Reaktor Podcast

A baloldali értelmiséget megszólítani Wass Albert idézettel? - Beszélgetés Dúró Józseffel

· PT41M46S

Összefoglaló

A 2024-es európai és önkormányzati választásokról Dúró József politológussal készült beszélgetés. A részvételi arány rekordot döntött, ami a politikusok kampányának, Orbán Viktor aktív részvételének, valamint Magyar Péter és a Tisza Párt megjelenésének tudható be. A Fidesz bár a…

Röviden

Műsor
Reaktor Podcast
Megjelenés
2024. 07. 29.
Hossz
42 perc
Szereplők, említett nevek
Dúró József, Magyar Péter, Orbán Viktor
Témák
európai választások, önkormányzati választások, kampány
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

[Zene] beköszöntött a nyár aminek a jeleéit megfigyelhetjük a környezetünkön is megemelkedett a hőmérséklet elszaporodtak a rovarok nyárfák virágzanak és egyéb természeti jelenségek is megjelentek a pár hónapja a póznákon és hirdető plakátokon kinővő politikus arcok kezdenek eltűnni az utcákról a pártmatticák kezdenek lekopni erről és a 2024-es európai és önkormányzati választásokról fogunk beszélni durúó józseffel a budapesti corvinus egyetem politikatudományi tanszék egyetemi adyunktusával köszönjük szépen hogy elfogadta a meghívást köszönöm szépen a meghívást lassan egy hónap telt el a választások óta talán már olyan távolságból tudjuk szemlélni az eseményeket hogy átfogó képet kaphatunk mi is történt és ezekből mit érdemes leszülnünk elsőnek is ami biztos hogy a választási részvétel több mint 57%-os lett amivel elmondot hogy magyarországon ilyen sokan még soha nem szavaztak európai választásokon és önkormányzati választásokon a meleg nyári idő ellenére és a folyamatosan növekvő apolitikusság ellenére is magyarázható csupán ez az összevont választásoknak a magas részvételi szám vagy más tényezők is közrejátszhattak hát nem látok a választók fejébe de mondjuk hogyha valami olyan dolgot kéne mondani amit így valószínűsítek akkor azt mondanám hogy itt inkább ez a felfokozott kampány tehát tehát hogy szerintem tehát amit amit látni szoktunk mondjuk európai parlamenti választásokon eddig az az hogy mondjuk orbán viktor az nem nagyon vesz részt benne és most országot járt orbán viktor is tehát szerintem ez egy fontos tényező volt a a részvétel emelkedésében a fidesz gyakorlatilag mozgósított szinte minthogyha országgyűlési választásokat tartanánk szerintem ez egy fontos tényező a másik fontos tényező az meg magyar péter megjelenése volt és ezzel összefüggésben a tiszaapárt tehát hogy a mondjuk úgy nem fideszes választók vagy a kormányváltás akaró választók azok kaptak egyfajta reményt és ezért úgy érezték hogy most jobban számít a szavazatok és elmentek szavazni tehát szerintem ez a két dolog ez mindenképpen belejátszik abba hogy most rekord részvétel volt akár önkormányzati választásokat nézzünk akár európai parlamenti választásokat magyarországon a magyar kompetitív közszellem politikai szellem mindig szeret győztesekről és vesztesekről beszélni és valahogy mindegyik politikai erő próbálkozik úgy keretezni azt az eredményt hogy ő legyen bármilyen esetben is az a bizonyos győztes és hogy pont ezért lennék kíváncsi hogy itt három erőn három erőtéren körbejárva a kormánypártok az úgynevezett egyre divatosabb kifejezéssel élve az óellenzék és az új ellenzék kapcsán körbejárva előek is kezdve a fidesz kdmp-vel ugye azt tudjuk a választási eredményből leszűlni hogy 44,8%-kal az első helyen végeztek ezen a az európa parlamenti választásokon ezzel európában a harmadik legnagyobb győzelmet aratták azonban 2004 óta nem volt ilyen alacsony győzelme a fidesznek epválasztásokon és az eddigi 13 mandátumet most csak 11 képviselőt tud magának a fidesz így kérdés hogy hogyan kell viszonyulnunk ehhez a győzelemhez szerintem érdemes itt szétszárazni egy-két dolgot az egyik az az hogy a fidesz azért több mint k millió szavazatot kapott tehát úgy néz ki hogy ha esik ha fúj akkor kt akkor is el tud k millió szavazót vinni az urnákhoz a kormánypárt a saját mozgósításával ez ez nagyjából egy ilyen konszenzus egyébként így a a politológus körökben hogy hogy azért egy ilyen két milliós bázisa vagy ilyen szavazó magja van a fidesznek tehát hogy hogy ez ez igazából annyira nem volt meglepő szerintem a a mozgósítás illetve a felfokozott kampányhangulat miatt szerintem a részvétel tehát én 5560 közé vártam a részvételt most tényleg utólag nyilván könnyű okosnak lenni de hogy hogy én erre megkötöttem a magam kis fogadásait baráti körben úgyhogy nekem viszonylag azért azért úgy kevésbé volt meglepő az eredmény a az egyik a igen tehát a fidesz legtöbb szavazatot kapta 15% pontos különbséggel nyert a második erő előtt tehát úgy tűnik hogy a fidesznek a és ami fontos szerintem itt a szavazóbázisnál hogy hogy úgy tűnik nekem hogy nem nagyon tudott leszedni szavazókat a fidesz magról a többi párt abból a 2,7 2,8 milliós fidesz bázisból ami mondjuk 22-ben megvolt abból persze volt aki nem ment el volt akit le tudtak szedni de hogyha megnézzük azt hogy mennyi szavazatot kapott a fidesz az európai parlamenti választásokon és m az önkormányzati választásokon tehát hány ember volt olyan aki az egyiken a fideszre szavazott a másikra nem akkor azért ez nem egy olyan nagy szám tehát ez nagyjából egy ilyen 150000 ember lehet vagy kicsit talán több szóval hogy nem nagyon van a és ez meg lehet az hogy mondjuk nem tudom a cserpalkovicsra leszavaznak nem fideszesek is mert népszerű székesfehérvár tehát úgy tűnik hogy a aki fideszes az fideszes mind a két választáson ilyen értelemben szerintem a fidesznek nem tehát a fideszről nem nagyon tudtak leszedni szavazókat 22z képest igen de ezt én inkább gondolnám el bizonytalanodásnak sem mint annak hogy a többi pártra leszavaztak valószínű hogy valamennyi nagyon kicsit tudott leszedni róla a mi hazánk meg a tiszaapárt de de szerintem ezek ezek úgyhogy nem nem láttam erre nézve még adatokat már hogy olyanra olyat igen hogy aki a tiszára bemondta hogy a tiszára szavaz az kire szavazott 22-ben ott mondjuk ilyen egyszemlyelyű százalé az aki a fideszre tehát hogy hogy ezek minimális számokról beszélünk tehát ilyen pár 100z maximum 100z emberről az tehát ez az egyik a másik oldala viszont az hogy a fidesz nem tudta elvinni azt a bázisát ami megvolt neki 22-ben az úrnál hoz hogy ez azért volt-e mert most nagyon közhelyes leszek de nem osztottak pénzt akkor meg igen ezt ezt nem tudom valószínűleg belejátszik tehát azért a magyar választói karakterben abban benne van az hogy hogy nekünk így tele a zsebünk meg úgy jól érezzük magunkat anyagilag akkor aztán szeretünk mindenkit tehát akkor mi egyszer tudjuk szeretni a kormányt a parlamentet a pártokat az európai uniót mi akkor mindenkit szeretünk ez egy ilen kádárista vagy kádári örökség ilyenek a választók ezt lehet szeretni nem szeretni de ez egy adottság ez ehhez így kell viszonyulni szerintem szóval azt gondolom hogy azért a fideszben ez az eredmény inkább volt egy kicsit csalódás sem mint sem mint nagy győzelem nyilván azt kommunikálják hogy mekkora győzelem de hogy szerintem ennél ők jobbat vártak és egy picikét én is jobbat vártam és az önkormányzati választásokot mennyire tudunk mennyire tudunk általánosságban beszélni arról hogy győzött-e ott a fidesz vagy pedig ott annyira különpzónák játszanak és annyira bonyolult ez az egész rendszer hogy igazából meg se kell próbálnunk ezt gondolatkísérletet szerintem lehet erről beszélni csak fontos látni azt hogy hova rakjuk az origót tehát hogy mihez viszonyítunk például öt évvel ezelőtt az önkormányzati választásokon az volt a hát nem mondom hogy közmegegyezés de hogy nagyon sokan mondták hogy győzött az ellenzék miközben ha megnézzük azt hogy milyen pozíciókat szerzett az ellenzék 2019-ben akkor azt fogjuk látni hogy a 2006-os nagy baloldali buká tehát 2006 őszi önkormányzati választási nagy baloldali bukás az öszödi beszéd után na azokat a pozíciókat sikerült megint megszerezniük tehát hogy hogy nem igazán voltak erősebbek mint mondjuk 2006 őszén és amikor meg már már fölborult ez a két egyenlő párt legalábbis a közv kutatásokban a tehát lehet úgy szemlélni hogy mondjuk mennyit változott 19-hez képest akkor azért azt mondanám hogy olyan nagyon sok mindent nem változott tehát mon budapestet megtartották egy-két megyei jogú várost elvesztettek egyetkettőt megnyertek egy-két kerületet elvesztettek egy-két kerületet megnyertek de olyan nagy változás az önkormányzati választ okon ilyen értelemben hogy ki a győztes nem volt szerintem a amit érdemes szerintem az önkormányzati választások kapcsán látni az két dolog az egyik az az hogy egyre kisebb településekre is beszivárog a pártpolitika tehát hogy amikor én voltam egyetemista mondjuk az még etel közben volt akkor mi azt tanultuk hogy azért 10000 fő alatti tel ülésekre úgy nem nagyon szivárok be a a pártpolitika most már azért azt látni hogy igen és ez elsősorban a kormánypártokhoz kötődik a másik dolog az önkormányzati választások kapcsán és ez nagyon érdekes és most hadd kérdezzek egyet mit gondolsz ha a mi hazánk szavazóit megnézzük akkor mondjuk az önkormányzati választásokon vár megyei listák meg mondjuk a megyei jogú városok polgármesterei meg a főpolgármesterv választás és akkor az úgy pont kiadja az országot hány százalék-ot kapott a mi hazánk az önkormányzati választásokon így és nyilván ez egy kicsit módszertag problémás hogy így összeadjuk őket de hát hogyha valami százalé-ot kell mondanunk akkor mondjuk ez alapján lehet hát én biztos alacsonyabbat tippelnék mint a vagy hogy én szerintem ugyanúgy megtartották ugyanazokat a százalé-okat amit eddig hoztak az előző választásokon több mint 12%-ot kaptak tehát majdnem kétszer annyi szavazatot egy ilyen 300000 kicsivel több mint 300000 szavazatot kaptak az európai parlamenti választáson és több mint 540000et ha így számoljuk a az önkormányzati választáson ami szerintem két dolgot mutat az egyik a a pártnak a szervezeti erejét vidéken tehát a legtöbb vármegyei listás választáson két szemjegyű eredmény és második hely és ezek ugye a kisebb települések a ez az egyik amit mutat tehát szerintem hogy hogy m vidéken az látszik hogy a mi hazánk építi föl a szervezeti erőt a az ellenzéki pártok közül a másik pedig az hogy vajon ebből a ebb a két több mint 200000 szavazat különbségben ami az ep és az önkormányzati között van ezek vajon mi hazánkosok akik az ep-n más pártra szavaztak vagy mondjuk tiszások vagy jobbikosok vagy második reformkor vagy mit tudom én kik akik mivel nem találták ott a szavazólapon a saját pártjukat azért a mi hazánkra szavaztak ez egy érdekes kérdést nem tudom megmondani de de szerintem azt mutatja egyébként hogy hogy itt azért még nem biztos hogy ez a két osztatú pártrendszer ez mondjuk be fog állni hosszú táávon tehát itt azért van van egy olyan komoly szavazó mennyiség választó tömeg amelyik amelyik nem biztos hogy balról akarja leváltani a fideszt mer maj mindenféleképpen k kitérünk később most még egy visszatérve az óellenzékre ugye már a tiszapár színre kerülése előtt elindult egy ilyen új fogalom a magyar közéletben ami leginkább gyakorlatilag a 22-es ellenzéki összefogásnak a pártjait tömöríti és hát meg is könnyítette ezt az értelmezést az hogy ezek közül eléggé sok párt pont abban három össze is fogott a dkmszp párbeszéd közösen indult el de akár még ide érthetjük ugye a jobbikot lmp-t is a momentumot is mit lehet elmondani ezekről a szereplőkről ugye a nevükben van ez a bizonyos o kifejezés ilyen régiséges sugal ez a régiség ez a haldoklást predesztinálja vagy inkább a klasszikussá válást szerintem már az egy elhibázott dolog hogy ők magukat ellenzéknek hívják vagy legalábbis a a huk nem is de hogy így így vannak tehát mi a definíció az ellenzéknek hogy nincsen kormányon tehát így definiálni a magát valakinek vagy hagyni hogy így definiálják ez már önmagában a vesztes pozíció óellenzék régi nem tudom itt azért még én ezzel óvatos lennék tehát azért 2010 óta is láttunk már néhány olyat hogy valaki jött a politikába betört ott volt egy fél évet egy évet és hirtelen eltűnt tehát bajnai gordon és az együtt tehát ő őt is mérték 1020%-ra vagy mákizai péter megnyert egy baloldali előválasztást miniszterelnök jelölti előválasztást tehát ezzel kicsit óvatos lennék hogy ó ellenzék az látszik hogy most őket megütötte tehát a ha összevetjük a az európai parlamenti választási eredményeket meg a az önkormányzati eredményeket település vagy még alacsonyabb szinten mjuk szavazókör szintjén akkor azért az látszik hogy vélhetően nem tudunk biztosat de vélhetően azért ezektől a pártoktól momentum és akkor még itt a kutyaapártot is ide hoznám momentum kutyaapárt szerintem őket ütötte a legjobban ki a tiszaapárt megjelenése de a dkmszp párbeszéd lmp szerintem ők ők őtőlük is sokkal többet vit el tehát mondjuk 22-höz képest tehát én azt látom hogy mondjuk a tiszaapárt nagy mennyiségben volt kormánypárti szavazókat nem tudott megszólítani inkább az van hogy ezt a tortá ellenzéki választói tortát szeretelték újra valamennyi keveset tudod de de ezek szerint nem nem akkora nem akkora mennyiség am amennyivel kormányt lehetne mondjuk [Zene] váltani szóval hogy hogy óellenzék meg hogy le kell-e őket írni azt nem tudom azért gyurcsáy ferencet egyszer már kizár vagy hát nem kizárj elhagyta az mszp-t volt egy 3%kos pártja mégis itt van még mindigehát a 14-es választásokon azért a közvny kutatások szerint nem jutott volna önállóan be a dk a 18-as választásokon épp hogy bejutott 5,3%-kal tehát hogy hogy azért gyúcsány ferenc még már már megmutatta azt hogy föl tud egyszer támadni tehát hogy most ez ez így marad-e vagy kifut és vége és gameover vagy az lesz hogy kiábrándulnak a az ellenzéki szavazók a tiszából és visszamennek gyurcsány ferenchez ezt nehéz megmondani azért azt ne felejtsük el hogy itt a a tiszaapárt népszerűsége az azért döntően az újdonságban van tehát hogy nem nem igazán fogalmazták ők még meg magukat tehát itt itt és nem remélem majd beszélgetünk még a tiszaapártról de hogy a az egyik oka a sikernek a szerintem pontosan ez hogy ők csak annyit kommunikáltak nagy tételben magukról most nyilván mondtak egy rakat más dolgot is mondott magyar péter mert más nem nagyon engedett megszólni hogy hát akkor ne orbán meg hogy itt az új ellenzék és majd mi leváltjuk orbánt tehát a választók nagy része az ezért ment oda és nem azért hogy mit mond az eur-ról vagy a mezőgazdaságról vagy bármiről tehát ezzel majd hosszútávon a tiszaapártnak szem vagy vagy akár egy eutanáziáról ezzel a tisz pártnak hosszútávon be kell majd néznie a másik dolog hogy viszont van egy rakat olyan választó akit a az ellenzéki pártok arra szoktattak rá vagy hát most itt a baloldali ellenzéki párt vagy fidesztől balra található inkább talán ez a precíz fidesztől balra található…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „A baloldali értelmiséget megszólítani Wass Albert idézettel? - Beszélgetés Dúró Józseffel”

Miről szól ez az epizód: „A baloldali értelmiséget megszólítani Wass Albert idézettel? - Beszélgetés Dúró Józseffel”?

A 2024-es európai és önkormányzati választásokról Dúró József politológussal készült beszélgetés. A részvételi arány rekordot döntött, ami a politikusok kampányának, Orbán Viktor aktív részvételének, valamint Magyar Péter és a Tisza Párt megjelenésének tudható be. A Fidesz bár a… Az epizód a Reaktor Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2024. 07. 29..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „A baloldali értelmiséget megszólítani Wass Albert idézettel? - Beszélgetés Dúró Józseffel”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Dúró József, Magyar Péter, Orbán Viktor.

Milyen témákat érint ez az epizód: „A baloldali értelmiséget megszólítani Wass Albert idézettel? - Beszélgetés Dúró Józseffel”?

Fő témái: európai választások, önkormányzati választások, kampány.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „A baloldali értelmiséget megszólítani Wass Albert idézettel? - Beszélgetés Dúró Józseffel”?

Megjelenés: 2024. 07. 29.. Hossz: 42 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/reaktor-podcast/a-baloldali-ertelmiseget-megszolitani-wass-albert-idezettel-beszelgetes-duro-joz

Több epizód a Reaktor Podcast-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból