Szociális Szájjegyzet

Szociális Szájjegyzet I. évad, 7. adás

· PT1H50M

Összefoglaló

A Szociális Szájjegyzet című műsor ezen adása a szociális ellátások aktualitásaival és kihívásaival foglalkozik. A műsorvezetők Sebők Éva országgyűlési képviselővel, a Momentum orosházi elnökével beszélgetnek. A beszélgetés során szó esik Sebők Éva politikai pályafutásáról, a…

Röviden

Műsor
Szociális Szájjegyzet
Megjelenés
2026. 02. 25.
Hossz
1 óra 50 perc
Témák
szociális ellátások, politika, momentum, országgyűlési képviselő
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Ez itt a szociális szájjegyzet, a keket, az örök kereső és a belga műsora.

Beszélgetések, reakciók a szociális ellátások aktualitásairól és kihívásairól, az emberekért életre hívott szakma művelőiként.

Mert akár ismered, akár műveled, akár tanítod, [zene] véleményed mindig van róla.

Estét vagy délutánt vagy reggelt kívánunk, ki hol és milyen időszakban hallgat minket.

Ez itt a szociális szájegyzet, és ismételten fárasztanánk önöket másfél óra időtartamban.

Javasoljuk mai vendégünk miatt, hogy esetleg egy Budapest Orosháza úton hallgassák meg a [nevetés] meg az adásunkat.

Természetesen az történt velem velünk, hogy már említettük az előző podcastban, hogy volt a szuszaknak egy konferenciája, ahol az egyik programpont a parlamentben induló, vagy jelenleg ott regnáló és képviselő csoporttal rendelkező pártokkal folytatott beszélgetés.

Mi is várható a 2026-os választásokon?

Milyen milyen programot képviselnek a pártok?

És ennek a beszélgetésnek az apropóján volt a vendég vendégünk, Sebők Éva országgyűlési képviselő, aki a Momentum orosházi elnöke is egyébként.

És hát ott ebben a kerekasztalbzélgetésben mondt olyan dolgokat, hogy a legalábbis az én szociális érzékenységem úgy egy kicsit fölcsillant, hogy de jó ilyet hallani, és érdekes lenne őt megismerni abból a szempontból is, hogy természetesen a legérdekesebb beszélgetések a konyhában vagy a szendvics mellett zajlanak egy jó buliban.

Hát nyilván egy konferencián azért általában a szendvics mellett.

És hát ott több dolgot is megtudtam róla, ami szerintem borzasztóan érdekessé teszi az ő politizálását is, meg azt is, ami az egész viszony a a szakmájával, az én meglátásom szerint, de erre majd ma majd rácfol, vagy megerősíti.

Tehát, hogy ő egy egy mindenképpen színes szereplője volt ennek a ennek a találkozónak, és arra gondoltunk itt a kollégákkal egyetértésben, hogy hívjuk meg őt egy beszélgetésre, és kérdezzünk meg tőle egy csomó mindent, és beszélgessünk vele egy jót, hiszen a határterületi szakmája van, azt gondolom, hiszen humán erőforrásban munkahügyi és társadalombiztosítási szakértőként végzett, tehát azért valahol valahol súrolja azt a nagy szociális ellátórendszert, de majd meglátják, hogy vagy remélem meghallják, hogy azért több dologban is azt gondolom, hogy rokonlelkek vagyunk, szociálisak vele.

Úgyhogy nagyon sok szeretettel köszöntöm és nagyon szépen köszönöm, hogy elfogadtad a meghívásunkat és itt beszélgetsz ma velünk. >> Szeretettel köszöntök mindenkit, nagyon szépen köszönöm a meghívást és remélem, vagy hát biztos vagyok benne, hogy egy jó beszélgetést vár ránk. >> Talán szabad, mivel szemtelenül fiatal vagy, talán szabad a koroddal kapcsolatos csavarral kezdenem.

Ugye te tulajdonképpen a rendszerváltás gyermeke vagy? >> Igen, négy hónapot éltem az előző rendszerben. [nevetés] Meghatározó négy hónap volt. >> És ezért is borzasztóan érdekes szerintem az, hogy amikor te elvégezted a Szegedi Tudományegyetemen ezt a felsőfokú képzést, akkor neked már volt az életedben egy munkavállalói élet, hiszen levelező tagozaton végeztél, ha jól tudom, merthogy már dolgoztál.

Mennyire befolyásol téged abban, hogy politikus leszel, vagy lettél, hogy mit tapasztaltál a munkavilágában meg először? >> Semennyire.

A azt, amit talán erről érdemes elmondani, hogy kerültem én levelezőre, azért ez aránylag ritka, hogy valaki 19 évesen levelez önvégezés mellette már dolgozik.

De ugyanakkor meg a mögötte történő érzelmek, azok pedig pedig szerintem az én korosztályom számára egy nagyon általánosan meghatározó, mondjuk úgy, hogy generációs traumák.

Ugye 89-ben születtem, ami azt jelenti, hogy édesanyám munkaerőpiaci szempontból szerintem az elmúlt 50 év legrosszabb időpontját választotta a gyermekvállalásra.

Megszülettem májusban, majd megtörtént a rendszerváltás, majd idéses anyám ment volna visszadolgozni, csak már nem volt hova.

És utána ő őt egy hosszú-hosszú ideig tartó munkanélküliség várta.

Gyakorlatilag 89-től 2003 még stabil, igazán hosszú távú munkahely neki nem volt.

Pár hónapokra el tudott helyezkedni.

Volt, hogy a cég csődbe ment alóla, volt, hogy leépítések voltak. gyakorlatilag igazán stabil 10-20 évet átölő munkáját nem talált. és én végignéztem, gyakorlatilag születésem másod pillanatától fogva az általános iskola végéig, hogy minden este önéletrajzírás, meg munkahyi központos tanfolyam, meg újabb önéletrajz, meg és és ez és ez egy meghatározó dolog volt, és szerintem a mi korosztályunkban nagyon-nagyon sok gyerek így nőtt fel, hogy hogy a rendszerváltás utáni gyakorlatilag munkaerőpiaci katasztrófa az meghatározó, mondjuk úgy, hogy plusz egy család láttag lett a konyhaasztalnál.

És amikor 2008-ban nekem nyílt egy lehetősége, hogy elhelyezkedjek úgy, hogy első éves egyetemista voltam, és gyakorlatilag a szakmámnak egy nagyon-nagyon junior verziójában akkor számomra nem volt kérdés, hogy át kell menni levelezőre és el kell helyezkedni, mert nem akarok úgy járni, mint édesanyám, hogy hogy egy nagyon hosszútávú munkanélküliségbe beleragadok.

Később ráadás az élet ugye visszaigazolta, hiszen jött a 2008-as válság, amely előtt három hónappal helyezkedtem el. és az én korosztályom, akik később három év, tehát két évvel később végeztek az egyetemen, két és fél évvel később, nagyon nagyon sokan hasonlóan küzdöttek a pályakezdő munkanélküliséggel.

Úgyhogy leginkább ez állt mögötte, hogy miért levelezőn végeztem.

Én nappalint kezdtem el egyébként, de de első fél év után átváltottam levelezőre, mert azt gondoltam, hogy most van egy lehetőség, nem biztos, hogy két és fél múlva is lesz egy ilyen lehetőség, és akkor lehet, hogy nyolc évig munkanélküli vagyok.

És akkor a munkaügyi terület is ezért volt választás, hogy na akkor te most megmutatod a világnak, hogy megpróbálsz jobbítani ezen a helyzeten.

Jön [nevetés] megint csak nem, és megint csak édesanyám volt a a meghatározó tényező.

Ő ő végül is 2003-ban helyezkedett el, és és egy stabil munkahelyen dolgozott, onnantól kezdve nyugdíjazásáig, ami három héttel ezelőtt történt.

És és ez úgy adódott, hogy egy munkai központ által elvégzett egy TB ügyintézői tanfolyamot, utána egy TB, nem emlékszem már pontos, de ugyanak a felső fökók is verzióját, ott felajánlották, hogy aki jójeggyel végez, az felvételi nélkül bejött a Szegedi Egyetem társadalombiztosítási igazgatás szakára, amire édesanyám azt mondta, hogy végül is miért nem?

Úgyis minden voltam már főiskolás még nem.

És ezáltal ő végül is elvégezte a Szegedi Eyetemet, és gyakorlatilag ugyanaz a szakmánk, és túl sokat mesélt a vacsoraasztalnál, [nevetés] úgyhogy úgyhogy >> megvolt az imprinting. >> Igen, igen.

Szerintem rettentően érdekes szakma és rettentően hasznos szakma, hogyha az ember jól tudja használni és és megtalálja benne azt a ugye azért munka és társadalombiztosítás nagyon sok mindent magába rá. benne van munkaerőpiac, benne van munkanélküliség, benne van családtámogatás, benne van az egészségbiztosítási ellátásnak a finanszírozása, benne vannak a pénzbelegési biztosítások, tábpénz, ilyesmi, sőt még valamennyi hajléktalan ellátást családjogot polgárjogot tehát rengeteg mindent tanultunk.

Én én én elsősorban egyébként a a dolgozó kismamák területén találtam meg azt, ami ami iránt a a legnagyobb szenvedélyt éreztem.

Édesanyám egyébként a nyugdíjnál találta meg ezt.

Tehát a nyugdíj kérdléskör volt ez számára.

Ugyanolyan volt, mint legább a dolgozók is mamek.

De >> de egy mondat még a levelezőről, hogyha megengeditek.

Én én minden diplomámat levelezőn szereztem meg, mert dolgozni kellett, tehát nem vettek föl elsőre, meg másodikra, majd csak harmadikra, de hát akkor már nyilván az embernek munkahely kell. a levelező tagozaton a csoporttársain, te nem tudom, hogy hogy élted meg, de hogy ugye egy levelező csoport dinamikája egészen más.

Teljesen. >> És én így hallgatom, hogy hú, hát milyen volt nappali egyetemre járni főiskolára, hogy hát azért nektek persze, hát az milyen jó lehetett.

Én bele sem tudom élni magam ebbe.

Ellenben azt tudom most már oktatóként egyébként látva a levelező csoportokat, hogy hogy ha mai napig egészen más egy levelező csoport, maga a csoport is egyébként, a kérdések, a felvetések és azt veszem ész egyébként, hogy még az oktatók is másképp állnak a az úgymond munkatapasztalattal rendelkező hallgatók irányába.

Nem tudom, h te ezt hogy érted meg. tapasztal fel inábbis nem azt éreztem, hogy az az első ez az elsődleges dolog, ami miatt szétválik.

Tényleg nagyon más a kettő, tehát összehasonlíthatatlan.

A a nappalin sokkal nagyobb kultúrája van, és sokkal nagyobb jelentősége van a kapcsolatépítésnek, önfelfedezésnek.

És ugye jellemzően ott egy nagyon-nagyon szűk korosztály képviselteti magát. gyakorlatilag 18-20 év között felvételiznek és 25 éves körökig végeznek.

Nincsen még család, nincsen még munkatapasztalat.

Én ugye egy fél éve töltöttem benne, látom a szépségét és látom az értékét.

Szerintem nem értéktelen vagy nem rosszabb nappalisnak lenni, mint levelezősnek.

Ami levelezősként más, hogy ott nagyon-nagyon szétszórt a korosztály.

Vannak olyanok, akik nekem volt olyan csapattársam, aki 17 évesen teherbe esett, és neki nem volt más választása a pici baba mellett, mint levelezőn végezni.

Van olyan, aki 50 évesen megy egyetemre és úgy köszön, úgy kerül levelezőre, mert nyilván munkahelye van mellette.

És ez önmagában már nagyon-nagyon mássá teszi a dinamikát, ahogy az is, hogy aki már levelezőn végez egy adott szakot, azoknak az első körülő többsége nem azért végez, hogy legyen egy diplomája, hanem azért, mert azt a nagyon konkrét képesítést szeretné megszerezni.

Ő már nagyon tudja, hogy mit szeretne.

Az én csoportárásim jelentős részé rész nyugdíjfolyósítónál dolgozott, az akkor még létező OEP-nél dolgozott.

Volt, aki hajléktalan ellátásból jött.

De gyakorlatilag azt mondom, hogy a az évfolyam, a levelezős évfolyamnak a 60%-a ugyanarról az öt munkahelyről került ki. >> Én én voltam ott a kívülálló.

Én én azt láttam, vagy azt hallottam vissza az oktatóktól, hogy a levelezősök általában komolyabban veszik a tanulást, jobb vizsgedményeket produkálnak, merthogy sokszor a saját pénzük van benne a történetben.

Tudják nagyon jól, hogy amit a diplomába beleforgatnak, azt a időt és energiát, azt a családjuktól veszik el, azt a munkájuktól veszik el.

Egészen egyszerűen más a logikája annak, hogy valaki miért van ott, és miért tanul, és miért fizet, és és egyébként számomra az egyik, ha már egy kicsit politizálunk, akkor politikai szempontból nagyon nagy jelentőség, negatív élmény volt számomra, hogy én nálam én kezdtem a az egyetemet, merthogy a tanulmányi eredményem erre feljogosított, és amint átmentem levelezőre, azonnal önköltséges lett ami ami azt jelentette, hogy hogy egy olyan ö bérből kellett volna kigazdálkodnom a tandíjamat, ami ami meghaladta az egyhavi fizetésemet fél évente, merthogy >> elég durván hangzik.

Igen. >> Hát annyira alacsony volt ott akkor kezdőként a fizetésem, hogy hogy nagyon emlékszem, az egyik ma is létező banktól kijöttek ilyen ügynökök, hogy eladják, hogy váltsunk hozzájuk bankszámlára.

Végighallgattam a 60 perces előadást, és mondták, hogy egyetlen egy feltétel van.

Emlékszem, hogy 110000 Ft-os nettójövedelemnek érkeznie kell a számlára.

És akkor a 60 perces előadás után jeleztem, hogy én ezt nem teljesítem.

És és ebből kellett volna kiggazdálkodnom.

Pedig én nem változtam semmit. a jegyeim és a megelőző teljesítményem ugyanaz volt.

És nekem például fontos érték volt az, hogy a pátomnak akkora programjában benne volt, hogy fkató, hogy levelező végzed, nappalin végzed, az első diploma ingyenes.

És az én családomban, ahol csak azért nem én vagyok az első diplomás, mert édesanyám három évvel beelőzött, azért ennek egy ilyen kijelentésnek jelentősége van. >> Abszolút.

Én azt hiszem, de árüljön el egy ilyen kis apró titkot.

Emletted, hogy a szendvicsek és a kávé mellette konyhában vannak jó beszélgetések.

A bulin itt nekünk, ahol a podcast felvétel alik van egy erkélyünk erre az erkére.

Időnként kijárunk mondjuk így kiszellőztetni a fejünket. >> Igen.

Igen. >> Egés egészségügyi szá mások füstöt is szívnak.

Itt elhangzott egy mondat, és én erre szeretnék rákapcsolódni, ha megengeded, hogy említettem én is, meg hát te is mondtad, hogy önkéntesként kapcsolódtál azért a politikához, illetve nem csak, hogy önkéntesként, hanem önkéntes programíróként. >> Így van. >> Egy elég komoly fejezetét írtad a a Momentum Mozgalom programjának.

Ebbe az ember nem pénzért teszi bele, hanem önkéntesen.

És én tudom, hogy ezt annak idején tőlem is megkérdezték, te hülye vagy, te ingyen dolgoztál, és egyáltalán miért vagy vagy hogy jön ez? azért megvan az én saját válaszom, de most a tiedre lennék kíváncsi, hogy az ember en ilyen, hogy is mondjam, ilyen anyagi kondíciók plusz a a hát ez elég megterhelő tanulási meg meg egyéb feladatai dolgai mellett, hogy jut arra, hogy akkor odaállok, elmegyek önkénteskedni, és önként még ráadásul írok is, és ezt tudjuk, azért az nem egy nagyon nem nem tudom, két perc alatt ma már lehet a chat GPT-vel meg lehet iratni igazi vagy áll programokat, de ez azért akkoriban még nem így volt. vagy mi hajtott így önkéntesként oda? >> Hát azér Chat GPT szerintem még ott tart, hogyha megbíznám vele, hogy néz át Magyarország költségvetését, akkor megpróbálná Beachnek az iparűzési adóját is belesorolni.

De >> hát ez apróság való de látjuk, hogy hogy lehet azért programotni vele olyat, amilyet Igen. >> Igen.

Alapvetően azt gondolom, hogy hogyha nagyon-nagyon sterilen nézzük, akkor akkor az embernek a politikához való hozzáállását három fő terület határozza meg.

Ez pedig a saját értékei, a saját érdekei és a a szakmája.

És itt az érdeket nem csúnya szóként tartom fontosnak kezelni, mert szerintem mindenkinek vannak érdekei, és ezek nem feltétlenül egy kabzsi, habzsolós telhetetlen érdekekről van szó, hanem érdekem az, hogy könnyen bejussak a megye székhelyre, mert én olyan helyen lakok, hogy Budapestenek nem lesz érdeke könnyen eljutni. az, hogy könnyű…

Említett entitások

Témák

  • szociális ellátások
  • politika
  • momentum
  • országgyűlési képviselő

Személyek

  • Sebők Éva

Szervezetek, cégek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Szociális Szájjegyzet I. évad, 7. adás”

Miről szól ez az epizód: „Szociális Szájjegyzet I. évad, 7. adás”?

A Szociális Szájjegyzet című műsor ezen adása a szociális ellátások aktualitásaival és kihívásaival foglalkozik. A műsorvezetők Sebők Éva országgyűlési képviselővel, a Momentum orosházi elnökével beszélgetnek. A beszélgetés során szó esik Sebők Éva politikai pályafutásáról, a… Az epizód a Szociális Szájjegyzet című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 02. 25..

Milyen témákat érint ez az epizód: „Szociális Szájjegyzet I. évad, 7. adás”?

Fő témái: szociális ellátások, politika, momentum, országgyűlési képviselő.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Szociális Szájjegyzet I. évad, 7. adás”?

Megjelenés: 2026. 02. 25.. Hossz: 1 óra 50 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/szocialis-szajjegyzet/szocialis-szajjegyzet-i-evad-7-adas-4be03852

Több epizód a Szociális Szájjegyzet-ből

  • Szociális Szájjegyzet I. évad, 12. adás. Vendégünk: Toszeczky Renáta

    Az adás Toszeczky Renátát, a Baptista Szeretetszolgálat emberkereskedelem elleni programjának vezetőjét látja vendégül. A beszélgetés középpontjában az emberkereskedelem elleni kü…

  • Szociális Szájjegyzet 1. évad, 11. adás. Vendég: Busi Zoltán szociálpolitikus

    A Szociális Szájjegyzet podcast vendége Busi Zoltán szociálpolitikus, a Magyarországi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatok Országos Egyesületének elnökségi tagja. Az adásban…

  • Szociális Szájjegyzet I. évad, 10. adás

    A Szociális Szájjegyzet című podcast adása a hospice és palliatív ellátások rendszerét járja körül. A vendég, Szöllősi Melinda biológus, szociálpolitikai szakértő és a Pallium Int…

  • Szociális Szájjegyzet I. évad , 9. adás

    A Szociális Szájjegyzet podcast ezen adásában a "Felforgatókönyv" című kiadványt vitatják meg. A tanulmánykötet szociális fejezetének két szerzője, Miklós Kata és Bódy Éva vendége…

  • Szociális Szájjegyzet I. évad, 8. adás

    A Szociális Szájjegyzet podcast ezen adásában a hajléktalanság témakörét járják körbe Gurály Zoltánnal, a Menhely Alapítvány módszertani vezetőjével. A beszélgetés során tisztázzá…

  • Szociális Szájjegyzet I. évad, 6. adás

    Ez a Szociális Szájjegyzet podcast hatodik adása, amely az előző év (2025) értékelésével és a szociális ellátások aktualitásaival, kihívásaival foglalkozik. A műsorban Kekec, az Ö…

  • Szociális Szájjegyzet I. évad, 5. adás

    A Szociális Szájjegyzet podcast ezen adásában a szegregátumokban folyó szociális segítő munka kerül terítékre. A Felzárkózó Települések program kapcsán két vendég, Fellegi Kató és…

  • Szociális Szájjegyzet I. évad, 4. adás

    Ez az epizód a szociális tanulmányok és képzések aktuális kérdéseit tárgyalja. Dr. habil Sziklai Istvánnal, az ELTE Szociális Tanulmányok Intézetének igazgatójával készült interjú…

  • Szociális Szájjegyzet I. évad, 3. adás

    A Szociális Szájjegyzet podcast ezen adásában a lakhatás aktuális kérdéseit járják körül. Vendégük Dr. Hegedűs József közgazdász, szociológus, aki a lakáspolitika, a csok, és az ú…

  • Szociális Szájjegyzet I. évad, 2. adás.

    A Szociális Szájjegyzet podcast legújabb adásában a magyar gyermekvédelem helyzetét vitatják meg. Vendég Sztupa József, szociális munkás, ifjúságsegítő és gyermekvédelmi szakember…

Hasonló epizódok más magyar podcastokból