Reaktor Podcast

Amerikai választás értékelés Csizmazia Gáborral

· PT47M28S

Összefoglaló

A műsor Csizmazia Gábor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézetének tudományos munkatársával az amerikai választások eredményéről és lehetséges következményeiről szól. Gábor elmondja, hogy számított Trump győzelmére és a republikánusok szenátusi többségére, de az…

Röviden

Műsor
Reaktor Podcast
Megjelenés
2024. 11. 18.
Hossz
47 perc
Szereplők, említett nevek
Csizmazia Gábor
Témák
amerikai választások, elnökválasztás, amerikai politika
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

[Zene] elmaradt a blue wall amerika választott 312 elektort szerzett donald trump aki így az egyesült államok 47 elnöke lesz a történtekről csizmazia gáborral a közszolgálati egyetem john lukács intézetének tudományos munkatársával beszélgetünk szervusz gábor köszönjük hogy elfogadtad a meghívást szervusz é köszönöm a meghívást az lenne az első kérdésem nagyon prózai hogy ilyen eredményre számítottál-e amikor reggel megnézted a statisztikákat én én a mazoisták közér tartoztam tehát én követtem élőben a nem teljesen tehát arra számítottam hogy trump győz én ezt pont az nap délelőtt márint magyar idő szerint délelőtt egy egy kerekasztalban még mondtam is arra is számítottam hogy a de ez nem volt nagy meglepetés hogy a szenátust behúzzák a republikánusok amire nem számítottam hogy az alsóházat is behúzzák ugye most így utólag persze e sokan evidensnek veszik szerintem annyira nem volt az mert hogy a az alsó ház a még kevésbé kiszámíthatóbb nem hiába arról keveseb beszéltek egyébként az amerikai köz elemzők is mert ugye hát sokkal nagyobb merítés 435 képviselő két évenként megválasztva úgyhogy ott al alapvetően ott nagyobb kérdőjel volt zárójel hogy most így beszélünk már megvan a 219 tehát azt már behúzták ez már sejthető volt napokkal ezelőtt is mindig számolják a szavazatokat de már megvan a 218 fős többség 19cel egyelőre úgyhogy erre a részére nem számítottam annyira nem lett meg így utólag de de alapvetően én már megosztott képviselő házra számítottam ami egy kicsikét meglepett de szerintem ezen majdnem mindenki így van a az úgynevezett popular volt vagy többségi szavazat h szintén donald trumpnak ment nagyjából 4 millió szavazattal kapott többet ez nem egy hatalmas szám egyébként de mindenesetre növeli a politikai értelemben a legitimitását jogi értelemben iríreleváns de de tulajdonképpen azért ez erősíti a pozícióját úgyhogy ebből a szempontból meglepet nem lepett meg én számítottam hogy a spanyol ajkúaknál és az afroamerikaiaknál kifejezetten jól teljesít majd trump ami egy kicsit meglepett inkább hogy a fiatalok körében is ezérrződött tehát ott azért volt egy kér de én azt gyanítom mi nem jöttek ki ez a nem jöt ki átfogó elemzésezüben teht különböző nagyobb közvéeménykutatások vannak a nagyobbat azt úgy értem hogy országos de nem elmélyült ilyen elemzések vannak legalábbis eddig láttam egyet kettőt én azt gyanítom hogy a fiatalok tehát a latina meg a meg a spanyol a meg a az afroamerikai az szerintem teljesen érthető hogy miért szavazott át az gyakorlatilag növekvő tendenciák mutatott 2016 óta tehát 2020-ban is többet kapott trump egyébként 2016-hoz képest szerintem a fiatalok körében ott van egy torzítás ott nem biztos hogy több szavazatot szerzett hanem effektíveg sokan szerintem tábol maradtak a fiatalok körében nem tudom de biztosan de én erre gyanakszom úgyhogy ez a része egy kicsikét meglepett a fiataloknak a az átszavazása illetve hát a a jobb teljesítménye a trump kampánynak a fiatalok körében tehát 18-tól 29 év közöttiek körében ilyenkor választási időszak után mindig az eredményvárást követően gyakran beszélgetünk okokról perdöntő tényezőkről november 5-én itt mit tudunk megnevezni itt magas benzinárak kamala nevetése rejtőzködő republikánus szavazók hát mik a főbbtényezők elméletileg ezek közül pont egyik sem szerintem a kamal nevetést azt letekerték tehát ott lehetett ére például az elnökjelölti vitán hogy ottott valószínűleg szóltak neki előre a kampánytanácsadók hogy ezt vy kommunikációs tanácsadók hogy ezt inkább ne és akkor később az elnökelőti vitát követően ez azért mégis csak időnként azért meg megmutatkozat de alapvetően erre odafigyelt a kamala vagy a harris kampány az üzemanyagárakat is lehetne mondani de tehát az az érdekes hogy papíron tehát ha számadatokat nézzük akkor az egyesült állomok gazdasága köszönni szépen jól van tehát az infláció az ilyen 3% körül van ugye a fed célja az 2% volt már 7%-on is egyébként az infláció és ez egy 40 éves csúcs volt még 2022 nyarán a félidős választásoknál sokan arra bazíroztak hogy na majd akkor emiatt lesz majd ilyen óriási republikánus hullám ami aztán végül elmaradt és hát lehetne mondani egyébként más ilyen kampányfejleményeket is én szerintem alapvetően a fő ok az mégiscsak a a gazdasági helyzetől alkotott percepció és így közvve a üzemanyagár bejön tehát inflációra visszautal vagye 3% körül van és mondhatnánk hogy a biden adminisztráció ilyen-olyan eszközökkel de lenyomta az inflációt hé-ről 3%-ra az elmúlt két évben csak ugye az a gond hogy azért aktívan él még sokak emlékében a vugy a fejében a a covid előtti időknek a hát az emléke lényegében vagy hát a az embereknek a közérzete egyikén sokkal rosszabb lett az elmúlt években ilyen szempontból a percep az fontosabb ugye halkan megjegyzem a biden adminisztráció gondolom a kampány miatt is de attól függetlenül is csinált ilyen kommunikációs húzásokat még hát nem a harris kampány részeként de valószínűleg azt elősegítendő hogy hát nem magas az infláció csak úgy érzitek és lehet hogy igaza van tehát objektív számodatok alapján csak hát igazából a percepció az ilyen szempontból fontosabb hogy hogy érzik magukat az emberek és szerintem alapvetően ez volt a a fő ok ezért volt az hogy a spanyol ak és az afroamerikaiak is átszavaztak hozzáteszem hogy ott azért bejött mondjuk az illegális bevándorlás kérdése is és fel lehetett fűzni erre a a gazdasági helyzetképre valamilyen szempontból a külpolitikai szerepet játszott ebben de nem volt annyira meghatározó mint mondjuk a gazdaság ami hát egy örögzöld téma ilyen szempontból tehát én én ezt mondanám egy utolsó gondolat csak ehhez nem véletlen jöttek ki olyan felmérések egyébként a korábbi hónapokban és most már mondhatom hogy években tehát például tavaly is ami igazából azt nézte hogy jó irányba halad-e az ország ilyeneket rendszeresen csinálnak tehát például a assem a jugugov csinál ilyet illetve a real clear politics meg időnként ugye a wall street journal is csinál ilyen felméréseket de azért időképp az utóbbi a wall street journal tavalyi évvégén rákérdezett ilyenre is hogy na amerikai állam létezik vagy nem és eléggé lesújtó eredmények jöttek ki mert voltak akik azt mondták elég szép számmal hogy hát ilyen 16% volt ha jól emlékszem ami nem tűnik soknak de azért mégis csak nagy arány ahhoz képest hogy akik azt mondják hogy hát tulajdonképpen nem hogy nincs soha nem is volt tehát ilyen szintű elkeseredettség van vagy letúrás sok szempontból ugye a társadalomban és ugye a demokraták alapvetően és az utolsó gondolat demokraták alapvetően ugye próbáltak most önmagukhoz hűen hűnek maradva tulajdonképpen a társadalmi igazságosság kérdését napirenden tartani és kiegyenlíteni társadalmi gazdasági egyenlőtlenségeket a probléma az az hogy ugye ez azt jelenti hogy nagyobb szerepet kap a szövetségi kormányzat ami viszont megint ennek az amerikai államról alkotott képnek megy neki mert effektíven az amerikai állam most nagyon egyszerűsítve lényegében azt jelenti hogy megvalósítom saját magamat és hogy vagy ezt is jelenti hogy megvalósítom saját magamat ami feltételez egy minél magasabb vagy nagyobb arányú ilyen egyéni egyéni szabadságot és ugye ebből a szempontból ez a vágy ez ez összeegyeztethetetlen volt a a biden harris program bizonyos elemeivel akár az elmúlt négy évről beszélünk akár a leendő tervekről ugye a trumpi tervekk ebből a szempontból ez ez nagyobb összhangban volt azz az előnnyel együt hogy nekit nem kellett az elmúlt négy évvel elszámolni a selfmade manek országában mind a hét csatatérállamban az élen végzett donald trump visconzinban megnéztem nem egészen 20000 szavazat a különbség tehát tényleg rettentő szoros még amerikai viszonylatban is ezen h győzelem betudható akkor ezek szerint a gazdasági percepciónak ahogy fogalmaztál vagy a az inflációérrzékelésnek szerintem igen a visconzi lepett meg egyébként az államok közül leginkább tát még a pennsyvania még kevésbé a pennsyvaniában az lepett meg hogy gyorsan meglett az eredmény én attól féltem hogy itt napokat kell várni ehhez képest ugye gyorsan megá most függetlenül attól hogy mi a mi az eredmény az államban még a nevada is érdekes volt hogy azt is igazából behúzták a republikánusok ugye itt államonként eltérő tehát általánosságban elmondhat hogy ez volt a fő oka azért államonként figyelembe kell venni szerintem a helyi úgymond partikuláris vagy az egyes a mérlegnyelv vagy a helyi csoportokat akik nagyobb lélekszámban élnek az adott államban ugye a mondjuk most bichsent például átugorva ott például ugye a még muszlim lakosság körében is egyébként voltak akik trumpra szavaztak ugye ez is érdekes ilyen szempontból hugye trump sokkal markánsabban izrael barát mint mondjuk mint mondjuk harris vagy akár en úgyhogy ilyen szempontból biztos volt voltak ilyen társadalmi csoportok amik akik helyi szinten eldöntötték hogy őnekik egyébként a a trumpi program vagy a vagy a a trumpi karakterrel együtt is a republikánusoknak az ígéretei azok azok valahhogy jobban testhez állnak mint mondjuk a demokratáké illetve voltak olyan társadalmi csoportok amelyek ha úgy tetszik nem is feltétlenül érezték magukat megszólítva egyik kampány által sem vagy úgyy rezonálna bármelyik kampánynak a az ígérete az ő elképzeléseikhez de ők képezték a mérleg nyelvét és mégis csak valamelyik oldal úgymond biztonságosabbnak tűt mondok egy nagyon konkrét példát az eddigi hát ilyen szondázások vagy felmérések alapján az elővárosi fehér nők például megint inkább a trumpra szavaztak ez azért fontos mer erről is beszéltünk egyébként a választások előtt 2016-ban ők voltak a nők körében a monolitnak nem tekinthető női szavazók köré mer borzasztóan fontos mert sokkal több nő megy el szavazni mint férfi egyébként az elmúlt néhány évtized ben és többen is regisztrálnak be szavazni egyébként már leve szóval a a monolitnak nem tekinthető női szavazó idézőben blokkon belül a fehér nők voltak azok akik inkább hajlamosak voltak átszavazni trumpra 16-baan 20-ban már nem 24-ben újra trumpra szavaztak ez ebből a szempontból jelzi például az abortusznak meg általában a visszatéve alatt a spanyolakúak és az afroamerikaiak ügyére vagy helyzetére az identitáspolitikának a ha nem is a végét de a határait tehát van egy bizonyos pont ameddig ezt el lehet tolni és megszólít nem fogja egy idő egy idő után megszólítva é érezni magát az ember nem feltétlenül azért mertogy a másik oldalnak a programja kézzel foghatób vagy jobb megoldásokat kínál hanem azért mert az identitáspitika az egy a sérelmeknek a hangoztatására nagyon jó de egyről a kettőre nem tudja juttatni az adott célcsoportot vagy úgy általában a társadalmat és szerintem ez is megmutatkozott kifejezetten például a kertvárosi vagy elővárosi fehérnők esetében sok mindenről le t hallani itt a kampányban már hogy hogyan fog kinézni a következő négy év itt a heritage kapcsán a project 2025 vagy a no texon tips vagy a további jellegzetes mondatok nato mindenféle történet milyen sarokpontjai lesznek szerinted a trump adminisztrációnak és miben lesz más mint az első elnöksége tehát mi az amit tanult és mi az amit másképpen csinál valószínűleg amit tanult az és már többen is beszélnek erről vagy többen is reménykednek ebben a republikánus oldalon hogy ugye már felkészült elellébe az elnökségbe tehát itt jön kibe a project 2025 ugye heritage-nek a heritageés társainak a gondozásából hogy tulajdonképpen a a szövetségi kormányzatot tehát az ügynökségeknek vagy a bürokráciának akkor fogalmazzunk kí nem akkor most mély államat nevezi rendes gyerek nes neve a gyereknek ugye az adminisztratív állam szakiradalom is így hívja de ugye a bürokrácia az tulajdonképpen a mindenkori elnökhöz hűen jelenesebben mondjuk a republikánus elnökhöz ugye hűlyen hajtsa végre ugye az elnöki direktívákat utasításokat sokan arra panaszkodnak egyébként miniszteri szinten is évek óta főleg a republikánus körökben hogy hát nem látják át a saját apparátusokat mert egyszerűen olyan nagyokká nőttek az elmúlt lélekszáman meg meg tényleg felelősségi köröket illetően olyan hatalmasra túzzadt ugye a bürokrácia az elmúlt közel 100 évben hogy egy egyes részei a mindennapi működés szempontjából nehezen átlátható még a vezetők számára is úgyhogy valószínű hogy ténylegesen lesznek olyan kinevezések amelyek hát a borzolni fogják a kedélyeket a a túloldalon ez már megtörtént egyébként pont a min naap vagy talán pár napja jelölte tom holent a úgynevezett ugye határcári pozícióra donald trump ami gyakorlatilag egy keményvonalas bevándorláspitikát képviselő és egy egyébként hát hogy mondjam az illegális bevándorlóknak a a kiutaztatását vagy az országból való eleküdésének egy kemény vonalas politikát képviselő szereplőről van szó tehát vannak voltak már ilyen kinevezések vagy ott van például ugye az ens nagykövet pontosabban az enshez küldendő ugye amerikai nagykövetnek a a személy aki ugye donald trump ugye gondolt elis a jaj ezben nemíeszem má a neve a a hölgynek [Zene] a szóal egyik republikánus képviselőnő most nem jut eszemen a neve tehát aki kifejezetten aktív volt például a az izraeli ugye palesztin barát izrael ellenes egyetemi tüntetések kapcsán szóval ilyen szempontból vannak ilyen markáns húzásai a a a trump adminisztrációnak ha úgy teszik már most miér hivatalba se lépett ami kiemelt szerep vagy téma lesz az kifejezetten mondjuk az energiapolitika tehát ha már mondtad itt a különböző ugye szlogeneket no no tax s tips meg egyéb ilyen szogeneket ugye ez a drill baby drill tehát ez garantáltan lesz én azt mondom hogy ez a top három intézkedésben is benne lesz tehát valamilyen elnöki rendeletet szerintem hoz majd arra hogy mondjuk keystone xl olajvezeték vagy a rétegrepesztéses gázkitermelésnek a további liberalizálása pontosabban az engedélyek kiadásának az egyszerűsítés se úgy általában tehát biztos vagyok benne hogy ilyen ilyen kezdeményezések majd lesznek az első nem az hogy az első 100 napon belül az első héten energiapolitika bevándorláspolitika és valószínűleg izrael politika lesz még az azt nem az nem világos hogy ott például ott még több támogatást adna…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Amerikai választás értékelés Csizmazia Gáborral”

Miről szól ez az epizód: „Amerikai választás értékelés Csizmazia Gáborral”?

A műsor Csizmazia Gábor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézetének tudományos munkatársával az amerikai választások eredményéről és lehetséges következményeiről szól. Gábor elmondja, hogy számított Trump győzelmére és a republikánusok szenátusi többségére, de az… Az epizód a Reaktor Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2024. 11. 18..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Amerikai választás értékelés Csizmazia Gáborral”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Csizmazia Gábor.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Amerikai választás értékelés Csizmazia Gáborral”?

Fő témái: amerikai választások, elnökválasztás, amerikai politika.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Amerikai választás értékelés Csizmazia Gáborral”?

Megjelenés: 2024. 11. 18.. Hossz: 47 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/reaktor-podcast/amerikai-valasztas-ertekeles-csizmazia-gaborral

Több epizód a Reaktor Podcast-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból