Reaktor Podcast

Rusvai Miklós - Remélem, júniustól már maszk nélkül járhatunk

· PT26M14S

Összefoglaló

Rusvai Miklós virológus a Reaktor Podcast vendégeként a vakcinák történetét és szerepét ismerteti. Kiemeli, hogy a tudományban nincs vakcinabizonytalanság, és az oltásoknak köszönhetően jelentősen csökkent a gyermekhalandóság. Véleménye szerint a koronavírus néhány évtized alatt…

Röviden

Műsor
Reaktor Podcast
Megjelenés
2021. 03. 30.
Hossz
26 perc
Szereplők, említett nevek
Rusvai Miklós
Témák
virológia, vakcinák, oltások, koronavírus
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

[Zene] köszöntöm minden kedves hallgatónkat a reaktor podcast mai adásának vendége rusvai miklós az állatorvostudományi egyetem professzora a magyar tudományos akadémia doktora az ország legismertebb víruskutatója nagyon szépen köszönjük rusvai miklósnak hogy elfogadta a felkérésünket köszönöm szépen a meghívást szívesen állok rendelkezésre és üdvözlöm a hallgatókat is az már egy jó ideje nyilván valóvá vált hogy a koronavírustól akkor szabadulhatunk meg hogyha megkapjuk a védőoltást minél többen megkapják a védőoltást és magyarország az európai unióban élvonalban jár az átoltottság tekintetében mégis azért mindig felmerül az a kritika hogy ha még magáról a vírusról sem tudunk mindent akkor hogyan ismerhetnénk az ellenszerét mekkora valójában a vakcinabizonytalanság a tudományban a tudományban nincsen vakcinabizonytalanság tehát egyértelmű az hogy a vakcináknak körülbelül 200 éves története során amikor az intenzív vakcinázási programok tulajdonképpen csak a 20 század első harmadában kezdődtek valamikor a múlt század 30-as 40-es éveiben vált intenzívvé a vakcinázás nos azóta jött tulajdonképpen a népességrobbanás ez pedig egyértelműen a vakcináknak köszönhető hiszen azok a gyerekek akik korábban diftériában gyermekbénulásban szamárköhögésben torokgyíkban egyéb súlyos tbc-ben meghaltak azok mind megérték a felnőttkort és még például az én nagyszüleim generációjában rendszeres volt az hogy mondjuk 10-12 gyerekből háromnégy élte meg legfeljebb a felnőttkort ez manapság már természet es hogy a gyermekhalandóság az bőven 2% alatt van a fejlett világban ez nem mindig volt így tehát ne felejtsük el még egyszer mondom 10 gyerekből három tehát 30%-os volt a halandóság még 100 évvel ezelőtt is a vakcináknak köszönhető egyértelműen hogy nagyobb biztonságban élhetnek az emberek a fertőző betetegségek és ezen belül a vírusfertőzések ellen jelenleg a leghatékonyabb védekezési mód a vakcinák jelenleg magyarországon ötféle vakcinával lehet oltakozni de szó van róla hogy érkezik még két újabb fajta egy kínai illetve egy indiai ezek miben fognak különbözni a mostaniaktól tulajdonképpen az engedélyezett vakcinák között mindegyiknek van párhuzamos már létező szereplője tehát az indiai gyártású covishield vakcina az egy az egyben az astrazeneka vakcinája az indiaiak megkapták a licenscet és a licens alapján gyártják az asrazeneka vakcináját tehát ez sem használati módjában sem előállítási technológiájában sem hatásmechanizmusában nem különbözik a már jól ismert astrazeneka vakcinától a kínai konvidencia fantázia nevű készítmény amely egy vektorvak ez pedig tulajdonképpen ugyanaz mint a johnson és johnsonnak a vakcinája amit már szintén engedélyeztek az európai unióban felhasználásra és így magyarországon is forgalomba hozható az más kérdés hogy még nem jelent meg nagyobb számban a piacon de mindenesetre ezt a vakcinát is ismerjük és már használható lenne nos a kínai konvidencia vakcina ennek a johnson és johnson vakcinának a megfelelője szintén hatásmechanizmusában működésében ugyanaz mint a johnson és johnson vakcinája tehát egy egyadagos csak egyszer kell oltani ez egy nagy előnye a johnson és johnsonnak meg a konvidenciának is és ugyanúgy adeno ötös humán adenovírus van benne ez a vektora ebbe az ártalmatlan vírusba tették be a koronavírusnak a megfelelő gényét és ez a szervezetünkbe oltva ez a tüske fehérje legyártódik és így immunizál bennünket a koronavírus fertőzés ellen éppen a az astrazenekával kapcsolatban azért elég sok aggodalom jelent meg a a vérrökképződéses esetek miatt kell-e tartanunk ettől vagy bármelyik másik vakcina mellékhatásától ez a trombózis keltő hatás de még egyszer szeretném hangsúlyozni az arányokat amivel talán sokan nincsenek tisztában 17 millió beoltottból 15 trombózisos eset és 22 embóliás eset tehát összesen 37 egészségügyi probléma keletkezett 17 millió beoltott során tehát elenyészű az az arány amikor az astrazeneka oltás következtében valamilyen egészségügyi probléma jelentkezett nevezetesen ez a tromboembóliás hatás az azóta már az is kiderült hogy ez nagy valószínűséggel nem a vakcina hatóanyaga hanem egy járulékos komponens ellen lépett fel elsősorban fiatal tehát 20 és 55 év közötti nőkön és nagy valószínűséggel egy felerősítő hatás van a fogamzásgátlókkal és mióta ezek a tények ismertté váltak fokozottan figyelnek ennek a rizikócsoportnak az ellenőrzésére figyelmeztetik is őket illetve az orvosi nyomon követés során hangsúlyosan szerepet kap az hogyha valakinek trombózisveszély lép föl akkor feltétlenül kezelésre kell jelentkezni ennek jól érezhető tapasztalható tünetei vannak illetve jól kezelhető a probléma ha időben a páciens orvoshoz fordul tehát jelenleg a védekezés abban áll hogy az astrazeneka vakcinával oltott rizikócsoportban tart rizikócsoportba tartozó hölgyeket figyelmeztetik és amennyiben tünetek lépnek fel ebben az esetben azonnal orvoshoz kell fordulniuk kezelésben részesülnek és azóta nem is fordult elő ilyen eset sehol a világon ahol az azt a zenekát alkalmazzák megnehezíti az oltást sokszor hogy nem érkeznek meg időben a vakcinák lehet-e kombinálni ezeket a ezeket a készítményeket válthatunk-e vakcinát hogyha mondjuk kifogy a az először kapott szer virológiai immunológiai értelemben minden további nélkül tehát a vakcinák hatása hatékonysága nem csökken azáltal hogyha például az egyik vakcinából megkapjuk az első oltást és akár az ismétlő oltást egy másik vakcinából tehát még egyszer mondom immunoló i virológiai értelemben ez nem okoz gondot a probléma az hogy ilyenkor a vakcinagyártó nem vállal felelősséget tehát a vakcinagyártó csak akkor tehető felelősségre és akkor kérhető rajta számon bármilyen mellékhatás ha a vakcinázás az előírásoknak megfelelően történt tehát a kétdózisú vakcinát ugyanúgy ugyanazzal a vakcinával illetve hát az ajánlott vakcinával megfelelő időközzel adták a két dózist és ebben az esetben a gyártófelelősséggel tartozik az más kérdés hogy az immunrendszerünk ugyanúgy rendel ugyanúgy reagál akkor is ha két különböző vakcina hatására alakul ki az immunitás ne felejtsük el hogy például ha valaki az első oltás során allergiás reakciót mutat egy bizonyos vakcinatípusnál akkor nem is oltható ugyanazzal a vakcinával még egyszer tehát ilyenkor orvosi kötelesség egy másik vakcinának az alkalmazása tehát több olyan eset is volt már amikor a páciens az első oltást megkapta valamilyen kellemetlen mellékhatása volt az első oltásnak természetesen nem végzetes de mindenesetre kellemetlen mellékhatása árt a második oltást mással adták és az immunitás ugyanúgy kialakult ha röviddel a a az oltás előtt volt valaki koronavírusos beteg vagy éppen az oltás pillanatában benne van a vírus csak erről mondjuk nem szerez tudomást ez jelenthet-e bármilyen gondot problémát ha már nincs a szervezetében vírus tehát ha átvészelte a fertőzést akár három négy öt nappal előtte megszabadult a vírustól akkor nincs probléma akkor az oltás egy emlékeztető oltásnak számít egy dózis is elegendő ebben az esetben az immunizálásban mégh ha több dózisos is a vakcina ha éppen aktuálisan fertőzött az illető az kellemetlen mert a legtöbb vakcina és az oltottak egy bizonyos százaléka esetében ha már fertőzött és így kapja az oltást akkor fellép az úgynevezett negatív fázis vagyis mivel az immunrendszerünk a vakcinával kezd foglalkozni hiszen a vakcinákban különböző immunserkentő úgynevezett yuválószerek vannak nak az immunrendszer ezzel kezd foglalkozni kevesebb figyelme van a már a szervezetünkbe bejutott korokozóra ilyenkor az a koronavírus fertőzés adott esetben súlyosabb tüneteket is okozhat mint különben okozott volna ez például az influenza vakcinázásnál is megfigyelhető sok olyan panasz van hogy én soha nem oltottam magam most beoltottak olyan beteg lettem utána mint még életemben soha ez nagy valószínűséggel azért van mert az illető már éppen fertőzötten kapta meg az oltást ha már említette az influenza elleni védőoltást a koronavírus elleni védőoltás abban is hasonló az influenza ellenihez hogy ugye halljuk azt hogy akiket beoltottak azok igazából megfertőződhetnek sőt terjeszthetik is a vírust viszont súlyos következményeket akár halált nem fog az ő esetükben okozni tehát ez ugyanaz a a hatásmechanizmus érvényes mint a mint az influenzaoltásnál az is így működik minden vakcinázás ugyanígy működik a az összes tehát a a kanyarótól a tbc-n keresztül a koronavírusig minden oltás úgy működik hogy a fertőződés ellen nem véd de a betegséget kivédi és különösen kivédi a súlyos betegséget illetve azt hogy valaki meghaljon a fertőzés következtében de a fertőzés az adott esetben megeredhet de hozzá kell tenni azt is hogy például pont a pfizer vakcinánál izraelben ahol nagyon széles körű volt a vakcinázás vizsgálták a fertőzés továbbadásának lehetőségét és úgy találták hogy az oltottak nem adják tovább a fertőzést tehát olyan kis mennyiségű vírus termelődik az oltott és az oltás után fertőződött emberek szervezetében hogy a vírust tovább adni a fertőzést tovább adni nem képes ne felejtsük el hogy a fertőzés az mennyiségfüggő is egy vírus nem okoz fertőzést nem okoz betegséget több 10000 több 100z vírusnak kell egyszerre bejutni a szervezetünkbe ahhoz hogy a fertőzés megeredjen az oltottak szervezetéből ilyen mennyiségben nem örül a vírus egy ideig a a terhes kismamáknak nem javasolták az oltásokat most viszont ők ők is oltakozhatnak mi változott pont ez amit az előbb mondtam tehát izrael felajánlotta kvázi a pfizer cégnek hogyha az egész ország kétszeri immunizálására megfelelő adag vakcinát rendelkezésükre bocsátanak akkor ők mindenkit beoltanak 18 éves kortól a 100 éves korig mindenki megkapja a vakcinát és a kapott adatokat a pfizer rendelkezésére bocsátják mivel izraelben számos terhes kismamát oltottak akár a terhesség előrehadadott fázisában is most már megfelelő számú adat áll rendelkezésünkre ahhoz hogy tudjuk hogy sem a terhesek sem a szoptatós kismamák sem a gyermeket tervezők számára nem jár káros következménnyel a vakcina beadása következésképpen a pfizer vakcinát már minden aggály nélkül beadhatják ezeknek a csoportoknak is optimális esetben a világ minden országában az lenne jó ha úgy történne minden mint izraelben most egyelőre ugye ezt látjuk hogyha magyarország kellőképpen immunis lesz akkor is csak az hozza majd el a a nyitást a felszabadulást hogyha ez az egész világról elmondható én őszintén remélem hogy nem tehát országspecifikusan kell a korlátozó intézkedések fenntartásáról vagy megszüntetéséről dönteni ha egy ország ugyanúgy mint el abszolút kinyitott mostanában ugyanúgy mint az egyesült királyság már olyan mértékű az átoltottság ugye ők saját maguk gyártják az astra zenekán hogy már szinte teljesen nyitnak tehát nagyon sok országban már a nyitás hoz szükséges átoltottságot elérték ezek az országok nyitnak remélem magyarország is hamarosan ezek közé tartozik majd mit jósol ez a hamarosan ez mikor jöhet el az ígéretek teljesülnek a szállítási ütemezés és az oltás ütemezését illetőnek illetően akkor én úgy remélem hogy júniustól már maszk nélkül járhatunk tehát ez a nyarunk is ugyanolyan szabad maszk nélküli felhőtlen nyár lehet mint az előző ebben az időjárás is segítségünkre lesz hiszen a száraz melegidőben a fertőzvesé fertőzésveszély töredékére csökken említett már néhány járványkezelési megoldást azt mikor lehet megmondni mondani hogy hogy mik voltak ezek közül a legjobbak tehát a tesztelés a kontaktkutatás vagy a lezárások lehet-e eredményt hirdetni amíg nincs vége természetesen a legjobb az mindegyik együtt tehát a zárlat a maszk a rendszeres tesztelés a fel felderített fertőzöttek kontaktjainak kutatása és izolálása ha ez mind-mind rendszeresen következetesen megtörténne az lenne a legeredményesebb amíg vakcina nincs mihelyt a vakcina belép a képbe onnantól kezdve természetesen a vakcinázás a legeredményesebb de az úgynevezett hatósági intézkedések vagy más néven ezt úgy is hívják hogy a specifikus járványvédelem akkor a leghatékonyabb ha valamennyi eszközt egyszerre bevetjük ezt egyik ország sem tette meg azért valójában tehát valamelyik lépésben valamelyik intézkedésben mindig valami hiba csúszott néhányan a fiatalabbakkal kezdték volna az oltást mondván hogy az ő kontaktusainak a a száma magasabb és ráadásul most látjuk is a számokból hogy sok fiatal van kórházban súlyos tünetekkel lett volna ön szerint ebben ráció nemzetközi gyakorlat szerint a világ döntéshozói két alapvető stratégiát választottak két kettő köz választhattak az egyik az hogy a minél alácsonyabb halálozási számra koncentrálnak ebben az esetben az időseket és a rizikó csoportba tartozó krónikus betegeket kell először immunizálni a másik stratégia az pedig az hogyha a fő terjesztőket tehát a közlekedési dolgozókat a pedagógusokat a kereskedelemben dolgozókat a ö sofőröket idegenvezetőket satöbbi immunizálják először akik terjesztőként elsődleges szerepet töltenek be másországok ezt a stratégiát követték egy valami mindenhol azonos volt első helyen az egészségügyi dolgozók szerepeltek utána következett ez a két másik stratégia mi az első stratégia mellett tettük le a garazzst tehát a halálozások számának csökkentését tűztik ki célul nagy valószínűséggel ez volt a humánusabb noha kétségtelenül kockázatosabb a fejlődő országok kína svédország ugye szabadon engedték inkább a járványt és elsősorban a fiatalok immunizálását választották a későbbiekben is ő náluk ez volt a stratégia az egyesült államokban például az egyes államok különbözőképpen választottak stratégiát ez hosszú távon fog fog kiderülni tehát minimum a jövő évet meg kell várnunk és akkor derül majd ki hogy melyik volt a helyes sajnos ezt mindig utólag lehet csak eldönteni egy korábbi interjújában azt is elmondta hogy a 100 évvel ezelőtti spanyol náthához hasonlóan több évtizedes összeszokás kell a a vírussal meddig védhetnek meg minket a most beadott vakcinák mire számíthatunk évente kell majd oltakozni mint a már többször említett influenza snál hogy látja ezt ön ugyanarról a betegségről beszélünk amikor spanyolnáthát mondunk és influenzát tehát a spanyolnát az…

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Rusvai Miklós - Remélem, júniustól már maszk nélkül járhatunk”

Miről szól ez az epizód: „Rusvai Miklós - Remélem, júniustól már maszk nélkül járhatunk”?

Rusvai Miklós virológus a Reaktor Podcast vendégeként a vakcinák történetét és szerepét ismerteti. Kiemeli, hogy a tudományban nincs vakcinabizonytalanság, és az oltásoknak köszönhetően jelentősen csökkent a gyermekhalandóság. Véleménye szerint a koronavírus néhány évtized alatt… Az epizód a Reaktor Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2021. 03. 30..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Rusvai Miklós - Remélem, júniustól már maszk nélkül járhatunk”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Rusvai Miklós.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Rusvai Miklós - Remélem, júniustól már maszk nélkül járhatunk”?

Fő témái: virológia, vakcinák, oltások, koronavírus.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Rusvai Miklós - Remélem, júniustól már maszk nélkül járhatunk”?

Megjelenés: 2021. 03. 30.. Hossz: 26 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/reaktor-podcast/rusvai-miklos-remelem-juniustol-mar-maszk-nelkul-jarhatunk

Több epizód a Reaktor Podcast-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból