Ügyvéd Podcast

102. Gáza, Dél-Afrika, Izrael és a nemzetközi jog: Milyen érvekkel védekezik a zsidó állam? - 49 perc

· PT49M59S

Összefoglaló

Hoffmann Tamás nemzetközi büntetőjogász az Izrael ellen beadott dél-afrikai népirtási indítványról beszélgetett Gerő Tamással. Tisztázták a népirtás fogalmát az ENSZ egyezmény alapján, Izrael védekezési érveit, a bizonyítási kényszert, valamint a palesztin helyzet és a…

Röviden

Műsor
Ügyvéd Podcast
Megjelenés
2024. 01. 25.
Hossz
50 perc
Szereplők, említett nevek
Hoffmann Tamás, Méhes Dávid, Gerő Tamás, Retteghy Dóra, Lőrik József
Témák
nemzetközi jog, népirtás, izrael, gáza, dél-afrika
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

[Zene] ez itt az ügyvéd podcast ahol ügyvédek beszélgetnek ügyvédekkel a hivatásukról a felvételt online rögzítettük vendégem hoffmann tamás nemzetközi büntetőjogász a kvinusz egyetem docense a jogtudományi intézet kutatója témánk pedig izrael nemzetközi bíróság előtti pere szia tamás szia tamás izrael és a közelkeleti konfliktus miatt hívlak a katonai hadműveletek mellett kiegészült illetve áthelyeződött a küzdelem a tárgyalóteremen ugyanis dél-afrika beperelte izraelt a hágai nemzetközi büntető bíróság előtt azzal hogy állapítsa meg a bíróság hogy a zsidó állam megszegte az ens népirtás büntetének megelőzéséről és a megbüntetéséről szóló 48 évi ensz nemzetközi egyezményt és hogy a gázai hadműveleteket állítsa le a bíróság mit gondolsz hogy miért dél-afrika miért nem egy arab állam indította a pert igen annyit szeretnék pontosítani hogy a nemzetközi bíróságról van szó a nemzetközi büntetőbíróságon egyébként folyik párhuzamosan egy vizsgálat ugye a különbség a kettő bíróság között az hogy a nemzetközi büntetőbíróság az az eg éni büntetőjogi felelősséggel foglalkozik a nemzetközi bíróság pedig kifejezetten az államok közötti jogvitákat akarja eldönteni ugye az egy nagyon jó kérdés hogy miért dél-afrika kezdeményezte ezt az eljárást és miért nem valamelyik arab orzág ugye azt tisztázni kell hogy palesztina egyáltalán nem tud a nemzetközi bírósághoz fordulni nem azért mert palesztina államiságát az ensz ne ismerné el mert az ensz már gyakorlatilag 10 éve úgynevezett megfigyelő nem tagállamként elismeri palesztina államiságát hanem azért mert ahhoz hogy egy nem ens tagállam a hágai nemzetközi bírósághoz forduljon ahhoz kellene mind a közgyűlésnek mind pedig a biztonsági tanácsnak a hozzájárulása és a biztonsági tanácsban az egyesült államok biztos hogy azonnal megvétózna bármilyen olyan kísérletet palesztina részéről hogy a a nemzetközi bírósághoz forduljon na most dél-afrika esetében én azt gondolom hogy egy szimbolikus aktusról van szó ugye dél-afrika közismert hogy évtizedeken keresztül egy nagyon súlyosan elnyomó rezsim uralma alatt élt az úgynevezett aparely rezsim uralma alatt és a hideghgháború alatt a fejlődő országok és egyébként a szocialista országok is nagyon gyakran és előszeretettel tettek egyenlőségjelet tulajdonképpen a palesztin szituáció és a dél-afrikai szituáció között tehát h amikor dél-afrika fordul a hágai nemzetközi bírósághoz akkor gyakorlatilag ehhez a hideghgháborús axiómához nyúl vissza hogy tehát ez a szituáció a dél-afrikai szituáció már megoldódott tehát akkor pont az az állam amelyiket ez az apartheidd rendszer sújtotta fog majd a hágai nemzetközi bírósághoz fordulni hogy az orvosoljon egy olyan szituációt ami az ő szemszögükből nagyon hasonló ahhoz amin ők keresztülmentek évtizedekkel korábban igen bár bár ugye nem apart heid a a vád hanem népirtás tisztázzuk egy kicsit a magának a a népirtás bűncselekményinek a fogalmát ugye 1948-as ens egyezményt természetesen magyarország is elfogadta 1952-ben és az 55 évi 16-os törvényérőű rendelettel került be a a magyar jogrendszerbe és ma is a a magyar btk részét képezi ugye a lényege az hogy a egy valamilyen nemzet vagy vagy faivallási nép csoportnak a teljes vagy részleges megsemmisítése céljából ölik meg a csoport tagjait illetve hát még többfajta tényálás van de a a lényeg az hogy izrael azzal védekezik hogy tulajdonképpen ő a hamaszt támadta meg és nem a palesztin népet és ami szintén háborús bűn hogy azért van ennyi civil áldozat merthogy civil pajzsként használjaja a hamasz a a a a civil lakosságot lényegében és ezért lehet ennyire sok áldozat ugye a hamasznak a a állítása szerint illetve a palesztinok szerint és ezt azért elfogadja nagyjából mindenki 23000 áldozata van már a több mint 100 napos izraeli hadműveletnek szer ed le fogja állítani a bíróság a az izraeli hadműveletet és hogyha igen akkor akkor ennek mennyire lehet érvényt szerezni igen ez egy rendkívül jó összefoglaló volt arról hogy tulajdonképpen minek kapcsán folyik az eljárás és mik a tétek ugye annyival kiegészíteném hogy nagyon fontos hangsúlyozni hogy a nemzetközi bíróság ebben az ügyben kizárólag népirtás kapcsán tud eljárni ugye a nemzetközi bíróságnak a jgh ósága az különböző módokon jöhet létre de a lényeg hogy mindig a feleknek el kell fogadni na most izrael normál esetben persze nem fogadná el a nemzetközi bíróság joghatóságát de a népirtás elleni egyezményben szerepel az hogy a felek a nemzetközi bírósághoz fordulhatnak a népirtás egyezmény alkalmazásából illetve értelmezéséből fakadó jogvitával kapcsolatban na most itt azt fontos hangsúlyozni hogy ha ez nem bizonyítható a népirtás akkor a nemzetközi bíróságnak nincs joghatósága eljárni az ügyben tehát izraelnek természetesen az a taktikája hogy folyamatosan megpróbálja megmondani hogy ez miért nem népirtás míg dél-afrikánál ugye megpróbálják azokat a jogi szempontokat előterjeszteni amelyek miatt szerintük ez népirtás na most ahogy említetted a népirtás elleni egyezmény nagyonnagyon szű sűk definíciót ad itt szeretném kihangsúlyozni még egyszer hogy kizárólag akkor lehet bizonyítani a népirtás bekövetkeztét ha egy védett csoport nemzeti etnikai faji vagy vallási csoport teljes vagy részleges megsemmisítésének szándékával követnek el meghatározott elkövetési magatartásokat mint a csoport tagjainak a megölését vagy olyan létfeltételek közzé kényszerítését amely a csoport megsemmisüléséhez vezet tehát itt hogyha nem lehet bizonyítani azt hogy izrael ténylegesen ezzel a speciális szándékkal követi el ezeket a cselekményeket akkor nem lehet bizonyítani a népirtás sem tehát izraelnek a védekezése ugye ahogy felvezetted pontosan azon alapul hogy azt mondja hogy ez egy katonai művelet sajnálatos módon egy katonai művelet során sokan meg fognak halni még akár ártatlanok is különösen egy ennyire sűrűn lakott területen ugye itt fontos hangsúlyozni hogy a gázai övezet területet az körülbelül akkora mint kéthad budapest viszont a lakossága nagyobb mint budapesté körülbelül 2,3 millió tehát a világ egyik legsűrűbben lakó területén ha katonai célpontot támad izrael akkor is biztos hogy lesz úgynevezett járulékos veszteség tehát olyan ártatlan civilek fognak meghalni akik egyébként nem katonai célpontok ez egyébként nem kérdés ugye a kérdés az hogy vajon lehetett volna-e úgy lefolytatni ezt a hadműveletet hogy jóval kevesebb civil áldozat legyen valóban szükséges volt-e az hogy a lakosság több mint 85%-ának tehát k több mint másfél millió embernek el kellett hagyniia a lakóhelyét anélkül hogy kaptak volna bármilyen segítsé éget ahhoz hogy menedékre leljenek máshol ugye valóban szükséges volt-e hogy ennyi halott legyen és ugye hozzátenném hogy több mint 50000 sebesült és itt nyilvánvalóan van egy óriási nézetkülönbség két oldal között ugye izrael még egyszer azt hangsúlyozza hogy itt minden tökéletesen a nemzetközi hadió szerint történik dél-afrika azt hangsúlyozza hogy nem itt emögött a valóságban van egy olyan szándék ami a palesztin népnek vagy legalább é a gázai palesztin lakosságnak egy részének a megsemmisítéséhez vezet illetve azért azt fontos hangsúlyozni hogy délafrikának a keresete tulajdonképpen két lábon alapul az egyik hogy azt mondja hogy már most egy olyan szituáció van ami népirtásnak minősül a másik azt mondja hogy itt a népítás bekövetkezésének nagyon nagy valószínűsége is fenyeget mert olyan a szituáció például azért mert a humanitárius segélyek bejövetelét nagy nagyon jelentősen visszafogta izrael hogy a lakosságnak nincs megfelelő mennyiségű élelmiszere vize orvosi ellátása és ez akár a közeljövőben egy olyan helyzetet teremt amelyben akár százezrek is meghalhatnak a polgárlakosság köréből és izraelnek van egy kötelezettsége a népirtás elleni egyezmény alapján hogy megakadályozza a népirtás elkövetését tehát ak akár akkor is kimond hatnák izrael felelősségét a népirtásellenni egyezmény megsértésében ha egyébként a bíróság azt mondaná hogy most nincs népirtás viszont van egy veszély hogy be fog következni és izrael nem tesz meg eleget annak megakadályozása érdekében tehát ezért ez egy kicsit más szemszö na most itt még egy dolgot szeretnék hangsúlyozni hogy az az eljárás ami most zajlik az igazából nem arról szól hogy megállapítsák minden kétséget kizárólag hogy izrael népirtást követ el vagy nem akadályozza meg annak bekövetkezését jelen pillanatban egy úgynevezett ideiglenes intézkedés kibocsátása iránti eljárás zajlik és ez azért fontos mert ebben a szakaszban sokkal alacsonyabb a bizonyítási sztender ebben a szakaszban még nem azt kell bizonyítani hogy minden kétséget kizárólag népirtás történik itt még azt kell bizonyítani hogy valószínűsíthet hogy az bekövetkezhet ugye itt ez sokkal alacsonyabb szint ez azért fontos mert ideiglenes intézkedést a bíróság ugye ahogy a az elnevezés is sugalja csak akkor fog kibocsátani hogyha van egy olyan szituáció ahol hogyha várnak ugye a szokásos eljárás azért évekig kellene hogy tartson akkor visszaforordíthatatlan jogsérelem történhet tehát például a nemzetközi bíróság a múltban bocsátott ki ideiglenes intézkedés többször is olyan esetben amikor valakit halálra ítéltek és ugye az egyik állam amelynek az állampolgára azt mondta hogy őt jogellenesen ítélték halálra a nemzetközi jog megsértésével és amíg a nemzetközi bíróság eldönti hogy itt tényleg megszegték-e a nemzetközi jogot addig adjon ki egy ideiglenes intézkedést hogy hát közben-e amíg meghozzák az érdemi döntést addig ne végezzék ki az illetőt hiszen mi értelme lenne hogyha három évvel később a nemzetközi bíróság megállapítaná hogy valakit jogellenesen ítéltek el ha közben már kivégezték ugye na most itt egy hasonló szituáció van dél-afrika azt mondja hogy le kell állítani a hadműveletet hiszen hogyha kiderül hogy izrael tényleg megszegte a népítársáni egyezményt mondjuk két-három év múlva akkor addigra már vagy bekövetkezik ez a szituáció vagy annyian meghalnak hogy a a az egyezmény megsértése ígyis úgy is megtörténik na most még egyszer itt sokkal alacsonyabb szintű sztenderd van ezért én azt valószínűsítem hogy néhány héten belül a nemzetközi bíróság kifogadni egy ideiglenes intézkedést zárójelben biztos vagyok benne hogy több bíró ellene fog szavazni tehát egy megosztott bírói döntés lesz de ki fogja de el fogja fogadni ezt a döntést és ebben a végzésben azt arra kötelezi izraelt hogy korlátozza a katonai műveletét én nem hiszem hogy egy olyan végzést fog kibocsátani amelyben leállítja teljesen izrael katonai műveletét ugye azért sem mert izrael azért nagyon erősen hangsúlyozza és ebben nagyon sok bizonyítékot tud felmutatni hogy ez a katonai akció azért a hamas támadása miatt történt amikor október 7-én ugye brutális módon több mint 1000 izraelit és egyébként majdnem 100 külföldit mészároltak izraelben illetve hát több mint 200 tússzedtek és egyéb borzalmas bűncselekményeket követtek el izraelben és hamas azóta sem állt le egyébként ugye a katonai akcióival tehát azóta is lő ki rakétákat és nyilvánvalóan támadja az izraeli csapatokat tehát azt hiszem egy ilyen szituációban a nemzetközi bíróság nem fogja azt mondani hogy persze hát izrael semmit nem csinálhat még a hamas a másik oldalról amelyik ugye egyébként nem állam tehát őt egyébként közvetlenül nem is tudja kötelezni a nemzetközi bíróság akkor ő meg nyugodtan csináljon amit akar igen és azt ne felejtsük el hogy még 136 túsz a hamasz fogságában van és az izraeli közvélemény követeli hogy a a túszokat valahogy próbálják meg most már több mint 100 nap után szabadon engedtetni hogy úgy mondjam tehát hogy kiszabadítani a ami érdekes hogy december 29-én adta be dél-afrika a keresetet ugye az ens legfelsőbb bíróságához és már január első hetében tárgyáták is és az ens youtube csatornáján lehet követni a a peret 3rom és fél óra volt a a dél-afrikai jogászok illetve az izraeli jogi képviselők is több mint három órában fejtették ki az álláspontjukat és nem csak izraeli és dél-afrikai ügyvédek vagy jogászok vagy professzorok voltak hanem például izrael oldalán malcom su a brit professzor beszélt de de úgy láttam hogy dél-afrikai oldalon is is kaptak támogatást más nemzetiségű jogászokkal úgyhogy ilyen szempontból is érd édekes magát a pert követni én én az izraeli védekezést végignéztem és ott azt állították hogy egyébként már a katonai hadműveleteket csökkentették már kivonták katonai csapatokat a elmúlt hetekben gázából illetve a humanitárius segítséget növelték tehát azt részletesen kifejtették hogy hogy mindenfajta ilyen víz áramellátást azt biztosítanak a a kenyér illetve val k millió kenyeret szállítanak állítólag naponta gázábó vagy ennek megfelelő lisztet és az egészségügyi segítséget is megadnak mutattak ilyen konvolyokat különböző teherautókról ugye itt a ami a a leginkább forró téma az az pont ezek ezek a bizonyos kóhá házak hogy hogy azt állítja izrael hogy a kórházakban is vannak hamasz főadiszálások és ezért nagyon nehéz megkülönböztetni a katonai és a civil célpontokat ez ez a védekezés ez ez engem meggyőzött megmondom őszintén és de de azért nyilván a a a bíróság hát minden mindkét oldalnak a jogi érvelését figyelembe veszi nem tudom te hogy látod hogy hogy talán a katonai szakértők is azt mondják hogy a egyébként is hamarosan végetér a hadművelet és itt itt talán tényleg ez a 136 túz még a kérdés akik akiket ki kellene szabadítani ugye hogy a végétől kezdjem ugye nem tudom hogy mikor fog véget érni az izraeli katonai hadművelet mert nem teljesen világos hogy pontosan mi az izraeli kormány célja ugye ha egy ilyen minimum ért nézünk hogy csak a megmaradt úszok kiszabadítása már amit elérni kívánnak akkor akár egy egy-két napon belül is befejeződhet pláne hogyha nemzetközi összefogással sikerülne esetleg egy olyan megállapodást kötni a hamasszal amelyben át tudnák adni a túszokat ha tényleg csak ennyi a cél de ugye a hadművelet kezdetétől azért nagyon sok egyéb dolog elhangzott vezető izraeli tisztviselők szájából és ennek egy jelentős része azt mondta hogy ők igazából a hamas teljes megsemmisítésére folytatják jelen pillanatban a hadműveletet na most ha egy olyan…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „102. Gáza, Dél-Afrika, Izrael és a nemzetközi jog: Milyen érvekkel védekezik a zsidó állam? - 49 perc”

Miről szól ez az epizód: „102. Gáza, Dél-Afrika, Izrael és a nemzetközi jog: Milyen érvekkel védekezik a zsidó állam? - 49 perc”?

Hoffmann Tamás nemzetközi büntetőjogász az Izrael ellen beadott dél-afrikai népirtási indítványról beszélgetett Gerő Tamással. Tisztázták a népirtás fogalmát az ENSZ egyezmény alapján, Izrael védekezési érveit, a bizonyítási kényszert, valamint a palesztin helyzet és a… Az epizód a Ügyvéd Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2024. 01. 25..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „102. Gáza, Dél-Afrika, Izrael és a nemzetközi jog: Milyen érvekkel védekezik a zsidó állam? - 49 perc”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Hoffmann Tamás, Méhes Dávid, Gerő Tamás, Retteghy Dóra, Lőrik József.

Milyen témákat érint ez az epizód: „102. Gáza, Dél-Afrika, Izrael és a nemzetközi jog: Milyen érvekkel védekezik a zsidó állam? - 49 perc”?

Fő témái: nemzetközi jog, népirtás, izrael, gáza, dél-afrika.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „102. Gáza, Dél-Afrika, Izrael és a nemzetközi jog: Milyen érvekkel védekezik a zsidó állam? - 49 perc”?

Megjelenés: 2024. 01. 25.. Hossz: 50 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/ugyved-podcast/102-gaza-del-afrika-izrael-es-a-nemzetkozi-jog-milyen-ervekkel-vedekezik-a-zsido

Több epizód a Ügyvéd Podcast-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból