Ügyvéd Podcast

110. Banánhéjak, avagy gyakorlati kérdések a végrehajtási eljárásban - 43 perc

· PT43M35S

Összefoglaló

A műsorban dr. Mándli Ádám és dr. Pencz János ügyvédekkel beszélgetnek a végrehajtási eljárás gyakorlati kérdéseiről. Az adósok és a végrehajtást kérő ügyvédek nézőpontjából elemzik a jogterületet, kitérve az elévülés fogalmára, a különböző elévülési időkre (általános…

Röviden

Műsor
Ügyvéd Podcast
Megjelenés
2024. 06. 03.
Hossz
44 perc
Szereplők, említett nevek
Gerhard-Kotroczó Ágnes, Retteghy Dóra, Lőrik József, Méhes Dávid, Gerő Tamás
Témák
végrehajtási eljárás, végrehajtási jog, pénzügyi fogyasztóvédelem, követeléskezelés
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

[Zene] ez itt az ügyvéd podcast egy podcast ahol ügyvédek beszélgetnek ügyvédekkel a hivatásukról éerhard kotrocó ágnes vagyok és ma a végrehajtási jog gyakorlati kihívásairól beszélgetek mándli ádámmal és penc jánossal röviden bemutatom vendégeimet és utána kezdődik a beszélgetés mli ádám ügyvéd 2014-ben végzett az jogi karán 2020 óta ügyvéd szakterülete a pénzügyi fogyasztóvédelem követeléskezelés és a végrehajtási jog penc jános ügyvéd végrehajtási jogi szakjogász 2009-ben végzett a pázmány péter katolikus egyetem jog és államtudományi karán jogász szakon 2020-ban a pécsi tudományegyetem állam és jogtudományi karán végrehajtási jogi szakjogász szakon szerzett diplomát 2016-ban jogi szakvizsgát 2019-ben végrehajtói szak vizsgát szerzett az egyetem elvégzését követően banki szektorban helyezkedett el jogi előadóként jogtanácsosként 2021 óta saját ügyvédi irodáját vezeti akkor kezdjünk is [Zene] bele szívesen fejlesztené a tudását friss modern tudástranszfer a legkülönfélébb témákban az orak academy-től képzéseinket és ingyenes webináriumainkat keresse az orak.hu honlapon vagy jelölje be az orak akadéy oldalt a [Zene] linkedinen a végrehajtási eljárás az egy nagyon különleges jogterület nem csak azért mert sajátos a jogorvoslati rendszere hanem azért mert tulajdonképpen nem egy önálló jogágról van szó hanem az eljárás egy szakasza jellemzően a legvége és ahhoz hogy erről tudjunk beszélni nagyon fontos szerintem hogy elsősorban olyan ügyvédek foglalkozzanak végrehajtási joggal akik meg tudják érteni az azt megelőz alapjogviszonyt is hiszen nekünk ezzel is fontos foglalkozni a mai vendégeink hogyha a sportnyelvén kellene szólnom erről például a box akkor az egyik sarokban penc jános aki végrehajtást kérői oldalon jelenik meg rendszeresen jogi képviselőként a másik sarokban pedig mli ádám aki jellemzően inkább adósokat képvisel nagyon fontosnak tartom és igazából nagyon gyakran felismerül és én azt gondolom hogy tévesen az elévülésnek a megíté él ése y a végrehajtási jogban kétszer is fel tud ez merülni mit mondanál erről ádám úgy nevezném hogy a elévülés az a jogintézmény amit rengeteg városi legenda övez ugye engem alapvetően fogyasztók találnak meg ügyfélként és rendszeresen fel vannak háborodva hogy miért nem évülnek el a követelések maguktól ugye a ptk is kitér a anyagi jogi szabályb hogy nem hivatalból veszi figyelembe sem a bíróság sem bármely hatóság az elévülést arra hivatkozni kell a végrehajtási szakban meg kell vizsgálnunk a követelések elévülését a ptk szerint hogy hogyan évülnek el a követelések ugye az általános szabály az egy öt éves elévülési időt tartalmaz és ágazati jogszabályok tartalmaznak ennél jellemzően rövidebb elévülési időt klasszikus példa internetszolgáltatási és telefonszerződések ott például csak egy éves a határidő de a gáz és villanytartozásoknál is három éves elévülési határidő van ugye ez egy anyagi jogi normában lefektetett elévülés szabály ugyanakkor a végrehajtási törvény is tartalmaz erre vonatkozóan rendelkezéseket a végrehajtási jog a alapköveteléssel együtt évül el tehát ugyanazok a határidők vannak a végrehajtási törvényben is attól függően hogy az eljárásnak mely szakában vagyunk más az elévülésnek ugye a megítélése amíg a jogvita nincs bíróság előtt illetőleg ha már bíróság előtt van az adósnak hivatkoznia kell perben ez jellemzően az elévülési kifogás jogintézménye ezt az ellenkérelemben fel kell tüntetni és ugye az új pp szabályai szerint írásban is elő kell terjeszteni mielőtt ebből bírósági meghagyás lenne vagy adott esetben abból végrehajtható okirat a végrehajtásban lévő elévülés az ettől eltérően az adósnak kell jogorvoslattal élnie az új pp kötelezően beiktatta a nemperes eljárást a vht41 szakasz szerinti eljárást ahol a végrehajtó előtt kell gyakorlatilag egy nemperes eljárást kezdeményezni ókirattal kell valószínűsítenie az adósnak azt hogy a követelés alaptalan vagy azt már megfizették vagy nem áll fenn esetleg elévült ezt követően nyilatkoztatják meg a végrehajtást kérőt végrehajtó részéről hogy elismeri-e vagy nem nem egy gyakori jelenség az én praxisomban hogy ez megtörténne nemperes eljárásban és ezt követően lehet keresett levelet előterjeszteni az elévül miatti végrehajtás megszüntetés iránt egy fontos dolgot írtam fel közben magamnak ugye említette az internet és telefonszolgáltatás egy éves elévülési határidejét tehát ugye ez az elektronikus hírközlési törvényhatály alá tartozó szerződések körben egyébként van egy közkeretű tévedés hogy minden ami telefonszolgáltatáshoz kapcsolódó akkor ott egy év az elivvülési idő nem nagyon sokszor nem magához az elektronikus hírközléshez kapcsolódó szolgáltatást ér étékesít a három nagy mobil szolgáltató vagy bármely hasonló szolgáltató hanem például készüléket ott ugye az elévülési idő öt év lesz hiszen gyakorlatilag egy részletvétel történik ugye ptk szerinti részletvétel tehát nem alapértelmezett az hogy amennyiben eredeti jogosult elektronikus hírközléssel foglalkozó társaság volt akkor egy év az elévülés ezt csak ilyen kiegészítésnek szerettem volna ebbe egyébként adósi oldalon is nagyon sokszor szaladnak beletévesen akár kollégák akár személy es en eljáró kötelezettek ebben a körben azt mondanád akkor hogy egy részleges elévülés történhet meg hogyha leválogatható a vételár ami adásvételnek minősül és a kifejezetten elektronikai távközlési szolgáltatás így van tehát mondjuk egy fizetési meghagyás ellentmondása alapján indult peres eljárásban ha például egyébként a jogcímek egy része magából a hírközlési szolgáltatásból származó követelés egy része pedig ugye részletvétel adásvétel jogcím ál fenn és egyébként az előző elévült akkor értelemszerűen a jogosult az részlegesen lesz pernyertes de az adásvételi szerződésből fakadó követelést azt tipikusan megítélik neki ugyanez vonatkozik már a végrehajtási szakra is tehát amikor adott esetben a jogerős ítélet bírósági meghagyás vagy fizetési meghagyás alapján megindult a végrehajtási eljárás akkor ugyanúgy bár az egy követelésként jelenik meg gyakorlatilag jogcímenként kell vizsgálni azt hogy abban a végrehajtási eljárásban mekkora rész évült el egyébként ez már önmagában azért is nehézszéget okoz hiszen a végrehajtás az egy adott összegre folyik van egy részleges térülés benne akkor ugye hogy válogatjuk le hogy melyik rész az amelyik elévült melyik nem egyébként gyakorlatban ilyet még én sem láttam de az elmérete az ez lenne hogy fel kellene szeretelni a követelést és a térüléseket hogy melyik jogcímen fennálló tartozás lett teljesítve ak akkor amikor már van egy jogerős végrehajtható határozatunk és az adósnak vagy a jogi képviselőnek eszébe jut hogy hoppá lehetne esetleg elévüléssel próbálkozni akkor ugye felmerülhet egy nagyon szűk határidőben kézbesítési kifogás ellentmondás rendkívüli ellentmondás vagy nem annyira szűk határidőben perujítás ezekkel a jogorvoslati formákkal kapcsolatban mik a tapasztalatok ádám én általában olyan típusú jogorvoslatot nyújtok be amiben minden benne van fokozatosság szerint hogyha megalapozott a kézbesítési fikció megdöntése akkor azt nyilván egy okirattal igazolva lakcímkártya másolat csatolásával például hogyha nem jó helyre volt küldve vagy nem jogosulttól származik ugye az aláírás a tértevényen mert nem volt felhatalmazása a küldemények átvételére akkor lehet ennek helye a rendkívüli ellentmondás az amiyen jolly joker ami minden esetben működik az annyival kedvezőtlenebb hogy gyakorlatilag a végrehajtás kérő oldalán a végrehajtással felmerült kölcségeket meg kell fizetni az adósnak ilyen esetben is de ilyenkor nincsen mérlegelés közjegyző részéről amennyiben igazolta az adós hogy ezeket a végrehajtó felé teljesítette és az első végrehajtási cselekmény amiről tudomást szerzett onnantól kezdve 15 napon belül érkezik be ez a jogorvoslat abban az esetben szinte biztosan perré alakul az eljárás és ennek helyt adnak hát a peruíás az általában nálad merült föl nekem az elmúlt 10 évben összesen egyszer sikerült perújítást engedélyeztet nem ott egy postai kézbesítés hibája miatt került erre sor alapvetően a per8 tárgyalásából az első hármat azzal töltöttük hogy a bíróság megengedhetőnek találja-e a peruítást aagy sem én ebben a jogintézményben annyira nem hiszek tehát általában ez jogerős fizetési meghagyásnál ugye 3 millió ftos tőkekövetelés alatt kötelező a fizetési meghagyás a bírói gyakorlat nem annyira megengedő perújítás tekintetében nekem legalábbis ez a tapasztalatom úgyhogy én inkább a rendkívüli ellentmondást szoktam javasolni drágább de biztos a vég mny amikor az adós először értesül arról hogy végrehajtási eljárás indult ellene itt elhatárolnám azt hogy amikor az adósnak kézbesítették a végrehajtási lapot vagy azzal egy tkintett al első végrehajtható okiratot vagy amikor először megtudta hogy végrehajtási eljárás indul ellene mert jellemzően úgy értesülnek hogy hatósági átutalási megbízás megérkezik a számlájukra és puff eltűnik az azon lévő összeg és utána esetleg valamikor vagy kap valamit vagy nem kap valamit m de már jön és panaszkodik hogy úristen úristen valami történt véleményed szerint jános végrehajtható okirat kézbesítése tehát amikor megjön a fizetési felhívás a végrehajtótól és ugye ott van a végrehajtási lap amiből azért sok adat kiderül vagy az amikor valóban megtudja reál aktusból jellemzően hogy történik valami ellene a hivatalos válasz az hogy tudomás szerzés a tudomás szerzésnek főszabályként a végrehajtható okirat kézbesítése lenne de ugye előfordul az hogy az adós nem veszá semmit a postán ugye ismerjük azért ezt a mentalitást és ugye beáll e tekintetben is a kézbesítési fikció hiszen ugye hivatalos küldeményről van szó a közleegyzői gyakorlat főleg a a fizetési meghagyásoknál az az hogy a végrehajtási lap kézbesítésének időpontját kérik be a végrehajtóktól én nem tartom azt jó iránynak hogyha történik egy kézbesítés beáll a fikció mondjuk eltelik a 15 nap a jogorvosat előterjesztésére majd egyébként valamiért hatóságietutalási megbízás csak három hónappal később kerül kiadásra akkor azt az időpontot vegyék figyelembe hiszen hogyha a lakcíme ténylegesen az volt ahova egyébként a fizetési meghagyás ment ahova egyébként kézbesítették a végrehajtási lapot akkor ott minden lehetősége megvolt arra hogy tudomást szerezzen erről én ezt a szigorúbb álláspontot képviselem értelemszerűen mivel egyébként főleg kollégáknak meg szakmai hallgatóknak készül a műsor azért azt gondolom hogy arra mindenképpen érdemes kitérni hogy helyre kell tenni mindenki fejében különböző jogorvoslatok módját határidejét és mire szolgálnak én végrehajtáskérői oldalon azt mondom hogy hála az égnek azt tapasztalom hogy rengeteg kolléga sem tudja azt hogy mikor milyen jogorvoslattal kell élni és keverik a kézbesítési kifogást a végrehajtási kifogást a rendkívüli ellentmondást a perújítást a végrehajtási lap visszavonása vagy záradéktörlése iránti ké rendszeres hogy olyan ügyfelek keresnek meg akik korábban voltak már ügyvédnél aki mást javasolt és dogmatikai keveredés van ezekbe a fogalmakba tehát mindenki mindig végrehajtási kifogást akar benyújtani a végrehajtási kifogás egy majdnem teljesen haszontalan jogintézmény szerintem egyetlen egyszer van érdemi halasztó hatálya ingatlan elverés esetén a becsérték közlésnél hogyha szakértőt kérünk akkor a szakértői értékbecslés elkészültéig annak jogerős jóváhagyásáig az áverés elodázható vele egyéb ként pedig kifejezetten technikai végrehajtói hibáknak az orvoslására való szerintem klasszikus esetben a zállogkötelezettnek letirtják a munkabérét arra való a végrehajtási kifogás hogy akkor az egy szabálytalan végrehajtói intézkedés azt a járásbíróság első fokon illetve a törvényszék másod fokon elbírálja de mindenki mindig mindenre végrehajtási kifogást akar benyújtani holott alapvetően egy nagyon korlátozott haszn vhetőségű nekem ezzel az is a gondom egyébként hogy az első 15 nap rendkívül értékes és mivel a legtöbb végrehajtó amennyire én tapasztalom a tájékoztató beadványban néhányan már több jogorvoslati formát is megemlítenek de az alap az az hogy csak a kifogást mert ugye az ellene az ő jogszabálysértő mulasztása vagy intézkedése ellen megy az összes többi akár elrendeléssel szembeni vagy foganatosítással szembeni jogorvoslatról nem értesül az adós ezzel nyémiképpen vitatkoznék mert ugye a végrehajtási lapon ha a fizetési meghagyásból indulunk ki nyilván abból van a legtöbb ha ítélettel bírósági meg hagyásra indult akkor az adós mindenképpen tudott róla valamit hiszen vagy részt vett egy peres eljárásban kapott keresett levelet valami volt a fizetési meghagyás az az ugye amit a legtöbben a kukába dobnak nem foglalkoznak vele vagy át sem veszik de ha fizetési meghagyásos eljárással indul a végrehajtás és egyébként például az adós nem vette át a küldeményt akkor ugye fel is van hívva a végrehajtási alapon a figyelme hogy meddig tud kézbesítési kifogással élni tehát egyébként megkapja azt a tájékoztatást az adó ilyen esetben is ami szükséges az tény hogy a végrehajtónak erre nem kell felhívni a figyelmet hiszen a végrehajtónak csak a saját jogszabálysértő eljárása ellenbenyújtandó jogorvoslatra kell felhívni a figyelmet az adós részére ugyanúgy ahogy egy polgári perben bocsánat hogy beleszólok csak a rendes jogorvoslatról tartalmaz kioktatást az ítélet is a rendkívüli jogorvoslatokat ugye a háttérjogszabályból ismeri meg mind a résztvevője az eljárásnak mind a jogi képviselője még így rácsatlakozva a rendkívüli ellentmondás kézbesítés kifogás kérdéskörére ugye a rendkívüli ellentmondásnál azért az nagyon fontos az talán kimaradt hogy akkor lehet rendkívüli ellentmondás élni ha nem vette át az adós tehát ha egyébként az adósnak jó címre lett kézbesítve a fizetési meghagyás átvette majd a szemetesben landolt és ez jogerős lesz akkor nincs lehetőség utána már egyik rendes vagy rendkívüli jogorvoslatra sem sőt egyébként a gyakorlat szerint a perújításra sem hisz hiszen a perújíás a mi tapasztalatunk szerint és azért nincsen lehetőség mert lett volna lehetősége bármire hivatkozni ebben az eljárásban azáltal hogy…

Említett entitások

Témák

  • végrehajtási eljárás
  • végrehajtási jog
  • pénzügyi fogyasztóvédelem
  • követeléskezelés

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „110. Banánhéjak, avagy gyakorlati kérdések a végrehajtási eljárásban - 43 perc”

Miről szól ez az epizód: „110. Banánhéjak, avagy gyakorlati kérdések a végrehajtási eljárásban - 43 perc”?

A műsorban dr. Mándli Ádám és dr. Pencz János ügyvédekkel beszélgetnek a végrehajtási eljárás gyakorlati kérdéseiről. Az adósok és a végrehajtást kérő ügyvédek nézőpontjából elemzik a jogterületet, kitérve az elévülés fogalmára, a különböző elévülési időkre (általános… Az epizód a Ügyvéd Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2024. 06. 03..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „110. Banánhéjak, avagy gyakorlati kérdések a végrehajtási eljárásban - 43 perc”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Gerhard-Kotroczó Ágnes, Retteghy Dóra, Lőrik József, Méhes Dávid, Gerő Tamás.

Milyen témákat érint ez az epizód: „110. Banánhéjak, avagy gyakorlati kérdések a végrehajtási eljárásban - 43 perc”?

Fő témái: végrehajtási eljárás, végrehajtási jog, pénzügyi fogyasztóvédelem, követeléskezelés.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „110. Banánhéjak, avagy gyakorlati kérdések a végrehajtási eljárásban - 43 perc”?

Megjelenés: 2024. 06. 03.. Hossz: 44 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/ugyved-podcast/110-bananhejak-avagy-gyakorlati-kerdesek-a-vegrehajtasi-eljarasban-43-perc

Több epizód a Ügyvéd Podcast-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból