Partizán Podcast

Mit kezdünk az AI-forradalom óriási áramigényével?

· PT40M13S

Összefoglaló

Az 1jövő klímatúlélő podcast soron következő adása a mesterséges intelligencia (MI), a kriptobányászat és az adatközpontok robbanásszerű terjedésének energiaigényével foglalkozik. Seregi Tamás, az Enerhash elnöke és Borbély Ede beszélgetnek az energiaigényt kielégítő zöld…

Röviden

Műsor
Partizán Podcast
Megjelenés
2026. 01. 30.
Hossz
40 perc
Témák
mesterséges intelligencia, adatközpontok, energiaigény, zöld energia, kriptobányászat
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Rég nem látott tételbíró választás elé nézünk itthon.

A következő fél évben folyamatosan erősödő kampányzajban igyekszünk tájékozódni.

Mi [zene] globálisan is változó algoritmusok, felbomló konszenzusok és új életre kelő régi ideológiák között lavírozunk.

A túláradó hírfolyamban nehéz önállóan eligazodni.

Abban sem lehetünk biztosak, hogy mi valóságos és mi az, ami mesterséges.

Pláne abban, hogy mi az, ami igaz.

A Partizánban kiemelten fontos, hogy olyan anyagokat készítsünk nektek nap mint nap, melyek érthetővé, átélhetővé és megismerhetővé teszik mindazt, [zene] ami velünk és körülöttünk történik.

A közösség lehetőség arra, hogy hatalmi és piaci érdektől függetlenül tájékozódhassunk, és a közösség felelősség is, mert csak együtt vagyunk képesek megteremteni a közös megértés élményét, [zene] hogy ne csak elszenvedői, hanem alakítói legyünk a saját sorsunknak.

Így lesz a [zene] Partizán közös veled, független miattad.

Csatlakozz te is, támogasd a Partizánt.

Részletekért keresd a partizan.hu/ támogatásoldalt. >> Ha a világ teljes problémát megoldanánk, mondjuk 200 milliárd köbmétert, ez azt jelenti, hogy 120 millió embernek a karbonlábnyomát tudnánk [zene] ezzel semlegesíteni, ami jelentős.

És hát őszintén sehol nem vagyunk a a probléma [zene] megoldásánál, tehát rengeteget kell még még dolgozni. [zene] >> [zene] [zene] >> Sziasztok!

Ez az egy jövő klímatúlélő podcastnak a következő adása itt a Partizánon, és itt van velem a stúdióban Seregi Tamás.

Szervusz Tamás! >> Szia Áda! >> Köszönjük szépen, hogy elfogadtad a meghívást.

Amikor gondolkodtam azon, hogy milyen értelmes témát lehetne csinálni a AI kripto technológiák energiafelhasználásáról és annak a zöld vagy nem zöld multtáról, akkor nem nagyon találtam olyan jól megfogható kérdést, ami nem a szokásos.

Jaj, a nagy techcégek megint fosszilis technológal fektetnek, vagy jaj, ők vesznek atóerőművet.

Nem volt nagyon egyszerű számomra az, hogy azt, hogy megfogjam, hogy hogyan lehetne erről jól beszélni.

És akkor jutottál eszembe, az NRH-nek a az elnöke vagy.

Mindjárt fogunk beszélni erről a erről a cégről.

Úgy intenik, hogy hogy foglald össze röviden, hogy mi ennek a cégnek az üzevékenysége, és hogy hogyan kötődik a mostani AI forradalomba és korábban a kripto forradalomba. >> Oké.

Hát köszönöm szépen a meghívást és a lehetőséget.

Igen, nem csoda, hogy hogy nehezen nehezen találtál ilyen irányú lehetőséget, mert mi is azt látjuk, hogy igazából kevesen foglalkoznak ezzel a a világon.

És hát ahogy említetted, ugye az NRS a az egyik ilyen cég.

Hát, hogy mivel is foglalkozunk?

Ugye, hogyha le akarom egyszerűsíteni, akkor azt mondom, hogy mi energetikai megoldásokat kínálunk egy zöldülő, digitalizáló világnak.

És mi ezeket az energetikai megoldásokat megtervezzük, tehát a mérnöki tervezést elvégezzük, utána kivitelezzük, megépítjük a projekteket és üzemeltetjük is.

Tehát ez alapvetően a a tevékenységünk, hogy mi hogy mit is jelent ez valójában, mert ebből még azért kicsit megfoghatatlan.

Ez jellemzően ugye van rengeteg ilyen kihasználatlan vagy elpazarolt vagy megfeneklett energia a világban.

Mi ezeket a forrásokat megkeressük, jellemzően villamosenergiává alakítjuk, a villamosenergiát pedig fölhasználjuk valamilyen adatközpontból, ami adatközpontban, amiből számítókapacitást nyerünk, és ezt vagy eladjuk, vagy pedig magunk hasznosítjuk.

Tehát ha mondjuk egy konkrét példával akarom szem szemléletessé tenni, akkor muk képzeljünk el egy vízierőművet.

Mondjuk Észak-svdországban ugye van sok folyó, itt mondjuk van 6000 MW-nyi vízkapacitás, viszont alig élnek ott emberek és elég kevés az ipar.

Tehát a a folyók ugye folynak folyamatosan, illetve van ennek nyilván szezonalitása, de lényeg az, hogy sokkal többet tudnának termelni ezek az erőművek, mint amit a helyi fogyasztók fölbírnak venni.

Most ilyenkor a vízi erőmű örül, hogyha mi azt mondjuk, hogy figyeljetek, mi ide tennénk még egy adatközpontot is szívesen, a fölös energiát, amit ti úgy is termeltek, mert a folyó az úgy is folyik, azt azt mi elfogyasztjuk.

Nekünk jó, mert mi nagyon olcsón tudunk energiát kapni.

Ö nekik szintén jó, mert ugye többlett energiát adnak el, illetve ami még segíti ezt a a dolgot, hogy adott esetben minket le is kapcsolhatnak a a hálózatra, ha véletlen mégis csak túl sokat fogyasztanának a környéken.

Tehát nagyjából ez a ez a fő tevékenységünk.

Vannak más típusú megfaneklet energiák, tehát például elpazarolt fáklyagáz a világon. rengeteg gázt elégetünk teljesen fölöslegesen, ami szintén felh felhasználható lenne, illetve hát az energetika egyens rendszerek kiegyensúlyozásában veszünk részt, ahogy már mondtam, tehát szabályozható kapacitásokat építünk, ami ugye egy zöldülő világban nagyon fontos, mert ezek a a zöld zöld rendszerek jellemzően nagyon rángatják a az elektromos rendszert, tehát a mondjuk a napenergia egyszerre kapcsolan, a szélenergia is jellemzően egyszerre kapcsolat, tehát hirt nagyon sokat tudunk termelni, de a fogyasztás nem feltétlenül ennek megfelelően változ változik.

Tehát egyrészt a a a termelői oldalon a zöldülés jelent egy megváltozott mintázatot a termelésben, illetve a fogyasztói oldalon is megváltozott a fogyasztási mintázat, hiszen ugye egyszerre hazaérnek az emberek, bedugják az elektromos autójukat, elkezdik őket tölteni, akkumulátorokat is elkezdtünk használni, tehát mind a mind a termelés, mind a fogyasztási oldalon megváltozott a a dinamika, és ezért új hálózati megoldásokra van szükség, hogy ezt a rendszert egyensúlyba tudjuk tartani, mert hiszen a villamosenergiarendszer az úgy működik, hogy mindig pont annyi kell, hogy legyen a termelés, mint a fogyasztás.

Ez egy elég ez egy elég összetett rendszer szükséges ahhoz, hogy ez ez létrejöjjön.

Most hogy látod most a zöld adatközpont kapacitást globálisan, meg azoknak a fejlődését és és az igényeket hol fognak fellépni, illetve hát gondolom nyilván ezeket olyan helyekre teszed, ahogy mondtad is, ahol viszonylag kevés ember van, de sok természeti erőforrás, amiből tudsz termelni.

Ehhez gondolom valamilyen optikai hálózatfejlesztés is szükséges.

Tehát a energetikai infrastúra, mert egy technológiai digitális infrastruktúra is kell, hogy ezek az adatközpontok jól tudjanak működni.

Ezek mennyiben befolyásolják egy-egy projektnek így a a helyszínkiválasztását, vagy magát a magát az igényt? >> Igen.

Tehát a tehát, hogy zöld adatközpontokra mennyi az igény.

Hát általában tehát induljunk el mondani, hogy adatközpontokra ugye mennyi igény van.

Tehát jelenleg a világon nagyságrend 12000 adatközpont üzemel.

Ez körülbelül 60-80 GW kapacitást jelent.

Most a következő öt évben, vagy még két vagy négy, négy-5 évvel 2030-ig azt várjuk, hogy körülbelül 200-25 200-250 GW-nyi kapacitásra fog ez fölmenni.

Ez rengeteg, tehát körülbelül mit tudom 10-15 magyarországnyi leépített kapacitást hozzá kell adni a a rendszerekhez.

Ugye kérdezted, hogy hol hol fog ez növekedni?

Növekedés motorja egyébként az USA, tehát ennek a 40-50%-a ott fog megvalósulni.

Ázsiában még jelentős, tehát mondjuk Kínában szerintem ott ott 30-40%-a lesz ennek.

Tehát ez szerintem 10-15% jön Európába, illetve hát remélem, hogy változik majd itt a a hozzáállás, mert ugye nagyon sok nemzet ezt stratégiainak látja, hogy az adatközpontbomba minél inkább benne legyen, nem is az adatközpontban, hanem a a az AI capabilityje, tehát a az AI képessége minél nagyobb legyen.

Tehát elképesztő fejlődést látunk. 80-180 GW-ot hozzá fogunk adni a rendszerhez.

Ez egyébként rengeteg pénzbe fog kerülni, tehát ilyen 4 és8 trillió dollár körül várjuk ebbe a befektetést.

És ugye ez ez meg fog történni a következő négy évben.

Tehát tehát elképesztő pénzek, tehát évi 1-2 trillió belemehet a rendszerbe.

Összehasonlításképpen mondjuk a az az egész olajipar kapexe az ilyen 3 és 500 milliárd dollár között változik, függően attól, hogy milyen év van.

Nyilván ebből a 4-8 trillióból, amit befektetnek, ez nem mind az energetikáv megy, tehát sok nagy csippekbe, sok területek vételezésére, optikai kábelek satöbbi, de minimálisan másfél trillió várhatóan jut a a mi szektorunkban.

Úgyhogy ebből a ebből az apróska tortával szeretnénk mi egy jó laktató szeletet kiharapni magunkról.

Igen, egyelőre egyelőre jól megy, de hogyha mondjuk azt nézzük, hogy a Stargaten-enek egy részét, ezt az amerikai nagy AI központnak egy részét gázenővekkel akarják ellátni, vagy hogy a különböző nagy amerikai cégek akár modularis kisatomreaktorokat vagy atoméveket akarnak erre építeni, akkor mégis hogy látod a zöld áramellátásnak a lehetőségét?

Konkrétan ezekben a megoldásokban nem fogják, csak simán egy sokkal kiszámíthatóbb a atomreaktorokkal jobb előbb lefedni őket, vagy adott esetben egy jobban élhető, vagy olcsóbb gázos eleművekkel lefedni őket. >> Ühüm.

Hát szerintem az atommal már szinte optimista voltál.

Én kicsit szkeptikus vagyok a kérdés, hogy említetted a Stargate projektet?

Hát nyilván erről sokat beszélnek.

Jelenleg az egyik legnagyobb, tehát ugye ez ez egy giga projekt, tehát 4,5 GW-ot próbál letenni ugye a a Cruzo nevű amerikai cég.

Itt be fognak fektetni várhatóan körülbelül 100 milliárd dollárt.

Bár az összeg még kicsit szerintem képlékeny.

Az Open és az Oracle sorako fel mint vevő.

Tehát nyilván minden Amerika, tehát úgy tűnik van vevő, valószínűleg meg fog valósulni a projekt.

Ugye fontos tudni egy ilyen projektnél, hogy például a Stargate, tehát mondjuk G turbinákkal akarják megvalósítani.

Egy ilyen turbinának az átfutása ideje elég hosszú.

Tehát 2027-re várják eleve a projektát, energetikában vagyunk, tehát ezek azért csúszni szoktak.

Tehát így itt azért semmi sem rögtön történik, de nagyon nagy beruházások kellenek.

Tehát itt megint ilyen hosszútávú megtérülések, kockázat satöbbi, ezek ezek mind fontosak lennek lesznek.

Ebből a perspektívából érthetővé válik, hogy a említetted, hogy hát milyen sajnálatos ez gázerőműre telepítik.

Ugye a gázerőmű egy ismert technológia, vannak rá jó turbináink, GE jó hatásfokkal fogja ezt csinálni.

Tehát próbáljuk az ismeretleneket kiszűrni belőle, mert nagyon sok pénzt teszünk bele, és fogjuk tudni, hogy egyébként megfeneklett gázlencsékhez van hozzáférése a a Cruzónak.

Ők abból szeretnék ezt kitermelni, vagy legalábbis egy jelentős részét, mert meglátjuk, hogy az amerikai griden jelenleg is nagyon nyomott gázzárak vannak, mert rengeteg gáz van, meg fúrnak sok olajat, amellett is keletkezik.

Szóval azért itt is azt látjuk, hogy mondjuk nem nem teljesen fekete kapacitásokat használok el.

Egyébként a a gáz egy viszonylag jó energiaforrás, tehát nem nem a legcsúnyább, de de én még ennél is szkeptikusan vagyok.

Tehát én úgy gondolom, hogy egyébként ha ma azt mondanád, hogy figyelj, itt van 2 MW k GW-nyi kapacitásom, tehát sajnos szénre van kötve, elvinnéd-e?

Szerintem szinte bárki, ha van ilyen lehetősége, ezek a processzorok, ezek holnap fölizzanának.

Tehát annyira annyira nagy az éhség az éje iránt, és úgy gondolják, hogy annyira nagyot nyer, akinek először meglesz egy ilyen hyper skillale, egy ilyen hiper skálázott kapacitása ebben, hogy ezért elég sok mindenfelett hajlamos csak szemet fúni az emberek. >> Aki előbb odaér, az nyár. >> Igen, most ezt mondod?

És ezért szóval én szkeptikus vagyok, hogy itt szerintem rész része lesz nyilván a körzetőd megfontás része lesznek a döntésnek, de nem ezek fogják meghatározni, >> nem sokkal inkább a nagy projekteknek a megvalósítási, átfutási ideje. >> A az első kérdésed az AI projektekkel az >> mikor tudom bedugni?

A második kérdésed az az, hogy mennyibe kerül, és legfelbb a harmadik kérdésed az, hogy h egyébként mennyire zöld, vagy milyen energiával látjuk el. >> Meg azért tudod, tehát hogyha reálisan akarjuk nézni ezt a a zöld kérdést, tehát a világon ugye körülbelül a a villamos energiamixünknek mondjuk a 7%-a naperőműből jön, 8% a szélből.

Tehát amit Isten igazából zöldnek még a hidrót így ide sorolhatjuk mondjuk 4-5%-al.

Tehát az ennyi a az elektromos energiából.

Tehát és a egyébként meg a teljes energiamixet, hogyha nézzük a világon, tehát 80%-ban fosszilisan működik a világ.

Tehát nem lehet elvárni, amikor le akarsz tenni egy, mit tudom én 100-150 GW-nyi, tehát mit tudom én, 15 magyarországnyi kapacitást, hogy ja, de az viszont zöld.

Tehát nem, a zöld energia az még mindig a ritkaság számba megy a világon.

Az Global Energy mixből, tehát a a primary energyből, tehát a primá energiaigényünkből 7-8% mondjuk ez a a szél meg a nap a teljesből.

Tehát tehát az már csoda, hogyha ha itt el tudjuk téríteni, és egyébként el fogjuk téríteni az arányt, tehát arányaiban ennek nagyobb százaléka fog jönni zöld energiából, mint ami ma mondjuk a a az energiamixből következne, mint az kriptoszerver ellátás. >> Igen, igen, igen.

Tehát zöldül vele a világ, de azt azt ne gondoljuk, hogy hogy ez ez teljesen zöld forrásól megvalósítható lesz.

Tehát a a az egyik az egyik szűk keresztmetszete ezeknek a projekteknek a megvalósításnak az az, hogy lesz-e elég energia USÁban.

Ez most egy elég nagy probléma egyébként.

Ugye ez abból is következik, mert ugye úgy néznek ki ezek a projektek, hogy egy adatközpontot megépíteni az mondjuk egy-két év, de egy erőművet megépíteni az mondjuk mit tudom én kettő-égy év. attól függ mondjuk hatomot azt azt azt lehet tovább is.

És a hálózatot átépíteni, a hálózatot jobban megcsinálsz, meg mondjuk 5-10 év.

Tehát, hogy és itt látható, hogy a a chip oldalon, az adottpont oldalon sokkal elő előrébb fogunk tudni tartani, mint az energetikában.

Tehát az energetika lesz végül a szűk keresztmetszetünk.

És én ezért vagyok szkeptikus, hogy végül bármire hajlandóak leszünk rákötni azokat a procikat. világos.

Az előbb említetted a a lekapcsolhatóságot, ugye adott ilyen ilyen szervernek a a működtetésében milyen elvek alapján optimalizáljá optimalizáltuk a hálózat és a és a szerver között?

Tehát ez ez hogy jön be, hogyan változtatja a működést, mennyire tudja mondjuk…

Említett entitások

Témák

Személyek

  • Seregi Tamás
  • Borbély Ede

Szervezetek, cégek

  • Enerhash

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Mit kezdünk az AI-forradalom óriási áramigényével?”

Miről szól ez az epizód: „Mit kezdünk az AI-forradalom óriási áramigényével?”?

Az 1jövő klímatúlélő podcast soron következő adása a mesterséges intelligencia (MI), a kriptobányászat és az adatközpontok robbanásszerű terjedésének energiaigényével foglalkozik. Seregi Tamás, az Enerhash elnöke és Borbély Ede beszélgetnek az energiaigényt kielégítő zöld… Az epizód a Partizán Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 01. 30..

Milyen témákat érint ez az epizód: „Mit kezdünk az AI-forradalom óriási áramigényével?”?

Fő témái: mesterséges intelligencia, adatközpontok, energiaigény, zöld energia, kriptobányászat.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Mit kezdünk az AI-forradalom óriási áramigényével?”?

Megjelenés: 2026. 01. 30.. Hossz: 40 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/partizan-podcast/mit-kezdunk-az-ai-forradalom-oriasi-aramigenyevel-ee6bbf33

Több epizód a Partizán Podcast-ből