Ügyvéd Podcast

113. Határon átívelő családjogi viták: peres és peren kívüli lehetőségek - 55 perc

· PT55M23S

Összefoglaló

Wopera Zsuzsa egyetemi tanár és Kölcsényi Soma ügyvéd a határon átívelő családjogi vitákról, valamint a kapcsolódó peres és peren kívüli lehetőségekről beszélgetnek Gerő Tamással. Szó esik az illetékes bíróság megválasztásáról, a magyar és uniós jog viszonyáról, valamint a…

Röviden

Műsor
Ügyvéd Podcast
Megjelenés
2024. 07. 11.
Hossz
55 perc
Szereplők, említett nevek
Kölcsényi Soma, Wopera Zsuzsa, Méhes Dávid, Gerő Tamás, Retteghy Dóra, Lőrik József
Témák
családjog, határon átívelő viták, peres eljárás
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

[Zene] ez itt az ügyvéd podcast egy podcast ahol ügyvédek beszélgetnek ügyvédekkel a hivatásukról éerő tamás vagyok és ma a határon átívelő családjogi viták részletei bemélyedünk el vendégeimmel vopera zsuzsával és kölcsenyi somával röviden bemutatom vendégeimet és utána kezdődik a beszélgetéser 91-ben végzett a miskolci egyetem állam- és jogtudományi karán 91-től ugyanott főállású oktató 2002-től a polgári eljárásjugi tanszék vezetője 2013-tól egyetemi tanár elismerései magyar tudományos akadémia bójai jános kutatási ösztöndíj mestertanár aranyérem 2014-től miniszteri biztos az igazságügyi minisztériumban szakterülete a polgári eljárási jog mellett a családijog különösen a határon átnyúló családijogi jogviták eljárásogi kérdései kölcsönyi soma ügyvéd 2002-ben diplomázott 2008 óta ügyvéd az international academy of family lawyers nemzetközi családjogi ügyvédi akadémia európai alelnöke mediációs nagykövet a közép-európai mediációs intézet alelnöke a magyar ügyvédi kamara delegált szakértője az európai igazságügyi hálózatban akkor kezdjünk is bele [Zene] megújult a jogkodex.hu mostantól jogszabályokat is kereshet és olvashat a jogkodex.hu weboldalon telefonon és számítógépen is a hatályos jogszabályok az éppen hatályos szövegükkel a már hatályon kívül helyezett jogszabályok az utolsó érdemi szövegállapotukkal érhetőek el ha gyorsan kell a normaszöveg akkor jogszabályok igényesen ingyenesen jogkódex.hu a brüsszel 2b rendelet alapvetően az unión belüli családijogi vitákról szól hogy melyik bíróság jár el melyik tagállam bírósága jogilag úgy mondjuk hogy melyik tagállamnak van joghatósága zsuzsához fordulnék először tudjuk hogy nagyon sok magyar ember már külföldön dolgozik házaspárok külföldön élnek unióban már sok a vegyes házasság szóval ezekben a családjogi vitákban mitől függ hogy melyik tagállamnak van joghatóság a brüsszel 2b rendeletet említetted ez most a legfrissebb és ugye a hatályos tulajdonképpen jogforrásunk ez a 2019/1111-es eu rendelet ez a brüsszel 2b rendelet ami 2022 augusztus 1jén lépett hatályba de magát a családjogot érintő jóalkotás azért az nem most kezdődött hanem jóval régebben azt lehet mondani hogy tulajdonképpen évtizedekre viszerintem még közel 30 évre nyúlik vissza aminek az első kézzel fogható jogi dokument a egy 1998-as egyezmény volt ami szintén tehát ilyen úgy e a kettő szerződés azt szoktuk mondani jghatóságot és a határozatoknak más tagállamban történő elismerését és végrehajtását szabályozta ez viszonylag szűk tárgyi hatályt fedett le mert csak a házassági ügyekre vonatkozott ez a házasság felbontása különbárás érvénytelenítés és a házastársaknak a házasság felbontása alatt a szülői felügyeletét érintő kérdésekre de hogyha nem házas társak vagy csak élettársi kapcsolatból származó gyermekre vonatkozó szülőiifelügyet arra nem vonatkozott tehát ez egy elég szűkített hatályú volt és tökééppen nem is tudott hatályba lépni mert ennek a jogterületnek azt mondjuk a közösségiesedése miatt ugye közben uniós jogterületté vált ez a családjog egy nagyon speciális azért azt majd elmondom hogy itt azért nem olyan egyszerűen megy a döntéshozatal közben elfogadták az 1347/2000-es ek rendeletet ez volt a brüsszel 2 rendelet brüsszel névvel illetjük ezeket a joghatóságiakat mert a alapdokumentum vagy az alapjogforrás az az 1968-as brüsszeli egyezmény volt amit brüsszelben írtak alá az európai unió akkori hat tagállama onnantól kezdve lett ez brüsszel sorozat és minden ami eljárásjogi tárgyuk azokat nevezzük és ezért így ez a rendelet már hatályba lépett ez az 1347-es de nem maradt sokáig hatályban mert közben jött egy úgynevezett francia javaslat aminek az volt a lényege hogy hát nem korrekt a gyerekek el az hogy ezek a joghatósági szabályok határozatok elismerési végrehajtási szabályok csak a házasságból született gyermekekre és csak azokra a szülői felügyeleti kérdésekre vonatkoznak amik a bontópel során felmerülnek hanem tessék ennek a rendeletnek kiterjeszteni a tárgyi hatályát és tulajdonképpen erre sor is került 2005-ben lépett hatályba az a rendelet a brüsszel 2a ami ugye ennek a előzménye a 2201/23-as ek rendelet és annak a tárgyi hatálya már jó jóval szélesebb volt gyakorlatilag a házassági ügyek területén ugyanaz volt mint a mint a 98-as egyezmény sőt a brüsszel 2b-be is nem véletlenül nem szülői felügyeletről szól a rendelet hanem szülői felelősségről mert ebben benne van a szülői felügyelet a kapcsolattartás a gyermek személyével vagyonával kapcsolatos gyakorlatilag minden olyan ügy olyan döntés olyan cselekmény is ami tulajdonképpen nálunk teljesen adott esetben közjogi hatályú tehát egy gyámhatósági intézkedés gyámhatósági döntés is ez 17 évig volt hatályban és ennek az átdolgozása lett ez a bizonyos brüsszel 2b rendelet amiről most beszélünk és fontos a kettőnek a kapcsolata az időbeli hatály kérdése mert a brüsszel 2b rendeletet csak a 22 augusztus 1je után indult ügyekben kell alkalmazni tehát ez nagyon fontos hogyha akkor indul az első fokú eljárás akkor kell alkalmazni egyébként a brüsszel 2arendeletet valamennyi olyan olyan ügyben még tovább kell alkalmazni ami ugye nyilván korábban indult vagy a másodfokú eljárásra akkor került sor ez a rendelet ez két nagy területét fedi le tulajdonképpen a családjognak a házassági ügyeket és a szülői felelősséggel kapcsolatos ügyeket nyilvánvalóan nagyon nagy volt az igény arra hogy ne csak ezek kerüljenek uniós jogi szabályozás alá pont azért hogy ne legyen egy ilyen ez a klasszikus bíróságra rohanás és fórumspping az államok között hogy odamenjünk gyorsan házasságot felbontani ahol számukra legkedvezőbb alkalmazandó jogot alkalmazzák ezért kiegészült ez a szabályozási kör az alkalmazandó joggal a házasság felbontására és a különválásra ez a róma három rendelet ez az 1259/2010-es ek rendelet de miután ugye és erre nem tértünk még ki hogy ugye a családjog az olyan speciális a mondjuk úy a polgári és kereskedelmi ügyeken belül mert most ugye az uniósóól beszélünk akkor a polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés területén vagyunk ez annyira speciális hogy itt egy különleges jogalkotási eljárás keretében hozhatók csak meg az uniós jogi jogforrások ezek egyébként rendeletek és csak egyhangúlag tehát itt minden egyes tagállam döntése szükséges na most ez a róma há-nál már nem jött össze tehát ott már ez nem sikerült és az már egy úgynevezett megerősített együttműködés keretében került elfogadásra 17 tagállam a részese a róma háromnak magyarország részese és akkor ugye ami még a házassághoz járulékos kérdésként kapcsolódni szok szokott ugye ez a tartás gyerektartás alapvetően ugye a házastársi tartás az kevésbé a tartási ügyekre a 4/29-es tartási rendelet vonatkozik ugye ezek összekapcsolhatók ez nagyon fontos és az is hogy ugye a vagyonjogi kérdések é a vagyonjogi kérdéseket is szabályozza két rendelet ezek 2016-ban szintén megerősített együttműködés keretében lettek elfogadva ezekhez magyarország már nem csatlakozott az uniósok tulajdonképpen ezeket fedi le soma hogy ha egy család hozzád fordul mondjuk egy vegyes házasságban válni akarnak köznapi néven tehát a házasság felbontását kezdeményezik akkor amikor eldöntöd hogy mit javasolsz hogy melyik tagállam bíróságához forduljanak a felek akkor ezt a bizonyos brüsszel 2b rendeletet nézed meg ezt mindenképpen meg kell nézni de az egyik első kérdés ezekben a ilyen jellegű helyzetekben az szokott lenni hogy hol éltek a második kérdés az szokott még lenni hogy kinek milyen állampolgársága van vagy milyen állampolgárságai vannak innentől nehéz a kérdésedre válaszolni mert ha együtt jönnek akkor nyilvánvalóan a b c d minden létező verziót teljes körben mindkét fél tudomására hozza az ügyvéd hiszen ha ha hármas konzultáció folyik akkor nem egyik vagy másik fél felé beszélünk hanem az asztalra ki kell tenni az összes lehetőséget az egy más kérdés hogyha az egyik házasfél jön tehát őkért tanácsot akkor nyilvánvalóan az ő érdekének megfelelő szempontokat kell előtérbe helyezni itt szóba jönnek ugyanígy a szokásos tartózkodási helye a tietek a gyerekeké hát nyilván azért ez egy helyen szokott lenni a következő meg az állampolgárság ezek az elsődleges tényezők tudnak lenni ennél érdekesebb helyzetek amikor úgy van uniós állampolgárság akár többféle hogy unionón kívüli államban van a szokásos tartózkodási hely akkor eg kicsit más a jogi környezet amit figyelembe kell venni de ha az európai uniónál maradunk akkor az elsődleges általános megszokott az ügyek túlnyomó többségére vonatkoztatható joghatósági oka hol vagytok ténylegesen tehát a joghatóságot abban az államban kell gyakorolni abban az országban tudtok bíróságra menni rendezni a vitáitokat ahol ti ténylegesen éltek tehát nem az számít hogy adott esetben megmaradt-e ha magyar állampolgárról beszélünk mi előtt távozott magyarországról külföldre nem számít hogy fenntartotta-e a lakcímkártya szerinti lakcímet mert az egy jogi aktus hanem azt számít hogy ténylegesen kimentek külföldre az számít hogy hova jár a gyereke intézménybe hol van a gyerekorvos hol vannak a napi életvitelhez szükséges körülmények biztosítva a barátok a szociális közeg tehát ténykérdésről beszélünk nem igazán az számít hogy a jogkérdés szempontjából van-e vagy nincs-e egy regisztrált lakcím akár akár magyarországon akár máshol ebből a szempontból tehát akkor arra kell leszűkíteni a kérdést hogy normálisan tanácsot tudjunk az ügyfélnek adni hol éltek ténylegesen mert ahol ti éltek ténylegesen ott lesz alapvetően a joghatóság vannak kivételek tehát erre ki lehet majd esetleg térni de az általános joghatósági oka hol éltek hol van a szokásos életvitelszerű tartózkodási éetek hol van az életetek központja akkor ezt egy kicsit bontsuk ki mikor melyik számít a magyar jogalkalmazók számára ez egy nagyon nagy váltás volt amikor ugye csatlakoztunk az unióhoz és akkor addig ugye mit csinált a magyar jugalkalmazó megnézte a nemzetközi magánjugi tvr-t abban mi volt magyar állampolgár személyi állapotával kapcsolatos eljárásban kizárólag magyar bíróság járhat el tehát abszolút az állampolgársági elvre koncentrálódott ha magyar állampolgár voltál minden további nélkül magyar bíróság felbonthatta a házasságodat na most ebb egy óriási nagy váltást hozott hogy egyrészt nem a magyar jogot kell ugye megnézini tehát ez is egy nagyon fontos a nemzetközi jogvitáknál hogy nem a magyar nemzetközi magánjogi törvényt kell előkapni hanem első körben az uniós jogot kell megnézni másodsorban kell a két és több odoró egyezményeket és csak harmadsorban hogyha nincs semmi akkor jön nemzetközi magánjogi törvény ezt egy ilyen autonóm uniós jogi fogalomként kell kezelni a szokásos tartózkodási helyet és teljesen mindegy hogy mit mond ami 92-es lakcím törvényünk hogy a szokásos tartózkodási hely az ahol három hónapnál tovább tartózkodik ezt teljesen ér releváns ebben a kérdésben hanem a bíróságnak minden egyes esetben egyedilek kell eldönteni azon tények alapján amit a felperes a keresett levélben előad azon tényállítások alapján hogy valóban a gyerek jár a iskolába hogyha gyerekről van szó milyenek a szociális társadalmi kötődései tehát tulajdonképpen a lényeg az hogy az életének a tényleges központja legyen és erre nagyon sokszor egyébként bizonyítást kell fölvenni és gyakran az első perfelvételi tárgyalásom dől el és ezért nagyon fontos kiemel hogy ezekben az ügyekben ez nagyon sokáig a jógyakorlatban is kérdéses volt nem lehet a keresetlevelet visszautasítani mert itt nem lehet azt mondani hogy a magyar bíróság joghatósága kizárt vagy más bíróság joghatósága kizárólagos mert a bíróságnak egyedileg az adott ügyekben a tényeket mérlegelve kell eldönteni hogy van-e a házastársnak vagy a gyereknek szokásos tartózkodási helye na most a gyerek esetében az európai unió bíróságja ami egyébként érdemes elmondani hogy 55 ügyben értelmezte ennek a brüsszel k brendeletnek az elődjét ez egyébként nagyon-nagyon sok már viszonylag korán 2007-ben meghatározta a gyerek esetében a szempontokat a házastársak esetén ahol két kapcsolóelv jöhet szóba a házastárs vagy a házastársak közös szokásos tartózkodási helye vagy a házastársak közös állampolgársága tehát itt le kell számolni azzal a téphhittel ami még mindig benne van a fejekben hogyha a magyar állampolgár külföldön vagy akár magyarországon házasságot köt kiköltöznek németország mondjuk egy francia állampolgárral köti a házasságot és ez a házasság ez megromlik az életközösség visszajön magyarországra nem fogja tudni itt a házasságát felbontani csak akkor hogyha közös állampolgársága van ennek majd a szülői felelősséggel kapcsolatban is van ugye következménye de visszatérve a házastársak szokásos tartózkodási helyére egy nagyon érdekes ügyben hozott a bíróság az európai unió bírósága és nagyon késő 2021-ben egy döntést ami azt vetette föl hogy lehet-e két szokásos tartózkodási helye a házastársaknak mert ugye a kettős állampolgárságnál már a hadadi ügyben jó réges régen kimondta hogy lehet de vajon szokásos tartózkodási helye lehet-e és az ügy az arról szólt ez az ebay kraf ügy volt amelyének a lényege az volt hogy egy francia ír házaspár 90-es években kötöttek házasságot született három gyerekük azok már mind felnőttek házasságok megromlott és 2018-ban a francia állampolgárság férj franciaországban kezdeményezte a házasságnak a felbontását ő ott élt ott dolgozott tehát gyakorlatilag hétfőtől péntekig tehát nyolc éven keresztül akkor már ott dolgozott amikor benyújtotta a keresetlevelet ott élt az édesapja házában volt a családnak egy francia nyaralója is tehát rendszeresen tartózkodtak franciaországba és a keresett levelet a bíróság visszautasította és megállapította nincsen joghatósága mert azt mondta hogy a francia férnek a szokásos tartózkodás el helye az nem franciaországban van és amikor ezt megfellebbezte a francia férj akkor az a másodfokú bíróság azért már picit elbizonytalanodott hogy hát azért annyi minden tényező köti ide tehát hogy ez nem egy ilyen eseti és kitalált kapcsolat volt hanem ő ténylegesen szoros kapcsolat fűzte franciaországhoz és feltette a kérdést az európai…

Említett entitások

Témák

  • családjog
  • határon átívelő viták
  • peres eljárás

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „113. Határon átívelő családjogi viták: peres és peren kívüli lehetőségek - 55 perc”

Miről szól ez az epizód: „113. Határon átívelő családjogi viták: peres és peren kívüli lehetőségek - 55 perc”?

Wopera Zsuzsa egyetemi tanár és Kölcsényi Soma ügyvéd a határon átívelő családjogi vitákról, valamint a kapcsolódó peres és peren kívüli lehetőségekről beszélgetnek Gerő Tamással. Szó esik az illetékes bíróság megválasztásáról, a magyar és uniós jog viszonyáról, valamint a… Az epizód a Ügyvéd Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2024. 07. 11..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „113. Határon átívelő családjogi viták: peres és peren kívüli lehetőségek - 55 perc”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Kölcsényi Soma, Wopera Zsuzsa, Méhes Dávid, Gerő Tamás, Retteghy Dóra, Lőrik József.

Milyen témákat érint ez az epizód: „113. Határon átívelő családjogi viták: peres és peren kívüli lehetőségek - 55 perc”?

Fő témái: családjog, határon átívelő viták, peres eljárás.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „113. Határon átívelő családjogi viták: peres és peren kívüli lehetőségek - 55 perc”?

Megjelenés: 2024. 07. 11.. Hossz: 55 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/ugyved-podcast/113-hataron-ativelo-csaladjogi-vitak-peres-es-peren-kivuli-lehetosegek-55-perc

Több epizód a Ügyvéd Podcast-ből