Ügyvéd Podcast

119. Pénzkérdés az "igazság"? Anomáliák a szakértői bizonyításban - 61 perc

· PT1H1M48S

Összefoglaló

Dr. Nogel Mónika, az igazságügyi szakértői bizonyítás elismert kutatója és oktatója Dr. Kadlót Erzsébetnek elmondja, hogy a jelenlegi magyar jogszabályok nem segítik elő a hatékony szakértői folyamatokat. Kiemeli, hogy a büntetőjogban a szakértőkre támaszkodnak a…

Röviden

Műsor
Ügyvéd Podcast
Megjelenés
2024. 09. 25.
Hossz
1 óra 2 perc
Szereplők, említett nevek
Kadlót Erzsé, Méhes Dávid, Retteghy Dóra, Lőrik József, Gerő Tamás
Témák
szakértői bizonyítás, büntetőjog, magánszakértő, szakértői törvény
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

[Zene] ez itt az ügyvéd podcast egy podcast ahol ügyvédek beszélgetnek ügyvédekkel és a tudományos világ képviselőivel a hivatásukról én kadlót erzsébet vagyok és most a szakértői bizonyítás ellentmondásairól fogunk beszélgetni vendégemmel nel mónikával röviden mutatom a vendéget dr nogel mónika a győri széchenyi istván egyetemen végzett majd pécset phd fokozatot szerzett a szakértői bizonyítás kérdésében a közelmúltban egészségtudományból habilitált 2017 óta vesz részt az igazságügyi szakértőjelöltek oktatásában a magyar szakértői kamara megbízott oktatójaként emellett az igazságügyi szolgálatok jogakadémia án is tanít főállásban a győri széchenyi istván egyetem jogi karának docense emellett a royal anthropological institute munkacsoportjának vezetője közleményei közül kiemelést érdemel az orak gondozásában 2020-ban megjelent a szakértői bizonyítás aktuális kérdései című monográfiája akkor kezdjünk is bele [Zene] megújult a jogkodex.hu mostantól jogszabályokat is kereshet és olvashat a jogkodex. weboldalon telefonon és számítógépen is a hatályos jogszabályok az éppen hatályos szövegükkel a már hatályon kívül helyezett jogszabályok az utolsó érdemi szövegállapotukkal érhetőek el ha gyorsan kell a normaszöveg akkor jogszabályok igényesen ingyenesen jogkodex.hu [Zene] mónika arról ismert és nagyon régóta nagy segítségünkre lévő kolléganő hogy az igazságügyi szakértők kérdéskörével rajta kívül igazán érdemben olyan mélységig az utóbbi évtizedekben senki nem foglalkozott mint amiből ő a phd-jét írta ez egy nagyon gyakorlati szemléletű phd és ezért bátran merek hétköznapi dolgok at kérdezni a kolléganőtől egyáltalában a büntetőeljárásban az igazságügyi szakértők helyzete az szerinted pozitív vagy negatív irányba változott-e a szakértő kirendelés lehetősége a szakértői bizonyítás súlya a büntetőeljárásban hol tartunk most inkább a pandektajok felé megyünk vagy hát egy modernebb világba a kiindulópontnak a 2010-es évek elejét vesszük ahol megindult a szakértői tevékenységnek a reformja és először vált igazán hangsúlyossá hogy meg kell újítani a hazai szakértői rendszert ahhoz képest az irány az nem jó én nyilván ezt próbáltam a phd dolgozatomban illetve annak a megvédését követő két éven belül megjelent monográfiáb is fölhívni a figyelmet arra hogy mik azok a problémák amiket nem sikerült megoldani és amik veszélyeztetik azt hogy egy igaz minőségi szakértői tevékenység legyen ma végezhető akár büntető akár polgári eljárásban milyen problémát lehet azonosítani egyrészt azt hogy a bíróságok és néha a felek is túl nagy elvárásokkal indulnak a szakértői bizonyítás felé abban bíznak hogy a szakértő majd minden kérdésre választ fog adni gyorsan lehetőség szerint olcsón és a bíróság majd ez alapján pikpak it letet tud hozni ennek viszont több korlátja is van elsősorban a jogi szabályok amik ma magyarországon hatályosak ha kicsit eltávolodunk a büntetőeljárástól akkor ugy ott a polgárjogi perben ott a pp az szinte arra számít hogy a felek már úgy indítják meg a pert hogy előzetesen magánszakértői véleményt fognak benyújtani és az alapján igazából már le lehet játszani a meccset csak hogy maga a pp az ami ennek akadályát képezi hiszen azt mondja hogy ha a per megindítása előtt készült a szakértői vélemény illetve a kiegészítem nem a pp mondja hanem a hozzákapcsolódó kommentár írja ezt le hogy akkor lesz majd később szakértői véleménynek tekinthető ez a magánszakértői vélemény hogyha a szakértő betartotta a pp előírásait többek között például az ellenérdekű felett ő maga értesítette arról hogy szakértői vizsgálatot kíván lefolytatni hogy ő neek milyen kérdéseket tettek föl és lehetőséget kell biztosítania arra hogy az ellenérdekű fél a szemlén vizsgálatban részt vegyen ez életszerűtlen így aztán hogyha viszont ezeknek a szabályoknak a megsértésével kerül sor a szakvélemény elkészítésére akkor nyilván a másik fél arra fog hivatkozni hogy az aggályos ha átmegyünk a büntetőeljárásba ott is azt tapasztaljuk hogy arra törekszik a bíróság hogy egyetlen egy szakértő megoldja az ügyet mert hát akkor lesz gyorsan lezárva maga a büntetőeljárás és nem ockodnak attól sem hogy a másügyben elkészült szakértői véleményt azt felhasználják az újabb ügyekben úgy hogy teljesen más volt a szakkérdés teljesen másak voltak a körülmények maga a bűncselekmény is más volt az irányulttság is más volt abszolút ráadásul ez a szemlélet figyelmen kívül hagyja azt hogy a szakértői tevékenység egy teljesen speciális terület ahol lehet hogy egy tényálláson belül vagy egy szakmai tény megállapításán belül bizony sokkal több szakismeretre sokkal több kompetenciára van szükség és azt lehet hogy egy ember nem tudja megválaszolni lehet hogy az egy kirendelt szakértő ahhoz kevés lesz és be kell vonnia esetleg társzakértőt szakkonzultánst vagy egyszerűen csak több időre lenne szüksége másrészt az a téves feltevés amit igazából a b is sugal meg néha a jogalkalmazók vagy akár a szakértők is sugalnak hogy a szakértő lesz az akinek el kell döntenie az ügyet illetve hogy a szakértőnek mindig igaza van ez egy nonszensz és ezt még kiegészítem azzal hogy ez a szemlélet leginkább úgy igaz hogy ő szerintük a kirendelt szakértőnek van mindig igaza meglepő módon néha a felek is úgy gondolják hogy a szakértői véleménnyel szemben semmilyen bizonyítás nincs és teljesen mindegy hogy ez sértett vagy vádlott mind a két félbe és jogi képviselőjébe is felmerül az európa tanácsminiszteri bizottságának van egy ajánlása ami magába foglalja ezt az egys szakértő egy eljárás elvet és úgy tűnik hogy ezt a magyar jogalkotó olyan mélyen magáévá tette hogy mostanra már ki is rekztette annak a lehetőségét hogy az ügyben több szakértő legyen holott azért ez csak egy ajánlás egyrészt másrészt ahhoz képest hogy ez egy ajánlás vannak olyan dokumentumok amik viszont jogi kötőerővel bírnak és azok például a tisztességes eljáráshoz való jog keretében a fegyverek egyenlőségét azt nagyon is hangsúlyozzák márpedig a fegyverek egyenlősége legalább két fegyvert feltételez és ezzel teljesen szemben áll az egyeljárás egyszakértő elve természetesen én nem vitatom hogy lehet olyan hogy egy eljárásban egyetlen egy szakértő és egyetlen egy szakvélemény is meg tudja oldani a helyzetet de azért mégis csak a a büntető eljárás a legnagyobb beavatkozás egy embernek a magánéletébe a legfontosabb szabadság jogait érinti kell hogy jogot biztosítsunk neki arra hogy kételyeket fogalmazzon meg tudjon hozni adott esetben az eljárásban másik szakértőt vagy legalább legyen lehetősége indítványozni másik szakértőt hogyha ő úgy érzi hogy igazságtalan az amit hát óság által kirendelt szakértő mond erre mondja azt nagyon sokszor a bíróság szintén rossz tapasztalataink közé tartozik hogy na de kérem a szakvéleményt megtetszenek kapni sőt a bíróságon tulajdonképpen már a kirendelést is megkapjuk lehetőséget biztosítanak arra hogy tegyünk föl kérdést a szakértőnek hát itt van a várlott hónapjai vagy hetei vannak hogy tanulmányozza a szakvéleményt itt van aző védője tessék észrevételeket tenni csak hogy én szerintem nem vagyunk azonos szinten bármilyen végzettségű képzettségű vádlotról is van szó azért nem az a tudománya mint a szakértőnek és neki kéne vitatkozni a szakértővel hol van itt szerinted a fegyverek egyenlősége vagy hogy lehetne ezt javítani sajnos azt tapasztalom hogy itt bizony nagyon sok esetben az anyagiak fogják el dönteni hogy kinek lesz igazából lehetősége jobb védekezésre mert aki jobb anyagi körülményekkel rendelkezik ott az ügy végyel védője el tudja azt intézni hogy legyen közreműködő szakértő aki nem szakértőként hanem csak a háttérből tanácsadással tudja segíteni az ügyet és segíti az ügyvéd munkáját de hát ez nyilván pénzbe kerül ezzel én még mindig nem látom kiegyensúlyozottnak a helyzetet mert egész más az amikor a bíró a szakértőt hallgatja meg aki rendelt szakértőt és azt nekem kell ideglenes felkészítésem alapján kikérdezni mi akadálya van szerinted a büntető eljárás rendszerét tekintve annak hogy például ott lehessen az én magánszakértőm és segítse a kérdésfeltételt mind azt a kértői törvény mint a büntetőeljárási törvény és most nyilván a 17-esről beszélek az egy olyan szemléletet tükröz amikor a magánszakértőre vonatkozó szabályozást meghatározza hogy eleve úgy tekint a magánszakértőre hogy az csak egy elfogult szakértő lehet ezért minél jobban korlátozni kell az ő közreműködési lehetőségét most már viszont minden tárgyaláson föl is állok hogy én ugyanígy tekintek a hatóság által kirendelt szakértőre mer semmi okom ellentétes álláspontot elfoglalni én ahol csak tudom azt is kritizálom hogy egyáltalán magánszakértőnek nevezik a védelem vagy a felek által megbízott szakértőt mert a magánszó már eleve azt sejteti hogy ott valamiféle kötelmi viszony van vagy elfogultság van a szakértő részéről holott a szakértői törvény az nyilvánvalóvá teszi hogy szakmai kérdésben nem lehet a szakértőt utasítani tehát szakmailag ott ugyanazok a szabályok kötik formailag és tartalmilag is neki ugyanolyan szakértői véleményt kell elkészítenie mintha kirendelték volna de azzal hogy eleve magánszakértőnek nevezik azzal hogy eleve korlátozzák a jogait és ilyen másodrendőként tekintenek a a megbízott szakértőre az egy nyilvánvaló jelzés a jogalkotó részéről hogy elkívánja kerülni hogy a magánszakértői vélemények száma az több legyen az ügyekbe illetve hogy egyáltalán a magánszakértő úgymond belerondítson a kirendelő által megrendelt szakvéleménybe ez egyébként nem csak a fegyverek egyenlőségének az elvét sérti hanem egyébként a bizonyítékoknak az egyenértékűségét is hiszen ugye a magyar büntető rásog azt hirdeti hogy minden bizonyítási eszköz és minden bizonyíték ugyanannyi erővel bír amit a bíróság egyenként és összességében is értékel de hát ez hogyan valósulhatna meg a gyakorlatban ha már szakértői vélemény és szakértői vélemény között is különbséget tesz maga a jog olyannyira hogyha a védő nem tartja be a be-ben leírt szabályokat hogy hogyan lehet magánszakértőt igénybe venni akkor odáig jutunk hogy az elveszíti a bizonyítási eszköz jellegét és a védelem ész vételének minősül azt meg hát aki volt már tárgyaláson pontosan tudja hogy a védői észrevételnek vagy van foganatja vagy nincs már az a feltétel rendszer hogy mikor kerülhet sor egyáltalán úgymond magánszakértő igénybevételére nem lehet megugrani korábban volt hatályban olyan rendelkezés ami azt írta elő hogyha a vádirat készhezvételétől számított 15 napon belül a védő kéri hogy új szakértőt rendeljenek ki ahhoz képest aki a nyomozás során eljárt akkor azt a bíróságnak kötelező volt megtennie aláírom lehetett ez időhúzásra alkalmas mód is egy olyan jogszabályalkotással ami előírta volna hogy igen lehet kérvényezni de meg kell indokolni hogy miért nem ért vele egyet hogy milyen kérdéseket szeretne föltenni ez lehetett volna egy kiegészíthető szabály ami működőképes ehhez képest hogy az alapján a jogszabály alapján kötelező volt kirendelni most gyakorlatilag odáig jutunk hogy a leg újabb b módosítás alapján már a bíróság akkor sem köteles el napolni a tárgyalást ha a védelemnek kérdése vagy észrevétele van ha csak nem arra hivatkozik hogy aggályos a szakértői vélemény márpedig nagyon sok esetben azt hogy a szaki vélemény aggályos-e azt csak a szakértő meghallgatása alapján lehetne megítélni ez is megint csak egy olyan szűkítő jogszabályi rendelkedés ami egyre inkább abba az irányba mutat hogy kirendelt szakértőnek kell hogy igaza legyen mert a bíróság amikor kirendelte szakértőt akkor pontosan tudta hogy mit várhat tőle és abba a védelemnek ne legyen beleszólása arról viszont nem vagyok meggyőződve hogy a hatóság illetőleg bíróság által a szakértőnek feltett kérdésekben mindig maximális kompetencia van ráadásul ez egy logikai ellentmondás is hiszen mikor kell szakértőt kirendelni akkor hogyha a bírósg oldalán nincs meg az a szakértelem ami az ügy eldöntéséhez szükséges de akkor a bíró teszi föl a kompetens kérdést aki viszont nem kompetens logikátlan a dolog ehhez képest hogy még be se engedjük a szakértőt hogy vitassuk meg a szakvéleményt vagy tanítson ki engem vagy magyarázza el a szakvéleményt ezt én valahol egy lehetetlen helyzetnek tartom maguk a szakértők is néha kicsit éfitben élnek a saját kompetenciáikkal kapcsolatban vagy akár azzal kapcsolatban hogy mi is az a kompetencia van egy rendelet 9/2006-os irm rendelet ami meghatározza hogy milyen végzettséggel szakmai gyakorlattal és egyéb mondjuk szakértőjelölti idővel kell rendelkezni ahhoz egy adott szakterületen egy szakértőnek hogy azon a szakterületen eljárhasson ezt a hétköznapi nyelv kompetencia rendeletnek nevezi csak hogyha végiggondoljuk hogy a kompetencia vajon tényleg csak annyi hogy valakinek milyen dipl ája van meg milyen gyakorlati időt tud igazolni akkor szerintem az a válasz hogy nem akkor mi a kompetencia jogászok körében én azt gondolom hogy mi ezt sokkal könnyebben megértjük mindannyiunknak ugyanolyan jogi diplomája van ugyanolyan szakvizsgát tettünk mégsem gondolom azt hogy én aki mondjuk a büntető vagy akár egészségügyi jogban úgy érzem hogy otthonosan mozgok még annak sem minden területén nem vállalnék el mondjuk ügyvédként egy közbeszerzési ügyet vagy egy bonyolult szabadalmi jogvitát mert van rá jogosultságon persze van tehát hatáskorön van ügyvédként eljárni mint ahogy az igazságüi szakértőnek is az adott bejegyzett szakterületen van hatásköre eljárni de ez nem egyenlő a kompetenciával azzal hogy ért is hozzá ebben nagy adóssága van egyébként a magyar jogrendszernek is mert egyrészt ezt a rendeletet nem sikerült úgy átalakítani még hogy a kompetenciahatárokra is figyelemmel legyen másrészt nem sikerült megtanítania a bíróságoknak és az igazságügi szakértőknek azt hogy mit kell kompetencia alatt igazából érteni nagyon különbözőek vagyunk egy igazságüi szakértő attól függetlenül hogy milyen szakterületen van bejegyezve számos mindenhez értet lehet azon a szakterületen kívül szakvizsgája lehet tudományos munkássága szakmai tapasztalata elálgazhat az hogy két szakértő ugyanazon a szakterületen van bejegyezve nem…

Említett entitások

Témák

  • szakértői bizonyítás
  • büntetőjog
  • magánszakértő
  • szakértői törvény

Személyek

Szervezetek, cégek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „119. Pénzkérdés az "igazság"? Anomáliák a szakértői bizonyításban - 61 perc”

Miről szól ez az epizód: „119. Pénzkérdés az "igazság"? Anomáliák a szakértői bizonyításban - 61 perc”?

Dr. Nogel Mónika, az igazságügyi szakértői bizonyítás elismert kutatója és oktatója Dr. Kadlót Erzsébetnek elmondja, hogy a jelenlegi magyar jogszabályok nem segítik elő a hatékony szakértői folyamatokat. Kiemeli, hogy a büntetőjogban a szakértőkre támaszkodnak a… Az epizód a Ügyvéd Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2024. 09. 25..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „119. Pénzkérdés az "igazság"? Anomáliák a szakértői bizonyításban - 61 perc”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Kadlót Erzsé, Méhes Dávid, Retteghy Dóra, Lőrik József, Gerő Tamás.

Milyen témákat érint ez az epizód: „119. Pénzkérdés az "igazság"? Anomáliák a szakértői bizonyításban - 61 perc”?

Fő témái: szakértői bizonyítás, büntetőjog, magánszakértő, szakértői törvény.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „119. Pénzkérdés az "igazság"? Anomáliák a szakértői bizonyításban - 61 perc”?

Megjelenés: 2024. 09. 25.. Hossz: 1 óra 2 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/ugyved-podcast/119-penzkerdes-az-igazsag-anomaliak-a-szakertoi-bizonyitasban-61-perc

Több epizód a Ügyvéd Podcast-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból

  • Jogvitamenedzsment — Kitárgyaló

    Ebben a Kitárgyaló epizódban Dr. Mitták Péter, az Egis Gyógyszergyár Zrt. jogi főosztályvezetője és Dr. Szilas Péter, a Jalsovszky senior ügyvédje megvitatják a jogvitamenedzsment…