Partizán Podcast

Olcsó, tiszta, biztonságos – létezik ilyen energiarendszer?

· PT48M20S

Összefoglaló

A Partizán Klíma podcastjának ezen adásában Dr. Keresztes Attila vendége Borbély Ede műsorvezetőnek. A beszélgetés a magyar energiarendszer jövőjét járja körül holisztikus szemlélettel, 12 pontba sűrített energia-kiáltvány mentén. Szóba kerül a műanyaghulladékból hidrogén…

Röviden

Műsor
Partizán Podcast
Megjelenés
2026. 02. 03.
Hossz
48 perc
Szereplők, említett nevek
Orbán Viktor, Magyar Péter
Témák
energiarendszer, klímaváltozás, hidrogén, akkumulátoripar, fenntarthatóság, politika
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Rég nem látott tételbíró választás elé nézünk itthon.

A következő fél évben folyamatosan erősödő kampányzajban igyekszünk tájékozódni, míg [zene] globálisan is változó algoritmusok, felbomló konszenzusok és új életre kelő régi ideológiák között lavírozunk.

A túláradó hírfolyamban nehéz önállóan eligazodni.

Abban sem lehetünk biztosak, hogy mi valóságos és mi az, ami mesterséges. [zene] Pláne abban, hogy mi az, ami igaz.

A Partizánban kiemelten fontos, hogy olyan anyagokat készítsünk nektek nap mint nap, melyek érthetővé, átélhetővé és megismerhetővé teszik mindazt, [zene] ami velünk és körülöttünk történik.

A közösség lehetőség arra, hogy hatalmi és piaci érdektől függetlenül tájékozódhassunk, és a közösség felelősség is, mert csak együtt vagyunk képesek megteremteni a közös megértés élményét, hogy ne csak elszenvedői, hanem alakítói legyünk a saját sorsunknak.

Így lesz a [zene] Partizán közös veled, független miattad.

Csatlakozz te is, támogasd a Partizánt.

Részletekért keresd a partizan.hu/ támogatásoldalt. >> Hogyha minden magyar állampolgár részvényes lenne egy energiacégben, akkor sokkal tudatosabban használnánk föl az energiát.

Az energia nem egy olyan láthatatlan dolog lenne, ami jön a dugóból, vagy a benzinkúton [zene] folyik az autóba, hanem egy kicsit megértenénk, hogy ez egy értékes dolog, ezt értékként kell kezelni.

Tehát nem csak költsége van egy összeg, egy számla, [zene] amit kifizetünk, hanem ez egy nagyon nagy érték. [zene] [zene] Sziasztok, Borbi Ede vagyok.

Ez itt az egy jövő a Partizán Klíma podcastja, és itt van a stúdióban Dr.

Szervusz Attila! >> Szervusz Edge.

Én köszönöm, hogy elfogadtad a meghívást, és az egy jövőbenig arról beszélünk, hogy hogyan lehet mindannyiunknak egy jövője.

És ez a mai alkalommal ez egy kicsit más lesz, mint az eddigiek.

Mert nem egy témáról fogunk mély fúrásban viszonylag részesen beszélni, hanem a korai beszélgetéseink alapján inkább egy olyan irányt fogunk ma körülírni, körüljárni vagy bejárni, ami összességében arról beszél, hogy hogyan lehetne az energiarendszerünkről gondolkodni. és egy ilyen jelenergiaellátási rendszer turbulens változásai közepette.

Most itt látva a a szénhidrogénellátásunk az oroszországi amerikai érdekeket, egyeztetéseket, a mostani struktúrákat, a fosszilis tűzelemanyagok, hát én nem mondanám azt, hogy korszakának a végét, de mindenféleképpen a fosszilis korszak egy utolsó fejezetének a kezdetét fogalmazzunk így ezt, hiszem szerintem talán lehet mondani.

Szóval minden nagyon globális és turbolens változások közepette azt gondoltuk, hogy érdemes lehet egy olyan adást csinálni, amikor egy kicsit holisztikusabban nézünk rá a körülöttünk lévő rendszerre, és hogy hogyan használunk energiát, és hogyan kéne energiát használnunk.

És beszélgettünk majd arról, hogy hogyan lehet akár az energiafogyasztás és termes demokratizálni, az emberekhez közelebb vinni, az új technológiáknak, mint a hidrogén, milyen szerepe lehet ebben, mennyiben hype, mennyiben releváns most, mennyiben lesz releváns később.

És hát összességében arról fogunk beszélgetni, hogy ténylegesen hogyan tudjuk mindenkinek ezt a egy közöss jövőt elhozni.

Ha tiet az Asttrasánnak vagy a az elnöke egy napenergia cég, tehát az iparákban dolgozol eléggé régóta.

Mondj pár szót magadról te is, illetve a témát nyugodtan te is határold körbe, amennyire körülhatárolható egy ilyen egy ilyen téma. >> Nagyon ügyes voltál. egy gondolatomat félig el is csented, mert én arra gondoltam, hogy azzal kezdenék, hogy a fosszilis energiakorszaknak vége van.

Te azt mondtad, hogy még nincs vége, akkor most egy olyan emberrel beszélgetsz, aki a jövőből jön, és már látja azt, hogy valójában megtörtént a fosszilis energiakorszak vége, és kicsit abban élek, hogy milyen lesz ez a jövő, amit ha jól alakítunk, akkor egy nagyon élhető jövő lesz.

Viszont ha nem fókuszálunk és nem úgy kezeljük most a dolgokat, akkor bizony lehet, hogy egy folyamatos lemaradásban leszünk. röviden rólam, én ugye évtizedek óta foglalkozom az energiával, számtalan projektet csináltam egészen a skandináv országoktól Görögországig mindenféle megújuló projektet, és ez alatt sok tapasztalatot szedtem össze.

És évek óta mondom a környezetemnek, hogy szükségünk van egy új energiastratégiára, mert nagyon változik a világ, mert beszűkülnek a források, mert látjuk azt, hogy a környezeti hatások mindezt indokolják.

És ezért én elkészítettem egy Energiakiáltvány nevű dokumentumot, ami a legalapvetőbb gondolataimat fogalmazza meg.

És hát én ezt szeretném minél szélesebb körben ismertté tenni, megbeszélni, konstruktív vitákat folytatni, és ennek a végeredménye az lehetne, hogy készítünk egy új energiastratégiát, amit aztán remélem reményeim szerint valóra is váltunk, hiszen egy stratégia annyit ér, amennyit megvalósítunk belőle. >> Miért írtál ilyet?

Tehát, hogy azért szerintem nagyon sok olyan praktiszáló ember van, vagy hát olyan szakmában dolgozó ember van, aki aki aki egy-egy részprémára tud egy koherens választ adni, vagy van elképzelő, hogy hogy mit lehetne csinálni, de szerintem kevesen vannak olyanok, akik azt mondják, hogy hát akkor én egy kiáltványt, mi van ebben benne, és és hogy született ez meg és és miért született ez meg?

A személyes háttere az az, hogy az utóbbi 1520 évben én nagyon sokat utaztam, és tényleg azon nagyon kevesek között vagyok, akik az idejüknek egy nagy részét arra szánták, hogy megismerjék a különböző országok energetikai rendszereit, illetve a különböző új technológiákat.

Tudod, van egy olyan mondásom, hogy amikor valaki Magyarország energiaprémáját két olajcsővezeték és hat gázcsővezetéken keresztül látja, akkor annak csőlátása van.

És ez valóban igaz, tehát Magyarországnak, a régiónak és Európának nagyon hasonló kérdésekkel kell szembenézni, és ezekre a műszaki megoldások java részt rendelkezésre állnak, vagy legalábbis ki lehet jelölni az utat.

Ezzel így összességében valóban kevesen fog foglalkoznak.

Én az időmnek ennek jelentős részét szántam, és ezért gondoltam, hogy az energiakiáltványban 12 nagyon közérthető pontban összefoglalom a legalapvetőbb elképzeléseimet.

És ennek az egésznek a célja az az, hogy legyen olcsó, fenntartható, biztonságos energiánk.

A második rétege az energiakiáltványnak pedig az, hogy tudatosan állítsuk elő, vagy szerezzük be az energiát, és tudatosan használjuk fel.

Tehát ezen a két rétegen érdemes hosszan elgondolkozni, mert ha ezeket elfogadjuk kiindulási pontként, márpedig ki az, aki ezt nem fogadná el, akkor akkor föl tudunk építeni egy újfajta energiastratégiát, amivel elérhetjük ezeket a célokat. >> Mi van benne?

Azt mondta, a 12 pont, ez gyakorlatilag egy energiamanifesztó Magyarországnak, a magyar embereknek.

Gyakorlatilag nagyon egyszerű jelmondatok vannak benne.

Én senkitől nem várom el, hogy 12 pontot megtanulja.

Ez azért 12 pont, mert 1848. március 15-én egyszer már bejött a 12 pont. [nevetés] >> Ezt a bűvös számot követted, amikor amikor megalkottad.

Igen, de alapvetően az a lényeg, hogy a főbb területeket emeli ki, és azokra koncentrál, hogy hogy minek milyen értéke van, mi kell, hogy a fókuszba kerüljön, és ilyen nagyon alapvetéseket fogalmaz meg, és lehetőségeket.

Tehát nagyon sok ajtó most előttünk nyitva áll, >> amin ha belépünk, akkor eljöhet egy igazi jólétkor Magyarországon.

Ha pedig mások mennek be, akkor be fogják csukni az orrunk előtt, és hát csak futunk majd a tömeg után.

Én azt gondolom, hogy most olyanok vagyunk, mint Finnország a 90-es években, egy kis 5 milliós ország, és egyszer csak lett nekik egy nokiájuk.

Mi ugyanezt meg tudjuk csinálni, hiszen az egész energetika olyan mértékben alakul át, olyan új területek vannak benne, hogyha ha például a az energiakiáltánynak van egy olyan pontja, hogy kutassuk az energiát.

Ha kutatjuk és megfelelő technológiákra ráhajtunk, a legkézen fekvőbb egyébként a hidrogén.

Ha ráhaytunk, akkor ebből tudunk olyan iparágat csinálni, amivel akár az egész világpiacot el tudjuk látni.

Most gondold el, hogy miénk a Nokia, vagy miénk az Apple, milyen jólétet hoz ez az országnak, illetve, hogy mennyire átalakítja egyébként közvetlenül az energetikai rendszerünket is.

Hát vagy hogyha mondjuk azt a D vagy azt nem is D Holland céget nézzük, amelyik chipgyártógépeket gyárt, és hogy ott mekkora mekkora szűk keresztmetszet tudott kialakulni most az elmúlt pár évben a a piacon, hogyha meg tudjuk találni azt a megfelelő n, ami ami amivel egy világpiacet el tudunk látni, akkor akkor abban elképesztő verseny képessé tudunk szertni. >> Ez ez abszolút így van.

Ha most kiemelnéd a hidrogént például, ha nem gond, hogy odaugor, >> nem beszéljünk erről szerintem.

Igen, >> beszéljünk a hidrogénről.

Most nézzük meg a ugye amikor a hidrogénről van szó, akkor általában azt hangzik el ellenérvként, hogy drága meg nehéz tárolni.

De ezt mindig fontos megnézni, hogy kik azok a szakértők, akik ezt mondják.

Ha megnézed, a az energetikai szakértők zöme az az olajiparban dolgozott, és onnan jön, vagy pedig még most is ott dolgozik, és abban érdekelt.

Tehát a hidrogén az olyan az olajiparnak, mint fokhagyma a vámpírnak.

Tehát ha valamitől félnek, akkor attól.

És tudod miért? >> Nem, a zöld hidrogéntől ugy hidrogént felhasználok nagy mennyiségből.

Igazából nem csak a zöldtől, mert tudod, lehet bányászni is most már a hidrogént, csak erről keveset beszélünk, pedig rengeteg van a földben.

De ettől nagyon félnek ettől a a történettől. ugyanis az igazság az, hogy a hidrogént rendkívül olcsón lehet előállítani.

Sőt, ha a megfelelő technológiát választjuk, akkor teljesen ingyen, mert a hidrogén lesz a melléktermék.

Na most ezzel nem tud versenyezni semmi, hogyha van egy ingyenes új energiahordozó.

Tehát nyilvánvalóan azt fogják mondani, hogy ez drága, ezt nem éri meg, nem szabad csinálni.

De nézzük meg a a tényeket a hidrogénnel kapcsolatban.

Ugye jelenleg Magyarországon a hidrogént azt ha csak az ipari felhasználását nézzük, műtrágya, petrolkémia, sőt még a margarin, amit kenünk a kenyerünkre, >> ez összességében én úgy emlékszem, hogy 1600 tonna hidrogént jelent, amit, hogy előállítsunk, ahhoz nagyjából 0,6 0,8 milliárd köbm földgázt kell fölhasználnunk.

Most az rengeteg, ha belegondolsz talán 9 milliárd köbméter is fogyasztásunk most.

Na most hát azért ennek 8%-a az arra megy el most is, hogy hidrogént állítsunk elő.

Na most nézd meg, milyen egyszerű a válasz arra, hogy azt mondják, hogy hú, a hidrogén logisztikája milyen szörnyű nehéz.

Ugyanért lenne nehéz, hogyha ott állítjuk elő, ahol egyébként a gyárakban majd föl fogják használni?

Tehát már a már az első legnagyobb érvet kapásból ki is tudtuk pipálni.

És akkor jön a következő kérdés, hogy hogyan lehet olcsón hidrogént előállítani.

Ugye az egyik módszer, ezt ismerjük mindjárt, hogy a vízbontásos dolog.

Itt ma a villamos energiarendszerben rendszeresen van 10 euró alatti megwattos villanyár, de sokszor nullás, sőt mínuszos is.

Tehát ha akkor termelünk hidrogént, amikor nagyon olcs a villamos energia, akkor ez a része a költségeknek szinte nincsen.

Tehát nem árkérdésről beszélünk, hanem szabályozói kérdésről, hiszen a szabályzóknak kéne támogatni azt, hogy ilyenkor egyéb költségeket ne kelljen fizetni.

Például a hát nem tudom, hogy világrekordere vagy régió rekord, de rendszerhasználati díjat, azt ilyenkor egyszerűen ha elengednék, akkor rendkívül olcsó lenne a hidrogén előállítása.

Aztán meg, hogy a a vas, ami kell ugye egy hidrogén gyárba, mennyibe kerül.

Hát ne felejtsük el, hogy egyrészt nagyon korai szakban vagyunk, tehát pont erre rá lehetne hajtani, hogy olcsón termeljük hozzá a a hardvert, a gyakorlatilag a moduláris üzemeket.

Másrészt meg hát azért egy kőolajfinomító sekét fillérbe kerül.

Tehát amit arra ráköltünk, azért abból rengeteg hidrogén termelő üzemet lehetne csinálni.

De van ennél sokkal érdekesebb része is, amit mélyen elhallgatnak. pedig nagyon jól ismer a az olajipar az, hogy műanyaghulladékból lehet hidrogént előállítani.

Na most hallgatják az adást az olajipari szakértők, akkor ilyenkor vörös lánggyúl a szemükben, és azt mondják, hogy pirolízis.

Hát nem, a pirolízis az az, amikor elégetik, tehát gyakorlatilag felhevítik a műanyaghulladékot, és akkor keletkezik egy ilyen jó szennyezett széngáz.

Ez egy energiaigényes nagyon környezetszennyező folyamat.

Igaz, lesz belőle hidrogén, de lesz egy csomó mindenféle egyéb gáz, többek között széndioxid vagy szénmonoxid.

Tehát nagyon nem jó, én nem erre gondolok.

Hanem vannak olyan technológiák, amikor a műanyag őrlemény beteszed egy reaktorba, nagyon rövid ideig nagy energiaimpulzusokat engedsz be, tehát összességében nagyon kevés energiát. >> Szerint hevíted továbbra is. >> Ezt úgy hívják, hogy villantod. >> Tehát egy villanást csinálsz. egy nagy, mint egy villám és pillanatra 1200 fokos lesz mikroszekundumokra, de azalatt szétesnek a szénhidrogénláncok és két dolgot termelünk ezzel, a grafitot és a hidrogént.

Na most a magyarországi akkumulátorgyárak 41000 tonna grafitot használnak évente.

Ahhoz, hogy legyártsunk 41000 tonna grafitot, és ezen nagyon jól keressünk, hiszen ez Kínából jön most.

Ezt itt helybe le tudnánk gyártani, nagyon jó haszonnal eladjuk, és melléktermékként 480000 tonna hidrogénünk keletkezik melléktermékként.

Tehát ez azt jelenti, hogy nagyjából másfél k milliárd földgázfelhasználást tudunk kiváltani úgy, hogy ingyen hidrogénünk keletkezik és grafitot termelünk.

Én azt gondolom, hogy és ez csak egy alternatív megoldás a sok közül.

Ha azt akarjuk, hogy létrejöjjön egy új energiastratégia, akkor új oldalról kell figyelnünk a piacra.

És semmiképpen sem szabad az, hogy ezt az új energiastratégiát majd a az olajipari szereplők diktálják, mert őnekik ezeknek a megoldásoknak, ami nekünk igazán szükséges lenne, hát ezeknek az elterjesztése nem az érdekük.

Vannak már ráutaló magatartások, hogy majd be fognak fektetni, de hát azért valljuk be, hogy mondjuk az a 1-200 MW…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

  • Partizán
  • Asttrasán

Tickerek

  • OTP

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Olcsó, tiszta, biztonságos – létezik ilyen energiarendszer?”

Miről szól ez az epizód: „Olcsó, tiszta, biztonságos – létezik ilyen energiarendszer?”?

A Partizán Klíma podcastjának ezen adásában Dr. Keresztes Attila vendége Borbély Ede műsorvezetőnek. A beszélgetés a magyar energiarendszer jövőjét járja körül holisztikus szemlélettel, 12 pontba sűrített energia-kiáltvány mentén. Szóba kerül a műanyaghulladékból hidrogén… Az epizód a Partizán Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 02. 03..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Olcsó, tiszta, biztonságos – létezik ilyen energiarendszer?”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Orbán Viktor, Magyar Péter.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Olcsó, tiszta, biztonságos – létezik ilyen energiarendszer?”?

Fő témái: energiarendszer, klímaváltozás, hidrogén, akkumulátoripar, fenntarthatóság, politika.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Olcsó, tiszta, biztonságos – létezik ilyen energiarendszer?”?

Megjelenés: 2026. 02. 03.. Hossz: 48 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/partizan-podcast/olcso-tiszta-biztonsagos-letezik-ilyen-energiarendszer-eb8f2522

Több epizód a Partizán Podcast-ből