásban is megvalósítanának?

Ha igen, akkor milyen keretek között tudnátok elképzelni?

Ha pedig nem, akkor mi az a gát, ami egy ilyen szimuláció, vagy mik azok a gátak, amibe egy ilyen szimuláció nálunk beleütközhetne? >> Plusz gondolkodási időt hagyva amiket mi megnéztünk, beszámolókat a különböző országokból Svédországból Norvégiából Finnországból, ott egyöntetű lelkesedés van, és ilyen adattömeggel igazolják, hogy ez náluk milyen szuperül bevált, és mennyire nőtt a fiatalok politikai részvétele, meg hasonlók. [sóhajtás][zihálás] >> Ér értem.

Tehát tulajdonképpen igazából a fiatalok is a mondjuk a országos pártlistán feltevő pártokra szavazhatnak, vagy úgy szerik, hogy azokra szavazhassanak, vagy ez >> van?

Igen, van, ahol kifejezetten ez van, sőt van, ahol amelyik iskola bejelöli, hogy ő csatlakozik ilyen országos közvéelmény kutatásba, ez azt hiszem Norvégiában, ott azt meg is jelenik a választások előtt, hogy itt a fiataloknak, fiatalok között ilyen arány van.

Tehát fönt van a net, hogy a melyik ilyen ifjúsági választáson, melyik politikai párt, hogy szerepelt.

Van, ahol bejöhetnek ifjúsági politikusok is, tehát a a politikai pártok ifjúsági szervezetei mennek be és tartanak vitát.

Valahol ezt a diákok feladata csinálni.

Szóval, hogy azért az eltérő országok eltérő modellt visznek, de a valódi politikai kérdések és témák vannak bent az iskolában.

Alapvetően szerintem ez valóban szerintem egy jó kezdeményezés lehetne, mert hogy valóban a a közéletre egyáltalán arra, hogy vannak választás, ez hogyan működik, mintázhatna valamit.

A magyar valóság viszont jelen pillanat, tehát a mostani pozíciókat nézint a magyar valóság azért elég más, mint a skandináv valóság.

Bár lehet, hogy közelítenek valamelyt egymáshoz, nem tudom pontosan.

Szerintem mondjuk tartanék attól, hogy azok a mikroközösségek, amik egyébként szerintem jól működnek, mondjuk például nálunk az a azokra ez hatással lenne így első körben.

Tehát most jelen pillanatban szerintem én ezt nehezen látom, de egyébként összességében meg inkább pozitívnak.

Szerintem nagyon fontos szempont, amit Péter behozott, hogy alakul egy diákközösség, amely diákközösség valamilyen módon értékközpontú, és ezt az értékközpontú választásokat, a barátságokat satöbbit, akár egy rossz hangulatú vita, vagy egy közéletet, magyarországi közéletet mintázó vita, az keresztülhúzhatja.

Ez egy nagyon [torokköszörülés] nagyon izgalmas kérdés, hogy az iskola hogyan tesz tulajdonképpen eleget annak, hogy a a diákok felelős állampolgárok legyenek a későbbiekben.

Én Németországban jártam egy olyan intézetben, ahol kifejezetten a politikai nevelés volt a a legfontosabb célja magának az intézménynek.

Tehát egy Münetti kis faluban egy minden jóval felszerelt kis stúdióval vágószobával mindenfélével felszerelt kis helység. volt egy integrált tantervi projekteket vittek végig, amelyiknek a végén igazából náluk az a különbség, ha jól értettem, és ez nem most volt, hanem azért egy tizenpár évvel ezelőtt, hogy nem a a jelenlegi németország vagy az akkori németországi pártoknak a programjáról kellett valamit nyilatkozni, hanem ők készítette különböző témákból olyan anyagokat, amelyikből tulajdonképpen ilyen ilyen társadalmi gondolkodásban születtek projektek.

Nagyon fontos valószínűleg az, hogy hogy a az állampolgárá nevelés az valós gyerekek számára értelmezhető témákon keresztül zajlódjanak.

Tehát azt azt hiszem, hogy az is egy nagyon nagy gátja a lenne annak, hogy Magyarországon ezt a rendszert bevezessük.

Hogy mennyire van közel az ő életükhöz az a jó sok kérdés, amiben mondjuk egy-egy politikai kampány tematizálódik.

Így jó, akkor a most menjünk egy kicsit hátrébb innen.

Most az van, hogyha végiggondoljuk, amiket mondtatok, most ti kapjátok meg a miniszteri biztosi felhatalmazást teljes mandátummal.

Azt csináltok, amit akartok. már a nyilván a alkotmányos jogszabályi keretek között úgy értem ö ti írhatjátok meg a szabályokat, hogy milyen szerepeket kapjon az iskola a közélet nevelésében.

Ehhez átírhattok NATO, óraszámot, bármi bármi ilyesmi feltételt átszaphattok benne.

Szerintetek akkor mi lenne az iskola feladata?

És milyen konkrét eszközöket adnátok ehhez?

Ugye most jelen pillanatban van egy hatályos nemzeti alaptanterv, abban van egy ilyen címszó, hogy demokráciára nevelés talán és állampolgárságra nevelés.

Ez egy ez egy nagyon szűk, tehát szerintem egy ilyen 8-10 sor, ha jól emlékszem.

Ehelyett én biztos, hogy ezt sokkal bővebben fejteném ki.

És szándékosan elolvastam azt a 2020-as anyagot, amit még még Csépe Valériáék írtak, és ott ez egy ez egy lényegesen hosszabb rész, külön kifejtve azt, hogy mi az iskola feladata, mi a diák feladata és mi a pedagógus feladata.

Én Én nekem ez eléggé tetszik.

Tehát tulajdonképpen a pedagógusra ilyet ír és akár így nagyjából szó szerint is tudom mondani, hogy kiírtam.

Tehát kialakítja benne azt a személetet, ami a diákokban, hogy a vélemény alkotás előtt tájékozódjon, hallgassa meg az érveket és ellenérveket, ezáltal képessé váljon a vélemény és a tény közötti különbség felismerésére.

A pedagógus feladat tovább, hogy megismertesse a vitakultúrát, az érvelést, valamint a konfliktushelyzetek magabiztos kezelését. annak érdekében, hogy a tanuló tudatosan, tájékozottan és az aktív cselekvést szívesen vállalva tervezze és gyakorolja a felnőtt élete szerepeit.

Szerintem ebben nagyjából benne van minden egyébként érdekes módon itt az is a címe ennek résznek, hogy aktív állampolgárságra nevelés.

Mindaz, amiről előbb is beszéltünk, szerintem ehhez elég jól illeszkedik.

Én Én ennél sokkal többet nem szeretnék.

Ez viszont, hogy a meg tudja különböztetni a vitát és a veszekedést illetve tényleg tudja tolerálni a eltérő véleményeket akár politikában, akár másban.

Ezt tartanám a leg a legfontosabbnak.

Én így bocsánat, hadd kérdezek vissza egyet, hogy a ha [horkantás] volt egy beszélgetés még a covid után veled, ahol ott a covid kapcsán kérdezte a beszélgetést vezető, hogy hát most, hogy így mégis csak tudjanak a felvételére pótolni a gyerekek, ilyenkor lehet-e óraszámot borítani?

És akkor te mondtad, hogy nem, mert az meg van határozva, hogy miből mennyi óra kell lennie egy héten ebben a tehát mondjuk ezért az ügyért te átírnád akár az óraszámokat, vagy adnál szabadabb kezet az iskoláknak? >> Az óraszámok azok mindig vitásak lesznek.

Én magam nem gondolom, hogy óraszámban kellene gondolkodni ebben az esetben.

Konkrétan a tantárgyak bármelyike alkalmas talán, hogy ezeket a kompetenciákat tudja fejleszteni, hogy még egy óraszámot vagy olyan tantárgyat ilyen behozzak, ami ilyen heti egy órában kifejezetten elvonatkozik.

És nyilvánvaló, hogy egyébként meg a kötelező tanítási órákon és lehetőségeken kívül én inkább azt ambicionálnám hogy hogy különböző lehetőségeket biztosítsunk a gyerekeknek arra, hogy akár önálló meghívottakkal, akár iskolai valamiféle moderálással ezeket a kompetenciákat kialakítsák gyakoroltassák vagy gyakorolják, vagy ismerjék meg?

Én is úgy gondolom, hogy külön tantergyként semmiképpen nem érdemes bevezetni.

Így is mi vagyunk az OECD országok közül.

Azt hiszem, hogy az az ország, amelyik a legmagasabb tantárgyszámmal dolgozik.

És ez az aktív állampolgárság egy olyan kulcskompetencia mint akár a szövegért is, vagy a matematikai kompetencia amelyik kulcskompetencia.

Tehát minden tantárgynak valamilyen módon kapcsolódnia kell hozzá.

Ez azt jelenti, de egyébként ilyen a vállalkozási ismeretek is, tehát az is egy nagyon most hagyerek szerintem a kulcskompetenciák közül a a magyarországi oktatásra való gondolkodásban.

Tehát azt jelenti, hogy hogy kulcskompetencia, tehát minden tartárgynak valahogyan foglalkoznia kell vele.

Ez azt jelenti, hogy minden egyes tantárgynak a kerettantervében ez valahogyan szerepel.

Az az igazság, hogy ezek nagyon szőrmentén [torokköszörülés] és nagyon-nagyon kevéssé ismertek egyébként, tehát szörmentén van meghatározva magában a kerettantervben is.

Soha nem tesszük tulajdonképpen követelményként, hiszen kimeneti követelmény nem kapcsolódik hozzá a az éves tervezés részévé.

Legalábbis azt látom a magyarországi gyakorlatban, hogy hogy kevés figyelem esik ezekre a kulcskompetenciáknak a fejlesztésére.

Én a történelmet ismerem, történelmet tanítok.

És az, ami az amiről beszélünk, hogy hogy az egyes óraszámok hogyan kapcsolódnak a nagy rendszerhez, az tulajdonképpen azért nem csak a gyerekek oldaláról érdemes megnézni, hanem tulajdonképpen ez az egész tantárgyfelosztásnak, az iskolák finanszírozásának, a tanári bérezéseknek is az alapja.

Egy rendkívül rugalmatlan rendszerről van szó.

Nagyon nehéz ebben egyébként olyan valós pedagógiai projekteket megvalósítani, ahol interdiszciplináris projektek működnek, tehát hogy egy tanuló csoporttal két-három tanár foglalkozik.

Nehéz megtalálni számunkra azt az időt, amikor ezt meg tudják tervezni és föl tudnak rá készülni.

De azt hiszem, hogy pont pont amit Péter is említett, nagyon fontos lenne olyan típusú foglalkozásokat tartani, ahol más tantárgyak esetleg tényleg kerettantervi tartalmi követelményeket kapcsolva hozzá, mint mondjuk videóvágásszerkesztés vagy érvelés és kommunikáció satöbbi, azok bekapcsolódnak ennek az állampolgári kompetenciának a fejlesztésébe. alapvetően egy vitakultúra, tehát az tehát annyira szélesen lehet ezen gondolkodni, hát lehet lehetne filmkört tartani, vagy szíjátszókört, vagy tehát azért az…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

  • Partizán Rendszerkritikus Tartalomelőállításért Alapítvány

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Demokráciára nevelésről - iskolaigazgatók víziói | Megállt az idő”

Miről szól ez az epizód: „Demokráciára nevelésről - iskolaigazgatók víziói | Megállt az idő”?

A Partizán Partizán "Megállt az idő" podcastjának második évadában Diószegi Szőcs Máté és Návai Péter az iskola és a politika kapcsolatát vizsgálja. Vendégeik Horváth Péter, a győri Révai Miklós Gimnázium igazgatója (1995 óta), aki a nemzeti pedagógus kar elnöke is, valamint… Az epizód a Partizán Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 05. 01..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Demokráciára nevelésről - iskolaigazgatók víziói | Megállt az idő”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Návai Péter, Horváth Péter.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Demokráciára nevelésről - iskolaigazgatók víziói | Megállt az idő”?

Fő témái: oktatás, politika, demokrácia, közélet, iskolaigazgató.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Demokráciára nevelésről - iskolaigazgatók víziói | Megállt az idő”?

Megjelenés: 2026. 05. 01.. Hossz: 1 óra 10 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/partizan-podcast/demokraciara-nevelesrol-iskolaigazgatok-vizioi-megallt-az-ido-3716bdf4

Több epizód a Partizán Podcast-ből