Reaktor Podcast

A Koreaiakban van egy messianizmus tudat - Beszélgetés Csoma Mózessel

· PT1H4M10S

Összefoglaló

A Károli Gáspár Református Egyetem Koreai Tanszékének vezetője, Csoma Mózes a Reaktor Podcast vendége. A beszélgetés Korea kialakulásáról, évszázados történelméről, a külső agresszióknak való ellenállásról, a japán gyarmati uralomról és a Koreai-félsziget kettészakadásáról szól.…

Röviden

Műsor
Reaktor Podcast
Megjelenés
2024. 09. 23.
Hossz
1 óra 4 perc
Témák
korea, history, japanese colonial rule, korean peninsula division
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

[Zene] egy totalitárius diktatúra nőies falfehér férfibandák squid game rakéta teekvando sorolhatnám azokat a szavakat ami kórea kapcsán eszébe jutatnak az embernek hogy kicsit közelebb kerüljünk ezekhez a fogalmakhoz csoma mózessel fogunk beszélni aki kórea kutató a károli gáspár református egyetem kórea tanszékének vezetője és a nemzeti közszolgálati egyetem tudományos főmunkatársa köszönjük szépen hogy elfog a meghívást köszönöm a meghívást és üdvözlöm a hallgatókat honnan kezdődik az a történet ami a kpop és king dongun hatalmához vezetett hogyan lehet összefoglalni röviden korea történetét koreának a kettészakadásáig azt kell tudni hogy a koreai félsziget a kelet-ázsiai térség egyik leg hosszabb időre visszavezethető történelmével rendelkező régiója a koreaiak nagyon büszkék arra hogy fél 10000 éves történelemmel rendelkeznek ezt szándékosan így fogalmazzák meg a koreaiak koreaiul egyébként úgy hangzik hogy panman non jxa fél 10000 éves történelem ez ugye 5000 éves történelmet jelent de hogyha ők úgy fogalmaznak hogy fél100 éves akkor az talán még egy fokkal rátesz ennek a dolognak a hangsúlyozására nyilván azt akarják sugalni ezzel a koreaiak hogy legalább annyira kihagyhatatlan részesei a kelet-ázsiai térség történelmének mint a japánok mint a kínaiak nyilván nem túlságosan könnyű ilyen szomszédság mellett megőrizni egy országnak a fennállását egy nemzetnek a saját nemzeti létét hisz olyan birodalmak ütköző zónájában helyezkedik el a koreai félsziget mint kína és japán gyakorlatilag a koreaiak úgy is szokták leírni a saját történelmüket hogy ez a fél tz év ez nem állt másból mint különböző külső támadások külső agresszióknak a elszenvedéséből és ebből a szempontból egyébként teljesen párhuzamba állíthatjuk egymással a magyar történelmet és a koreai történelmet mert mi itt a kárpátmedencében úgyszintén hát alapvetően nagyhatalmaknak az ütköző zónájában töltöttük el az elmúlt több mint 1000 évet a koreaiak lényegében a kínai hirodalomtól kezdve suzui birodalom tankbirodalom később aztán a mongolok később a japánok folyamatosan különböző agresszióknak voltak kitéve ennek ellenére meg tudták őrizni az önálló nemzetállamukat egészen a 20 századnak az elejéig 20 századnak az elején ugyanis lezajlott egy orosz-japán háború ez nyilván középiskolai tanulmányokból is ismerős lehet és ennek az orosz-japán háborúnak az lett a következménye hogy a japán hegemónia az megnőtt a kelet-ázsiai térségben és lényegében korea elvesztette a függetlenségét japán gyarmati uralom alá került egyébként a koreaiak úgy tekintenek a 1910-ben megkezdődött japán gyarmati uralomra mint a saját történelmüknek az egyik mélypontjára legszörnyűbb időszakára amikor a nemzeti függetlenségüket is elvesztették ez ugye 1945-ig tartott tehát a második világháborúnak a végéig ugyanakkor sajnálatos módon a teljes eufóriáját a koreaiak nem tudták élvezni a felszabadulásnak ugyanis még a második világháborúnak a legeslegvégén a szövetséges hatalmaknak volt egy pozdami csúcsértekezlete ez 1945-nek a nyarán zajlott le kora nyarán zajlott le és ezen a értekezleten a szövetséges hatalmak arról állapodtak meg egészen pontosan az egyesült államok és a szovjetunió hogy idejglenes jelleggel egyfajta munkamegosztásképpen a japán gyarmati uralom alatt lévő koreai félszigetet északról a szovjetek délről az amerikaiak fogják felszabadítani illetve hát két megszállási övezet jön létre a kóai félszigeten és arra nem számított senki hogy ez oda fog vezetni hogy a két megszállási övezetből két egymással rivális koreai állam fog létrejönni hát ez alakult ki a 40-es éveknek a másod felében és sajnos ennek a dolognak a következményei ugye a mai napig tapasztalhatóak mi vezetett odáig hogy 53-ban kettés szakad ez az ország ugye ha jól tudom egy háború volt ennek az oka hogyan kezdődtt ez a háború és hogyhogy ketté szakadt ennek következtében az az ország először is azt kéne kiemelni hogy egyáltalán nem 20 századi sajátosság az hogy a koreai félszigeten két vagy több egymással rivális államalak kulat versenyez tehát már a ókorban illetve a kó középkorban is előfordult olyan hogy a koreai félszigeten egymással rivális államok léteztek és hát próbálták kiterjeszteni a saját befolyásukat érdekes megemlíteni egyébként hogy napjainkban észak-korea azzal az ókori koraaközépkori királysággal ápolja a kontinuitást vagy hangsúlyozza a kontinuitást a amelyik a félszigetnek az északi részén helyezkedett el dél-korea pedig azzal a királysággal bizonyos silla királysággal hangsúlyozza a kontinuitást amelyik az ókorban kor a középkorban a félszigetnek a déli részén helyezkedett el nagyon érdekes párhuzam egyébként hogy silla királyság tehát a mai dél-korea területén lévő királyság elsősorban tudományos eredményeivel kulturális örökségével vált ismeretessé még a félszigetnek az északi részén lévő kugurjó királyság pedig sokkal inkább katonai erejével nem véletlen hogy az észak-koreaiak nagyon büszkén hangsúlyozzák ezt a kontinuitást későbbiekben is előfordult annak a lehetősége hogy esetlegesen politikailag megosztásra kerüljön a koreai félsziget meg lehet említeni egy ilyen esetet a 1500-as évek végéről amikor egy hatalmas japán támadás érte a koreai félsziget és akkor a japánok kezdeményezték az akkori kínai birodalom részére kínai ming birodalom részére hogy esetlegesen a kettejük között lévő kóreai félszigetet két részre lehetne választani ez szerencsére akkor nem valósult meg aztán beszéltünk egy picit korábban az orosz-japán háborúról az orosz-japán háborúnak az előzményei között is felmerült olyan javaslat hogy esetlegesen a koreai félszigetet meg kéne osztani déli részen japán befolyá érvényesülne kóreai félszigetnek északi részén mandzsúria területén pedig orosz befolyás hát szerencsére ez sem valósult meg ugyanakkor a második világháború végén mint ahogy korábban ezt említettem megvalósult az az idejiglenesnek szánt megoldás hogy a japán gyarmati uralmat a félsziget északi részén a szovjetek számolták fel délen pedig a amerikaiak és hát kettejük között a 38 szélességi fog lett a határvonal alapvetően mindenki arra számított 1945-ben hogy ez egy ideeglenes jellegű dolog lesz viszont arra nem gondolt senki hogy az emigrációs elitek a koreai emigrációs elit haza fog térni nyilván akik a szovjetunióban voltak és alapvetően a szovjet kommunista célkitűzéseket teljes mértékben átvették a félszigetnek az északi részére a szovjetzón ába érkeztek vissza akik az egyesült államokban voltak és alapvetően a nyugati értékrendet illetve hát az egyesült államok dominálta értékrendet követték a félszigetnek a déli részére érkeztek vissza és mindez oda vezetett hogy két hatalmi központ egymással rivális hatalmi központ alakult ki a 40-es évek második felében a félszigeten és 1948-ban pedig két egymással rivális koreai állam került kikiáltásra egyébként alapvetően a félszigetnek mind a két állama úgy határozta meg magát hogy az ő szuverenitása a félsziget egészére kiterjed dél-korea egyébként a mai napig úgy értelmezi és hát hogyha megnézzük a dél-koreai alkotmányt akkor tulajdonképpen az van leírva hogy a koreai köztársaságnak a szuverenitása a egész koreai félsziget területére kiterjed a kínai népköztársaság és a koreai köztársaság közti határvonalat ugye a két határfolyó az amnok folyó és a tumán folyó képviseli és dél-koreai értelmezésben mindaz a dolog ami a 38 szélyégi fog tehát a mai dél-koreai észak-koreai demarkációs vonal demilitarizált övezet északi részén található az dél-koreai szempontból nézve a koreai köztársaságnak a területe csak hogy ott jelenleg egy illegális társaság gyakorolja a hatalmat ez az illegális társaság dél-koreai szempontból nézve nem más mint a észak-koreai rezsim visszatérve oda hogy kikiáltásra kerül '8-ban a egymással rivális két koreai állam meg kell említeni azt is hogy a a 40-es évek vége ugye a hidegháború kibontakozásának az időszaka nagyon komolyan fennáll annak a veszélye is hogy esetlegesen egy harmadik világháború kezdődne el az egyesült államok dominálta nyugati világrend és a szovjetunió vezette szovjet tömb országai között és hát végül is az első számú helyi háború ami kirobban 1950-ben az nem lesz más mint a koreai háború az északkóai rezsim kimérszem vezetésével hozzájárulást beleegyezést kapott mind a szovjetunió részéről mind sztálin részéről mind pedig kommunista kína részéről addigra már ugye maocetung vezetésével létrejön a kínai népköztársaság hogy megtámadja a félsziget déli részén lévő dél-koreát arra számítottak egyébként az észak-koreaiak hogy az egyesült államok maximum egy kisebb diplomáciai tiltakozást fog eredményezni és arra nem gondoltak a az észak-koreaiak hogy ez azt fogja eredményezni tehát a támadás következtében az ens majd agresszornak nyilvánítja észak-koreát szólítja ens-nek a tagállamait hogy működjenek közre az agresszor visszaszorításában és ezzel koreai háború nagyon gyorsan 1950 nyarán egy nemzetközi konfliktussá gyakorlatilag a harmadik világháborúnak a veszélyét magában hordozó nemzetközi konfliktussá nőtt ki mint ismeretes 1953-ban békeszerződés nem sikerült létrehozni egy tűzszünetet sikerült létrehozni és ez a tűzszünet a mai napig érvényben van és ugye innentől már kettő külön kóráról tudunk beszélni és még mielőtt belemennénk így egyesével a két külön kóában addig is ez a bizonyos fegyverszünet ami már lassan kábbé 71 éves ha most jól számolok akkor ez mennyire volt feszült hogy mennyire történtek akár ilyen határátlépések mennyire volt kísérlet arra hogy ez ez ne fegyverszünet legyen hanem oldják fel a fegyverszünetet vagy pedig mennyi nnyire volt arra próbálkozás hogy ez ne fegyverszünet hanem hogy rendes béke megállapodás legyen alapvetően úgy kell elképzelni az elmúlt 71 évnek a történetét hogy többször előfordultak nagyon-nagyon feszült helyzetek a koreai félszigeten nyilván a tényleges háborúnak tényleges konflik fegyveres konfliktusnak a kirobbanását ez azokban az időszakokban hordozta magában amikor amúgy is nemzetközi szinten nagyon feszült volt a helyzet és itt különösen a 60-as éveknek a végét lehet kiemelni ugye 60-as éveknek a végén zajlott a vietnámi háború a észak-koreai vezetés úgy gondolta hogy nagyon könnyen elképzelhető az hogy hasonló forgatókönyvet próbálnak megvalósítani mint a indokíai térségben tapasztalható és lényegében észak-korea megpróbál kirobbantani egy partizán mozgalmat dél-korea területén ez különösen 1968-as évre tehető tehát 1968-as év volt a leg feszültebb az elmúlt hosszú-hosszú évtizedek során valóban sor került dél-koreának a keleti partvidékén észak-koreai kisebb partraaszállási kísérletekre észak-koreai diverzánsok jelentek meg több alkalommal dél-kórea területén szerencsére ezek a ezek az események az azért nem eszkalálódtak voltak akkor ugyanakkor pozitív fejlemények is a két koreai államnak az egymáshoz való viszonyában és akkor itt kiemelhetjük az 1972-es évet 1972 ugyanis abból a szempontból nagyon fontos mert a világpolitikában is egy bizonyos enyhülés volt tapasztalható ugye ez az az időszak amikor az egyesült államok rendezi a kapcsolatait a kommunista kínával nixon amerikai elnök ellátogat pekingbe és ez a koreai félszigeten is azért éreztette a hatását és 1972-ben a két koreai állam megállapodott a majdani újraegyesítésnek a három alapelvéről egyébként ez a három alapelv a mai napig érvényben van a három alapelv az úgy hangzik hogy egyrészt a majdani újraegyesítést békés úton kell végrehajtani háborúnak a mellőzésével másodsorban a majdani egyesítést külföldi közreműködés külföldi asszisztencia nélkül kell végrehajtani a koreaiaknak saját maguknak és harmadrészt a újraegyesítésnél felül kell emelkedni az ideológiai korlátokon tehát mint a szocializmus kapitalizmus satöbbi hanem egy nagy nemzeti egységet kell megterem teni annak ellenére hogy 1972-ben ez a három alapelv létrejött hát nyilván a félszigetnek az egysége egységesülése nem indult meg az ezred fordulót követően voltak ismételten komoly események megemlíthetjük a csúcstalálkozókat ami egyébként tegyük hozzá zárójelben szinte nonszensnek tekinthető hogy egymással hatban álló országoknak a vezetői csúcstal kozót tartanak és több napon keresztül a ellenségnek a fővárosában kedélyesen tárgyalnak egymással de az első ilyen koreaközi csúcstalálkozó 2000-nek a nyarán jött létre 2007-ben is lezajlott ilyen csúcstalálkozó mind a két alkalommal a dél-koreai elnök látogatott el észak-koreába és 2018-ban is sor került csúcstalálkozókra 2018-ban háromszor is találkozott egymással kim jong gun észak-koreai vezető illetve az akkori dél-koreai elnök mundin érdekes megemlíteni hogy 2018-nak a áprilisában amikor sor került erre a első találkozóra kim jongun és munjin dél-koreai elnök között erre dél-koreai területen pammin johonnál tehát a demilitarizáltvezetti térségében de dél-korea területén került sor ez abból a szempontból is emlékezetes mert lényegében a koreai háború óta nem került sor olyasmira hogy a első számú északkoreai vezető átlépné a fegyverszüneti vonalat illetve hát a 38 szélességi fokot és dél-korea területére látogatna és ha már két korea akkor most kicsit vesézzük ki jobban esek észak-koreát hogy északkor rendkívül sok hír mém vagy így alapvetően nagyon sok információnk van a kapcsán hogy mennyire elten működik mint a a a többi nemzetállam nemrég néztem egy sorozatot a netflixen volt ahol az volt a címe hogy hogyan legyünk diktátorok hogyan váljon az emberből diktátor és í szatirikusan azt mutatta meg hogy hogyan néz ki a diktátoroknak a története hogyan külenek hatalomra és aztán hogyan tudják megőrizni és így szépen mentek az országokban ebben a bizonyos történetben és végül a győztes diktátor aki a legjobb diktátor az a az észak-kóai diktátorságot ezt az országot jelezte meg nevezte meg a sorozat mertogy a diktátoroknak a legnagyobb problémája az volt hogy sose tudták az utódlást intézni és így a modern politikai világban amikor már nem egy feudális rendszer ben élünk nem királyság vagy monarchia az alapja a az emberek legitimitásának így már nehezen tudják elképzel az emberek azt hogy a az utód annak van valami…

Említett entitások

Témák

  • korea
  • history
  • japanese colonial rule
  • korean peninsula division

Személyek

  • Csoma Mózes

Szervezetek, cégek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „A Koreaiakban van egy messianizmus tudat - Beszélgetés Csoma Mózessel”

Miről szól ez az epizód: „A Koreaiakban van egy messianizmus tudat - Beszélgetés Csoma Mózessel”?

A Károli Gáspár Református Egyetem Koreai Tanszékének vezetője, Csoma Mózes a Reaktor Podcast vendége. A beszélgetés Korea kialakulásáról, évszázados történelméről, a külső agresszióknak való ellenállásról, a japán gyarmati uralomról és a Koreai-félsziget kettészakadásáról szól.… Az epizód a Reaktor Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2024. 09. 23..

Milyen témákat érint ez az epizód: „A Koreaiakban van egy messianizmus tudat - Beszélgetés Csoma Mózessel”?

Fő témái: korea, history, japanese colonial rule, korean peninsula division.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „A Koreaiakban van egy messianizmus tudat - Beszélgetés Csoma Mózessel”?

Megjelenés: 2024. 09. 23.. Hossz: 1 óra 4 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/reaktor-podcast/a-koreaiakban-van-egy-messianizmus-tudat-beszelgetes-csoma-mozessel

Több epizód a Reaktor Podcast-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból