Prospero Könyvpiaci Podcast

A független könyvesboltok esélyei

· PT7M2S

Összefoglaló

A Prospero Könyvpiaci Podcast hatodik adásában Janzer Frigyes és Mózes Krisztián a független könyvesboltok esélyeit vizsgálják. Megbeszélik, hogyan maradhatnak életben és virágozhatnak a kis könyvesboltok, miért fontosak, és milyen stratégiákat alkalmazhatnak. Szóba kerülnek…

Röviden

Műsor
Prospero Könyvpiaci Podcast
Megjelenés
2024. 02. 23.
Hossz
7 perc
Témák
könyvpiac, független könyvesboltok, könyvkereskedelem, kisvállalkozások, stratégia, németország
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Ha valamilyen érdekes réstémára megy rá a könyvesbolt, akkor legyőzhetők a nagy hálózati könyvesboltok.

Hiszen a könyvkiadóknak és a könyvkereskedőknek, és azon belül is a független könyvkereskedőknek különbözők az érdekeik. #&@{ˇŁ$ßł¤#@%!˝9.

Rájöttek, hogy praktikusabb így, összefogtak együtt a kereskedők saját érdekükben, létrehoztak egy ilyet, azt odatelepítették az ország közepére, és akkor mindenki onnan rendel.

A kiadóknak nem az az érdeke, hogy egy vagy két gigantikus hálózatnak adjanak el, mert azok előbb-utóbb diktálni kezdenek.

Ez a Prospero könyvpiaci podcast.

A nemzetközi és a hazai könyvpiac fontos témáiról.

Egy könyves podcast, ami nem könyvekről szól, hanem azokról, akik kiadják, eladják, és megveszik őket.

A hatodik epizódban Janzer Frigyes és Mózes Krisztián a független könyvesboltok lehetőségeiről beszélgetnek.

Üdvözöljük hallgatóinkat a Prospero könyvpiaci podcastban.

Ezúttal a független könyvesboltok esélyeiről fogunk beszélgetni Janzer Frigyessel, állandó társammal, vagy hát igazából a szakértővel.

Bár ebben az epizódban nekem is lesz egy kis szakértésem, mert egy kis holland nyelvű kutatást kellett végezni, de hát ez majd annak idején majd elő fog kerülni.

Úgyhogy át is adom Frigyesnek a szót, hogy miről is lesz ma szó pontosan.

Először is szerintem definiáljuk, hogy mi az a független, és hát nyilván ezt csak abban a viszonylatban lehet definiálni, hogy mi az, ami nem független.

Ezt én már kérdeztem múltkor is a nyomdák, vagy a kiadóknál.

Igen, de nem biztos, hogy mindenki hallgatja az összes podcastunkat, úgyhogy csak két mondatban...

Sajnálatos lenne, ha így lenne.

Igen, vagy hát nem jegyzi meg teljesen.

Tehát a hálózat, vagy nagy viszonteladó, az az, amely meghatározó résszel bír egy adott piacon.

Tehát a példa kedvéért, a Libri mindenképpen ilyen a magyar piacon, és a Líra is ilyennek tekinthető.

Én azt gondolom, ha vannak olyan törzshallgatóink már, akik mindig hallgatják, és esetleg egy ilyen koleszban és egy ilyen ivós játékot játszanak, akkor mindig, ha a Libri szó elhangzik, akkor egy felest bedobnak, akkor ez egy garantált ilyen bingo játék nálunk, hogy a Libri az megkerülhetetlen.

Igen, nem tudjuk kikerülni ezt.

És egyébként nehéz azt megtenni, meg helytelen is lenne, hogy nem beszélünk a magyar könyvpiacról.

És hát a független az, amelyik nem meghatározó szereplő.

Ezek általában egy boltok, de lehet ez egy nagyon picike hálózat is.

Tehát, hogyha három vagy öt boltja vagy tíz boltja van valakinek, akkor nem lesz olyan piaci része a magyar piacon, vagy akárhol se, kivéve hogyha Monacóban van tíz boltja, hogy ez meghatározza az adott országot.

Kiadókban is vannak függetlenek egyébként.

Erről is beszéltünk már, és lehet, hogy egyszer érdemes lesz.

De azt szeretném leszögezni, hogy a boltok azok sokkal kiszolgáltatottabbak még a kiadóknál is.

Tehát a független kiadók is kínlódnak, szenvednek a nagyok súlya alatt, de a boltok területén rosszabb a helyzet.

Vannak számaid, hogy a magyar könyvkereskedelem hány százaléka megy a Librin keresztül, a Lírán és az egyéb ilyen, az Írók Boltja, a Láng Téka, nem tudom, tehát hogy ilyen független könyvesboltokon keresztül?

Én azt gondolom, hogy Magyarországon nincsenek jó számok.

Tehát azt se lehet tudni, hogy mennyi az összforgalom.

Erről beszéltünk már egy nagyon keveset.

Mindenféle becslések vannak, és én nem szeretnék számokat mondani, de nagyon-nagyon-nagyon erősen meghatározó a Libri, és mellette még valamennyire a Líra.

És inkább a tendenciát mondanám, tehát hogy sok könyvesbolt szűnt meg az elmúlt 10-20 évben, és hát ezek között van egyébként ugye olyan is, mint az Alexandra, amely hálózati, nagy volt, de nagyon sok független szűnik meg folyamatosan.

És én látom azt is, hogy egészen jók, tehát hogy mi is dolgoztunk egy nagyon jó debreceni könyvesbolttal, az is megszűnt.

Szóval sok olyan, akiről még azt is gondolom, hogy egészen jól működött.

Egyébként pont most jöttem, mentem és megint belebotlottam egy Alexandrába, hogy most az tulajdonképpen, az már kétszer ment csődbe, és akkor most harmadjára is újraéledt?

Igen, és erre mondtad, hogy aki ezek után ad neki bizományba könyvet, az mondjuk, magára vessen?

Hát az már az első után is szerintem magára vethetett.

Na most, ami még fontos szerintem, hogy egyáltalán miért érdekes ez?

Tehát, hogy miért fontos nekünk az, hogy legyenek függetlenek, vagy általában miért fontos egy könyvpiacon?

Egyszerűen azért, mert hogyha nincsenek függetlenek, tehát ilyen nagy hálózati könyvesboltok, vagy egyébként ez nem feltétlenül hálózat, hiszen egy nagy meghatározó online bolt is ugye igen nagy súllyal bír, és annak nincsenek könyvesboltjai, akkor egész egyszerűen ezek egy idő után diktálni kezdenek a kiadóknak is, mondjuk árrések tekintetében, amiről a múlt adásban beszéltünk, és elszürkítik a piacot.

Akkor, hogyha kiadóik vannak, akkor végképp, mert akkor abba az irányba megy a dolog, hogy az ő kiadói könyveit adják el, és végső soron a vásárló jár rosszul, mert kisebb lesz a választék.

Akár egy idő után, ha nagyon nagy lesz ez a túlsúly, ez nem következett be egyébként Magyarországon, akkor az árak területén is egy kedvezőtlen tendencia indulhat meg.

Egyszerűen az, hogy monopolhelyzetbe kerülsz.

Szóval nagyon fontos, hogy legyenek függetlenek, és ezért, ezt a múlt adásban is érintettük, egyébként akár állami eszközökkel is mindenképpen szokták ezt segíteni.

Vagy hát nem minden országban, de ugye a kötöttár szabályozás Németországban és máshol, az pont ezt a célt szolgálja.

Holland nyelvterületen igazából.

Sok fejlett piacon, és hát vannak fejlett piacok, ahol nem.

Igen, tehát Angliában kivezették, ha jól olvastam.

Hát az nagyon rég lehetett, mert én már arra nem emlékszem, az mindig egy nagyon szabad piac volt.

Úgyhogy... csökkenő boltszám Magyarországon, egy picit néztem külföldi helyzetet is, mert vannak országok, ahol vannak számok.

Az angol piac olyan, ahonnan még azt is lehet tudni, hogy egy sikerkönyvből egy adott napon hányat adtak el.

Ez számomra is egy csoda, hogy ezt honnan tudják, de vannak ilyen piackutató cégek, akik hát azért nyilván nem egy egészen pontos számot mondanak, de... de azért eléggé pontosat.

Meg mondjuk valószínűleg annak van értelme, hogy ezt az angol piacot ennyire megfigyelik, de mondjuk a magyar, szlovák, román piacot, tehát annak az adatnak sokkal kisebb értéke van világpiaci szinten.

Tehát egyszer érdemes lesz az angol piacról beszélni, mert az egyébként minden szempontból rettentesen érdekes.

De azért egyébként az nem lenne nagy baj, hogyha a magyar piacról legalább egy ilyen pontos éves szám lenne.

És ugyan van a Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének a honlapján szám, pici késéssel, de az úgy nem pontos, az szinte biztos.

A brit Booksellers Association-nek a vezetője azt mondta, hogy 2023-ban maradt a független boltoknak a száma azon a szinten, ahol az előző évben volt.

Ez azt jelenti, hogy páran bezártak, páran nyitottak, de úgy nagyjából maradt.

Előző években nagyon lassú emelkedés volt egyébként, tehát az ugye még jobb.

És ez egy érdekes dolog, mert ugye könyvesboltok világszerte, nagyon nagy számban zártak be, akár egész hálózatok is, tehát nem csak a kicsik.

Az Egyesült Államokban ugye elsősorban az Amazonnak a hatására 20 évvel ezelőtt vagy 15 évvel ezelőtt is nagyon sok boltbezárás volt, hiszen minden az online kereskedelem irányába tolódott.

És például a legnagyobb amerikai hálózat, a Barnes & Noble, az 2024-ben 50 új boltot akar nyitni.

Ez most ugye nem a függetlenek témához tartozik, csak azt jelzi, hogy egyébként azért lehet boltot nyitni.

Igen, egyébként pont ezen gondolkodtam, hogy most itt arról beszélünk, hogy a kis könyvesboltok mennyire maradnak meg, vagy zárnak be, de hogy azért én azt gondolom, vagy azon tűnődtem, hogy mennyire trendszerű az más üzletágakban is, hogy a kiskereskedelem az egyszerűen online irányba tolódik.

Természetesen nem gondolom azt, hogy nullára redukálódna, vagy hogy egy bizonyos szint alá menne, mert könyvesboltokra igenis szükség van fizikai valójukban, mert elmegy az ember és belelapoz, meg vesz ennek annak amannak, és keresgél, és azért azt nem fogja tudni kiváltani egy online kiskereskedelem.

De azért egy, ezt ugye szoktad mondani, hogy mindig én mondom, de hát azért online is lehet könyvet vásárolni, meg akár kiadótól, meg így úgy amúgy, tehát hogy azért az, hogy csökken, az egy kicsit természetes is lehetne akár.

Tehát nem azt mondom, hogy ez jó vagy rossz, de azt, hogy ez szerintem más kiskereskedemi ágaknál is megfigyelhető, tehát hogy ez nem csak a könyvpiacnak gondolnám én a sajátjának.

Persze, tehát a könyvek az elsők voltak, amit online a legjobban el lehetett adni, ugye erről beszéltünk, ez alapozta meg az Amazon sikerét.

Én az az érzésem, hogy aztán be fog állni ez valamilyen szinten, és lesz valami egyensúly, és ehhez az egyensúlyhoz közeledünk, tehát lesznek boltok, és lesz online értékesítés, de ami nagyon fontos, és akkor itt szerintem át is térhetünk arra, hogy én gondoltam, hogy egy pár ilyen jó gyakorlatot megnézünk.

Először a boltok szintjén, tehát az, hogy individuálisan mit tud csinálni egy bolt, aztán majd ilyen nagyobb szervezetek, országok szintjén is.

És az első, amit felírtam magamnak egy ilyen kis vázlatban, az az, hogy esettanulmányokat is elég sokat elolvasva, azt látom, hogy a legtöbb bolt, az amelyik sikeres, független bolt, az az online értékesítésben is erőteljesen részt vesz.

Majd itt, amikor a nemzeti szintű jó gyakorlatokra kitérünk, akkor meglátjuk, hogy ez bizonyos országokban sokkal könnyebb, mint más országokban.

De ez fontos, tehát azt látom, hogy...

Én elsősorban angol könyvesboltokról olvastam, hogy ők ezt csinálják.

Ezen kívül a médiában is, a social médiában is sokan nagyon erőteljesen mozognak.

Olyan példa is volt, akinek érdekes módon inkább ez volt a fontosabb, és nem volt online értékesítése, de a legtöbb könyvesbolt az értékesít online.

És távolabbról is rendelnek tőle.

És ugye itt az az értelme az online értékesítés, online vásárlásnak egy könyvesbolttól, mondjuk, amit mindig mondok, a kiadótól való vételnél, hogy ugye itt akkor nagyobb választék van, illetve több könyvet is tudsz venni, nem csak azonos kiadónak a könyvét.

Igen, és összefügg az online értékesítés témája a második dologgal, amit említenék, az pedig a specializálódás.

Most egy kicsit a magyar példára, hogyha egy kisebb magyar városkára gondolunk, akkor ott lehet általános, profil nélküli könyvesboltot létesíteni, mert nem lesz se Libri, se Líra, nem lesz konkurencia, és el kell látni a várost, vagy nagyobb települést könyvekkel.

Hát nyilván itt alternatíva az online, tehát azért ez is egy veszélyes terület, mert sokan esetleg online fognak vásárolni, de itt van rá esély.

Viszont ha egy picit nagyobb településen vagyunk, vagy egy nagyobb régióban, ahol könnyű bejárni közeli városokba, akkor specializálódni kell.

Nekem ez egy nagyon régi mániám, és itt szintén most elsősorban angol könyvesboltoknak a történetét nézegetve azt látom, hogy nagyon különleges specializálódások is vannak.

Tehát például találtam egy londoni könyvesboltot, ami kifejezetten fekete bőrű gyerekek könyvellátására specializálódott.

De erről volt is egyébként, mert ebben az áramlatban, hogy nem tudom, csak ilyen, női vagy...

Egyébként pont most olvastam egy ilyen könyvesboltról.

Ez az előbbi, az egy viszonylag frissebben nyitott könyvesbolt, de pont egy női könyvesboltról olvastam, az már jó pár éve működik.

Igen, de azt gondolom, hogy mondjuk ezek a példák, pont most ez a kettő azért ez eléggé...

Tehát ez mondjuk így Londonban működhet, meg Münchenben, meg mit tudom én...

De valószínűleg Edinburgh-ban is, vagy Liverpoolban is lehet ilyet.

Akkor egy másik példa Devonban, egy kis településen.

Ugye Devon azért az egy gyönyörű része Angliának délen, turisztikailag is fontos rész, tehát turistákkal is számolhatnak, de a település, ahol a könyvesbolt működik, az nem egészen tízezer főt befogadó település.

Ő például a természeti témákra ment rá, de olyasmi is, hogy nem tudom én, vadúszás.

Tehát nyilván ilyen vadvizeken való úszás.

De ez most csak egy volt a sok közül, tehát nyilván ebben mezőgazdálkodás, kertészkedés, ökológiai szempontok.

Tehát ott viszont egy ilyen kis településen is érdekes módon tudott egy témát találni magának.

Ez érdekes egyébként, hogy egy tízezer fős városban egy ennyire specializált, tényleg, mert én itt a környéken...

Közben én keresem ezt a Devon nevű várost, és én nem találok ilyet egyébként.

A település egyébként, hát ezt most nem biztos, hogy jól fogom ejteni, de Shaftesbury.

És direkt megnéztem, hogy mekkora, mert az a cikkben nem volt benne, és 9000 valahányszáz lakosú.

Folde egyébként a boltnak a neve.

Mert egyébként pont a múltkor esett egy újságíró ebbe a csapdába, hogy azt mondta, hogy volt a kézilabda Európa Bajnokság és a Gelsenkirchen nevű kis település, ezt írta.

Na most ez egy 50 ezeres város, tehát igen.

Szóval ez azért érdekes, hogy egy 10 ezer fős városban ez tud működni, egy ennyire specializált könyvesbolt, mert én itt, ahol lakom, a környéken van két 10 ezer fős város, mondjuk Tapolca és Balatonfüred, és hát mind a kettőben van szerintem egy-két könyvesbolt, mondjuk egy ilyen inkább gyerekes meg egy felnőtt.

Balatonfüreden van egy Líra, de hogy azért...

Hát azért Balatonfüred az már egy központi település egyébként.

Hát Tapolca is egy központi...

Hát hogy ezek 10 ezer fős, tehát ezek 12-3 ezer fős települések, szóval hogy azért...

Igen, egyébként Tapolca is és Balatonfüred is turisztikai fontosságú település.

Említett entitások

Témák

Szervezetek, cégek

Tickerek

  • OTP

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „A független könyvesboltok esélyei”

Miről szól ez az epizód: „A független könyvesboltok esélyei”?

A Prospero Könyvpiaci Podcast hatodik adásában Janzer Frigyes és Mózes Krisztián a független könyvesboltok esélyeit vizsgálják. Megbeszélik, hogyan maradhatnak életben és virágozhatnak a kis könyvesboltok, miért fontosak, és milyen stratégiákat alkalmazhatnak. Szóba kerülnek… Az epizód a Prospero Könyvpiaci Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2024. 02. 23..

Milyen témákat érint ez az epizód: „A független könyvesboltok esélyei”?

Fő témái: könyvpiac, független könyvesboltok, könyvkereskedelem, kisvállalkozások, stratégia, németország.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „A független könyvesboltok esélyei”?

Megjelenés: 2024. 02. 23.. Hossz: 7 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/prospero-konyvpiaci-podcast/a-fuggetlen-konyvesboltok-eselyei-4cdf1c53

Több epizód a Prospero Könyvpiaci Podcast-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból