Ügyvéd Podcast

116. Le lehet bukni egy szón is? Profilozás szövegen keresztül egy bűnügyi nyelvésszel - 48 perc

· PT48M20S

Összefoglaló

Ránki Sára bűnügyi nyelvész és Vajda János ügyvéd/pszichológus beszélgetése az igazságügyi nyelvészetről. Szó esik a titkos nyelvekről, mint a tolvajnyelv és a börtönnyelv, valamint arról, hogyan próbálnak kódneveket használni a bűnözők. Kiemelik, hogy a titkos nyelveknek…

Röviden

Műsor
Ügyvéd Podcast
Megjelenés
2024. 09. 02.
Hossz
48 perc
Szereplők, említett nevek
Vajda János, Ránki Sára, Lőrik József, Gerő Tamás, Méhes Dávid, Retteghy Dóra
Témák
igazságügyi nyelvészet, titkos nyelvek, tolvajnyelv, börtönnyelv, kódnevek, bűnözők
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

[Zene] ez itt az ügyvéd podcast egy podcast ahol ügyvédek beszélgetnek ügyvédekkel a hivatásukról én vajda jános vagyok és most az igazságügyi nyelvészet rejtelmeibe merülünk el vendégemmel rán kis árával röviden bemutatom vendégemet és utána kezdődik a beszélgetés ránk is ára bűnügyi nyelvész magyar szakon vég majd tanult kriminálpedagógiai és nyelvtudományi doktori iskolában 20 évet tanított mellette magánszakértőként dolgozott mint bűnügyi nyelvész szakmai tapasztalatát a nemzeti nyomozóirodánál a korábbi budapesti katonai ügyészségen és a központi nyomozó főügyészségen szerezte jelenleg bűnügyi nyelvészként dolgozik és egyetemi óraadótanár akkor kezdjünk is bele megújult a jobkodex.hu most mostantól jogszabályokat is kereshet és olvashat a jogkodex.hu weboldalon telefonon és számítógépen is a hatályos jogszabályok az éppen hatályos szövegükkel a már hatályon kívül helyezett jogszabályok az utolsó érdemi szövegállapotukkal érhetőek el ha gyorsan kell a normaszöveg akkor jogszabályok igényesen ingyenesen jogkodex.hu szervusz sára üdvözöllek én arra gondoltam hogy a a ezt a mai beszélgetést ezt ne ilyen szokásos sablonos módon építsük fel hogy most itt elkezdem tőled megkérdezni hogy pontosan miről is szól a bűnügyi nyelvészet mik a területei már csak azért sem mert láttam illetve hallottam veled egy interjút ahol ilyen nagyon érdekesen azt mondtad és ezt nagyon tetszett nekem hogy te már több mint 20 éve foglalkozol ezzel de mind a mai napig igazából minden nap újból és újból rájössz hogy pontosan miről is szól ez a terület mert hogy olyan sok lehetséges irány van amibe el lehet indulni hoztam egy-két ilyen nagyobb témát a téma megvitatásán keresztül majd így a hallgatók számára is ilyen organikus módon kiderül hogy pontosan miről is szól ez a terület az igazságügyi nyelvészet vagy bűnügyi nyelvészet az első ilyen nagyobb téma az a titkos nyelveknek a témája lenne én ezen belül gondoltam hogy vzünk kicsit a tolvajnyyelvről a börtönnyelvről hangsúlyozottan nem börtön slangről mert ezt is megtanultam már tőled hanem a börtönnyelvről illetve majd ami még nagyon érdekelne ez a híres neves pidin nem tudom hogy ezt jól mondom-e visszatérő tapasztalatom az hogy nagyon sokszor a fehér galléros bűnelkövetők vagy állítólagos bűnelkövetők ilyen általuk kreált titkos nyelveket próbálnak alkalmazni a telefonbeszélgetésekben írásos emailes kommunikációkban ez többnyire abban szokott kimerülni hogy ilyen bizonyos gazdasági szereplőket döntéshozókat ilyen mindenféle kódnevekkel illetnek minthogyha ezek a titkos nyelvek kicsit kontraproduktívak lennének mert nagyon sokszor amikor mondjuk telefonbeszélgetések lehallgatásáról írásbeli kommunikációk átnézéséről van szó ez inkább mintha segíteni a nyomozó szervek munkáját mert nagyon sokszor kifejezetten úgy működnek ezek mintogyha az ilyen lehallgatásra készülő beszélgetéseknek a prototípusai lennének te mit gondolsz ezekről a típusú titkos nyelvekről illetve szerinted milyen egy jó titkos nyelv vagy egy jó tolvajnyyelv amit mondtál az nem is biztos hogy rossz titkos nyelv hanem inkább olyan ami könnyebben dekódolható de ennek az az oka hogy az emberek általában ugyanúgy gondolkod nak a nyelvről tehát nincsen különbség aközött mondjuk hogy egy jelenségre vagy egy személyre milyen titkos nyelvi megfogalmazást ad mondjuk egy bűnöző és egy bíró mondok egy példát ha van egy tréning kiadom feladatnak hogy mindenki képzelje el hogy egy bűnszervezet tagja megadok jellemzőket és mindenki találjon ki azok alapján a jellemzők alapján egy nevet amit adna a bűntársának a bírók az ügyvédek a gyerekek a fogvatartottak ugyanazt a nevet adják ennek az az oka hogy feltételezhetően hasonló metaforákban gondolkodunk vagy hasonlóképpen gondolkodunk jelenségekről vagy ugyanazok a dolgok jutnak eszünkben és hát a titkos nyelvnek ez az egyik lényege hogy könnyen megtanulható legyen tehát olyan valamilyen elnevezést kell választani amit majd azok akikkel együtt használjuk könnyen meg fogják tudni tanulni akkor működik jól a titkos nyelv ez a titkos nyelvek egyik fő jellegzetessége hogy aki nem a szervezetbe vagy nem a titkoscsoporthoz tartozik az nem fogja tudni megfejteni nem fogják tudni érteni illetve ellenőrizhető a csoport tagság azzal hogy valaki ismeri-e a titkos nyelvet szerintem kell hozzá kreativitás szó se róla de én tapasztaltam már olyat is hogy egy ügyben egy elkövetőnek ugyanazt a fedőnevet adtuk mi az ügyben mint ami egyébként a fedőneve volt később kiderült a szervezetben az emberek ugyanolyan módon tudják ezt használni mármint hogy a nyelvet is kitalálni dolgokat a titkos nyelv egyébként nem egy ilyen akadémiai valamilyen jelenség tehát a titkos nyelv az általában azt szoktuk mondani vagy úgy tudjuk hogy a már meglévő nyelvi készletet használják csak valamilyen más jelentést kapnak a szavak akkor működik jól egy titkos nyelv ha valamilyen téma köré csoportosítják a fogalmakat tehát ha mondjuk az az elhatározás hogy ok mjuk leülnek megbeszélni hogy oké gyerekek akkor a titkos nyelvben az y mindenkinek valamilyen zöldség legyen a neve ez így könnyen megjegyezhető vagy kapcsolódjon a focihoz vagy valamilyen sporthoz mert akkor könnyebben meglehet jegyezni ha egy témaköré csoportosul minthogyha teljesen egymástól eltérő fogalmi hálóban lévő szavak tehát muszáj valamihez kötni hogyha háttértől függetlenül szinte mindenkinek mondjuk ugyanazok a szavak jutnak eszébe amikor kódnyelvet kell kialakítani akkor ez kicsit ellene szól annak hogy ez mennyiben zárja ki a külső világot a megértésből nem is az alkalmazott szavak ban térnek el hanem inkább van egy ilyen nyelvi stratégia meg egy ilyen nyelvi tervezés hogy azokat a ezek szerint ugyanolyan szavakat hogyan milyen módon használjuk ha jól emlékszem volt egy olyan bűnszervezet aminek a kódnyelvét te tártad föl ahol ez állandóan változott és hogy ez az állandó változás volt az ami igazából a közérthetőséget kizárta és ezzel kizárta a csoporton kívülieket ez nem ellentétes jelenség mert az aki a titkos nyelvet kitalálja meg akiknek elmondja meg akik használják muszáj valamihez kötniük tehát egyszerűen ez nem olyan mint amikor az ember egy idegen nyelvet tanul és egyszerűen leül és tényleg be kell magolni azt hogy azt hogy mondják angolul vagy azt hogy mondják németül sokkal egyszerűbb működtetni azt a rendszert amiben ők mozognak hogyha valamihez köthetőek a az egyes szavak az a bűnszervezet amit az előbb említettél amelynek a titkos nyelvét kellett dekódolni ott nem is az volt a kérdés hogy változik-e a titkos nyelv hanem hogy minden egyes szereplőnél mást jelentettek az egyes szavak és ők ezt nem tudták egy sól én az akadémiai elvektől eltérően használtam erre a nyelvstratégiát meg a nyelvi tervezést mert ezeket a szavakat nem erre szokta használni a nyelvtudomány de ha ha józanaraszt ézre végiggondoljuk akkor ez abszolút nyelvstratégiai és nyelvi tervezési kérdés tehát nem gondolnám azt hogy nagyobb szervezeteknél nagyobb ügyekben főleg olyanoknál amelyeknél hosszan tartó cselekményekre kell gondolni tehát nem azon hogy egy-két üzenetet váltunk mert akkor majdnem mindegy de amikor ezek ilyen nagyon hosszú hosszú ideig tartó dolgok akkor viszont muszáj valamit kitalálni ugyanis hogyha a titkos nyelv nem működik akkor szétesik az egész szervezet ugyanúgy mint ahogy a börtönnyelvnél is ez a helyzet hogy a rendszer alappillérei a nyelvi eszközök ezt a konkrét bűnszervezetnek a nyelvét egy nyolc általánost végzett bűnelkövető alkotta meg igazából hiába csak nyolc általánosal volt viszont nagyon magas volt ez a metapragmatikai képessége milyen találékonynak kell lenni ahhoz mert ha jól értem akkor egy ilyen külön ilyen dezinformá ós stratégiát alkalmazott hogy nehogy megértsék egymást több csoportnyelvet alakított gyakorlatilag ki és ha jól értem ez semmilyen összefüggésst nem mutat egyébként akkor ezek szerint az iq-val meg más egyéb ilyen kognitív képességekkel hanem inkább azzal van összefüggésben hogy valaki mondjuk egy ilyen bűnelkövetői háttérből érkezik jó lenne hogyha lennének erre pontos vizsgálataink hogy mennyire fontos az hogy valakinek kriminális háttere legyen ahhoz hogy jól tudja aztán később használni például a börtönnyelvet ezt nem tudjuk én nekem az a feltételezésem hogy hogy igen ez egyébként az idegen nyelvtanulásnál is így van ugye hogy nem mindegy hogy úgy megyek el egy angol nyelvtanfolyamra hogy egyébként előtte már valamit pötyögtem angolul vagy voltam kint angliában két hónapot és valamit magamra szedtem vagy teljesen a nulláról ez nyilván nem mindegy az se mindegy ha valaki egy kriminális hátterű családban tanulja a nyelvet és a nyelvi szocializáció az neki ott fejlődik vagy ott alakul akkor nyilván más esélyekkel és más nyelvi kompetenciákkal fog megérkezni egy börtönbe például de erre vonatkozóan tudomásom szerint nincsenek kutatások ennek a bűnszervezetnek a titkos nyelvét tényleg egy nyolc általánost végzett ember találta ki azt a nyelvészet már régóta mondja én ennél az ügynél tapasztaltam először hogy az iskolai végzettség és az intelligencia nem feltételezik a jó nyelvi tevékenységet ez a börtönlakóknál abszolút jól látható és mérhető mert ha belegondol az ember hogy egy fogvatartott most azon kívül hogy beszéli az any nyelvét lehet hogy beszél egy titkos nyelvet egy csoportnyelvet ami a saját bűncselekményéhez kapcsolódik megtanulja a börtönnyelvet sokukra jellemző az hogy a jogi szaknyelvet és van aki még egy idegen nyelvet is beszél ez öt olyan különböző regisztere a nyelvnek és ha más idegen nyelvet beszél akkor az pedig egy másik idegen nyelv aminek nem csak a a tudása tehát nem csak az hogy tudom hanem egyszerűen a használati szintereket is be tudom lőni azt el tudja dönteni hogy például taktikai vagy stratégiai szempontok szerint neki mikor éri meghasználni a börtönnyelvet nem mindegy hogy egy ügyészi meghallgatáson bent vagyok a fogvatartott társammal börtönnyelvel beszélek vagy börtönszlengbe és ő velem szemben az ügyész és egy mukkot nem fog belőle érteni ez egy stratégiai kérdés de ez egy nyelvi döntés amikor eldöntöm magamról hogy én azt fogom használni a másikkal akivel beszélgetek hogy a harmadik ezt ne értse persze ez már az óvodában van amikor a gyerekek elkezdenek nek halandzsául beszélni és akkor valamelyik másik gyerek nem ért és ezzel kiközösítik de ez nyilván a nyelvi tevékenységnek egy másik dimenziója a börtönnyelv az az egy speciális titkos nyelv de nekem az a meggyőződésem hogy például a börtönharchiában betöltött szerepnek nagyon szoros köze lehet ahhoz hogy ki mennyire tudja és mennyire használja például a börtönnyelvet vagy például az emberő a börtönszlenget akkor ezek szerint a tolvajnyyelv az nem homogén hanem lehet ezt specifikálni ezek eltérőek tudomásom szerint és a szakirodalom szerint is erre több a külföldi egyébként mint a hazai irodalom igen én a terepmunkámból tudom azt és a fogvatartottak mondják de amikor nem börtönben végeztem bűnözőkkel terepgyakorlatot és próbáltam vizsgálni ezt a tolvajnyelvet tehát ők maguk mondják el hogy muszáj egyrészt bűncselekménytípusokra tehát a fegyverkereskedőknek a kábósoknak a kábítószereseknek a prostituáltaknak vagy a csalóknak vagy azok akik fegyveres rablást követnek el vagy csak lopnak egészen más de hát ez érthető hiszen valamilyen ugye ezzel a szociolingvisztika foglalkozik tehát valamilyen szociológiai jellegből fakad az hogy milyen típusú titkos nyelvet fogok használni hát ezek egészen más jellegű bűncselekmények tehát az adott hogy más nyelvet kell használni ez is érdekes de az is érdekes hogy jó de ez változik-e korosztályonként nem tudjuk hogy a fiat fiatalkorúaknál vagy a nem fiatalkorúaknál mennyire eltérő hiszen maga a cselekmény vagy a a bűncselekmény fajtája az azonos tehát ez indokolhatná azt hogy hasonló legyen vagy ugyanaz de például amiatt hogy a büntetésüket különböző intézményekben töltik egészen biztos vagyok benne hogy kialakult ezekre teljesen más titkosnyelv mint ahogy kialakul az iskolában egy valamilyen szleng a gyerekek körében és aztán ahogy az iskolá kikerülnek az elfelejtődik mert hogy a korral egészen más regiszterekbe lép az ember az is érdekes hogy változik-e területenként az egyes bűncselekménnyel kapcsolatos titkos nyelv mondjuk észak-magyarországon fegyverkereskedésre ugyanazt fogják-e használni mint a dunántúlon ha abból indulunk ki hogy akkor éri meg egy titkos nyelvet működtetni ha azt mindenki érti és most itt a mindenki alatt azt értem akik hasonló típusú bűncselekményeket követnek el akkor nyilván nem éri meg itt nyelvjárási régiónként mondjuk megváltoztatni azt el lehet képzelni hogy a beszélők másként használják mert másként hangzik mert egy észak-magyarországi elkövető másként beszél ugye más nyelvjárásban mondjuk mint egy dunán túli ez egy másik kérdés de a börtönszlengnél is ugyanaz van hogy a börtönsleng nemenként oszlik meg tehát egy női börtönben amiatt hogy nő valaki és mondjuk olyan jellegzetességei vannak amelyek egy férfinak nem nyilván kialakul olyan nyelvi része annak a csoportnyelvnek ami csak a nőkre jellemző de alapvetően nem érné meg és ezt maguk a fogvatartottak mondták nekem nem éri meg különböző csoportnyelvet működtetni az egyes börtönökben hiszen a rendszer ugyanaz az a lényeg hogy ha a rendszer átjárható akkor egymást megértsék akkor is ha átjárható az egy másik kérdés hogy egy palóz nyelvjárásban beszélőt átszállítanak baranyába és maj mesélik a fogvatartottak hogy nem értették hogy mit m pedig ugyanazokat a szavakat használta bv állomány is ugyanazt a börtönnyelvet beszéli mer és ők maguk elmondták neked a fogvatartottak meg talán a bv állomány is hogy hát semmi értelme nem lenne különböző csoportnyelveket fenntartani hát ebben az egy térben létezünk és ennek semmi értelme nem lenne a nyelv ugye az állandóan változó képződvény a fiatalok nyelve kifejezetten az utóbbi idő meg meg aztán talán még dinamikusabban változik gondolok itt arraó hogy közösségi média különböző trendek az angolból néha talán már nem is csak az angolból jönnek át sengek ebben például te hogyan tudsz uptudate maradni 20…

Említett entitások

Témák

  • igazságügyi nyelvészet
  • titkos nyelvek
  • tolvajnyelv
  • börtönnyelv
  • kódnevek
  • bűnözők

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „116. Le lehet bukni egy szón is? Profilozás szövegen keresztül egy bűnügyi nyelvésszel - 48 perc”

Miről szól ez az epizód: „116. Le lehet bukni egy szón is? Profilozás szövegen keresztül egy bűnügyi nyelvésszel - 48 perc”?

Ránki Sára bűnügyi nyelvész és Vajda János ügyvéd/pszichológus beszélgetése az igazságügyi nyelvészetről. Szó esik a titkos nyelvekről, mint a tolvajnyelv és a börtönnyelv, valamint arról, hogyan próbálnak kódneveket használni a bűnözők. Kiemelik, hogy a titkos nyelveknek… Az epizód a Ügyvéd Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2024. 09. 02..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „116. Le lehet bukni egy szón is? Profilozás szövegen keresztül egy bűnügyi nyelvésszel - 48 perc”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Vajda János, Ránki Sára, Lőrik József, Gerő Tamás, Méhes Dávid, Retteghy Dóra.

Milyen témákat érint ez az epizód: „116. Le lehet bukni egy szón is? Profilozás szövegen keresztül egy bűnügyi nyelvésszel - 48 perc”?

Fő témái: igazságügyi nyelvészet, titkos nyelvek, tolvajnyelv, börtönnyelv, kódnevek, bűnözők.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „116. Le lehet bukni egy szón is? Profilozás szövegen keresztül egy bűnügyi nyelvésszel - 48 perc”?

Megjelenés: 2024. 09. 02.. Hossz: 48 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/ugyved-podcast/116-le-lehet-bukni-egy-szon-is-profilozas-szovegen-keresztul-egy-bunugyi-nyelves

Több epizód a Ügyvéd Podcast-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból