Ügyvéd Podcast

105. Eltitkolt adósságok, külföldi bankszámlák: legkésőbb a hagyatéki tárgyaláson minden kiderül... - 56 perc

· PT56M26S

Összefoglaló

A házassági vagyonjog gyakorlati kérdéseit tárgyalja a podcast, kiemelve a vagyonközösség kezdetét, a vagyoni elkülönítő szerződés és a közszerzeményi rendszer közötti különbségeket, valamint az élettársi kapcsolatokra vonatkozó szabályokat. Szó esik a titkos adósságvállalásról…

Röviden

Műsor
Ügyvéd Podcast
Megjelenés
2024. 02. 29.
Hossz
56 perc
Szereplők, említett nevek
Retteghy Dóra, Kövesné Kósa Zsuzsanna, Méhes Dávid, Lőrik József, Gerő Tamás
Témák
házassági vagyonjog, vagyonközösség, élettársi kapcsolatok, hagyatéki tárgyalás, adósságvállalás
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

[Zene] ez itt az ügyvéd podcast egy podcast ahol ügyvédek beszélgetnek ügyvédekkel a hivatásukról én gerő tamás vagyok és ma kövesné kósa zsuzsanna bírónővel beszélgetek a házassági vagyonjog fontos részleteiről röviden bemutatom vendégemet utána kezdődik a beszélgetés kövesné kósa zsuzsanna 1908 ben végzett az el állam és jogtudományi karán bíró szakterülete a családjog a témakörben rendszeresen ad elő ügyvédeknek közjegyzőknek és a bírók képzésében is folyamatosan részt vesz tagja az igazságügyi minisztérium családjogi szakbizottságának részt vett a polgári törvénykönyv és a polgári perrentartás jogszabályi előkészítésében akkor kezdjünk is [Zene] beleát ti megalapozás mellett gyakorlatias szemlélet jó hangulat és színvonalas körülmények az z orak akadémia által szervezett 70 órás mediátor képzés az eddigi tanulmányaim egyik legjobban hasznosítható képzése volt írta az egyik résztvevőnk véleményével szerencsére nem volt egyedül mától újra lehet jelentkezni az orak akadémia akkreditált mediátor képzésére a részleteket keresse az orak.hu nyitólapján orak.hu a ptk negyedik könyv azaz a családjogi könyv hatodik címe a házassági vagyonjog és azon belül a hetedik cím a házassági vagyonjogi szerződés most már azért ha visszatekintünk 10 év távlatából ugye az új polgári törvénykönyv 2013-as mik a tapasztalatok sok vitás ügy van házasági vagyonjogi szerződéssel kapcsolatban illetve egy kicsit a fogalmakat rögzít hogy egyáltalán mit jelent az hogy házassági vagyonjogi szerződés a ptk-ban ugye benne van hogy házasulók és házastársak is köthhetik köszöntöm a hallgatókat ez egy nagyon érdekes jogintézmény ez már létezett a ptk előtt az önálló családjogi törvényben is hogy a házastársak illetőleg a házasulók szerződést köthetnek ez a polgári jogi autonómiának a házastársak egymás közötti belső jogviszonyában való megnyilvánulás az egész polgári törvénykönyv főleg a magánszemélyeknek a szerződési szabadságára épül ilyen szerződési szabadság hogy a házastársak vagy házasulók megválaszthassák azt hogy ők hogyan kívánnak a házassági életközösség alatt gazdaságilag együttműködni ez gyakorlatilag azt jelenti hogy ők kinyilváníthatják hogy milyen formában milyen módon kívánnak együtt gazdálkodni köztudomású tény az hogy amikor valaki házasságot köt akkor onnantól kezdve minden felefele tehát mindz amit az egyik szerez függetlenül attól hogy a másik lehet hogy semmilyen aktív tevékenységet nem végez mondjuk a gazdasági területen vagy nincs jövedelme például mert ilyen is lehetséges akkor is amit a másik szerez annak a fele őt egy elszámolás során ha vita van a házastársak között megilleti ettől lehet eltéríteni a házassági vagyonjogi szerződéssel tehát ettől a nagyon-nagyon szigorú tör ényi rendelkezéstől lehet eltérni a feleknek amikor azt mondják hogy bár a törvénynek ez a szabálya de mi másképp szeretnénk csinálni gyakorlatilag ez a házassági vagyonjogi szerződés a polgári törvénykönyv típuss szerződéseket is rögzít tehát hogy milyen szerződések lehetnek de ezek csak típusok a feleknek megvan az a hihetetlen tág szerződéskötési szabadsága hogy akár egyes vagyonelemekre például egy gazdasági társaságra vagy mezőgazdasági földterületre mondják ki azt hogy ebben mi másképp fogunk eljárni mint amit a törvény mond de mondhatják azt is hogy a jövőre nézve az egész gazdálkodásunk másképp lesz mint az általam előbb említett ugye minden feleefele arányú törvényi jogszabályi előírás ez a házassági vagyonjogi szerződés a nevesített szerződésnek két típusát mondja a polgári törvénykönyv az egyik az úgynevezett közszerzeményi rendszer ez sajnos visszatérve a kérdésre azt kell mondjam hogy sajnos nem túl népszerű egy elég bonyolult rendszer egyébként hozzá kell tegyem és magyarországon egy ismeretlen jogintézmény németországban ez a törvényes vagyonjogi rendszer de magyarországon a második világháború előtt volt ilyen jogintézmény ez egy újonnan bevezetett jogintézmény de ez ad egyfajta egyensúlyt arra nézve hogy bár házastársak vagyunk közösen érdekszövetségben élünk hiszen van egymással szemben egy szolidaritási kötelezettségünk is közösen neveljük esetleg a gyermekeinket de a gazdálkodásba elkülönülünk minden önálló és csak a vagyonszaporulat közös ettől teljesen más és sokkal drasztikusabb az úgynevezett vagyonelkülönítő szerződés ez lényegé azt jelenti hogy a házastársak között csak az érzelmi kapcsolat marad meg gazdaságilag teljesen önállóak kizárják a családjogi közös vagyon létrejöttét tehát családjogi alapon nem is lehet közös vagyonuk természetesen egyéb más polgári jogi alapon lehet hiszen örökölhetnek közösen vásárolhatnak valamit közösen de az nem családjogi közös vagyon lesz hanem egy polgári jogi közös tulajdon ami jelentős kérdés és ugye a házassági bontóper során az az életközösség kezdete és a vége a házassági szerződésben kötelező meghatározni magát az életközösség kezdetét maga a vagyonközösség is nem a házasság időpontjától hanem az életközösség kezdetétől számít ha jól tudom ez egy nagyon fontos kitétele minden házassági vagyonjogi szerződésnek a törvény nem ír elő kötelező tartalmi elemet pontosan azért hiszen annyifélék az életviszonyok annyiféle módon élhetnek az emberek együtt a házasságkötés előtt vagy a házasságkötést követően is tehát nincsen a házassági vagyonjogi szerződésnek kötelező tartalmi eleme hát illetve egy van amire irányul a házassági vagyonjogi szerződés maga hogy hogyan kívánunk a jövőre nézve gazdálkodni a házassági vagyonjogi szerződést általában vagy a házasság kötést megelőzően kötik vagy a házassági életközösség időtartama alatt nincs jogi akadálya ugyanis hogy azalatt kössék a házastársak az első pont egy ilyen házassági vagyonjogi szerződés tartalmának amikor a jogi képviselők ugye ennek kötelező alakisága van tehát vagy közjegyzőnek közokiratba kell foglalnia vagy az ügyvéd által ellenjegyzett okiratba kell foglalni tehát ez egy olyan előírás hogy ha enélkül kötik akkor az egy gyakorlatilag létre sem jött szerződés ennek egy kötelező alakisága van érvénytelen az ilyen szerződés semmilyen joghatással nem bír tehát amikor a felek odamennek akár a közjegyző vagy akár az ügyvéd elé és azt mondják hogy szeretnénk egy ilyen szerződést kötni amiben mi önállóan eltérünk a törvényes vagyonjogi rendszertől akkor az ügyvédnek az első kérdése az kell hogy legyen hogy élettársi kapcsolatban élnek-e aagy sem ez ugyanis alapvetően fontos azért mert bár a család jogi törvénybe a régi csjt-be nem volt benne az hogy a házassági vagyonjogi rendelkezések azok az élettársi kapcsolatra kihatnak-e tehát nem volt ilyen normaszabály de a bírói gyakorlat kialakította ezt hogy a házasságkötés előtt élettársi kapcsolatban élő felekre is a házassági vagyonjogi szabályokat kell alkalmazni ez az új ptk-ba már normaszöveggé vált tehát ez kell hogy az első kérdés legyen van-e élettársi kapcsolat ha a felek azt nyilatkozzák hiszen itt ugye konszenzus van a felek között ne felejtsük el hogy nem éltünk élettársi kapcsolatba akkor a házassági vagyonjogi szerződésük ezt egyébként a törvény szintén nem mondja ki direkten de értelemszerűen következik hogy a jövőre nézve azaz akár a másnapi naptól de a felek mondhatják azt is hogy egy hónap múlva hatályosul onnantól kezdve érvénybe lép ugye a az ő eltérő megállapodásuk egy ilyen megállapodás visszamenőlegesen nem lehet tehát azt a felek nem írhatják bele hogy mi most fogunk házasságot kötni de mi már ebben a vagyonjogi rendszerben gazdálkodunk öt éve mert ezt a törvény kizárja tehát visszamenőleges rendelkezést nem lehet alkalmazni de nem vitás hogy alapvető fontosságú az a kérdés hogy ha élettársi kapcsolatban élünk mer ha nem ugye ez a probléma föl se merül de a házasságkötés előtt élettársi kapcsolatban élünk mit csinálunk azzal a vagyontömeggel ami esetlegesen az élettársi kapcsolatunk időtartalma alatt közösen vagy valamelyikünk szerezte ugye ez egy döntőjelentőségű kérdés mert egy házassági vagyonjogi szerződés arról szól részben az állapotrögzítésben tehát két részből áll valójában az állapotrögzítésben és a rendelkezésben hogy hogyan fogunk gazdálkodni hogy mi az a vagyoni állapot amit rögzítünk ez azért érdekes mert nagyon sokszor a szerződést kötő felek nem gondolják végig hogy mit jelent az a nyilatkozat hogy mi élettársak voltunk ez a közös okiratba foglalt nyilatkozat mert az hogy a hétköznapi életvitelbe kit tekintünk élettársnak az nem azonos a jogi értel be vett élettárssal aminek a jogszabály amilyen életviszonyhoz a jogszabály egy nagyon komoly jogkövetkezményt fűz hiszen ugye az élettársak a régi polgári törvénykönyv tehát nem az új polgári törvénykönyv hanem a régi polgári törvénykönyv alapján dologi jogi igénnyel léphettek fel egymással az új polgári törvénykönyv alapján viszont csak kötelmi elszámolási igényük van és csak a vagyonszaporulatra de miután a polgári törvénykönyv hatályb lépéséről szóló jogszabály a ptke kimondta hogy ha az élettársi kapcsolat az új ptk hatályba lépése előtt kezdődött akkor arra a régi ptk élettársi szabályait kell alkalmazni ami azt jelenti hogyha a felek ezt nem rögzítik vagy nem tudják hogy a nyilatkozatuknak mi a jogkövetkezménye könnyen beleeshetnek abba hogy a régi ptk szerinti dologi jogi igényi elszámolás is lehet majd mondjuk egy szerződéssel kapcsolat perben ha a szerződés érvénytelenségét a bíróság megállapítja ez a különbség az óriási különbség az új ptk élettársi kapcsolati szabályozásánál hogy az az igény viszont elévül tehát ha a általános öt éves elévülési időn belül mondjuk egy élettársi kapcsolat megszűnésekor az élettárs nem érvényesíti akkor a másik élettárs hivatkozhat a kötelmi jogi igény elévülésére ugye erre mindig hivatkozni kell egy perben tehát amikor egy szerződésben a felek nyilatkoznak arról hogy mi élettársak vagyunk akkor tudniuk kell hogy mit jelent azt hogy élettársi kapcsolatban élünk ez azért nagyon érdekes mert az új polgári törvénykönyv ugyanazt a fogalmi rendszert feltételrendszert vette át mint a régi ptk tehát érzelmi és gazdasági közösség közös otthon ugye ez a három konjuktív törvényi feltétele van tehát egy bírósági vitában nem állapítható meg az élettársi kapcsolatténye na most nagyon sok esetben az emberek együtt élnek nem vitatottan általában az érzelmi kapcsolatot soha nem szokták kétségbe vonni még a közös lakást sem tehát a közös háztartásvezetést de mi a gazdasági közösség tehát mikor élünk mi gazdasági közösségben gazdasági közössége az hogy együtt lakunk közösen viseljük az ingatlan rezsiköltségét hol az egyikünk hol a másikunk fizet ti a bevásárlásokat összemosódnak a jövedelmeink hogy vajon ez közös gazdálkodás-e a régi ptk alatt az élettársi kapcsolat esetén az élettársak kizárólag vagyoni igényt érvényesíthettek egymással tehát csak akkor fordulhattak a bírósághoz hogyha vagyoni igényük volt a másik élettárssal szemben ma az új ptk viszont behozott két olyan élettársi jogviszonyon alapuló jogintézmény is ami korábban nem volt ez az élettársak utolsó közös lakásának a lakáshasználati rendezése a másik az úgynevezett élettársi tartás ebből következően megjelentek a bíróságon azok az élettársak akik együtt laknak közösen viselik ennek a költségeit de gyakorlatilag semmiféle vagyonszerzés nem történt közöttük tehát máró holnapra élnek na most vajon élettárse-e jogilag élet társa egy ilyen párkapcsolatban élő fél hiszen nincs hosszútávú gazdasági együttműködésük nincs hosszútávú gazdasági céljuk nem szereztek semmit mondjuk a mikrohullámú sütőn vagy a darálógépen vagy a tévén kívül amit vagy a hűtőszekrényen tehát ilyen használati cikkeken kívül vajon ez minősíthető-e hosszútávú gazdasági közösségnek amikor ugyanis a régi ptk alapján bíráltuk el az élettársi kapcsolattényh zetét az ítélkezési gyakorlat a gazdasági közösség értelmezésével húzta meg a határvonalat a hétköznapi értelembe vett élettárs és a jogi jogkövetkezményekkel járó élettárs között erre nagyon-nagyon kialakult ítélkezési gyakorlat van de vajon ebben a kapcsolatban élőknél mondhatjuk-e azt hogy nincs közöttük gazdálkodás nincs közöttük semmi gyakorlatilag kizárjuk őket ha az ítélkezés errefelé megy el kizárjuk őket attól hogy akár lakáshasználati akár tartási igénye legyen erre mondta azt az egyik kollégám hogy innentől kezdve csak a gazdagok lesznek élettársak a szegények pedig nem aztán felvetődött az a kérdés is hogy ha például van egy közös gyermek pont ezt akartam kérdezni akkor elég egyértelműnek tűnik hogy onnantól kezdve közösen gazdálkodnak nem a gyermeknevelés az gazdasági céle közelítsük meg ebből a szempontból gazdasági céle egy gyermeknevelés akkor mondhatjuk-e azt hogy az biztos hogy automatikusan élettárs lesz akinek gyereke van és akinek nincs gyereke ha azt mondjuk hogy ahol gyerek van élettárs ez egy automatizmust jelent attól a peztől kezdve vajon diszkriminálhatunk-e ez a kérdés lesz az elkövetkező évek legnagyobb jogi kihívása az ítélkezési gyakorlatnál kell-e módosítani a korábbi ítélkezési gyakorlatot és ha módosítjuk milyen új szempontrendszer szerint mondja ki egy bíróság z élettársi kapcsolat tényhelyzetét erre most azért nem tudok válaszolni mert ez a vita ez a új kialakítás ez nyilván lépésről lépésre fog megtörténni az ítélkezésbe de jelenleg a kúria előtt nem volt még amit érdemben el tudtunk volna bírálni az új élettársi kapcsolati tényhelyzettel hiszen ugye csak a 2014 március 15e után kezdődő élettársi kapcsolattal összefüggésben merülhet ez fel talán még rövid volt az idő ahhoz hogy ez a kúriához eljusson hiszen ugye egyrészt kell egy élettársi kapcsolat aztán kell elindítani a pert a pernek le kell zárulni első másodfokon és ugye csak utána lehet a kúriához fordulni talán a közös jövő tervezése ami lehet egy bizonyítási kérdés és abban az esetben hogyha mondjuk ezt tudják bizonyítani hogy a közös jövőt ők tervezték akkor akkor abban az esetben ez a gazdasági együttműködés is fennállhat ez lesz majd az ítélkezési gyakorlti ezért nagyon fontos és ez után a kitérő után visszatérve a szerződésre ezért nagyon fontos hogy amikor a felek azt nyilatkozzák hogy mi élettársak voltunk-e vagy sem ami az ő…

Említett entitások

Témák

  • házassági vagyonjog
  • vagyonközösség
  • élettársi kapcsolatok
  • hagyatéki tárgyalás
  • adósságvállalás

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „105. Eltitkolt adósságok, külföldi bankszámlák: legkésőbb a hagyatéki tárgyaláson minden kiderül... - 56 perc”

Miről szól ez az epizód: „105. Eltitkolt adósságok, külföldi bankszámlák: legkésőbb a hagyatéki tárgyaláson minden kiderül... - 56 perc”?

A házassági vagyonjog gyakorlati kérdéseit tárgyalja a podcast, kiemelve a vagyonközösség kezdetét, a vagyoni elkülönítő szerződés és a közszerzeményi rendszer közötti különbségeket, valamint az élettársi kapcsolatokra vonatkozó szabályokat. Szó esik a titkos adósságvállalásról… Az epizód a Ügyvéd Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2024. 02. 29..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „105. Eltitkolt adósságok, külföldi bankszámlák: legkésőbb a hagyatéki tárgyaláson minden kiderül... - 56 perc”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Retteghy Dóra, Kövesné Kósa Zsuzsanna, Méhes Dávid, Lőrik József, Gerő Tamás.

Milyen témákat érint ez az epizód: „105. Eltitkolt adósságok, külföldi bankszámlák: legkésőbb a hagyatéki tárgyaláson minden kiderül... - 56 perc”?

Fő témái: házassági vagyonjog, vagyonközösség, élettársi kapcsolatok, hagyatéki tárgyalás, adósságvállalás.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „105. Eltitkolt adósságok, külföldi bankszámlák: legkésőbb a hagyatéki tárgyaláson minden kiderül... - 56 perc”?

Megjelenés: 2024. 02. 29.. Hossz: 56 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/ugyved-podcast/105-eltitkolt-adossagok-kulfoldi-bankszamlak-legkesobb-a-hagyateki-targyalason-m

Több epizód a Ügyvéd Podcast-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból