Reaktor Podcast

Az Európai Néppárttól jobbra lenni már Náci veszély? - Beszélgetés Kohán Mátyással

· PT42M37S

Összefoglaló

A politológus Kohán Mátyással beszélget az Európai Parlament (EP) felépítéséről és a 2024-es európai parlamenti választások utáni erőviszonyokról. Megvitatják az EP-be delegált politikusok típusait, a különböző országok stratégiáit a jelöltek kiválasztásában (pl. Fidesz, német…

Röviden

Műsor
Reaktor Podcast
Megjelenés
2024. 08. 06.
Hossz
43 perc
Szereplők, említett nevek
Kohán Mátyás
Témák
európai parlamenti választások, politika, európai parlament
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

[Zene] június 9-én zajlottak le az európai parlamenti választások és most már nem csak azt láthatjuk hogy a 21 fős magyar delegáció hogyan oszlik meg hanem azt is hogy az európai parlament összetétele milyen lesz 720 képviselő és nyolc képviselőcsoport fogja alkotni a következő öt évben a parlamentet július 16-án megalakult az új európai parlament kohán mátyással a mandiner újságírójával fog beszélgetni erről akitől a nulladik kérdésem az lenne hogy mégis miért fontos az p-vel foglalkoznunk ugye alapvetően két narratíva van az egyik az hogy minden ország kispadra helyezett politikusát küldi szépen az ep-ben és gyakorlatilag arról szavaznak ott az emberek tök sok fizetésért hogy a műanyagüvegek kupakját azt most rajta maradjon az üvegenem vagy ne maradjon a másik narratíva pedig az hogy mégis csak a harmadik legnagyobb gazdasági erő a világon és hogy ehhez méltó erővel és hatalommal foglalkozik ez a bizonyos ep mit gondolsz hogyan érdemes foglalkoznunk az ep-vel szervusz üdvözlöm a nézőinket hallgatóinkat is ugye mind a kettő narratíva amit mondtál egyszerre igaz és még igaz sok minden más is mellettük tehát ez a politikus temető kérdés ez igazából már nagyon régóta országos vagy pártstratégiák kérdése tehát tényleg van olyan párt egyébként a fidesz például nem ilyen tehát ő egy kifejezetten kompetens p csapatot szokott összerakni minden választáson van valóban olyan pár hát mondjuk a német cdut tudnám így említeni vagy a a hagyományosan a német vagy az osztrák középpártok szoktak így működni akik valóban kvázi levitézett politikusokat az az országos első vonalból kiszorult politikusokat korrupciós botrányokkal sújtott politikusokat vagy azok szere által meglegyinttett politikusokat küldenek ki az ep-be ezek azok az országok és azok a pártok ahol jellemzően általábban kormányon van egy középpárti erő vagy reménye van arra hogy a következő négy ében valamikor kormányra jut és a az európai érdekérvényesítés döntő többségét kormányzati vonalon viszik és voltaképpen nincsen igazából szükség az európai parlamentben jelentős érdekérvényesítő erővel rendelkező politikusokra de most emellett megjelent egy új stratégia is vagy egy másik stratégia is például a a francia nemzeti tömörülés ugye franciaország legnépszerűbb pártjának a jobboldali pártjának a a stratégiája ők egyenesen a pártelnököt küldik oda az európai parlamentbe és több magyarországi párt is próbálkozott többkevesebb sikerrel az a hogy a hogy hogy az elnökük tehát a legfontosabb politikusaik az ep-ben ülnek ez jelenthet sok mindent vagy azért vannak ott mert mert ez az a választás mondjuk m a tiszapát esetében amin a legkönnyebb elindulni de a nemzetiülésnek az esetében sokkal inkább arról van szó hogy hogy franciaország politikájának minden pólusa kivéve talán a a baloldalt tehát a valódi széső baloldalt nem a makronistákat rendkívül fontosnak tartja az európai dimenziót és legalább annyira fontosnak tartja az európai parlamenti csatat mint az otthonit tehát épp ezért több olyan párt is van már nagypártok is mondom ezek között első helyen a a a francia nemzeti törülés amely kifejezetten a legfontosabb politikusait küldi európai parlament az az ep-be a ami azt illeti hogy a az ep-nek mekkora a jelentősége miért érdemes figyelni rá most igaz az persze hogy az ep a világ egyetlen olyan parlamentje amely nem kezdeményezhet törvényjavaslatot tehát a bizottságtól tanácstól érkeznek törvényjavaslatok ahhoz ahhoz együttdöntési jog van ahhoz módosítási jog van ahhoz különböző jelentés tételének a joga van de de valóban nem indulhat ki törvényalkotás magából az ep-ből ez igaz ugyanakkor az ep az az eu egyetlen politikai intézménye abban az értelemben az egyetlen politikai intézménye legalábbis a szerződések szerint mert néha a bizottság is politikai intézménynek képzeli magát hogy ez az egyetlen olyan hely az európai unió intézményrendszerében ahol hivatalosan is megszabad jelennie pártpolitikának tehát szerződések szerint alapvetően a a tanács az a nemzeti érdekérvényesítésnek lenne a helye a bizottság meg egy egy bürokratikus intézmény volna am vigyáz egyrészt a az európai szerződések betartására másrészt pedig implementálja a lehető legjobb minőségben az európai tanácson meghozott döntéseket és a parlament volna a szerződések szerint az egyetlen hely ahol lehetne pártos szempontokat ideológiai szempontokat érvényesíteni ez most azzal egy kicsit megváltozott a szerepe a parlamentnek hogy a bizottság is vindikál magának jeanclaude junker óta egre inkább politikai jellegű kompetenciákat de a mai napig igaz az hogy egyfajta politikai tőkesúlyt a parlament az jelent a bizottság szá ra tehát az hog átmegy egy bizottsági elnök és az ő programja a parlamenten az most már korán sem annyira egyértelmű mint volt a liszaboni szerződés előtti időnkben 2009 előtt és az is folyamatosan egy veszély az európai bizottság mindenkori elnöke számára hogy hogy a parlamentőt bármikor visszahívhatja tehát a úgy érdemes talán nézni a parlamentet hogy a parlament frakció arányai mandátum arányai azok egy olyan tőkesultt jelentenek az európai bizottságon amelyeket megállapítanak minden öt évben egyszer és minden öt évben az annak az öt évnek az elején megállapított súlyos szerint húzza jobbra vagy balra zöld vagy liberális irányába konzervatív vagy szociáldemokrata irányba a bizottság működését a parlament tehát hogyha parlament által elfogadhatónak vélt keretek közül kilép a bizottság a parlament közbe léphet tehát mindig van egy ilyen tőkesúlyi szerepe egy egy ilyen iránymutatói szerepe egy ilyen egy ilyen befolyásolói szerepe a parlamentnek politikai értelemben ami meghatározza a bizottság mozgásterét hogyha mondhatok erre egy konrét példát tehát például amikor biztos beszélünk majd róla a magyarországi uniós pénzek kérdéséről beszélünk akkor nagyon sokan szeretik figyelmen kívül hagyni azt hogy a bizottság döntéseinek meg a tanácsdöntéseinek a betűjén túl hogy magyarországnak milyen követelményeket kellene teljesítenie azért még az a szempont is masszívan ott van a bizottság tárgyalási stratégiájában hogy olyan megoldást tud kizárólag elfogadni magyarországg kapcsolatban am ami miatt a parlament nem pucsolja meg tehát ilyen tekintetben is akkor is amikor konkrét európai uniós jogszabályban le le van írva hogy mi volna magyarország dolga hogyan lehetne hozzáférni az uniós pénzeinkhez ilyen helyzetekben is a parlament tisztán politikai és mindenféle jogi szempontot nélkülöző nyomásának a hatása alatt van a bizottság és azt határozza meg a a bizottság mozgásét a magyarországgal való tárgyalásban hogy a parlament parlamenten mi megy keresztül vagy mi az amiért helyesebben fogalmazva nem puccsolja meg a parlament a bizottságot tehát nem érdemes figyelmen kívül hagyni az európai parlamentet amit érdemes figyelmen kívül hagyni az az a a a heti 10 deklará ó állásfoglalás gondolata a az ujgurok jogairól meg a meg meg sillanka terülti integritásának a kérdéséről amelyben valóban úgy beszél a parlament állandóan hogy semmi illetékessége nincs és magyarországgal kapcsolatban is van egy csomó olyan állásfoglalás amire valóban teljesen felesleges odafigyelni arra érdemes odafigyelni hogy a parlament meghatározza és elég keményen határozza meg a bizottság politikai mozgástterét minden ügyben köztük a magyarországot érintő ügyekben is beszéljünk kicsit a választások tétjéről ugye magyarországon a választások tétje a az a háború vagy béke kérdése legalábbis körét csoportosította a kormánypártok a kommunikációját máshol is ez volt a választások tétje vagy igazából lehet-e egy ilyen össztétet adni minden e-s tagállamnak vagy pedig mindenhol igazából ez a választás egy egyfajta nagymintás felmérés egy következő tagállami országgyűlési választásokra bár egyre inkább létezik európai belpolitika egyre inkább európaizálódnak az európai nemzetek nemzetállami politikái és egyre inkább van egy jelenléte a legalábbis az értelmiség vagy a politikail legaktívabbak életében annak hogy az ő kedvenc pártjuk az melyik frakcióban politizált és az a frakció mit csinál az európai parlamentben de de ennek ellenére én azt gondolom hogy nem lehet összeurópai tétet meghatározni egy egy egy ep választásnak nemzeti tétek összességéről lehet beszélni és ezek a nemzeti tétek gyakran összeállnak nagyon hasonló nemzeti tétekké különböző országok között tehát a tehát az a a háború és béke keretezés amit a magyar kormánypárt használ magyarországon ez például egy teljesen releváns valid keletezés volt mondjuk az osztrák ep választáson vagy a francia ep választáson vagy a cseh rp választáson vagy a szlovák rp választáson tehát több tagállam is volt ahol ahol valóban élesen megjelent a háború és béke kérdése a a a különböző pártok szemenállásában nyilván mondjuk lengyelország esetében nem volt háború és béke tematika mert ez egy olyan téma volt amelyben árnyalatnyi különbségekkel de alapvetően a legfontosabb ellenzéki és a legfontosabb kormánypárti erő egyet értett a az ukrajnai háború kérdésében tehát ez ez nemzeti politikai tétek összességéből áll össze magyarországra vonatkoztatva is meg számos más tagállamra vonatkoztatva is bőven elég sok tagállamra vonatkoztatva is meg megáll az a tét hogy háború és béke volt a a a választásnak az elsődleges kérdése ahhoz hogy ezt ezt valid módon értelmesen lehessen egy egy nagy összeurópai kérdésnek nevezni tehát biztos hogy volt olyan európai tétje ennek a választásnak hogy háború lesz vagy béke volt olyan európai tétje is ennek a választásnak hogy hogy legitim lesz-e európában konzervatív módon politizálni ez egy ez egy fontos tétje volt tehát azért az hogy meddig tartható fenn az a helyzet hogy hogyha egy egy tagállam az európai unió fősodrától túlságosan jobbra eltávolodik akkor az elszigetelhető megbüntethető csesztethető ez egy ez egy fontos kérdésre volt a válaszás nem csak magyarországon merült föl mint kérdés fölmerült kérdésként a zöldet háásnak a jövője egyértelműen fölmerült és az európai unió versenyképessége is egy olyan ügy volt pláne a zöld átállással ellentétben vagy vagy azzal egy folytonos ilyen vitaflyamatban ami amit azonosítotunk olyan tétként amely több európai országban jelentette a politikának a tárgyát az egy dolog hogy akkor ezek voltak a tétek de egyébként ezek lezárultak hogy megtörtént a választás és akkor ezek eldőltek a háború kapcsán azt hiszem hogy még egy választást meg kell várni nem nem még egy ep választást hanem az amerikait mire mire az kiderül hogy ebben ebben mi lesz a helyzet ugye az világosan látszik hogy az európai néppárt az be belőle egy megosztott részben megosztott erő annak kapcsán hogy mi volna a helyes ukrajna politika és éppen miatt mivel hogy az ep-nek az álláspontja nem teljesen világos szavazásilag teljesen világos a nemzeti belpolitikák szempontjából nem teljesen világos hogy az ukraáai háborúó ők mit gondolnak ezért nem lehet azt világosan megállapítani hogy most a háborúpárti vagy a háború ellenes tehát a az ukrajnai konfliktust a katonai úton megoldani kívánom vagy más megoldást keresni kívánó asszzem ez a kevésbé politikai és és és és elemzőképesebb megállapítás hogy melyik a rész nyert ebből a kettőből tehát ez a kérdés nem dőlt el az a kérdés eldőlt ursoda von derl újraválasztásával bár ez jelentős konfliktusok mentén dőlt el és a továbbiakban is jelentős konfliktusokat fog okozni ugy alapvetően a zöldátállás az nagy vonalaiban úgy fog tovább menni ahogyan ahogyan eddig zajlott de ez az elsődleges sérülékenysége is az ursura von der lan féle bizottságnak ugye ha megnézzük azt hogy hogyan választották őt most újra lényegében az ami megmentette őt a bukástól a az az a a zöld frakció viszonylag zárt kiállása volt urs von der lien mellett nem valósult meg semmi a jobbra jobbra való nyitásból georony delegációja sem szavazta meg az ecr-ból néhány teljesen jelentéktelen ecr-os frakció szavazta meg ez azt jelenti hogy az európai néppárt és a zöldek viszonya és konfliktusa annak kapcsán hogy hogyan áll egymással a viszában vitában az európai unió gazdasági versenyképessége és a zöldátállás ez fogja meghatározni azt hogy mikor milyen többségel fognak kiak húni az európai parlamentben tehát ilyen értelemben a a bizottság programja szempontjából eldőlt ugyan hogy marad úgy a zöldátállása hogyan volt de de az is világos hogy ez nem lesz egy egy egy stabil irányvonal ami biztos hogy nyert ezen a választáson és ott tényleg világosan meg lehet állapítani a a a a határvonalat az ez ellen meg az ellett kampányoló erők között az európai unió versenyképessége iránti elkötelezettség ugye ez egy ilyen légből kapott felhőszerű rendkívül tisztázatlan czáálatlan fogalomnak tűnhet hát így első hallásra valójában arról van szó hogy az valahogy azért még sinincsen jól hogy az európai unió többedik éve negatív vagy nulla gazdasági növekedést tud produkálni miközben gyakorlatilag mindenki más minden más nagy gazdasági blokk ideértve egyébként a nem nagy gazdasági blok hanem gazdasági értelemben egy közepesen nagy európai országgal vetekedő háborús oroszországot is messze lelépi az európai unió gazdasági növekedésben tehát ez elkezdett egyre több mindenkit zavarni és a versenyképességi kérdések azok érdeklik a liberális rinw-t érdeklik az európai néppárt és érdekelnek onnan jobbra is mindenkitá ez nagyon egyértelműen győzött az rp választáson az az álláspont hogy hogy az európai unió gazdasági versenyképességén több különböző módszerrel kereskedelem poliitika hatékonyabbá tételével esetleg a szankciók felülvizsgálatával a ipari beruházásokkal az európai ipart támogatására vonatkozó szabályok liberalizálásával javítani kell hát ez biztos hogy győzött és mint mondtam az hogy egyszerre győzött kvázi von lan újraválasztásával zöld újraválasztásával a zöld agenda és egyszerre kapott egy brutális tehát három4yedhez közel többségét az európai parlamentben a az eu versenyképességének a növelése ez adja meg az alapvető sérülékenységet majd a következő öt évben ursoda von den len bizottságának még mindig valamilyen furcsa módon vagy lehet hogy teljesen triviális módon de a parlamentet egy…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Az Európai Néppárttól jobbra lenni már Náci veszély? - Beszélgetés Kohán Mátyással”

Miről szól ez az epizód: „Az Európai Néppárttól jobbra lenni már Náci veszély? - Beszélgetés Kohán Mátyással”?

A politológus Kohán Mátyással beszélget az Európai Parlament (EP) felépítéséről és a 2024-es európai parlamenti választások utáni erőviszonyokról. Megvitatják az EP-be delegált politikusok típusait, a különböző országok stratégiáit a jelöltek kiválasztásában (pl. Fidesz, német… Az epizód a Reaktor Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2024. 08. 06..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Az Európai Néppárttól jobbra lenni már Náci veszély? - Beszélgetés Kohán Mátyással”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Kohán Mátyás.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Az Európai Néppárttól jobbra lenni már Náci veszély? - Beszélgetés Kohán Mátyással”?

Fő témái: európai parlamenti választások, politika, európai parlament.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Az Európai Néppárttól jobbra lenni már Náci veszély? - Beszélgetés Kohán Mátyással”?

Megjelenés: 2024. 08. 06.. Hossz: 43 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/reaktor-podcast/az-europai-nepparttol-jobbra-lenni-mar-naci-veszely-beszelgetes-kohan-matyassal

Több epizód a Reaktor Podcast-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból