Partizán Podcast

Ki alkalmas arra, hogy vezessen egy országot? | Ez egy hivatal

· PT1H2M43S

Összefoglaló

Fábri István, Csömör polgármestere és filozófiai végzettségű szociológus vendége az Ez egy hivatal podcastnek. A műsorban Platon államelméletét, a jó állam fogalmát, a vezető alkalmasságát, a közjó szolgálatát, a központosítás hasznosságát, a magyar állam erejét, valamint Platon…

Röviden

Műsor
Partizán Podcast
Megjelenés
2026. 03. 16.
Hossz
1 óra 3 perc
Témák
közigazgatás, filozófia, önkormányzat, platon, társadalomfilozófia, közélet
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Mielőtt elindul a podcast, gyorsan hadd hívjam fel a figyelmed arra, hogy a Partizán döntően közösségi támogatásokból működik.

Ha fontosnak tartod a munkánkat, csatlakozz te is, ajáld fel nekünk személyi jövedelem adód 1%-át, és szállj be a finanszírozásunkba rendszeres támogatóként is.

Így lesz a Partizán közös veled, [zene] független miattad.

A részleteket megtalálod a partizan.hu/ [zene] támogatásoldalon. เฮ [zene] [zene] [zene] >> [zene] >> Szeretettel köszöntök mindenkit.

Ez az Ezegy hivatal podcast, amit átvettem elődeimtől, Udvarhelyi Tessától és Gészabó Dánieltől.

A mai adás ténőséget készítem, továbbíve az alapítók, kitalálók szellemiségét.

A podcast célja, hogy közösen megértsük a közigazgatás működését, a jó és a rossz oldalait, és megtaláljuk azt is, hogyan lehet megújítani és olyanná alakítani, ami az embereket szolgálja.

Platon 2000 évvel ezelőtt azt kérdezte, milyen a jó állam, és ki alkalmas arra, hogy vezesse.

A mai közigazgatás sokszor nagyon távolinak tűnik ettől a filozófiai világtól, mégis minden döntésünk mögött ott van a kérdés: mi a közjó?

És hogyan lehet ezt jól szolgálni?

Ebben az epizódban arról beszélgetünk, mit gondolt Platon az igazságos államról, a vezetők szerepéről, a társadalom felépítéséről, és hogy mi érvényes ma egy önkormányzat mindennapjaiban mindebből.

Vendégem Fábri István, Csömör polgármestere, filozófiai végzettséggel is rendelkező szociológus, aki nagyon sok empíus társadalomkutatást közvéleménykutatást koordinált, mielőtt polgármester lett volna.

Ezekből a kutatásokból nagyon sokat táplálkozik most is, mivel a filozófián belül legjobban a társadalomfilozófia és a történelemfilozófiai kérdések érdekelték mindig, ezért kezdett el komolyabban foglalkozni a szociológiával.

Megnézzük, hogyan fér meg egymás mellett Platón és egy polgármesteri hivatal.

Köszöntelek kedves István itt, hogy vendégem vagy. >> Szervusz.

Akkor az első kérdésem az lesz, hogy István, te filozófusként hogyan találkoztál először a platóni állam eszmélyével, és hogy mi fogott meg benne?

Hát >> köszönöm először is a meghívást.

Hát a felvetés elég történeti abban a tekintetben, hogy nyilván egyetemi tanulmányaim alatt találkoztam először igazán intenzíven Platón elméletével, mint ahogy a többi társalomfilozófus elméletével is.

Igazából már egyetemista koromban önkormányzati mozgalmakhoz kapcsolódva kicsit még a rendszerváltás előtt kezdtek ezek a témák foglalkoztatni.

És hát ott a rendszerváltás környékén tulajdonképpen amikor a helyi önkormányzati aktív időszakunkat kezdtük élni, akkor folyamatosan előjöttek olyan alapkérdések, hogy egyáltalán mire van a politika, mire van a politikus szerepe, miért kell foglalkoznunk közélettel.

És gyakorlatilag innen indult az a gondolkodás, amely a mai időkig elvitte az én tevékenységemet, és végigkísérte a munkámat.

Az az érdekel még engem, hogy milyen indíttatás kell ahhoz, hogy valaki például filozófus akarjon lenni.

Tehát miért azt akartad tanulni?

Miért nem valami teljesen mást?

Mondjuk a, hogyha most hivatkoztál a rendszerváltásra, az egy nagyon érdekes időszak volt.

Nem tudom, hogy akkor te akkor kezdted az egyetemet? >> 87-ben. >> Tehát, hogy olyasi volt a társadalmi közeg, ami előrevetítette azt, hogy lehet, hogy következnek társadalmi változások.

Tehát, hogy miért mondjuk miért nem közgazdálsz, vagy miért nem valami bármi más?

Tehát mi volt az oka ennek az?

Hát én nem emlékszem arra, hogy 86-87-ben, amikor egyetemre az ELTE bölcsész karára jelentkeztem, akkor nagyon benne volt, legalábbis a középiskolai vég középiskolát végző fiatalok gondolkodásában az, hogy itt lesz rendszerváltás.

Én igazából magyar történelemszakra készültem.

Ugye első alkalommal nem vettek fel.

Nagyon szűk volt még a felsőoktatási keretszám. második alkalommal sikerült bekerülnem az egyetemre, és akkor már filozófia olaszakra jelentkeztem egyébként, >> és nagyon sokan voltunk így, akik tulajdonképpen részben a történelemmel foglalkozva, de inkább irodalmi művek alkalmával kezdtünk el mélyebben foglalkozni a társadalmi kérdésekkel, vagy akár a világ nagy dolgaival, erkölülcsi kérdésekkel, amelyek a a filozófia felé terelték a az ember gondolkodását.

Szerintem a filozófiával foglalkozni az az ritkán jön csak úgy magától.

Tehát sok-sok probléma, kérdés, tanulmányok mentén kezd el az ember különböző szakterületek kapcsán foglalkozni a filozófiával. >> És mi az a szerinted az a két-három elem, ami miatt a filozófus király gondolata ennyire behívódott a politikai gondolkodásba?

Meg akkor azt is mondjuk el, hogy mi az, hogy filozófus király?

Hát ugye Platonnak a ismert államelmélete a leglényegesebb gondolata talán az egyik, hogy filozófusoknak kellene irányítani az ideális államot.

Mindenkinek megvan a maga szerepe őröknek, szolgáknak.

Gyakorlatilag egy ilyen szigorúan felépített hierocharia mentén épül fel a Platón Ideális Állam. hogy az állam című művébe fejtettek ki ezt legrészletesebben, amely mű egyébként nemcsak államelméleti társalomfilozófiai gondolatokat tartalmaz, hanem sok más Platónnak viszonylag ismert elmélete is itt találhat a barlanghasonlat vagy az idea elmélet.

Persze ezt nagyon sok más művében is részletesen kifejtette, tovább gondolta.

Na most aért azt tudni kell, hogy Platon az első olyan szerző volt a filozófia történetében, akitől egészében és ráadásul nagy számon megmaradtak filozófiai munkák.

Tehát í módon nyilván egy nagyon komoly hatása volt a későbbi filozófia történetére.

És ilyen kerek egész államelméleti gondolatok ugye korábban nem jelentek meg.

Későbbiekben Aristotelész, aki a tanítványa volt, vitte tovább ezt a gondolatot nyilván sok-sok kritikával.

És hát hogyha visszatérünk a az alapgondolatra, amit Platon megfogalmazott, az az, hogy hát a legokos, legyszerűsít a legokosabb emberek azok, akik átlátják a társadalom, a világ problémáit, és ezért nyilvánvalóan rájuk kell bízni a társadalom vezetését.

És ez egy olyan alapézis, egy olyan gondolat, amely végigkíséri Platon gondolkodását. később egy kicsit azért önkritikát is gyakorolt.

Nincsenek egyértelmű történeti tudásunk arról, hogy milyen módon próbálta ezt megvalósítani a konkrét politikai gyakorlatban, de vannak olyan feljegyzések, miszerint nem Görögországban, hanem hanem egy távolabbi vidéken ezt ezt az állami államra vonatkozó elméletét valamelyest a gyakorlatban is alkalmazta volna.

De hát a az élet és a és a politika tapasztalata azért az rávezette arra, hogy egy ilyen nagyon merev elgondolást bizony sok problémával küzd és nehéz megvalósítani. >> Ugye Platónnak ugye ez teljesen nyilvánvaló, hogy egy nem demokratikus szemlélettel nézte ezt, hanem ugye ő a tudást helyezte, mint mint a vezetésnek egy idealizált formáját a a legfőbb polcra.

És az állametés mint morális feladat, erről te mit gondolsz?

Ugye Platónnál is, Arisztotelesnél és későbbi szerzőknél is az etika, morál, az állam ez és az államfeladat, az államtevékenység szorosan összekapcsolódik.

Tehát amikor Platon azt mondja, hogy felállít egy egy hierarchiát, egy egy struktúrát, hogy milyen módon kellene felépülni az államnak, akkor valójában a közjó vezeti, melyik berendezkedés az, amely leginkább szolgálja az egész társadalom érdekét.

Nyilván az a berendezkedés ő szerinte, ahol a az egyes társalmi szereplőknek megvan a maguk szigorú feladata.

A filozófusoknak, mint a a világ lényegét, a legfontosabb kérdéseket és a társadalom lényegét, boldogulását leginkább látó arra ráismerő személyeknek a az állametése ugye a feladata.

Na most egy ilyen megközelítés nyilván feltételezi azt, hogy hogy morális, erkölcsi kérdésként is kezeli az állam működését.

Ugye Arisztoteles ezt később a a tanítványaként talán még határozottabban megfogalmazza, amikor azt mondja, hogy tulajdonképpen egy egy ember moralitásának, erkölcsi tevékenységének a legfontosabb ismérve az, hogy mit tesz a városállamért, a poliszért.

Tehát egy olyan erős etikai vonatkozása van a közösségi cseléknek, amely gyakorlatilag meghatározza egy ember megítélését.

Ilyenkor akaratlanul is az embernek a fejébe azok a gondolatok jönnek elő, hogy a mennyire morális az az állam, amiben most élünk, és hogy egyáltalán lehet-e ilyenen úgy gondolkodni, hogy én ezt így számonkérően vessem föl, hogy mennyire ezek a mostani állami intézkedések mennyire vannak a a morállal mondjuk egy oldalon egyáltalán, vagy csak lehet, hogy a másik oldalon és akkor átnézünk és integetünk a morálnak.

De ugye ez nem vagyok ebben biztos, hogy ez pontosan ez az egy fontos, hogy ki teheti föl ezt a kérdést, hogy a az a hogy az állam az morális alapon működik-e vagy sem.

Én mint választópolgár föltehetek szerinted ilyet? >> Nyilván sőt fel is kell tenni mindenkinek ilyen kérdéseket.

Az egy az egy más dolog, hogy azért ez egy bonyolultabb kérdés. etütésbe kerül a ha szabad így fogalmazom a közérdek az egyéni érdekkel.

Ez a legtiikusabb politikai probléma a hétköznapokban mindig is ez volt.

És hát ekkor az egyén, amikor megítéli az adott politikai cselekvést, az állam akár törvényeit, intézkedését satöbbi, nyilván a maga érdeke szerint próbálja, maga szempontjai szerint próbálja akár a szabad fogalmaz, akkor morális szempontból is megítélni az állam működését, vagy az aktuális kormányzatnak a tevékenységét.

Ez a ez az egyéni érintettség és a és az állami tevékenységnek a a kapcsolata és az állandó konfliktusa nagyon nehéz ebben ebb hátidéz igazságot tenni.

Ugye a platóni elmélet nem alapvetően nem demokratikus a mai értelmen.

Demokratikus állam filozófiát fogalmaz meg.

De nagyon érdekes, hogy Platón is meg Aristoteles egy olyan görögországban, görög világban fogalmazta meg, ahol azért az akkori viszonyok között mégis csak demokratikus elvek szerint zajlott a politikai élet, és annak a válságára adott válasz volt ez tulajdonképpen részben a az ő szempontjukból.

Tehát érzékelték azt ők is, hogy hogy vannak korlátai, határai a a demokráciának, nyilván annak a demokráciának meg pláne és és hát ez sokszor olyan elméletek irányába viszi a a gondolkodókat, amelyek más módon próbálják a közóta társadalom javát megtalálni.

Amikor Attinban voltam, nekem nagyon tetszett az, hogy a múzeumban lehetett látni azt, ki van állítva az a ugye az osakizmosz intézményén belül az a maga az a cserép, amire hogy hogyan vették rá, ugye amikor a Periklészt akarták üldözni, hogy az arról híres, hogy hogyan írták rá a többiek, hogy akkor Periklésnek mit kell csinálnia és hogyan kell elhagynia majd utána csak a Periklész nevét.

Szóval, hogy már akkor is létezett a manipuláció, illetve a befolyásolás.

Igazából nincs új nap alatt, csak ugye egészen másként működik ez kicsiben, illetve óriási nagyban akkor, amikor mondjuk egy manipulációs gépezettel áll az ember szemben.

Az egész más, mint az, hogy ki mit ír a cserépre, de a gyökere a dolognak teljes mértékben ugyanaz.

Akkor a Platón államával kapcsolatban ugye elmondta azt, hogy elmondtad azt is, hogy a egyértelmű volt már az, hogy ők maguk is rájöttek, tehát ő is és Arisztotelész is, hogy ennek mik a korlátai.

És a akkor, amikor valaki filozófus és szociológus és polgármester, akkor például egy önkormányzattal önkormányzat működésével kapcsolatban, h hogyan gondolkodik, tehát hogy a a hogyha Platón alapján terveznénk meg egy önkormányzat működését, akkor az milyen lenne? mi a legnagyobb hibája vagy legnagyobb korlátja a Platón politikai elképzelésének egy önkormányzati működésben? >> Hát Platón elmélete alapján egy önkormányzatot nyilván nem lehetne megszervezni.

Azért nem lehetne, mert az önkormányzat egy sajátos szerepet, funkciót tört be a hatalmi struktúrában.

Ugye nem az önkormányzatok irányítják az országot, hanem az hanem a kormány, tehát egy köztes szereplő bizonyos értelemben a a polgárok és a kormány az állam tevékenysége döntései között.

Az önkormányzatnak mindig van egy olyan szerepe, hogy valamelyest azokat a központi intézkedéseket, amelyek nem átgondoltak, vagy nem strukturúráltak, vagy nem az egyes településekre szabottak, valamilyen módon próbálja meg a helyi szabályokkal, hogyha a törvényi keretek ezt megengedik, az adott településre, az adott közösség érdeke tekintettel finomítani, akár radikálisan megváltoztatni, hogyha erre is van lehetőség, vagy a határait kitani, attól függ, miről beszélünk.

Tehát az önkormányzat ilyen értelemben egy egy ellenpólust is képvisel valamilyen szinten mindenképp a az állami túlkapásokkal szemben.

Ugye Toville a 18 19. századi ilyen francia társadalom filozófus fogalmazta ezt meg Amerikában járva, hogy hát az önkormányzatok valójában olyan fontos szereppel bírnak, hogy az állam túlkapásait vagy más megfogalmazá meg az ő megfogalmazásában a többség zsarnos zsarnokságának negatív hatásait ellensúlyozzák. és egyébként éppen a gászok szerepét emelte ki ebben a művében, tehát hogy az önkormányzatoknak van egy ilyen nagyon sajátos szerepe is ebben az állam állami működésben.

A közigazgatási részt tekintve az állami törvények, az állami rendelkezéseknek a helyóságai, tehát a a helyi érvényesítői.

Ugyanakkor mint döntéshozó szerv, hogy azért is választódik, most megyre határozattabban az önkormányzat, a képviselőtestület a polgármesteri edzői hivataltól, ugye törvényileg is, sőt már bankszámla szám tekintetésében minden minden költség.

Tehát a képviselőtestületnek viszont van egy ilyen szerepe is, hogy a hogy az állami törvényeket próbálja meg helyi szinten hát alkalmazhatóvá tenni és elfogadhatóvá tenni a polgárok számára.

Honnan tudja egy képviselőtestület is, egy polgármester, hogy például, hogy adott viszonyok között mi a közjó?

Ésor itt most a Csömörhíres ügyére gondolnék, ami a az iskolátokkal volt kapcsolatban.

Honnan tudod, hogy az a jó út, amin a képviselőtestület jár?

Hát nyilván egy képviselőtestület sok szempont alapján hozza meg a döntéseit, például akkor, amikor a bírósághoz fordul egy olyan döntés kapcsán, ami ha konkrét példánál maradunk, az iskolák államosítását jelentette két lépcsőben, 2013-ban vagy 2017-ben.

Képviselőtestületben ülő választott képviselőknek van egy…

Említett entitások

Témák

Személyek

  • Fábri István

Szervezetek, cégek

  • Partizán Rendszerkritikus Tartalomelőállításért Alapítvány

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Ki alkalmas arra, hogy vezessen egy országot? | Ez egy hivatal”

Miről szól ez az epizód: „Ki alkalmas arra, hogy vezessen egy országot? | Ez egy hivatal”?

Fábri István, Csömör polgármestere és filozófiai végzettségű szociológus vendége az Ez egy hivatal podcastnek. A műsorban Platon államelméletét, a jó állam fogalmát, a vezető alkalmasságát, a közjó szolgálatát, a központosítás hasznosságát, a magyar állam erejét, valamint Platon… Az epizód a Partizán Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 03. 16..

Milyen témákat érint ez az epizód: „Ki alkalmas arra, hogy vezessen egy országot? | Ez egy hivatal”?

Fő témái: közigazgatás, filozófia, önkormányzat, platon, társadalomfilozófia, közélet.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Ki alkalmas arra, hogy vezessen egy országot? | Ez egy hivatal”?

Megjelenés: 2026. 03. 16.. Hossz: 1 óra 3 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/partizan-podcast/ki-alkalmas-arra-hogy-vezessen-egy-orszagot-ez-egy-hivatal-d9ab300d

Több epizód a Partizán Podcast-ből