Reaktor Podcast

Milyen hatással van ránk az őstörténetünk? - Beszélgetés Sudár Balázzsal

· PT41M46S

Összefoglaló

A Reaktor Podcast e heti adásában Sudár Balázs történész, turkológus volt a vendég, aki a magyar őstörténet, a magyarságtudat és a múlt megismerésének korlátai témakörében fejtette ki gondolatait. A beszélgetés során felmerült, mikortól beszélhetünk magyarokról, és hogy a mai…

Röviden

Műsor
Reaktor Podcast
Megjelenés
2024. 10. 28.
Hossz
42 perc
Szereplők, említett nevek
Sudár Balázs
Témák
magyar őstörténet, magyarságtudat, múlt megismerése
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

[Zene] egy nép életében talán a legfontosabb kérdés hogy kik vagyunk és ezt nem tudjuk máshogy megválaszolni mint hogy elsőnek arra találunk választ hogy honnan jöttünk hol vagyunk és hová tartunk ebben az adásban a honnan jöttünk kérdéséhez szeretnék közelebb kerülni és ahhoz hogy egyáltalán mennyire tudjuk és mennyire érdemes megismernünk a múltunkat ebben beszélgetőtársam sudár balázs aki magyar történész turkológus köszönjük szépen hogy elfogadta a meghívást én is köszönöm a lehetőséget az első kérdésem az lenne hogy mikortól beszélhetünk magyarokról ez egy ízig vérig modern címke vagy lehet megfelelőt találni ennek régebbről is akár hát ez egy nagyon jó kérdés a név az biztos hogy eléggé régóta megvan milyen rég azt nem tudjuk természetesen az első lejegyzések azok ahogy a 9 század végéről 10 század elejéről vannak amikor ami tehát amikor ez a szó már tényleg egy egy közösségre vonatkozik de hogy ennek pontosan mi a tartalma azt azt azt nem igazán tudjuk tehát hogy ez egy [Zene] jelente nyelvi közösséget például egyátalán magyar nyelvű közösséget jelöl-e ez ez azért nem világos az világos hogy van egy egy entitás ami magyarnak tekinti magát és azzal mi folyamatosak vagyunk tehát annak a a annak a leszármazottai vagyunk mi is de hogy ez közben milyen változásokon ment esetleg át vagy vagy hogy mik mik a stabil elemei az biztos hogy a tudatfolyamat az megvan tehát van egy folyamatos magyarságtudat de ennek a tartalma az ugye változik most is változik folyamatosan változik a ennek a magyarságtudatnak a tartalma a kifejező eszközei a szimbólumai ezek ezek változó dolgok tehát hogy pontosan mi volt akkor azt nem tudjuk de nagyjából eddig lehet visszavezetni és érdemes egyébként konstatálnunk egy pontot ebben hogy mikortól beszélhtünk magyarságról vagy van is van egyáltalán ilyen pont amikor már szépen el lehet választani azt hogy premagyarok és akkor a magyarok nem nem ilyen pont nincsen és egyáltalán szerintem az is egy nagyon nehéz pont hogy egyáltalán a magyarok hogyan foghatóak meg azért különösen nehéz szerintem mert nagyon erőteljesen a a mai tehát lényegében egy ilyen 19 20-21 4 századi nemzeteszmében gondolkodunk ami egy teljesen másféle közösségi felfogás mint ami korábban volt és hát ugye hogy hogy az a régi az mióta és milyen tartalommal létezik az egy nagyon-nagyon nehéz kérdés én azt gondolom egyébként hogy amennyire én látom azért leginkább politikai entitások szoktak megfogalmazódni tehát nincsenek olyan népi egységek vagy nem nagyon vannak olyan népi egységek amikben mi gondolkodunk tehát hogy a magyarul beszélők és a magyar tudatúak köre az az szerintem nem feltétlenül van a régiségben magyarul beszélők köre van de az egy fiktív kör amit mi tudunk mi tudnánk körberajzolni ha tudnánk hogy hol vannak ezek az emberek de hogy ők egy csoportnak tekintették-e magukat azt azt nem tudjuk és én egyáltalán nem volnék abban biztos hogy minden magyarul beszélő tényleg magyarnak is tekintette magát és egy közösségnek tekintették egymást valaha is tt ez egyáltalán nem nyilvánvaló nekem inkább úgy tűnik hogy létrejönnek politikai egységek akár nagyon embrionális politikai egységek és az abba tartozók kezdik egymást közösség vagy egy közösség tagjainak tekinteni és akkor annak van egy neve ami aztán majd állandósul rájuk úgyhogy szerintem ezek ezek így nem nagyon esnek egybe de mi ezt sem tudjuk megfogni tehát fogalmunk sincs hogy mióta létezik olyan közösség amelyik magyarnak hívja magát és hogyha ennek a közösségnek akarjuk kutatni az eredetét az hogy honnan jött akkor honnan érdemes elkezdenünk ádámtól és évától vagy pedig azért akadnak olyan pontok a történelemben ahol tudunk szűkíteni hogy ez az a csoport valószínűleg amiből mi lettünk nem valójában én azt gondolom hogy nem tudunk szűkíteni és nem tudunk ádámtól ővától kezdeni hanem visszafele tudunk lépegetni az időben tehát tehát megfogjuk azt a pontot amikor tudjuk hogy na ezek akkor a mi elődeink és onnan próbálunk valahogy az időben hátrafele tehát a még még régebbi múltba vissza következtetni és megtalálni a a még régebbi gyökereket hát ez elég nehezen megy tehát ez azért hogy a 9 század elé nem nagyon látunk és akkor van értelme egyáltalán rokonságról beszélni rokon népekről hát mit jelent az hogy rokon nép az ukránok és az oroszok az rokon nép hát ez egy rendkívül jó kérdés erre vagyok kíváncsi hogy ugye többen szóba hozzák azt hogy finnugor rokonság türkök vagyunk ázsiai nép vagyunk nem nem ázsiai nép vagyunk hogy pontosan akkor a mi mi identitásunkat mi alapján érdemes meghoznunk hát az identitásunk az az amit belerakunk ugye tehát 300 évvel ezelőtt a himnusz nem volt benne az identitásunkban lévén hogy nem volt meg a himnusz ugye 1956 nem volt meg a tianon előtti magyarországon mert még nem volt 56 miközben ma az az identitásunk része tehát az identitás az folyamatosan változó dolog tehát ez egy ez egy ez egy ilyen szempontból egy egy nehéz kérdés persze hát érdemes nyomoznunk amennyire csak tudunk nyilván erej erőnkhöz képest próbálunk minél hátrább lépni és azt gondolom hogy ennek van is értelme mert valamit hozzátesz az önképünkhöz de azt gondolom hogy olyan rettenetesen sokat azért nem tesz hozzá tehát most az hogy egy lépéssel előbbről látom a magyarság történet t vagy későbbről az valójában nem nem olyan igazán meghatározó mert a meghatározó pontok megvannak az az államalapítás márhogy az első állam létrehozása valahó letel közben a fejedelemségé a beköltözés a kárpátmedencébe a kereszténység felvétele ezek a magyarság identitás talpontjai most tehát hogy hogy ez én azt gondolom hogy a a lényeges pontok megvannak ehhez képest én nem gondolom hogy ilyen iszonyatosan nagy és döntő dolgokat ki lehetne mutatni aztán lehet hogy ki fog derülni valami tehát hogy kiderülhet éppenséggel ki tudja hogy mi fog létrejönni na most ez a rokonság kérdés ez meg egy olyan dolog hogy hát ez egy fikció ez valójában egy fikció tehát tehát kit tekintünk rokonnak és miért tekintjük rokonnak ugye merthogy mertogy nagyon sokféle rokonság van vannak népek akik biológiailag semmilyen szinten nem rokonok de nyelvileg igen és ezért az identitástudatukban is van rokonság és simán rokon ak tekintik magukat vannak olyan közösségek amelyeknek a nyelve nem azonos és mégis rokonnak tekintik magukat vannak olyan népek amik kulturálisan és nyelvileg is nagyon hasonlóak aztán hát mégis darálják egymást szóval hogy hogy hogy mi van ebben a rokonságban ezt ezt érdemes időnként tisztázni hogy a finnugar rokonság az ugye úgy értendő hogy az a finnugor nyelvrokonság tehát nyelvileg igen rokonai vagyunk a finnugar népeknek mert a magyar nyelv a finnugar nyelvcsaládba tartozik ez egy nyelvrokonság ö de pont ennyit jelent de ugyanilyen rokonság az hogy a nyugati keresztény kultúrkörben élünk és ilyen formán mindenki aki a nyugati keresztény kultúrkörben él az egy kulturális rokonunk mert velük vagyunk egy csomó szempontból a legközelebbi kapcsolatban hiszen rengeteg közös hagyományunk van bármilyen nyugati típusú keresztény közösséggel van kapásból egy csomó közös dolgunk ami mondjuk már egy ortodoxzal sincs meg pedig azok is keresztények de mégis egy teljesen másfajta világlátás egy má másfajta berendezkedés van náluk másképpen állnak hozzá a dolgokhoz persze a nyugati kereszténységemberü is sokféle különbség van de mégis van egy csomó rokon dolog közös dolog amitől egyfajta közösségi tudatunk van azokkal a népekkel de ugyanilyen kulturális rokonságot mondhatunk a mondjuk a seppe régió fele mondván hogy a nomád világból jövünk nomád öröksége van a magyarságnak ugyan nagyon régen van és ma már szerintem úgy lényegében nincsen nyoma organikusan megcsinált nyomai vannak feltámasztott nyomai vannak de a tudatunkban benne van hogy onnan jöttünk tehát az viszont megvan és ilyen alapon miért ne érezhetnénk közönsé közösséget a sztyeppei népekkel persze tehát ez is egy lehetőség nagyon sokféleképpen lehet valakinek a rokonának lenni de hát ugye hogyha meg a biológiai rokonságot néznénk genetikai rokonságot akkor meg a szlovákok a legközelebbi rokonaink valószínűleg tehát hogy ez a rokonság kesés ez egy ilyen nagyon-nagyon érdekes dolog és ez dobálódzunk vele nagyon lelkesen de de hogy ez mit is kéne hogy jelentsen azt nem tudom és valószínűleg azért azért is nem éleződik ki a kérdés mert hogy hát nem nagyon vannak sehog se rokonaink szóval hogy vagy ilyen nagyon ilyen furán vannak nekünk rokonaink vagy szal bárhogy is rokonnak tekinthető népek és azért nem nem élezzük ki ezt a kérdést ezért aztán nagyon nagyon össz-evissza vagy pontatlanul vagy ilyen elmosódottan használjuk ezt a fogalmat nagyon vágyunk rá hogy legyenek rendes rokonaink de mivel nincsenek ezért ezért nem is nagyon értjük hogy mit kéne ez alatt érteni tehát hogy hogy ez egy tisztázatlan dolog igazság szerint hogy mire is vágyunk akkor igazából ez egy egyfajta ilyen társadalmi konstrukció amelyet inkább a politika mondhatni legitimizációnak használ vagy azért ennél több ennél több ez egy tudati konstrukció teljesen egyértelen tudati konstrukció de nem szerintem nem a politika csinálja a politika inkább ezt használja ez egy csomó mindenből áll össze kisebb és nagyobb folyamatoknak az eredője az összessége valahogy valahogy mutat valamerre és akkor azt lehet egy kicsit erősíteni de hát nagyon nehéz hát gondoljunk bele hogy mondjuk a finnugor rokonságot mint ténylegesen rokonságot tehát ilyen a nyelvrokonságon túl mutató dolgot azért a politika nagyon hosszú ideig nagyon keményen nyomta tudományosan mindenhol ismeretterjesztésben mindenhol ez m és átment nem ment át valójában nem ment át mert nem egyszerűen nem érzünk a a finugar népekkel rokonságot tehát tudhatjuk az agyunkkal hogy oké nyelvrokonok vagyunk de meghallunk egy bármilyen finnugat beszélni egy büdös hangot nem értünk belőle nem fogjuk azt érezni hogy ja tényleg miközben ha ha az ember így magyarként megtanul olaszul és hall egy spanyolt akkor öt perc után érzi hogy jó de hát ebből egy csomó minden azonos tehát hogy azonnal lehet a kapcsolatot érezni nekünk ilyen ilyen élményünk nincs ilyen élményünk nincs a finnugarnépekkel pedig ott volt mögötte a pénz paripa fegyver politika minden és mégsem mégsem sikerült ezt összehozni tehát én azt gondolom hogy ezek ilyen nagyon nagyon mélyen zajló folyamatok a közösségi tudatban amiket lehet valamennyire módosítgatni de olyan nagyon nem tehát hogy hogy szerintem ez egy nagyon nehezen nagyon lassan mozgó valami tehát az hogy benne vagyunk a nyugati keresztény közösségbe az az a tudat az egyszerűen nagyon be van épülve ott az egész török hódoltság 150 éve nem volt képes kiölni a hódoltságban élő magyarságból hogy mi a nyugati keresztény világhoz tartozunk ahogy a szocializmus sem sem tudta elmagyarázni hogy mi keletre tartozunk mert mindenki tudta hogy nem ott van a helyünk teljesen világos volt és abb a pillanatban hogye ez lepattant ez a fajta kényszer vissza is étünk a a nekünk megfelelő helyre szóval hogy ezek ilyen nagyon nagyon mély mély dolgok ahogy hogy ahogy egyébként az hogy hogy hogy a kelettel dolgunk van azt sem a 19 század találja ki meg a 20 század hanem az mindig is megvolt a magyarságtudatban a nemesű tudatban benne volt a krónikáinkban benne volt amikat újranyomnak újraírnak folyamatosan hát ez egy az egy folyamatos tudás hogy nekünk van egy egy egy egy szppei hátterünk ugye szkíta szkítának nevezik ezt a régiségben egy ilyen típusú hátterünk ez nem új ez egy nagyon régi dolog tehát hogy hogy ezek ezek ezek sehogy se újdonságok ezek megvannak csak lehet hogy egy kicsit másképp fogalmazódnak meg egy kicsit kicsit másképp éljük át kicsit más szimbólumokat használunk rá de én azt gondolom hogy alapjában ezek lassan mozgó dolgok és ha már lassan mozog ez a bizonyos dolog és a rokonságát is nehéz felfedezni és a magyarságot is nehéz valahonnan konstatálni akkor mennyire van értelme egyébként népekről beszélni mennyire van értelme azt mondani hogy a magyar nép a a szlovák nép mennyire igazából ez egy politikai közösség és mennyire egy valódi mély tudati közösség hát most már mindenképpen tudati közösség az teljesen egyértelmű és az egyébként elég gyorsan ki tud alakulni hogyha arról van szó nagyon érdekes hogyha megnézzük a közép-ázsiai török népeknek a példáit akkor ők ugye a az orosz hódítási gilek hát tulajdonképpen a szovjetunió létrejöttéig a saját törzsi nemzetségi esetleg ánsági rendszerükben éltek és utána a szovjet komiszárok csináltak belőlük népeket azokat egyszerűen egymás mellé toltak különböző közösségeket és azt mondták hogy innentől ti vagytok a türkmenek ti vagytok az özbgek és az a közösségi tudat abban a formában nem volt meg addig mert ha volt is valami az nem ezeket a csoportokat rajzolta körül nem így tartoztak össze de most már ott van egy mit tudom én egy türkmenisztán egy 100 éve és ma már nagyon kemény erős türkmen tudat van tehát azok az emberek akik türkmenisztánban élnek azok azok boldogan türkmennek tekintik magukat miközben egyébként az anatóliai törökök is türkmennek tekintik magukat csak nekik meg az atatürki törökországban lett egy ilyen más jellegű türk tudatuk ami nem olyan mint a türkmen tudat hanem az a mai törökországra korlátozódik alapvetően meg persze van ennek egy k kiterjesztett változata is de az országhat ár meg az országhatáron belül élők közössége az nagyon meghatározó ilyen szempontból tehát a politikum az az az eléggé jól meg tudja ezt csinálni és szerintem nem is alapvetően a az ilyen ilyen ilyen szimbolikus térben hanem a gyakorlati térben tehát aki egy politikai közösségben él annak egyszerűen együtt kell működnie közösen kell cselekednie közösek a problémái c ugyanúgy kell adózni ugyanazokat a jogokat kell követni tehát tehát tehát a az eg egész élet a mindennapi élet ugyanabban a keretben zajlik és az hogy ugyanabban a keretben zajlik az élet az nagyon erős közösséget alkot azokhoz képest akikkel nem azonos keretben zajlik úgyhogy én azt gondolom hogy a politikumnak ebben nagy szerepe van mert le tud határolni csoportokat a a kereteken belül levő csoportokat egyébként eléggé tudja…

Említett entitások

Témák

  • magyar őstörténet
  • magyarságtudat
  • múlt megismerése

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Milyen hatással van ránk az őstörténetünk? - Beszélgetés Sudár Balázzsal”

Miről szól ez az epizód: „Milyen hatással van ránk az őstörténetünk? - Beszélgetés Sudár Balázzsal”?

A Reaktor Podcast e heti adásában Sudár Balázs történész, turkológus volt a vendég, aki a magyar őstörténet, a magyarságtudat és a múlt megismerésének korlátai témakörében fejtette ki gondolatait. A beszélgetés során felmerült, mikortól beszélhetünk magyarokról, és hogy a mai… Az epizód a Reaktor Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2024. 10. 28..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Milyen hatással van ránk az őstörténetünk? - Beszélgetés Sudár Balázzsal”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Sudár Balázs.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Milyen hatással van ránk az őstörténetünk? - Beszélgetés Sudár Balázzsal”?

Fő témái: magyar őstörténet, magyarságtudat, múlt megismerése.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Milyen hatással van ránk az őstörténetünk? - Beszélgetés Sudár Balázzsal”?

Megjelenés: 2024. 10. 28.. Hossz: 42 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/reaktor-podcast/milyen-hatassal-van-rank-az-ostortenetunk-beszelgetes-sudar-balazzsal

Több epizód a Reaktor Podcast-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból