Reaktor Podcast

,,A legüldözöttebb vallássá vált a kereszténység” - Beszélgetés Nádor Koppány Zsomborral

· PT40M30S

Összefoglaló

Nádor Koppány Zsombor, római katolikus teológus és a Szent István Intézet vezető kutatója a Reaktor Podcast vendége. Az adásban a kereszténység mai helyzetét vizsgálják hazai, európai és globális kontextusban. Nádor Koppány Zsombor szerint a nyugati világban a kereszténység…

Röviden

Műsor
Reaktor Podcast
Megjelenés
2024. 10. 07.
Hossz
41 perc
Szereplők, említett nevek
Nádor Koppány Zsombor
Témák
kereszténység, vallás, teológia
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

[Zene] vallás egyház kereszténység és az örökös kihívások erről fogunk beszélgetni vendégünkkel nádor kopány zsombó római katolikus teológussal a szent istván intézet vezető kutatójával köszönjük hogy itt vagy köszönöm szépen a meghívást hát immediasr rögtön megkérdezném hogyha két-három attribútummal adottsággal kéne jellemezned napjaink kereszténységét akkor miket mondanál mi ez a két-három tulajdonság napjaink hazai európai vagy világkereszténységek hát induljunk úgy hogy először mondjuk a hazai szintér utána mondjuk egy európa és aztán a világ hazai szinttéren van egy rendszerváltást követő évtizedes távlatban talán még mindig felszabadulás megújulás ami talán az utóbbi időben egy pici elkényelmesedéssel ugyanakkor strukturáli is illetve állami keretrendszer felől érkező támogatással együtt jelenik meg európában teljesen kaotikus a helyzet gondolom hogy arról fogunk majd részletesebben beszélni világszinten pedig egy dinamikusan növekvő és virágzó kereszténység van természetesen a maga kihívásaival tehát bőven jelentkeznek a a világegyházban is olyan folyamatok amiket érdemes kibeszél élni vagy megemlíteni a nyugati világban és így magyarországon elődeinkhez képest miben más korunk emberének a vallás felfogása ez betudható pusztán a jólét színrelépésének vagy a jóléti társadalom megjelenésének vagy így szimplán csak egy egy egy lustaságról van szó vagy egy paradigmaváltásról ezek közül mindenképpen a paradigmaváltást mondanám tehát ha nagyon nagy szakaszokban gondolkozunk akkor az elmúlt bő 1 évben volt egy konstantini egyházmodell ami tartott uge különböző nézőpontok vannak tehát lehet nézni eszmetörténetileg gazdaságilag társadalmilag tehát tartott valameddig a az iparosodásig francia forradalomig modernitásig és utána ennek vége lett a 20 század közepe környékén és megjelent a posztmodernnek egy olyan teljesen új alap beállítódása ami tulajdonképpen leszivárgott most már a mindennapi életig tehát egy alapállás lett a filozófiai elméleti megfontolásokból és a modernitással ellentétben mutat új nehézségeket de mutat új lehetőségeket is egy-két rövid példával a modernitás az alapvetően elég ha itt a mondjuk egy ncse marx elméletekre gondolunkát a modernitás alapvetően egyház és vallásellenesnek tűnt legalábbis úgy unblock egészében vagy főbb vonalaiban ezzel szemben a posztmodern az nyitott a vallásra pontosabban nyitott a vallásnak egy spirituális egyéni megközelítésére ugyanakkor viszont egy nagyon erős intézmény tekintély és dogmaellenesség van benne hogy a posztmoderna lényegéből fakadóan magát a nagy elbeszélést a narratívát azt tagadja és ebben épp úgy benne van a a hégelnek a hégeli rendszernek a tagadása mint a krisztusi evangéliumé tehát meg kell találnunk azt a új azokat az új eszközöket amikkel ki tudjuk használni a posztmodernnek a vallási nyitottságát viszont tudunk válaszolni azokra az intézmény és tekintély ellenes beállítódottságaira amivel a modernitásban nem kellett megküzdeni ezen posztmodern vagy posztposztmodern megközelítés tulajdonképpen mivel támadja a kereszténységet mert gyakran beszélünk arról temetjük is a kereszténységet hogy itt hanyatlás van paradigmaváltásról beszéltünk de tulajdonképpen mi az a fő állítás az az egy-két mondat ami így 2000 évvel krisztus születése után megjelent hogy na itt a baj itt a bibi ezzel nem értünk egyet hát a legnagyobb gond az hogy nem támad ja most ez bármennyire is cinikusan hangzik hanem nem foglalkozik vele tehát ugye a korunkban tapasztalható gyakorlati ateizmusnak az a lényege hogy az átlag nem az átlag bocsánat nem jó kifejezés a legtöbb ember úgy tesz úgy él minthogyha isten nem volna tehát nem foglalkozik már azzal az állítással hogy van-e isten nem mondja azt nem üvölti a világba egy ncsei kábult őrülettel hogy isten meghalt egész egyszerűen nem foglalkozik vele és úgy tesz mintha nem lenne azért mondom hogy hogy talán ez a legnagyobb baj mert így önmagában nem csak meggyőzni kell az embereket hanem először magát az érdeklődést kéne a témával kapcsolatban felerősíteni de ezzel együtt vannak olyan fő kifogásai a posztmodernnek hogy az előbb is említettem hogy ez a tekini intézmény é dogmaellenesség hogy alapvetően sem egy éni sem közösségi szinten nem viseli el a posztmodern ember azt a zsinormértéket vagy azt a kánont amit tulajdonképpen egy kényszerítős katulyaként vagy regulaként negatívnak él meg és a saját rosszul értelmezett szabadságának a korlátok közés szorításaként értelmezi ma már talán kijelenthetjük azt hogy mindenki hisz valamiben nagy kérdés hogy miben a valláspótlékok elterjedésére kérdezet kérdeznék rá hogy ez tulajdonképpen miből fakadhat tehát megjelent ez a paradigmaváltás hogy kereszténység eddig is ne tovább de nem is veszünk tudomást róla ennek ellenére mégis megjelennek a jólismert valláspótlékok tehát tulajdonképpen a modern ember kényelmessége vagy vagy szelektivitása hogy ezt kérem az egyházból például az esküvő a házasság ezt viszont már nem kérem itt mi jelenik meg tulajdonképpen itt is több érdekes szempont van az egyik ami tulajdonképpen egy evangelizációs vagy apologetikai támpont is lehetne hogy az ember alapvetően a teremt mondom én hogy teremtettsége okán de a lelki alkata alapján egész egyszerűen úgy működik hogy hisz valamiben tehát nem tud nem hinni hogyha megint végigtekintünk az európai eszmetörténeten ugye a vallás dominálta a hit után következett a különböző izmusoknak a a hitei és amikor ezek is úgy a történelmi alsó fiókokba kerültek nem nagyon maradt semmi és itt jöttek az álvallások vagy valláspótlékok amibe nagyon sok minden belefér belefér ebbe életvitel belefér ebbe táplálkozás is belefér ebbe tényleg számtalan olyan dolog amit azért nem szeretek röviden úgy nevesíteni ahogy egyébként ezeket fel szokták sorolni mert önmagában nem azzal van a baj hogyha mondjuk valaki egy bizonyos táplálkozási életvitelt választ de amikor abból egy valláspótlék lesz és ideológiaként egy egész életet meghatároz illetve adott esetben a szűkebb vagy tágabb környezet felé egy ké szerítő agresszív viselkedés társul hozzá ott már világosan látszik hogy nem egy egyéni preferenciáról vagy életmódválasztásról van szó hanem valami sokkal a többről és ezek ezeknek a jelenségeknek az összességét hívta úgy a 80-as90-es évek fordulóján new age-nek a akkor még főleg nyugati teológia hiszen hozzánk ez egy jó néhány éves késéssel a 90-es évek másod felében érkezett meg nagyon sok eleme van ennek ennek eleme bizonyos távolkeleti brítusoknak gyakorlatoknak a felszínes ismerete és annak egy összeválogatott megélése eleme a táplálkozásnak életmódnak egy bizonyos csomagja viszont mindegyikre jellemző az hogy egy esztétizáló életet keres egy olyan életet keres amiben tulajdonképpen az életmód a vallássá váló életmód az az egyénnek a személyiségét igazolja vissza egy folyamatosan megerősítő pszichologóizáló visszacsatolást kap tőle nem feltétlenül kell sőt legtöbbször nem kell követelményeknek megfelelnie hanem egy itt és most megélhető és esztétikai élményt nyújtó saját maga által összeválogatott hitrendszerről van szó felmerül bennem a kérdés hogyha ez ennyire passzív vagy felszínes tehát hogy szinte már kritériumok sincsenek az vesz részt benne aki ezzel tulajdonképpen a az egyházi lét vagy a teológiai mit tud kezdeni mit tud kezdeni olyan emberekkel akik ennyire kivonulnak ennyire passzívak mit lehet csinálnit egyrészt van egy olyan alapállás hogy természetesen az egyház most én a katolikus teológiáról tudok beszélni de a a legeslegtöbb pontban a történelmi egyházak ezekben egyetértenek hogy az egyház elismeri azt hogy egy szekuláris plurális társadalomban él és ezt nem is vitatja ugyanakkor a relativizmust azt elutasítja hiszen az isteni és az isten által felmutatott felismert igazságnak a megvallása az a hitünknek és a egyébként az ismeretelméletünknek is az egyik alapköve amit tehát miután ezt aláhúztuk utána is van még azért néhány dolog amit megtehetünk tehát megtehetjük azt hogy élünk a posztmodern spiritualitással élünk annak a lehetőségeivel hogy a modernitással ellentétben olyan emberek olyan tömegek élnek mellettünk akik valamilyen szinten elismerik az istennek vagy az isteninek a létezését ennek egy nagyon érdekes példája hogy a vallásszociológiai mérések azt mutatják európában hogy messze többség az aki az isten létét meg a lélek hhatatlanságát vallja viszont a második harmadik helyen ezek után a lélekvándorlásnak a tana áll és csak azt követi a szenttháromság vagy jézus krisztusnak a feltámadásába vetett hit tehát ebből látszik hogy hogy egyrészt egy nagy missziós terület az ahol élünk másrészt rengeteg tévedés de ugyanakkor nyitottság is társul hozzá és még egy dolgot megtehet a az egyház és nagyon sok esetben sőt egyre gyakrabban meg is teszi hogy tanulhatunk anélkül hogy feladnánk önmagunkat és feladnánk azokat a lényegi elemeket a hitünkből amiket nem lehet feladni a hitre rakódott kulturális szövet egyes részeit igenis felfrissíthetjük tehát azt a odafigyelést vagy élményközpontúságot amit nagyon sokan hiányoltak egy megmerevedő egyházban hogy nem kapták meg azt a megújuló élő közösségekben lelkiségi mozgalmakban különböző biblia csoportokban színjátszókörökben hát számtalan egyéni alkatra választható gyülekezeti lehetőséget lehet találni hát ezekben ezt meg lehet élni és fel lehet mutatni tehát talán ezeket mondanám elsőként hogy lehet nyújtani világszintre kicsit kitérve valójában nem arról van szó egyébként hogy globálisan növekszik a keresztények száma és mi a saját európai helyzetünket tükrözzük világszinten hamisan tehát hogy a kereszténység olyan értelemben nincsen kihaló félben tehát ez nem egy veszélyeztetett bálna mondhatjuk talán így is hogy brazíliában vagy a szubszaharai afrikában vagy akár még a távolkeleten is jelentős csoportok keresztelkednek meg vagy folytatják a korábbi hagyományt csak sokkal nagyobb létszámmal ez így van világ szinten a kereszténység száma dinamikusan növekszik egyébként az iszlámmal együtt jelenleg ha a legpontosabb számokat idézem akkor nagyobb dinamikával növekszik min ak kereszténnyység mint az iszlám mint a világnak a népessége ugyanakkor azt is látni kell hogy ebben a dinamikus terjedésben a nagyon-nagyon pozitív folyamatok mellett tehát egy olyan területeknek a meghódítása kínai keresztények száma európai számokat nézze felfoghatatlan vagy az afrikai vagy valóban a nagyon régóta domináns közép- és dél-amerikai kereszténység mellett hogy nagyon erősek azok a az irányzatok amik a mi európai nézőpontunkból vett hagyományos vagy történelmi egyházakhoz nem kapcsolódnak és ez a pünkösdi megújulási mozgalmak által végzett misszió tehát a misszióban volt egy olyan váltás hogy a történelmi egyházaknak a missziós dinamikáját átvették ezek az újabb mozgalmak fle az egyesült államokból kiindulva ebben benne van az a veszély vagy kérdőjel hosszú távon hogy ezek pont olyan irányzatok amik nagyon is alkalmazkodtak a posztmodern embernek a spirituális igényeihez és sok esetben nem tudjuk olyan mélységében megtalálni bennük az egyház tanítását a dogmákat vagy a hittételeket tükröző sorokpontokat mint amit mi azt megszoktunk egy magyar történelmi katolikus vagy református egyház esetébenát ez egy nyitott kérdés hogy hosszú távon ez a missziós irányzat ez melyik irányba fog tovább fejlődni ugyanakkor az valóban egy nagyon nagy öröm hogy a világszinten a a keresztények száma növekszik de ehhez társul egy olyan hihetetlen nagy probléma hogy a legüldözötteb vallássá vált a kereszténység tehát ha valaki megnézi az adatokat évről évre nem csak létszámában van több keresztény veszélyben hanem egyre újabb és újabb gócpontok alakulnak ki ahol hát a kulturális keresztény üldözéstől kezdődően egészen a teljes megsemmisítésig megy a skála tehát erre is minden esetben fel kell hívni a figyelmet hogy hogy a legüldözöttebb vallássá vált a kereszténység és ami még a nyugati civilizációban fontos és érdekes hogy a nyugati civilizáción belül sem lehet egységes képet mutatni mert az európai szekularizációs folyamat ami önmaga is egy tévedés ha belefér az időbe egy mondatot erről is mondanék majd de ez nem hasonlítható össze az egyesült államokkal tehát amikor leültek a az európai vallásszociológusok és azt mondták nagyjából a 70-es években hogy a a szekularizáció az egyrészt visszafordíthatatlan másrészt egy tény akkor nem számoltak az egyesült államokkal nem számoltak a világ összes többi részével és utólag kiderült hogy maga a szekularizációs tézis is egy hibás kiindulópontból fakadt ugyanis nem is próbálták meg a saját állításukat bizonyítani hanem késztényként vették érdekesség hogy ennek a az egyik lebontója aki erre felhívta a figyelmet a túl nagy keresztény szimpátiával nem vádolható jürgen habermas volt aki elkezdett posszekularizációról beszélni és azóta nagyon sok szociológus meg valláskutató van akik felhívják arra a figyelmet hogy európában egyrészt hullámok voltak tulajdonképpen ha belegondolunk a benedekki rendalapításba utána a 10-11 századi bencés reform okba a 13 századi koldulórendek reformjaiba utána a reformáció és az ellenreformáció kérdéskörébe tehát kt-300 évente látunk különböző megújulásokat illetve a megújulások előtt látunk hanyatlóidőszakot és ez nem jelenti azt hogy bárki is tagadná hogy európában az jelenleg az intézményes vallás osság az visszaszorulóban van de végképp nem jelenti azt sem amit a szekularizációs tézis állított hogy a vallás európából el fog tűnni vagy meg fog szűnni ezen ciklikusságot vagy mintázatot alapul véve akkor kijelenthetjük hogy eme elvilágiasodó posztmodern időszak akkor egy átmeneti időszak és ugyanúgy ez a k-300 évente megjelenő váltás az valamikor ismét vissza fog térni hát ha ez kijelent en ék akkor hasonló módszertani hibát követnénk el mint amit a szekularizációs tézis hirdetői jelentettek ki én a magam részéről optimista vagyok az biztos hogy a vallás sok mindent mutat azt hogy európában megszűnne vagy eltűnne azt nem mutatja mert virágzó élő közösségek vannak mégha csökkenő számban is de a egyházak tanítása szerint élő embereknek sok milliós bázisa van…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

  • Szent István Intézet

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „,,A legüldözöttebb vallássá vált a kereszténység” - Beszélgetés Nádor Koppány Zsomborral”

Miről szól ez az epizód: „,,A legüldözöttebb vallássá vált a kereszténység” - Beszélgetés Nádor Koppány Zsomborral”?

Nádor Koppány Zsombor, római katolikus teológus és a Szent István Intézet vezető kutatója a Reaktor Podcast vendége. Az adásban a kereszténység mai helyzetét vizsgálják hazai, európai és globális kontextusban. Nádor Koppány Zsombor szerint a nyugati világban a kereszténység… Az epizód a Reaktor Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2024. 10. 07..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „,,A legüldözöttebb vallássá vált a kereszténység” - Beszélgetés Nádor Koppány Zsomborral”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Nádor Koppány Zsombor.

Milyen témákat érint ez az epizód: „,,A legüldözöttebb vallássá vált a kereszténység” - Beszélgetés Nádor Koppány Zsomborral”?

Fő témái: kereszténység, vallás, teológia.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „,,A legüldözöttebb vallássá vált a kereszténység” - Beszélgetés Nádor Koppány Zsomborral”?

Megjelenés: 2024. 10. 07.. Hossz: 41 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/reaktor-podcast/a-leguldozottebb-vallassa-valt-a-keresztenyseg-beszelgetes-nador-koppany-zsombor

Több epizód a Reaktor Podcast-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból