Prospero Könyvpiaci Podcast

Interjú Békés Gáborral a Cambridge University Pressnél megjelent könyve kapcsán

· PT50M44S

Összefoglaló

Békés Gábor, a CEU docense és KRTK kutatója beszélget Janzer Frigyessel a Cambridge University Pressnél megjelent "Data Analysis for Business, Economics, and Policy" című tankönyvéről. A podcast kitér arra, hogyan érdemes nemzetközi kiadónál megjelentetni egy szakkönyvet, és…

Röviden

Műsor
Prospero Könyvpiaci Podcast
Megjelenés
2023. 12. 19.
Hossz
51 perc
Témák
szakkönyv kiadás, könyvmarketing, adatelemzés, közgazdaságtan, tankönyv, podcast
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Meg voltak lényegében versenyeztetve a kiadók.

Az nagyon fontos az elején, hogy nézzük meg, hogy egy adott témában mely kiadók vezetők.

Minket nagyon rákényszerítettek, hogy végig gondoljuk, hogy kinek és mit írunk.

Egy könyvet nem úgy kell promotálni, hogy vegyétek, vegyétek a könyvem, hello!

Elkezdtem már építeni a hálózatot jóval a könyv megjelenése előtt.

Ez a Prospero könyvpiaci podcast.

A nemzetközi és a hazai könyvpiac fontos témáiról.

Egy könyves podcast, ami nem könyvekről szól, hanem azokról, akik kiadják, eladják és megveszik őket.

A negyedik epizódban Békés Gáborral beszélget Janzer Frigyes, a Cambridge University Press-nél megjelent szakkönyve kapcsán.

A mai podcast adásunkban Békés Gáborral fogunk beszélgetni, aki egy különlegesen sikeres könyvnek az egyik szerzője.

És azért mondom, hogy különlegesen sikeres, mert a mi gyakorlatunkban egyáltalán nem jellemző, hogy készleten tartunk könyveket, egyszerűen abból fakadóan, hogy nem tudjuk, hogy melyik könyvet fogjuk eladni.

De az ő könyvük esetében kivételt szoktunk tenni, mert így biztosan tudjuk, hogyha rendelünk egy tíz példányt mondjuk, akkor az egy nagyon-nagyon záros határidőn belül el fog fogyni.

A könyvnek a címe az Data Analysis for Business Economics and Policy, és szerintem általánosabb tanulságai is lesznek a beszélgetésünknek, de már maga a könyv is nagyon érdekes.

Előtte azonban arra kérnélek, hogy mondjál magadról egy kicsit, mivel foglalkozol, hol dolgozol, mi a fő szakmai érdeklődési területed.

Én közgazdász, kutató vagyok, a Central European University-nek vagyok a docense itt Bécsben, és ezen kívül a Közgazdaságtudományi Intézetnek vagyok a tudományos főmunkatársa Budapesten.

Az érdeklődési területeim, vagy hát a kutatási területem az főleg avval foglalkozik, hogy a vállalatok, egyéb szervezetek hogyan dolgoznak egymással, hogyan kereskednek, és hogyan működnek együtt, illetve a szervezeteken belül az emberek hogyan dolgoznak együtt.

Egy picit menjünk a könyv felé, hogy ott hogyan jelentkezik ez a kutatási területed, vagy esetleg a könyvnek a témája egy picit eltér ettől a fő vonaltól.

Annyiban átfed, hogy elsősorban empirikus kutatással foglalkozom, tehát főleg megpróbálok különböző hatásokat és különböző jellemzőket a gazdaságban megbecsülni.

Tehát ilyen szempontból hasonló, mert a könyv az egy, az adatelemzés és az empirikus közgazdaságtanhoz kapcsolódik.

Annyiban nem kapcsolódik, hogy ez egy tankönyv, és inkább ahhoz kapcsolódik, amiket tanítok.

Én adatelemzést tanítok az egyetemen elsősorban, lánykori nevén statisztikát, és ehhez kapcsolódik sokkal inkább.

Ez egy több évnyi tanítási tapasztalat.

A társszerzőm Kézdi Gábor, ő már régebb óta tanította és fejlesztette ezeket a témákat, de én is azért most már tíz éve tanítom, és a könyv tulajdonképpen ennek a tanítási tapasztalatnak az eredménye lett.

Az ugye kutatóknál nem mindig esik teljesen egybe, hogy mit kutat és mit oktat, hiszen nem pontosan ugyanazon a szinten kell oktatni.

Tehát, hogy vannak olyan tárgyak, amiket én is a PhD szinten tanítok.

Ez egy alapvetően egyetemi tankönyv, amit írtunk, amit használnak jelenleg a világban alapszakos és mesterszakos szinten is, illetve használják kevésbé matematizált doktori programok elején is.

Egy picit akkor beszéljünk a könyvről magáról, hogy mi a témája.

Egy picit arról most már mondtál, hogy kiknek szól.

Mi a témája és mi a célja a könyvnek?

Ahogy azt szokás mondani, a könyvet mindenkinek küldjük, aki szereti.

Ha a rádióban lennénk, ezt mondanám.

Így nem mindenkinek, aki szereti, de alapvetően ez egy egyetemi tankönyv.

Ettől függetlenül lehet használni szakkönyvként is olyan szempontból, hogy a gyakorló adatelemzők is használják és veszik.

Azért, hogy kiegészítsék, vagy felfrissítsék a tudásukat.

De alapvetően ez egy egyetemi tankönyv.

És közgazdasági, szociológiai, politikatudományi és üzleti alapszakos és mesterszakos diákoknak készült.

Ez egy átfogó tankönyv, ami azt jelenti, hogy igazából nulláról elvisz addig, ameddig a gyakorlati élet nagy részében felmerülő problémákat meg lehet oldani.

Nem elsősorban egy PhD könyv, tehát nem az akadémiai kutatásra készít föl, hanem arra készít föl, hogy az üzleti életben, vagy a szakpolitikai elemzésekben valaki meg tudja állni a helyét.

És ezt a képességet nyújtja nulláról, tehát a leíró statisztikától kezdve egészen át a gépi tanulásig, vagy az oksági vizsgálatokig.

Jó, most ezt a Cambridge University Press jelentette meg, ami a világ legrégebbi, ma is működő kiadója, és hát nem is ez a fő érdeme, hanem hát ez egy valóban egészen kiváló kiadó.

Amikor kerestétek a kiadót, akkor hogyan találtatok el hozzá?

Igen, tehát a kiadói piac az valamennyire az egyetemi könyvekben úgy néz ki, hogy vannak a...

Végül is a tetején van egy ilyen 5-6 egyetemi kiadó, az Oxford, a Cambridge, Yale, Harvard, Princeton elsősorban.

És akkor ezen kívül vannak még persze más egyetemi kiadók, illetve vannak szakkönyvkiadók, mint mondjuk a Wiley, és ezen kívül vannak még elsősorban tankönyvekre specializálódott amerikai kiadók, mint mondjuk a Cengage.

Ezeknek a kiadóknak különböző stratégiájuk van, különböző piacokon és különböző üzleti modellel dolgoznak.

Az első döntés, amit meghoztunk, hogy minthogy nekünk az a célunk, hogy demokratizáljuk az adatelemzést, és olyanokhoz is elvigyük ezt a tudást, akiknek egyébként nehezebb lenne ezt összeszedni.

Ezért ez egy fontos szempont volt, hogy ne drága könyvet csináljunk, és ez kizárta lényegében az amerikai specializált tankönyvkiadókat, akik jóval drágában akarták volna adni.

Hogy ez jó döntés, vagy rossz, azt nem tudom, de ez egy elsődleges döntés volt, amit meghoztunk.

Igen, bocsánat, nem akarok közbevágni, csak majd lesz egy podcast adásunk, volt egy nagyon érdekes per, most nem akarom ezt részletezni, a Kirtsaeng-Wiley per, és ennek nagyon messzeható hatásai lettek, és bizonyos kiadókat ez nagyon bántott, ez a végeredménye ennek a pernek.

Úgyhogy szerintem ebből a szempontból is, könyvkereskedelmi szempontból is jó döntés a Cambridge, mert őt nem annyira.

Tehát egy csomó olyan kiadó volt, akinek ez nem sokat ártott, azoknak ártott, akik nagyon nagyon erősen felsőoktatási tankönyvre vannak specializálódva, és az említettek között, akit említettél, hogy mit nem választottatok, ott volt ilyen.

De ugye még szóba jöhetett volna a Cambridge-en kívül más is, persze azért, aki...

Igen, és szóba is jött, szóba is jött, tehát igazából ez volt az első döntésünk, hogy nem ebbe az irányba megyünk el, de ezen kívül azért alapvetően nyitottan álltunk a dologhoz, és azt is tudtuk, hogy egy nagy nemzetközi tapasztalattal és disztribúcióval rendelkező kiadót szeretnénk, ami különösen az akkor fontos, hogyha valaki nem a Harvard-ról ír könyvet.

Kézdi Gábor kollégám akkor a Michigani Egyetemen volt, én a CEU-n, mind a kettő ismert egyetem, főleg a Michigani, de egyik sem a Harvard, tehát ilyen esetben még fontosabb az, hogy egy jó nevű kiadó segítségével jelenjünk meg.

És akkor igazából az volt, hogy három kiadóval volt korábbi kapcsolat a környezetünkben.

Az egyik volt a Cambridge, a másik volt a Palgrave-McMillan, amit mi még a McMillanhez mentünk, de közben őket megette a Springer, és a harmadik az pedig egy Edgar Allen nevű kisebb angol kiadó volt.

Edgar Allen vagy Edward Elgar?

Edward Elgar, az az, akit én mondok.

Igen, az egy nagyon jelentős független kiadó, de azért az is kisebb persze, mint a Cambridge.

Igen, de ők is nagyon-nagyon jók, és az EE, ő adott ki egy barátomnak a könyvét, és úgy jöttek szóba, a Macmillan-nel én összefutottam egy egyetemi rendezvényen, és a Cambridge pedig CEU-s kollégámnak adott ki könyvét.

Tehát igazából mind a három, az úgy jött, hogy volt valami nagyon laza ismeretség, tehát nem csak ismeretlenül, nem, bocsánat, a Cambridge nem így volt.

A Cambridge úgy volt, hogy fölkértek még a könyv előtt néhány évvel, hogy írjak recenziót egy könyvükről.

Valahol, tehát ők teljesen véletlenül úgy találtak meg, hogy én tanítottam egy könyvet, amit ők adtak ki, akartak második kiadást csinálni, és akkor ilyenkor is van egy recenziókör, hogy fölkérnek olyanokat, akik tanítják ezt a könyvet, és hogy mit gondolnak, mennyire van értelme második kiadást csinálni, mit gondolnak a javaslatokról, stb.

Ez is egy jó pont egyébként, egy ilyen kiadónak.

Igen, hogy én így kerültem a Cambridge-el kapcsolatba, pontosabban effektív egy szerkesztővel kapcsolatban, hogy ő keresett meg még a mi könyvünk írása előtt ebben, és akkor utána így mentem vissza hozzá.

Tehát a Cambridge innen jött, a másik kettő az meg két különböző, ilyen laza, hálózaton belüli laza kapcsolatból.

Egyébként azok is jó döntések lettek volna a megítélésem szerint.

Igen, és akkor az történt, hogy ugyan volt, fölmerült az, hogy...

Tehát azt viszonylag hamar tudtuk, hogy mi az az anyag, ami a minimum elvárás ahhoz, hogy elmenjünk egy kiadóhoz, egyébként majd erről is beszélhetünk, de hogy ezt nagyjából sejtettük, és ezt összeraktuk.

És akkor utána lehetett volna azt csinálni, hogy egymás után keressük meg a kiadókat, de én úgy gondoltam, hogy inkább egyszerre keresem meg őket.

A három kiadónak egyszerre írtam, hogy mennyire érdekli őket, mind a hármat érdekelte, és akkor én kimentem Londonba, és akkor egy két nap alatt mind a hárommal találkoztam, és mind a háromnak megmondtam, hogy másokkal is tárgyalok.

Tehát nem egy ilyen akciót csináltunk, mint ami szokásos a populáris könyveknél, de azért meg voltak lényegében versenyeztetve a kiadók ezáltal.

És mindegyiknek megmondtam, hogy másikkal is tárgyalok, és hogy volt néhány szempont, amire kértem tőlük ajánlatot, vagy javaslatot, és ez alapján lehetett utána tovább lépni.

Az is kiderült, hogy másban jók a kiadók.

Az EE abban nagyon jónak tűnt, hogy egy nagyon jó editor volt, akivel találkoztam, aki valószínűleg sok editorális segítséget tudott volna nyújtani.

A másik kettő az kevésbé fogja az ember kezét, hiszen nagyobb kiadók, kevesebb a személyes figyelem.

De nálunk egy szempont volt az, hogy mekkora a disztribúciós, és mekkora a szervezeti méret, és ezért hamar elengedtem az EE-t, vagy első körben elengedtem őket.

És akkor a Springer és a Cambridge került be a második fordulóba, és akkor utána velük még többszöri egyeztetés volt.

A fő ok a Cambridge mellett az az volt, hogy ők sokkal inkább, engedték, hogy azt a könyvet írjuk meg, amit akarunk.

A Springer, lehet, hogy igaza volt, vagy lehet, hogy nem, de ők sokkal inkább azt gondolták, hogy először írjuk meg az első felét, és aztán utána írjuk meg a második felét, és akkor igazából ez így több részből áll össze.

De egyben jelentette volna meg?

Igen, mi pedig viszont azt akartuk, hogy az önmagában egy állásfoglalás, hogy azt gondoljuk, hogy ez az a tudás, amit ma egy modern, adatelemzőnek tudnia kell, és ez egy nagyon erős érv volt.

Jó, hát ez is egy fontos szempont, a szerzői szabadság.

És hogyha valamilyen általános következtetést azért közben levonhatok így a hallgatóinknak, hogy az nagyon fontos az elején, hogyha kiadóról akarunk dönteni, hogy nézzük meg, hogy egy adott témában mely kiadók vezetők.

Tehát hogy más témában esetleg más kiadók, tehát egy orvosi könyvtémában más kiadók lennének, részben a vezető kiadók, és akkor azokat keressük meg, vagy abból tényleg egy ilyen shortlistet, egy rövid listát csináljunk, ami tényleg a legjobbnak tűnik, és szerintem ez a három az egy jó szám, tehát abból már valószínű, hogy kijön valami.

Igen, és annyira igazad van, amit mondasz, hogy még én azt is csináltam, hogy előtte körbeírtam annak a 6-8 embernek, akik amerikai business school-okban vannak főleg, vagy amerikai egyetemeken vannak és business school-okban, hogy nekik, hogyha ők akarnának tanítani, akkor ezek között éreznek-e bármilyen különbséget, és azt mondták, hogy nekik ezen belül tök mindegy.

Tehát, hogy volt egy ilyen, mert én ezt kevésbé tudom innen eldönteni, hogy most ez mit jelent, de a Palgrave is egy nagyon jó nevű tankönyvkiadó a közgazdaságtanban.

És egyik se amerikai egyébként.

Egyik se amerikai, egyik se zavarta az amerikaiakat, hogy nem amerikai a kiadó.

Nem, hát Amerikában ez a fajta, tehát ott is vannak az egyetemi kiadók, és azt fontos tudni, hogy az egyetemi kiadó nem csak a saját egyetemi...

Hát nekem ezt is valamennyire meg kellett értenem, hogy nem arról van szó, hogy a Cambridge elsősorban Cambridge-i kutatóknak adja ki a könyvét, és a Yale sem a Yale, hanem ezek tulajdonképpen a tankönyvpiacon versenyeznek egymással.

Mondom így, de az igazi nagy döntés az a specializált for-profit...

Ja, az is fontos, hogy a Cambridge egyébként egy non-profit kiadó.

Ezért is lehetett velük egy ilyen jellegű megállapodást kötni, tehát mi megmondtuk, hogy mennyit gondolunk, hogy mennyi legyen a maximum ár körülbelül.

Ez az 50 font volt, ami ideérve 65 euró lett, 65 dollár vagy ilyesmi, tehát ez az ár volt az, amin akartunk.

Ez onnan is fakadt, hogy megint csak előtte körbe kérdeztem, hogy mi az az ár, amiért még javasolják a diákoknak, hogy vegyék meg, és az kiderült, hogy ilyen 100 dollár körüli könyveknél már nem javasolják mostanában Amerikában, mert annyira elszálltak a tankönyvárak.

De ez egy jó árazás volt, mert valóban 50 font, nálunk kicsit kedvezményesebb, de veszik is diákok.

Tehát, hogy én is látom a tapasztalatokból.

Tehát ilyen sikeres könyv nem nagyon volt az elmúlt jó pár évben, szaktudományi könyv.

Jó, egy picit beszéljünk akkor arról, hogy hogyan dolgoztatok a kiadóval, tehát ott mi történt, hogy teljesen magatokra, hagytak és azt csináltatok, amit akartatok, ami, ha jól értem, akkor persze nem olyan nagyon nagy baj, vagy azért volt valamiféle közös munka a kiadóval?

Tehát a kiadóval a munkafolyamatnak az egyik része, az igazából még az elején volt, amikor ki kellett alakítani, hogy nézzen ki a könyv, azért abban volt egy interakció, hogy milyen fejezetek legyenek, hány oldal, hány ábra, pontosan kiknek szóljon, tehát ebben…

Említett entitások

Témák

Személyek

  • Békés Gábor

Szervezetek, cégek

  • Cambridge University Press
  • CEU
  • KRTK Közgazdaságtudományi Intézet

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Interjú Békés Gáborral a Cambridge University Pressnél megjelent könyve kapcsán”

Miről szól ez az epizód: „Interjú Békés Gáborral a Cambridge University Pressnél megjelent könyve kapcsán”?

Békés Gábor, a CEU docense és KRTK kutatója beszélget Janzer Frigyessel a Cambridge University Pressnél megjelent "Data Analysis for Business, Economics, and Policy" című tankönyvéről. A podcast kitér arra, hogyan érdemes nemzetközi kiadónál megjelentetni egy szakkönyvet, és… Az epizód a Prospero Könyvpiaci Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2023. 12. 19..

Milyen témákat érint ez az epizód: „Interjú Békés Gáborral a Cambridge University Pressnél megjelent könyve kapcsán”?

Fő témái: szakkönyv kiadás, könyvmarketing, adatelemzés, közgazdaságtan, tankönyv, podcast.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Interjú Békés Gáborral a Cambridge University Pressnél megjelent könyve kapcsán”?

Megjelenés: 2023. 12. 19.. Hossz: 51 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/prospero-konyvpiaci-podcast/interju-bekes-gaborral-a-cambridge-university-pressnel-megjelent-konyve-kapcsan-1f6be013

Több epizód a Prospero Könyvpiaci Podcast-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból