Szociális Szájjegyzet I. évad, 10. adás

Összefoglaló

A Szociális Szájjegyzet című podcast adása a hospice és palliatív ellátások rendszerét járja körül. A vendég, Szöllősi Melinda biológus, szociálpolitikai szakértő és a Pallium Intézet alapítója elmagyarázza a hospice, palliatív ellátás és otthonápolás fogalmát. Kiemeli, hogy a…

Röviden

Műsor

Szociális Szájjegyzet

Megjelenés

2026. 05. 27.

Hossz

1 óra 24 perc

Témák

hospice ellátás, palliatív ellátás, szociálpolitika, otthonápolás, betegjogok

Átirat

Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Ez itt a szociális szájjegyzet, a keket, az örök kereső és a belga műsora.

Beszélgetések, reakciók a szociális ellátások aktualitásairól és kihívásairól, az emberekért életre hívott szakma művelőiként.

Mert akár ismered, akár műveled, akár tanítod, véleményed mindig van róla.

Nagyon sok szeretettel köszöntünk mindenkit.

Ez itt a szociális szájegyzet.

Ismételten zavarjuk önöket egy kicsit.

A mai adásunk hát az eddigiek lehet, hogy vidámabbak voltak.

Ez a téma ez nem lesz annyira vidám, de azt gondolom, hogy elgondolkodtató kérdést fogunk körüljárni.

Nekem egy személyes indíttatásom ez.

A titoktartás érdekében erről nem sok mindent árulok el, csak annyit, hogy a baráti körömben történt valami, ami a mai vendégünk reirányította az én figyelmemet, és azt gondoltam, hogy az ő tevékenysége és munkája meg az a terület, amivel ő elkötelezetten foglalkozik, az mindenképpen megér egy beszélgetést és egy kis faggatózást.

Hát azt gondolom, hogy amivel Szőllősi Melind a mai vendégünk foglalkozik, azért ez egy eléggé unikális dolog.

Ő biológus, független szociálpolitikai szakértő és a pajatív ellátás, illetve a hospice lesz a mai témánk, ami nem egy nem egy egyszerű terület, de de akik benne vannak, és akik akik végzik ezeket az ellátásokat mindenkirről csak az áldozatosság és a és a 100%-ig beleadás, amit én amit én tapasztaltam és egy viszonylag összetartó közösség.

Úgyhogy nagyon sok szeretettel köszöntelek.

Nagyon szépen köszönöm, hogy elfogadtad a meghívásunkat, és én rögtön egy kis fogalommagyarázatra szeretnélek kérni.

Én azt tapasztalom, hogy magának a hospice kifejezésnek sincsen a magyar fejekben, nem csak a szakmai fejekben, hanem a magánemberek fejében sincs meg a feltétlenül a helye.

A palliatív eljátás kapcsán meg pláne nem, azt nagyon nem szokták érteni.

Úgyhogy arra szeretnélek kérni, hogy ezt a három fogalmat, ez említett kettőt és a harmadikat, az otthonápolást magyarázzuk meg már egy kicsit, hogy melyik mit jelent. egészen konkrétan ez miről szól, hogy egy kicsit ezt a ködöt próbáljuk meg oszlatni az emberek fejében. >> Köszönöm a meghívást először is.

Nagyon örültem, mert szívesen jövök egy ilyen szakmai közegbe.

A hospice szót azt már azért az utóbbi, hát talán lassan már évtizedekről is beszélhetünk, azt már elég jól kezdik ismerni.

Alapvetően ugye hospicról akkor beszélünk, hospice ellátásról akkor beszélünk és Magyarországon is akkor van lehetőség állami finanszírozással hosszereásra amikor valaki bizonyos betegségtípusokban szenved, ugye ezeket a szakma progresszív, krónikus betegségeknek nevezi.

Ennek ugye az a jelentése, jelentősége, hogy ezek olyan betegségek, amik folyamatosan előrehaladva egyre rontják a betegnek az állapotát, és ezeknek a betegségeknek ugye jellemzően Magyarországon daganatos betegek részesülnek most még ebben az ellátásban még most is zömében daganatos betegek, de egyébként szerencsésebb országokban egy csomó más betegség is ugyanilyen okok miatt beletartozik a hospiczeletes körébe. szerveléktelenségek, mindenféle neurológiai betegségek ugye Karsai Dániel kapcsán kezdett leginkább a palliatív ellátás egyébként meg az, hogy életvégi ellátás, életvégi döntés, majd erre utána szeretnék kitérni.

Ugye az szerintem ott kezdett bemenni a közbeszédbe.

Ő ugye egy neurológiai betegségben szenvedett és és egyébként pedig ugye a demencia ö okozó betegségei is ugye ebbe a körbe tartoznak szerencsésebb országokban.

Tehát ez egy ilyen nagyon jól körülhatárolható betegségcsoport, ahol szabályozástól függően, de alapvetően szakmailag azért abban egyezik a szakma, hogy az utolsó fél egy év az, amiről azt mondjuk, hogy az már a betegségnek a az a stádiuma, a végstádiuma, amikor már belátható közelségben van az, hogy a beteg meg fog halni.

Alapvetően erre az időszakra céloz a hospice ellátás.

És ugye ennek az időszaknak ugye az a lényege, hogy tudjuk, hogy a beteg meg fog halni, és emiatt azokat a aktív kezeléseket, amelyeket a korábbiakban azért adtunk, mert ugye azt reméltük tőle, hogy javulni fog az állapota, vagy meghosszabbodik az életet, van egy váltás, ami nem kell, hogy éles váltás legyen.

Van egy ilyen folyamatos átmenet, hogy az aktív kezelésből, aminek a célja más, átmegyünk azokba a kezelésekbe, amikor már a beteg életminősége van legfontosabb cél célunk célpontunkban.

Amikor már ebbe a hospice időszakban vagyunk, akkor tulajdonképpen visszavonjuk az aktív kezeléseket.

És nagyon fontos, hogy nem azt jelenti, hogy leállítjuk a kezeléseket, ez nagyon fontos, hanem szépen átmegyünk olyan kezelésekbe, amik a beteg életminőségét szeretnék javítani.

És akkor ilyenkor sokszor dilemma van, és akkor sokszor úgy döntünk valami mellett, hogy nyerhetnénk tőle ezt, de ez az ára.

És akkor itt mindig van egy ilyen nagyon érdekes ölyzás.

Tehát a lényege a hosszelletesnak az, hogy ebben az időszakban a legfontosabb az, hogy a beteg életminőségét próbáljuk, hát mondhatom azt, hogy maximalizálni, tehát a beteg életminőségét a lehető legjobban fenntartani.

Szoktak néha úgy is beszélni róla, hogy méltóságban meghalni meg ilyesmi, de én ezt tök hülyeségnek tartom, és itt szerintem ezt nem kell magyarázni, hiszen ugye az emberi méltósághoz való jog alapjog.

Az emberi méltóságról ugye inkább olyan értelemben kellene beszélnünk, hogy sértjük vagy nem sértjük.

Hát ugye a magyar egészségügyben nyilván sérül az emberi méltósághoz való jog.

Egyáltalán kapunk-e kezeléseket, vagy nem kapunk, de hogy azért ezt fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy nem igazából az emberi méltósággal van köze, ha így nagyon tudományos értelemben nézem, hogy mi a célja igazából az ellátásnak.

Nagyon fontos, hogy az életminőség javítás a célja.

És ami még nagyon fontos a hospiceban, hogy természetesen mivel ez egy komplex élethelyzet, ugye nem egy betegségről beszélünk, hanem egy élethelyzetről beszélünk, ezért az ellátás is komplex, tehát komplex szükségletei vannak a betegnek.

Ráadásul nem a betegnek vannak a szükségletei, hanem a betegnek és a hozzátartozóinak vannak a komplex szükségletei.

És a hospice ellátás, ami új az 1960-as években kezdett, ugye ez a modernkori hospice Angliában egy tök konkrétan egy névhez kötődően így körvonalazódni. a szükségletek komplexitásának megfelelően a választ is ilyen komplex módon szeretné adni.

És ezért nagyon fontos, hogy egy multidiszciplináris team adja a választ a komplex szükségletekre.

És hát ugye nem meglepő, hogy ha szociálpolitikai ellátórendszerekben gondolkozunk, akkor egészségügyi és szociálisnak ugye integráltan kellene ugye együtt ellátni e ennek az időszaknak a szükségleteit.

És ugye nagyon sokáig az volt a magyarországi hospice ellátásnak a problémája, hogy tényleg magát a hospice szót sem ismerték.

És akkor elég sokat dolgozott, főleg a Magyar Hospice Alapítvány azon még a 2000-es években, hogy ilyen mindenféle kampányokkal ebben részt vettek híres emberek, meg kommunikációs ügynökségek, szóval itt szerintem nagyon komoly érdemei vannak nekik abban, hogy hogy tényleg legalább a szó kezdett ugyei ismert lenni. mindig küzd a szakma azzal, hogy a te felvezetődben is volt pár olyan dolog, amiket én nem annyira nagyon szeretek ezzel a témával kapcsolatban.

Ugyanis én ezt egyáltalán nem tartom szomorú témának.

Én erre az egészre úgy tekintek, hogy mindenki meg fog halni.

És egyébként ilyen betegségek, amikről most mi ugye beszéltünk, amiket én felsoroltam, majdnem minden családban ezek vannak.

Tehát mondhatjuk azt, hogy hospiceellátással vagy olyan beteggel, akik hát hospice betegnek nevezhetünk.

Tehát, hogy egy olyan beteg, aki a élete végén egy ilyen időszakba fog kerülni, tulajdonképpen ilyen minden családban van.

A szomorú az az, hogy Magyarországon ez nincsen tök evidenciaként kezelve, és nincsen egyszerűen egy tök szép ellátórendszer ennek alátéve.

Tehát, hogy én erre egyáltalán nem egy ilyen szomorú dologént tekintek.

És én azt se szeretem, nagyon nem szeretem, amikor bárki, aki ezzel a területtel foglalkozik, ilyen könnyes szemekkel beszél saját magáról, vagy elfogadja azt az állhitatot, ami jön ezzel kapcsolatban, mert ez baromira nem így van.

Én erre úgy tekintek, ezeknek az embereknek szükségleteik vannak. azokat a szükségleteket kötelesek vagyunk nekik biztosítani, kielégíteni.

És hogy és hogy óriási problémák vannak azzal, hogy ez Magyarországon tehát, hogy még a még a rágondolás is, hogy tényleg mennyire furán gondolkoznak az emberek erről az egészről.

És ugye akkor a Karsai Dánielnek anban szerintem nagyon nagy jelentősége volt, hogy a palliatív szót szerintem akkor lehetett elég sokszor hallani.

Én legalábbis azt én nagyon megfigyeltem.

Az, hogy jól használták vagy nem, az más kérdés, de azért azért ez egy egy ilyen nehéz ügy. >> Ugye erre bocsánat, van egy ilyen leegyszerűsítő definíció, hogy tulajdonképpen itt már nem a gyógyítás a cél, hanem a végstádiumos beteg fájdalmának illetve igen fájdalmának csökkentése és az életminőségének a a betegségszintjéhez képest legmagasabb állapotra hozása és a és fenntartása tulajdonképpen.

De azért ez jól látszik, hogy ez nem nem erről szól kifejezetten. >> Hát volt, tehát volt amit nagyon pontosan mondtál.

Tehát akkor mondom, hogy akkor a palliatíveles.

Tehát, hogy akkor akkor miért került egyáltalán ott szóba?

És egyébként én a azokkal az ügyvédekkel, akik közvetlenül az ő ügyét képviselték ö meglepődve láttam, hogy még a mai napig is az egyik közvetlen veled dolgozó ügyvéd a mai napig nem jól használja ezt a kifejezést.

Szóval, hogy tényleg ez érdekes, hogy miért megy ennyire nehezen át.

Tehát a abban igazad van, hogy a palliatív ellátásnak a célja gyakorlatilag a palliatív ellátás az egy orvosi szakterület.

És akkor ennek megfelelően vannak palliatív szakorvosok.

Magyarországon még nem igen, >> csak licencvizsga van, nem szakvizsga, ami egy ilyen magasabb szintű, de lehet már erről papírt szerezni, és akkor folyamatosan tovább kell magát képezni, és újra megújítani, satöbbi.

De ez egy normális országokban van palliatív szakorvós, van palliatív szakápoló, tehát ugyanolyan, mint onkológia vagy belgyógyászat, vagy felsorolhatnánk a személyzet, neurológia, tehát úgy ugyanolyan >> akkor bocsánat, hogy közb szúrok, csak most kezdek megvilágosodni így a fogalmak szintjén.

Tehát azt mondod, és ez egy nagyon fontos mondat volt, vagy számomra legalábbis, hogy a Hospiceban ott több szakma kell, hogy összedolgozzon ahhoz, hogy az jól működjön.

És ebből az egyik a paliatív tudással, meg ezek szerint akkor szakvizsgával vagy ezzel a fajta minősítéssel rendelkező orvosi stábtag, aki ott van ebben az egészben.

Ö és a többi részében, és ez nekem nagyon tetszett, azt mondtad, hogy na ott van a szociális területnek is valószínűleg, hogy dolga.

És én hát két-három alkalommal járhattam egyetlen egy ilyen itt baptista intézményben vagyunk és eszembe jutott ugye a táb itt a gyermekhospice, ami egy gondolom egy minősített vagy egy ilyen külön történet ezen belül.

És azt akarom megerősíteni, amit te mondtál, hogy ott tök vidámak voltak a gyerekek ott az egészben.

És én tudom, mert hogy ott beszélgettünk meg az ottani szakemberek elmondták, hogy igen, ez egy kifejezetten fontos programpont a a történetben, hogy ott megkapnak mindent, tehát megvan megvan az összes olyan kellék meg felszer, a kubatúra ugye ahogy az egészségügyben ezt használják, ahhoz, hogy ők megkaphassák azokat a hát változó, de de mondjuk a terápiához kapcsolódó segítségeket.

Arra arra akarok csak így visszakérdezni, hogy ha jól értem, akkor azért a a hospice az inkább egy szemléletet igényelne, vagy vagy azt mondjuk, hogy kell bele szociális tartalom, de ott is ahhoz pészre felkészített szociális szakemberek kellenének, és akkor lehetne jól kialakítani, mert nagyon tetszett ez nekem, ahogy mondtad, hogy te, tehát hogy ez mindig egy team, ami egy-egy beteg.

Tehát én azt mondanám, hogy mindenképpen igényel egy szemléletet, de normális országokban és Európában nagyon sok helyen ez tökre része a normális egészségügyi ellátórendszeri működésnek.

Na de ott az egészségügyben is a szemlélet más.

Tehát hogy most ugye például nagyon sokat beszél Hegedőzőt arról, hogy ő az angliai egészségügyi ellátórendszer szeretné adaptálni, vagy inkább úgy fogalmazza, hogy abból a jó elemeket szeretné. az egész rendszerből bizonyos elemeket kiemelünk, akkor egyáltalán egyáltalán hogy lehet azt adaptálni.

Szóval de Angliába én is azt a rendszert ismerem a legjobban, részben a nyelv miatt, részben meg onnan ered, voltam is ott, tehát hogy tényleg én is azt a rendszert ismerem a legjobban.

Nyilvánvalóan az angliai egészségügyi rendszerrel nagyon sok baj, de az angliai egészségügyi rendszerben az, hogy egészségügyi és szociális szükségleteket az egészségügyi ellátás közben egyszerre kell ellátni, az a legtermészetesebb.

Tehát aki Angliában háziorvos, akkor amikor van egy betege, akkor folyamatosan jönnek be a különböző témek. és a safeguarding ugye, hogyha problémákat kell ugye a család körül felmerül valaminek a veszélye, akkor ugye azokat, tehát hogy folyamatosan különböző egészségügyi és szociális témek jönnek ugye be, tehát hogy hogy az amikor arról beszélünk, hogy angliai egészségügy, az tulajdonképpen az egészségügyi és szociális ellátórendszer teljesen szervesen összefonodva, tehát hogy amit én szoktam mondani, hogy háló van a a családok alá vonva, Magyarországon pedig ez egyáltalán nincs.

És amit a palliatívra mondtál, igen, tehát ez nagyon jó megfogalmazása, hogy a palliatív orvos a része a Hospace címnek is.

És akkor itt a szóhasználat Magyarországon se tisz és akkor hospisorvosnak hívjuk, vagy palliatívorosnak.

Szerintem egyébként érdemes lenne néha átgondolni, én nekem ez egy nagyon kedvenc témám, hogy milyen szavakat használunk, és hogy amit a szakma valahogy hív, és ragaszkodni akarunk hozzá, hogy úgy beszéljenek róla az emberek, de hogyha az emberek elkezdenek tök máshogy beszélni róla, akkor lehet, hogy érdemes egy kicsit inkább ennek utánamenni.

És ezért érdekes ugye a Karsai Dánielnek az esete, mert ott mondom a palliatívat kezdték az emberek megismerni, de szerintem az se…

Említett entitások

Témák

• hospice ellátás
• palliatív ellátás
• szociálpolitika
• otthonápolás
• betegjogok

Személyek

• Szöllősi Melinda

Szervezetek, cégek

• Pallium Intézet

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Szociális Szájjegyzet I. évad, 10. adás”

Több epizód a Szociális Szájjegyzet-ből

• Szociális Szájjegyzet I. évad, 12. adás. Vendégünk: Toszeczky Renáta 2026-08-25

  Az adás Toszeczky Renátát, a Baptista Szeretetszolgálat emberkereskedelem elleni programjának vezetőjét látja vendégül. A beszélgetés középpontjában az emberkereskedelem elleni kü…

• Szociális Szájjegyzet 1. évad, 11. adás. Vendég: Busi Zoltán szociálpolitikus 2026-06-25

  A Szociális Szájjegyzet podcast vendége Busi Zoltán szociálpolitikus, a Magyarországi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatok Országos Egyesületének elnökségi tagja. Az adásban…

• Szociális Szájjegyzet I. évad , 9. adás 2026-04-25

  A Szociális Szájjegyzet podcast ezen adásában a "Felforgatókönyv" című kiadványt vitatják meg. A tanulmánykötet szociális fejezetének két szerzője, Miklós Kata és Bódy Éva vendége…

• Szociális Szájjegyzet I. évad, 8. adás 2026-03-25

  A Szociális Szájjegyzet podcast ezen adásában a hajléktalanság témakörét járják körbe Gurály Zoltánnal, a Menhely Alapítvány módszertani vezetőjével. A beszélgetés során tisztázzá…

• Szociális Szájjegyzet I. évad, 7. adás 2026-02-25

  A Szociális Szájjegyzet című műsor ezen adása a szociális ellátások aktualitásaival és kihívásaival foglalkozik. A műsorvezetők Sebők Éva országgyűlési képviselővel, a Momentum or…

• Szociális Szájjegyzet I. évad, 6. adás 2026-01-25

  Ez a Szociális Szájjegyzet podcast hatodik adása, amely az előző év (2025) értékelésével és a szociális ellátások aktualitásaival, kihívásaival foglalkozik. A műsorban Kekec, az Ö…

• Szociális Szájjegyzet I. évad, 5. adás 2025-12-25

  A Szociális Szájjegyzet podcast ezen adásában a szegregátumokban folyó szociális segítő munka kerül terítékre. A Felzárkózó Települések program kapcsán két vendég, Fellegi Kató és…

• Szociális Szájjegyzet I. évad, 4. adás 2025-11-25

  Ez az epizód a szociális tanulmányok és képzések aktuális kérdéseit tárgyalja. Dr. habil Sziklai Istvánnal, az ELTE Szociális Tanulmányok Intézetének igazgatójával készült interjú…

• Szociális Szájjegyzet I. évad, 3. adás 2025-10-25

  A Szociális Szájjegyzet podcast ezen adásában a lakhatás aktuális kérdéseit járják körül. Vendégük Dr. Hegedűs József közgazdász, szociológus, aki a lakáspolitika, a csok, és az ú…

• Szociális Szájjegyzet I. évad, 2. adás. 2025-09-25

  A Szociális Szájjegyzet podcast legújabb adásában a magyar gyermekvédelem helyzetét vitatják meg. Vendég Sztupa József, szociális munkás, ifjúságsegítő és gyermekvédelmi szakember…