Reaktor Podcast

Interaktív történelem óra Szemere Bertalanról - Beszélgetés Czike Gáborral

· PT32M5S

Összefoglaló

Czike Gábor, a Szentgellért Gimnázium történelemtanára egy interaktív történelem óráról mesél, amely Dr. Szemere Tamás (47808-as számú fogoly) életét és kutatását dolgozza fel. A projekt a Holocaust 80. évfordulójára készült, Regensburg testvérvárosi kapcsolatán keresztül…

Röviden

Műsor
Reaktor Podcast
Megjelenés
2025. 06. 04.
Hossz
32 perc
Szereplők, említett nevek
Czike Gábor
Témák
történelem, holocaust, oktatás
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

[Zene] Sziasztok kedves nézők és hallgatók.

A mai adásunk vendége Cike Gábor, az első kerületi Szentgellér Gimnázium történelem tanára.

A mai beszélgetésünk témája a 47808-as számú fogoly, azaz Dr.

Szemere Tamás élete és az ő élettörténetének felkutatása.

Köszi, hogy elfogadtad a meghívásunkat.

Én köszönöm a meghívást és örömmel állok szolgálatra.

Ugye én olvastam ezt a tanulmányt, ami igazából ennek a kutatómunkának a az összefoglalása.

És ezt úgy kezditek, hogy igazából a kiindulópont az annyi volt, hogy ti kaptatok kettő áldozati lista népsort, és aztán ebből találtátok ki, hogy akkor pontosan mit is fogtok csinálni.

Mesélj erről egy kicsit, hogy hogyan is kezdődött ez az egész.

Hát igazából ez egy nagyon nagy ívű koncepciónak a része volt, amelyet Vári Katalin, ugye az Összefogás Testvérvárosok Egyesületnek a vezetője talált ki.

Ő hívott meg minket erre a projektre, hogy a Holocaust 80 évfordulójára egy ilyen emlékprojekttel hát tisztelegjünk, aminek a oka, hogy ő volt a meghívója, hogy első kerületnek Regensburggal van szorosabb testvérvárosi kapcsolata, és Regensburg maga is érintett ebben a témában, hiszen Regensburg környékén több láger munkatábor volt. volt, és ilyen módon annak nagyon sok magyar áldozata is.

És az ötletet ezek az áldozatoknak a listái adták, amelyek már korábban összeálltak különböző kutatásokból, és így volt több lista, ugye többek között a Regensburtól pár 10 km lévő flossenburgi táborból is.

Ezek a listák azonban mindegyike hát hiányos különböző adatok, vagy pontatlanok, vagy vagy képlékenyek.

Tehát, hogy sok szempontból középiskolásokkal feldolgozni nagyon nehéz, hogy ebből típ típus történetet hozzunk létre, vagy bármit okoljunk, hiszen maximum demográfia adatokat látunk benne jó esetben.

És és akkor ezért kezdtük ezen kezdtünk ezen gondolkozni, hogy mit lehetne ebből ebből mégis kihozni a mi középiskolások számára. izgalmas fel tudják dolgozni, elő tudják adni.

És ilyen módon jutottunk oda, hogy egyetlen egy biztos pont van ezekben a listákban, az a sorszám, esetünkben a 47808, tehát hogy hogy ezek amik a amik amik biztosak ezekről az emberekről.

És akkor elkezdtünk azon gondolkozni, hogy hogyan lehetne ebből a a meglehetősen szikár, szívtelen adatból.

Valahogy valamilyen emlékezésre méltó az emlékezés segítő dolgot teremteni.

És így kezdtük el keresni, hogy ki az a személy, akiről legalább valamit el tudunk kezdeni személyeset kikutatni.

Kire van esélyünk egyáltalán arra, hogy hogy valamit rájövünk róla?

És így jött fel ez a mi számunk, ez a 47808 mögött lévő Szemere Tamás név.

Ugye ami egyrészt azért volt érdekes, mertogy többszörre nem volt a listában, tehát ez már önmagában segítette a dolgokat.

Neki volt egy előneve, ugye a doktor, tehát ugye ez is sejteni engedte, hogy hogy merrefelé kell keresnünk az ő életpályáját, korábbi életpályáját, illetve láttuk, hogy területileg közel van az első kerülethez közel van, ami ami egyáltalán reális, hogy budapesti.

És és akkor ez alapján kezdtünk el kutatni.

Tehát, hogy ez ez tulajdonképpen így állt össze a kép számunkra hogy hogy kicsit a kabáthoz vartuk a gombot, ugye volt egy listánk, a listában semmi biztosa nem volt igazából.

Ellenben, ha találunk valami olyat, ami ami ami ami egy picit is kibontható, akkor azt elkezdjük kibontani.

És így kezdtük el kibontani ezt a Dr.

Szemrel Tamásnak a történetét.

És milyen forrásokat tudtatok egyébként használni ennek során?

Például az első, amit felütöttünk, egy telefonkönyv volt.

Tehát abból indultunk ki, hogy Dr.

Szemere Tamás, akkor ő vagy orvos, vagy ügyvéd, ugye?

Hát valószínűleg ugye ez egy esély.

És akkor mondtuk, hát így is láttuk, hogy budapesti, akkor a budapesti telefonkönyvben meg kell keresni a szemeréket. és és kerestük ilyen módon, és egyébként nem is őt találtuk meg először, hanem a Szemeres Sámuelt, az apját.

És akkor akkor az még egy bizonytalan pont volt, de akkor elindultunk azon, hogy akkor ő akkor jó, az a Frankelle utcában van, akkor akkor akkor azon belül találunk-e még valamilyen más ráutaló elemet.

Akkor például elkezdtük a digitális ilyen archívumokban az újságokat átnézni, a különböző iskolai anyagkönyveket.

És ilyen módon ugye kiderült, hogy Szemere Sámuelnek volt egy Szemere Tamás nevezetű fia, aki ráadásul ugye az itteni gimnáziumokba és állt a iskolákba.

Ö az a a tanuló volt, megtalálható volt, voltak metszéspontok, hiszen volt amikor ugyanabba az iskolába tanított a Szemeres Sámuel, mint a Tamás.

És akkor innentől kezdve már egy kicsit egyszerűbb volt, amikor láttuk, hogy egy Szemere Sámuel nevetű ember, Tamás nevű fiára kerestünk rá, akiről tudjuk biztosan, hogy hogy hol lakott.

Ö, és akkor már kezdett kibontakozni a kép, hiszen a a utána például a korosztályokat azonosítottuk, és akkor hogyha a mikor érettségizik, ugye doktor lett, tehát egyetemre járt, akkor ebből meg kell találnunk, hogy hogy milyen egyetemre járt.

Le van le lett szűkítve, ugye, vagy jog, vagy orvosi.

Ö, és akkor ilyen módon találtunk rá az egyetemi ö regiszterekben ugye, hogy orvos, és akkor innentől kezdve már összeállt a kép, mert akkor már rá lehetett például húzni azokat a találatokat is, amelyek gyermekorvos ö magánrendelést vagy gyermekorvos bármilyen praxissal kapcsolatosan és Szemere Tamással kapcsolatosan megjelent.

Mielőtt rátérnénk Szemere Tamásnak az életére, még egy utolsó kérdés itt magához a a kutatási projekthez, hogy hogyan nézett ki ez a gyakorlatban?

Tehát, hogy mondod, hogy ezt középiskolásokkal dolgoztátok fel.

Hát ö nagyon fontos dolog volt a munkamegosztás, hiszen egyértelmű, hogy itt valamerre kellett haladnunk, hogyha nem volt folyamatosan evvel nem tudtunk mindig evvel foglalkozni, tehát nagyon szigorúan kell be kellett osztani, hogy ki milyen részfadatokat fog végrehajtani.

Először csináltunk egy szabályos kutatási tervet, táblára írtuk lefotóztuk mindenkinek elküldtük, utána felosztottuk, hogy kinek milyen feladata lesz, és hát úgy nagyon sokféleképpen kezdtük el megközelíteni a szemen módon a a kihívást.

Tehát mi ennek kapcsán ugye tartottunk előadást egyrészről az első kerületben, mint megemlékezést. ahhoz csináltunk egy ilyen kanva videót ehhez egy egy komplex előadással, tehát úgy, hogy a gyerekek három elő hárman előadták a gyerekek közül.

Akkor készült ugye ennek kapcsán egy rövidett verzió, amit Regensburgba adtak elő a gyerekek, ugye testvérgimnáziumokba készült egy tanulmány.

És ilyen módon ugye ehhez kellett sok-sokféle megközelítés, és például ennek kapcsán majdhogy nem melléktermékként született egy egy Wikipédia oldal is.

Tehát Szemere Tamásnak van igaz, hogy egyelőre csak egy próba oldal, de még él működik.

Ugye ezt a gyerekek hozták létre, és hogy ilyen módon a a beosztása a feladatnak az egy állandó előreondolkodást igényelt, és hogy mindig akkor tulajdonképpen a fakultációkor nem mást csináltunk, meg beszéltük az eredményeket és kiadtuk a következő feladatot.

Én a tanulmányban azt néztem, hogy igazából ti az életét azt nagyjából három részre osztottátok.

Ugye a gyermek éve éveire, fiatalkorára, illetőleg a praktizáló orvos életére, illetőleg aztán a igazából az ő halálának a a az idejére és az ezt megelőző folyamatokra.

Szóval az első kérdésem az az lenne ezzel kapcsolatban, hogy milyen közegből jön Szemere Tamás?

Ugye itt már említetted az édesapját, milyen családi körből került ő ki?

Hát ő egy nagyon izgalmas családi háttér, és pontosan azért lesz az ő élete sok szempontból beszélő és példaértékű, hiszen egy ilyen klasszikus dualista polgári karrierrel kezdődik, hiszen az édesapja ugye egy nagyon-nagyon neves és sok-sok alap filozófiai művet fordító, és ilyen módon a magyar filozófirodalma megkerülhetetlen figura. aki abszolút selfmadem egy felemelkedő szatócsnak a gyermeke és ilyen módon ugye ő a dualizmus polgári világának ugye egy ilyen tipikus képviselője.

Tehát Szemelet Tamás édesanyja, aki egy igazi emancipált nő, tehát nem veszi fel a férje nevét, doktorátust tesz irodalomból, önálló tanári karrierben jeleskedik.

Tehát egy igazi igazi, mondhatnánk, hogy korát messze meghazudtoló személyiség.

És ebből a kimondottan polgári közegben nevelkedik fel ez a Tamás.

És hát ez a dolognak ugye a megdöbbentő íve ugye, hogy hogy filozófiai tanulmányok és zongora magaszint ugye egy olvastuk egy nagyon érdekes ilyen ugye az egy élet ahogy kibontakozik és abban például volt olyan ilyen kis valami közösségi jelzés arra hogy a kis 14 éves szemet Tamás Mócártot értően interpretálja a zongora játékában egyébként sok helyen zongorázott és ebből a közegből jutunk el a flossenurgi KC lágerbe és a halálba, tehát a pusztulásnak ebbe a poklába.

Tehát, hogy ilyen módon válik ez nagyon tanulságosra, hogy ezt az ívet meg tudja nézni a a gyerek, miközben ezt kutatja, illetve aki elolvassa a szöveget, rádöbben erre a nagyon furcsa ívre, hogy a dualizmus polgári világzása az milyen megdöbbentően sok újjat és értékeset hoznak magyar kultúrába, és mégis hol végződődik a történet.

És arra egyébként ti találtatok valami forrást vagy magyarázatot adott esetben napló bejegyzést, hogy ő egyébként miért pont az orvosi pályát választotta?

Az az egyértelmű, hogy hogy ő egy nagyon-nagyon törekvő, sok szempontból szorongó fiatal ember volt, aki nagyon magasan akar teljesíteni.

Tehát az látnivaló. ugye az iskolai ilyen évkönyveket vissza tudtuk keresni, és az első pillanattól nagyon magas tanulmányi teljesítményt nyújt.

Az első pillanattól kezdve igyekszik ö mondhatnánk, hogy hogy vitán felülállóan jól teljesíteni.

És hát valószínűleg ebben lehetett valamilyen, hogy hogyha hát ő a legjobb, vagy a nagyon jó, akkor akkor egy nagyon fontos dolgot kell csinálnia, és így kerülhetett ő szerintem az orvosira.

Bár az azt gondom, ez teljesen feltételezés csak.

Tehát nem tudom, hogy miért lett ő orvos.

Az biztos, hogy nagyon lelkesen csinálta, amit csinált, és egészen megindító ajánlólevelet kapott végig. ö ugye nagyon-nagyon lelkesen dolgozott, igyekezett új témákat felkutatni, tehát láttuk, hogy mi az, amiben ő próbált jobban elmélyülni, tehát hogy egyértelműen egy egy kutató érdeklődő fiatalorvos volt, és nem csak, hogy hát akkor jó, elvégeztem és pipa.

Igen. ugye említetted, hogy ő egy viszonylag szorongó, maximalista ember volt.

És a tanulmányban van is egy eset, amit megemlíttetek, hogy amikor aziszem első éves orvostanhallgatóként az egyik vizsgája nem sikerült, akkor ő öngyilkosságot kísérelt meg.

Miért tartottátok fontosnak ezt a részletet egyébként beletenni?

Ö hát egyrészt azt gondába ez egy ez egy izgalmas ilyen bulvárszagú történet.

Tehát ez mindenféleben feldobja ö egy egy előadás a gyerekeknek a a a történetmesélési képességét javítja.

Másrésztől még a személyiség szempontjából érdekes, hogy hogy hogy ő tulajdonképpen mekkora kudarcként éli meg, hogy hát meg is lehet bukni végül is egy vizsgán. és hogy ebből a ebből a kudarcból ugyanakkor meg hát végülis fel fog talpra fog állni, tehát hogy hogy egy nagyon emberi történetet látunk, egy nagyon szerethető emberi gesztust látunk ebbe a ha úgy tetszik az eminen tréber lefejeli a kapufélfát, de nem világot hibáztatja, nem abbahagyja, hanem hanem egy új főnixmaderként ugye újrafogalmazza magát.

És én azt gondolom, hogy ez egy tökéletes példa mindentől függetlenül a a egy kis mini példa a nagy példázaton belül.

A tanulmányban egyébként egy viszonylag hosszabb részt szentelnek szenteltek annak, amikor igazából a akkori Magyarország polgári középosztályát osztjátok fel igazából kettő részre, és ezeknek az elhatárolását magyarázzátok.

Erről egy kicsit tudnál mesélni?

Hát tulajdonképpen a polgári középosztály ugye pont arról szól ugye, hogy hogy nagyon nem volt homogén és ez a megosztottságából fakad ugye a a a konfliktus, és ezt nem veszik észre, vagy nem látják sokan semelyik oldalról sem.

Tehát itt azt kell érzékelni, hogy hogy például Szemere Tamás édesapja Samu ugye kimondottan a maga helyzetét, szerepét úgy értelmezte, hogy egy felkezeti különbség mellett ő egy alapvetően magyar középosztálybeli.

És ilyen formában, ilyen formában valószínűleg elfogadhatatlan, de felfoghatatlan volt inkább számára az a közeg, ami egyre inkább a két háború között beélesedett, és egyre inkább diszkriminálta, egyre inkább megkülönböztette őt, holott ugyanolyan hazafias érzelmekkel ugyanolyan lendülettel volt magyar, mint amilyen lendülettel bárki más.

Ugye ez nagyon sok ilyen márciusi lelkesedés, 15e kapcsán beszédek.

Nagyon sok dokumentumban tudtuk ezt tetten érni, hogy egy nagyonnagyon lelkes honfiúnak a története ez Sámuelnél és Tamásnál, az egész családnál.

És ilyen módon ugye számukra ez a különbségtétel, ez teljesen értelmezhetetlen lehetett.

Ugye ez az egyik ind vagy magyarázd arra, hogy miért nem menekültek.

Tehát ugye ez egy értelmezhetetlen dolog lehetett a számukra, hogy hogy kerülnek ők tulajdonképpen ebbe a megkülönböztött helyzetbe.

Ugye azt említitek a tanulmányban, hogy a akkori orvosi egyetem, ugye a pázmány, az egy kifejezetten antiszemita közeg volt, tehát hogy kiemelkedett még a a többi egyetem között is.

Arról esetleg valami forrást találtatok, hogy ő Igen, ez Csaba testvériség, ugye ez így egészen egészen érdekes, hogy a Turul szövetség és azon belül még létre egy kimondottan antiszemita felhanggal működő közeg, ugye ami azért egy megdöbbentő történet, mertogy hát itt igazából mégis csak a magyar polgári középosztály krémjének a gondolkodásáról lenne szó, és ez sok szempontból megdöbbentő.

Ö pontosan azért megdöbbentő, hogy mennyire nem ö képes igazából a társadalom valódi kérdéseire koncentrálni, hanem csak egyetlen egy számról beszél, hogy hány százaléka a zsidók a a a lá milyen faji alapon az értelemen, miközben a másik oldalról nézve ennek nem volt értelme, és egyébként nagyon sok szempontból más oldalról sem volt értelme.

Tehát ez nagyon nagyon nagyon furcsa történet ebből a szempontból, és érdemes volt a gyerekeknek erre rávilágítani, és ők nekem is megdöbbentő volt, hogy hogy mennyire előtérben volt ez a téma, vagy mennyire…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

  • Szentgellért Gimnázium

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Interaktív történelem óra Szemere Bertalanról - Beszélgetés Czike Gáborral”

Miről szól ez az epizód: „Interaktív történelem óra Szemere Bertalanról - Beszélgetés Czike Gáborral”?

Czike Gábor, a Szentgellért Gimnázium történelemtanára egy interaktív történelem óráról mesél, amely Dr. Szemere Tamás (47808-as számú fogoly) életét és kutatását dolgozza fel. A projekt a Holocaust 80. évfordulójára készült, Regensburg testvérvárosi kapcsolatán keresztül… Az epizód a Reaktor Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 06. 04..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Interaktív történelem óra Szemere Bertalanról - Beszélgetés Czike Gáborral”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Czike Gábor.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Interaktív történelem óra Szemere Bertalanról - Beszélgetés Czike Gáborral”?

Fő témái: történelem, holocaust, oktatás.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Interaktív történelem óra Szemere Bertalanról - Beszélgetés Czike Gáborral”?

Megjelenés: 2025. 06. 04.. Hossz: 32 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/reaktor-podcast/interaktiv-tortenelem-ora-szemere-bertalanrol-beszelgetes-czike-gaborral-2

Több epizód a Reaktor Podcast-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból