Reaktor Podcast

A probléma, a jó propaganda filmmel van - Beszélgetés Gelencsér Gáborral

· PT56M19S

Összefoglaló

A Reaktor Podcast e heti adásában Gelencsér Gábor filmkritikus, filmtörténész és egyetemi oktató, a PTE BTK MMI Film- és Médiatudományi Tanszék docense volt a vendég. Gelencsér Gábor a filmek társadalomban betöltött szerepéről, a politikai motivációjú filmekhez való…

Röviden

Műsor
Reaktor Podcast
Megjelenés
2024. 12. 10.
Hossz
56 perc
Szereplők, említett nevek
Gelencsér Gábor
Témák
filmkritika, filmtörténet, propaganda film, politika és film
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

[Zene] a találmányom használható mint egyfajta tudományos kuriózum de ezenkívül semmiféle gazdasági haszna nincsen lumier testvérektől származik az idézet akik a mozi feltalálói voltak a mai adásban a filmről lesz tehát szó és különösen a magyar filmről fogunk beszélgetni kelencsé gáborral balázs béla díjas magyar esztétával filmkritikussal filmtörténésszel egyetemi oktatóval az ötvösórán tudományegyetem bölcsésudományi kar művészetelméleti és médiakutatási intézet filmtudományi tanszékének docensével köszönjük szépen hogy elfogadta a meghívást köszönöm a meghívást a világnak a lumer testvérek lehettek az első élményei a filmről de önnek mi volt az első élménye a filmről lehet hogy egészen pontosan filmcímet nem tudok mondani inkább azt a folyamatot ahogy ahogy a mozival kapcsolatba kerültem ez kisgyerekkoromban kezdődött én 61-ben szül tehát azért ez egy nagyon más időszak volt és alapvetően édesanyám vezetett be a a filmek világába mint mint szórakozás tehát hozzá kell tennem hogy egyszerűen moziztunk főleg hétvégente mindenféle filmet megnéztünk és hát a mai fiatalok számára az meglepő lehet hogy ekkor nagyon sokszor elfogytak a mozijegyek a pénztárban már nem lehetett kapni voltak moziüzérek és édesanyámnak volt egy különös képessé jártassága hogy ő odament a pénztároshoz és akkor valahogy lett jegy magam se tudom hogy hogy de valahogy lett jegy mertogy ez egy nagyon népszerű szórakozási forma volt így kerültem kapcsolatba a filmmel és aztán már már kamasz korban ott egy picit más dolog jött be ami hát személyes de azért nem nem titok és nyilván nem én vagyok ezzel egyedül hogy eléggé magányos kamasz voltam vagy olyan magam magamnak való é és bizonyos szempontból a mozi az egy az egy magányos műfaj mármint a mozizás a filmnézés nyilván baráttal barátnővel is nagyon jó mozizni de oda azért el lehet menni egyedül talán még inkább mint mondjuk színházba vagy koncertre a mozi sötétjének is van ilyen értelemben egyfajta intimitása és és számomra [Zene] olyan értelemben is hogy talán zárkózott voltam kevéssé tudtam feloldódni barátok között a film az kinyitotta a világot tehát nyilván a képzelet a vonzó történetek a vonzó tájak minden ami egy kamaszlélek számára érdekes újszerű azt ebben a némiképpen magányos kicsit ilyen külső megfigyelői pozícióban tudtam befogadni és sokszor gondolok erre hogy hogy nekem azért el eléggé innen jött ez a dolog tehát egyrészt egy egy ilyen egy ilyen anyai ráhatás aztán már egy kicsit kicsit az önálló lélektani a fejlődés alakulás inkább útja és valamikor már a középiskolás koroman történt az hogy elkezdtem tudatosan filmet nézni és onnantól elkezdtem olvasni az akkori filmkultúrát az akkori filmvilágot és például ekkor kezdtem el a magyar filmet felfedezni olyan értelemben is hogy a filmtörténetet 70-es években vagyunk tehát nem hogy internet hanem dvd videó kazetta ennek nyoma sincs és nem volt könnyű a régi filmeket megnézni televízió de hát az is ott azért nagyon rossz minőségbe mentek a filmek meg nem is volt nem voltunk gazdagok tehát nem volt igazán jó tévénk hogy mást ne mondjak sok mindent fekete-fehérben láttam ami eredetileg színes viszont volt egy fantasztikus lehetőség a budapesti mozik közül volt egy azóta már megszűnt több helyen is működött a magyar filmek mozija és akkor akkor például volt egy olyan nagyszerű forgalmazási gyakorlat hogyha egy rendezőnek megjelent egy új filmje akkor ha egy nagyobb életműről volt szó visszamenőleg az addigi filmjeit is mondjuk egy hét alatt levetítették és középiskolás koromtól kezdve már már ilyen helyekre is jártam tehát hogy pótoljam amiből életkorilag kimaradtam mert éppen a magyar újhullámot a 60-as években hát akkor még nagyon kisgyerek voltam tehát nem igazán láthattam és egyéb lehetőségek is voltak amik középiskolás koromtól meghatározóvá váltak de aztán még még főiskolaegyetem alatt is például az apukori időszakban szervezett filmklubok volt a titnek filmklubja volt egy itt a nevét is hadd mondjam egy egy egy abszolút elkötelezett filmklub szervező előadó aki sajnos már nincs közöttünk perlaki tamás aki szintén filmtörténeti sorozatokat szervezett de a titnél is sokan előadtak akik hát most már ö kollégáim voltaképpen emlékszem báron györgy vagy szekfű andrás filmklub előadásaira és ott részben magyar de ott igazán már a külföldi filmek a filmtörténeti hagyomány jött be egy-egy alkotói életmű tehát godár bresson bergman sorozat vagy egy-egy irányzat franciai hullám olasz modern film és akkor ezen a módon kezdett bennem kialakulni egy ilyen tudatos film nézői atti űd nyilván mint minden fiatalembert vagy kamaszt ezt egy kicsit most már pironkodva mondom de persze hogy engem is megkísértett a film készítői oldala de például annyira voltam józan és annyira ismertem magam az előbb elmondott alkatomnál fogva hogy az a rendezésstől soha nem álmodoztam tehát hogy ez tényleg egy annyira introvertát illetve illetve pont fordítva tehát extrraovertált kifele nagyon menedzsers szempontú szervező van rendezőről egy picit ilyen kép is ami persze hát egy egy butaság hogy az kiabál és és és és ideges és utasít szóval ez nagyon távol áll tőlem viszont a forgatókönyvírás az egy benssőségesebb az valóban egy egy inkább a a a a befelé fordulásról szóló tevékenység és hát akkor ilyenkaszkori tehát ahogy majdnem mindenki verset ír én nem verset írtam hanem forgatókönyvet de ezt is gyorsan gyorsan lezártam és és akkor már abszolút kialakult hogy úgymond a másik oldalon a helyem tehát ezen az elemzőiű tanári oldalon amely amely inkább vizsgálja a filmet amikor én főiskolás lettem nem volt még filmszak ahol most tanítok például te ez sokszor eszembe jutt hogy bárcsak lett volna az a hely ahol én most oktató vagyok nem volt úgyhogy így így aztán az egyetemen az esztétika tanszék az esztétika szak ami még a legközelebb bált a filmhez és ott volt is a művészeti tárgyak között a filmről szóló óra amit szintén kollégám illetve az elmúlt évekig tanszék majd intézetvezetőn vezetett kovács andrás bálint és hát most nagyon jó érzés hogy lényegében ugye nagyon pontosan felolvasta a munkahelymet ez egy hosszú hosszú elnevezés de tulajdonképpen a filmtudomány tanszék az a régi esztétika tanszék mellé épült fel a harmadik az a média és kommunikáció ez ez került egy intézet alá és és most ott tanítok ami hihetetlen jó érzés hogy ahol egykor én tanultam és és még nagyon sokan hát sajnos már elmentek jó néhányan de hát lettek azok kollégáim akiknél tanultam és akiknél vizsgáztam és hát akkor így utána az esztétika tanszék elvégzése után ott már jöttek a a a lehetőségek és lényegében az amivel a mai napok foglalkozom tehát a film én lényegében három dolog az az írás a szerkesztés és a tanítás és ez valahol 80-as 90-es évek fordulóján elindult kicsit későn akkor már nem voltam annyira fiatal de hát így alakult hogy akkor akkor kezdődött a pályám hogyan az ember életében hogy nem csak nézi a filmet hanem látja rendkívül sokan nézünk filmet de szerintem kevesen kevés ember vetemedik arra hogy ne csak nézze ne csak szórakozzon rajta ne csak fogyassza hanem ebből valamit alkosson hát az én úgymond alkotásom az az értelmezés az elemzés és az értelmezés illetve egy idő után már filmtörténeti folyamatok átlátása illetve feldolgozása mondhatnám azt hogy hogy a sok-sok film megtekintése után kialakult az igény arra hogy jobban értsem illetve az összefügéseket is meglássam és akkor ehhez járultak az olvasmányok és aztán ez ez lassan ö hivatássá vált és ezt a szót szándékosan használom hogy nem foglalkozás szakma tényleg hivatás és hát e tekintetben is én nagyon hálás vagyok a sorsnak hogy azt csinálom azzal keresem a kenyerem akár így is mondhatnám amit amit szeretek mondhatni amúgy is ezt tenném tehát hogy számomra ez ez nem tényleg nem munkaként jelenik meg az egy más kérdés hogy ilyen értelemben viszont nincs eleje meg vége tehát nem olyan hogy 8 óra és letesz hanem szinte állandóan úgymond folyamatosan dolgozom vagy vagy ebben vagyok de de ez nem panasz sőt ez ez nagyon jó így és ezzel a tudatos hát csúnya szóval fogyasztói magatartással fordult ez át tehát amire itt utaltam hogy amikor már nem úgy ültem be egy moziba hogy bemutatnak egy új filmet biztos jó hanem én kerestem hogy mit szeretnék látni mit mit mutat a kínálat mondjuk egy régi filmet ami ami ami nem magától értetődő hogy megnézze az ember tehát talán ez a tudatos filmválasztás és ilyen értelemben egy filmklub kiválasztása azon belül egy program kiválasztása ott volt az az átfordulás valamikor ilyen 15 16 17 éves koromban tehát a középiskolás évek alatt én én fizikatagozatos gimnáziumban jártam mert 14 évesen még valahogy édesapám nyomán hogy mérnöki pálya ilyesmi körvonalazódott és menet közben derült ki hogy ez nem volt jó döntés nem is nagyon ment jól a fizika hanem hanem inkább a humán tárgyak és és akkor így művészetek nyilván egyéb művészetek is tehát irodalom zene amit hallgatni szeretek nem értek hozzá és és aztán ebből ebből kikristályosodott a film beszéltünk arról hogy többféleképpen lehet-e filmre tekinteni nem csak mint szórakoztatás hanem akár mint munka akár mint hivatás pontosan hogyan tudjuk megállapítani vagy önnek mit jelent a film mi a célja a filmnek ugye egy olyan összművészeti alkotásról beszélünk ami talán annyira kimagasló az összes többi művészettől hogy sokkal nagyobb hatást tud gyakorolni az emberek mindennapjairra gondolkozására ugye propagandaeszközre is bármire lehet használni a filmet egy ilyen nagy felelősség birtokában nem kéne felelősséget vállalnia a filmnek hogy akár akkar ne csak szórakoztatást nyújtson hanem legyen egy társadalmi igény amit kielégít ez nagyon fontos amit mond és úgy gondolom hogy a a filmnek most ez nem szemrehányás nyilván senkire nem értem ezt így konkrétan hanem inkább egy jelenségről van szó hogy amit ön mond ezt a a a kortársfilm egy picit minthogyha elveszítené de pont amikor engem elkezdett érdekelni a film akkor még nagyon kitartott a az új hullámoknak a lendülete tehát már túl voltunk ugye az új hullámok azok a 70-es évek első felére lecsengenek de az volt az az időszak amikor a filmnek természetesen megvolt tehát ez mindig megvolt és ez teljesen legitim a szórakoztató funkció a populáris filmkultúra de abban az időszakban ugye nagyon nagyon megerősödött a szerzői film által az a fajta film amire ön is utalt hogy amelyben egy társadalmi gondolat jelenik meg amely hozzászól a a társadalom ügyeihez akár a politikához a polis ügyeihez tényező volt a film az értelmiségi magatartásnak magától értetődő része volt hogy moziba jár egy értelmiségi ez manapság nem feltétlenül van így lehet hogy a humán értelmiségi esetében igen de lehet hogy egy műszaki értelmiségi egy menedzser kevésbé akkor talán jobban jellemző volt ez ez mondjuk nem tudok statisztikai adatokat szolgáltatni de de azért a korszellemben a filmnek volt egy ilyen nagyon erős vonzereje rés ben abból fakadóan hogy mint művészeti közvetítési eszköz egy egy hatékony eszköz kicsit előtérbe is került még a társadalom formálás tekintetében is nem vélesetlen hogy a hogy azok a hatalomgyakorlási metódusok amelyek eléggé hogy mondjam határozottan és erővel lépnek fel azok azok azokban az időszakban de már koránban a 30-as évektől a filmre föl is használták propaganda eszközként t ami nem tett jót nyilván a filmnek de paradox módon valamilyen mértékben mégis jelzi a filmnek ezt a fajta erejét ez tehát egy nagyon fontos hagyomány és én a magyar filmmel foglalkozom elsősorban magyar filmtörténettel és azért azt kell mondanom hogy ez a magyar filmben is egy nagyon erős hagyomány és remélem és azért most is úgy látom hogy ez meg is maradt tehát hogy a magyar film még mindig nem mindegyik mű természetesen és nem is kötelező érvényű ez a megállapítás de alapvetően felvállal egy ilyen társadalmi feladatot társadalmi funkciót és ez szerintem egy nagyon-nagyon pozitív hagyomány a művészet az nyilván van egy általánosabb feladata és ezt szoktam idézni ezt a nagyon egyszerű mondást bármilyen egyszerű de mégis igaz hogy a művészet segít élni hát hozzájárul ahhoz hogy az életünk teljesebbé gazdagabbá váljon reflektáltabbá én merem mondani már ilyen idősen a hallgatóknak még az egyetemén is hogy nem azért van egy film hogy elemezzük hanem azért hogy általa adott esetben jobban megismerjük magunkat elgondolkodjunk dolgokról tehát ez egy ez egy nagyon általános funkció és nyilván minden műalkotásnak megvan ez a funkciója még egy zongora szonátának is bármennyire is nem történetet mond és nem egy konkrét téma jelenik fogalmit téma jelenik meg benne de a film esetében valóban ott van az hogy ennél egy direktebb társadalmi akár ideológiai politikai hatást is kifejthet megfogalmazhat hozzászólhat vitára ingerelhet tehát van egy ilyen egy ilyen közvetlenebb hatás és ez a magyar filmnek szerintem nagyon nagy erénye leszámítva szélsőséges korszakokat tehát akár a második világháború alatti éveket amikor annak a rezsimnek ö a szolgálatában születtek propagandafilmek majd néhány évvel később ugye a baloldali diktatúrában '8 és 53 között szintén születtek propagandafilmek de nagyon sokat mondó körülmény hogy amikor enyhült a a rendszer tehát már 54-től és aztán hát ugye az 56-os forradalom kemény megtorlása után de a kádár korszak is konszolidálódott és és igyekezett megbékélni és megbékéltetni a magyar társadalom illetve a magyar társadalmat akkor a rendezők ezt a szabadabb nem teljes szabadság de szabadabb légkört úgy kamatoztatta hogy nem lemondott a társadalmi témákról azzal hogy jaj végre nem kell ezzel foglalkozni hanem elkezdett érdemben foglalkozni vele kritikusan elemző módon még a 60-as években annak a reményében ugye ott volt egy ilyen reformszellemű mozgás elbukott a forradalom de hátha valamennyire jobbá emberarcubbá tehető a szocializmus ahogy ezt a csehek mondták ez ezegészen 8-ig tartott amikor pont a cseheknél ugye a prágai tavasz fegyveres megtorlása véget vetett ennek a reménynek is de addig még egyfajta dialógus is kialakult a magyar film részben azért az irodalom és a úgymond a a politika vagy a vagy a vagy a a vezetők…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

  • PTE BTK MMI Film- és Médiatudományi Tanszék

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „A probléma, a jó propaganda filmmel van - Beszélgetés Gelencsér Gáborral”

Miről szól ez az epizód: „A probléma, a jó propaganda filmmel van - Beszélgetés Gelencsér Gáborral”?

A Reaktor Podcast e heti adásában Gelencsér Gábor filmkritikus, filmtörténész és egyetemi oktató, a PTE BTK MMI Film- és Médiatudományi Tanszék docense volt a vendég. Gelencsér Gábor a filmek társadalomban betöltött szerepéről, a politikai motivációjú filmekhez való… Az epizód a Reaktor Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2024. 12. 10..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „A probléma, a jó propaganda filmmel van - Beszélgetés Gelencsér Gáborral”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Gelencsér Gábor.

Milyen témákat érint ez az epizód: „A probléma, a jó propaganda filmmel van - Beszélgetés Gelencsér Gáborral”?

Fő témái: filmkritika, filmtörténet, propaganda film, politika és film.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „A probléma, a jó propaganda filmmel van - Beszélgetés Gelencsér Gáborral”?

Megjelenés: 2024. 12. 10.. Hossz: 56 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/reaktor-podcast/a-problema-a-jo-propaganda-filmmel-van-beszelgetes-gelencser-gaborral

Több epizód a Reaktor Podcast-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból