Ügyvéd Podcast

121. Puszi, ölelés, plexifal, temetés: mozgástér a fogvatartottak jogaiban - 29 perc

· PT29M32S

Összefoglaló

Az Ügyvéd Podcast ezen adásában Iványi Bori és Kubán Dániel ügyvédekkel folytatódik a fogvatartottak jogainak témaköre. Kiemelten foglalkoznak a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának egy 2023 októberi döntésével, amely eltörölte a fogvatartottak és hozzátartozóik közötti…

Röviden

Műsor
Ügyvéd Podcast
Megjelenés
2024. 10. 14.
Hossz
30 perc
Szereplők, említett nevek
Gerő Tamás, Retteghy Dóra, Lőrik József, Méhes Dávid
Témák
fogvatartottak jogai, emberi jogok, börtönügy
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

[Zene] sziasztok szia tamás szia tamás 2023 februárjában az ügyvéd podcast 35 adásában foglalkoztunk a fogvatartottak helyzetével akkor ugye bíber ióna és isivám bori ügyvédek voltak lőrik józsef vendégei és most ismét iványborival és kubán dániellel fogok beszélgetni és annyi történt egy lényeges ügy a 2023 októberében hog a strasburgi bíróság döntött a a börtön látogatások során hogy üvegfallal illetve plexi választották szét a hozzátartozókat az elítéletektől ezzel kapcsolatban és a magán és családi élet tiszteletben tartás hoz való jog megsértését állították meg itt a közreműködött a üvéd podcast másik az a házigazdája kadlót erzsébet ügyvéd és a helszinki bizottságtól pedig kádár andrás kristóf és ez egy ilyen szempontból sikeres ügy volt mivel megítélték a kártérítést és azóta sikerült rendszerszintű változást elérni a börtönökben tehát ori a mi a az információtok hogy azóta nem használnak üvegfalat vagy plexit a hozzátartozókal nál a kapcsolattartás során ahogy mondod ez egy nagyon fontos ügy volt és egyébként nem csak azért mert kapott sérelemdíjat vagy hát igazságos jóvátételt a két kérelmező hanem amire a kérdésed is irányul hogy ez rendszerszintű változást idézett és reméljük hogy még idézni is fog elő a jövőben ugyanis is merrt vannak olyan fogvatartottak akiknek ez a plafonígérő korábban plafonigérő plexi már csak néhány centire magasodik fel és ami még fontosabb hogy a hozzátartozók egymást kézfogásal is puszival üdvözölhetik a látogatás elején és annak végén azért is fontos még egyébként ez az ügy meg érdekes mert hogy itt nem a fogvatartott volt az aki elindította ezt az eljárást és kérelmet nyújtott be hanem két hozzát a feleség és a fogvatartottnak az édesanyja és ők a saját családi élethez fűződő joguknak a megsértését panaszolták és erre mondta azt a straszburgi bíróság hogy igazuk van nem utolsósorban azért egyébként merthogy a börtön egy általános rendszerszintű tiltást alkalmazott mindenkivel szemben gyakorlatilag ezt a korlátozást használta és azt mondta a bíróság mint ahogy egyébként gyakorlatilag mindegyik magán és családi élethez fűződő jogban hogy anél ékül hogy egyéni vizsgálat egyéni értékelése történne az érintetteknek itt üye a veszélyességüknek anélkül nem lehet jogszerű döntést jogszerű korlátozást bevezetni és mivel hogy itt is az volt hogy nem vizsgálták meg hogy tényleg szükség van erre a plexire tényleg indokolt hogy ne adhassanak egymásnak pszit ne foghassanak keözet ezért megállapították a jogsértést a 2015-re hogyha visszamegyünk akkor a a varga és mások ügyében megáll ították a a a kízás tilámmáv ütközést és a hatékony jogorvoslat hiányát ez az ominózus börtön túlzsúfoltság miatt ad panaszos ügyében körülbelül 74000 eur-s kártérítést ítéltek meg és ilyenkor hát több000 eurós ügyvédi munkadíjat is megítél a straszburgi bíróság ugye most most ugye volt egy olyan ügy ami az egész országot megrázta és strasburg nagyon ilyen szempontból fókusz került ez a karsai dániel ugye ahol végül is ugye strasburg elutasította a a dani ügyét hát szeptember 28-án dani elhunyt ilyen szempontból ugy ez a strasburg ez ez ez neki egy nagyon fontos ügye volt most nem is erről akarok beszélni hanem ugyanígy a magán és családi élet tisztelbben tartása volt akkor az ő beadványában a téma most mi az a rendszerszintű probléma a ti álláspontotok szerint a ami fogvatartottak esetében egy újdonság lehet többet is tudnánk említeni példaként foglalkozunk a a valamilyen fogyatékossággal élő fogvatartottakkal való bánásmóddal illetve hát annak rosszabb esetben hiányával és egy másik nagyon fontos témánk a fogvatartottak kegyeleti joga itt azt kell tudni a a kegyeleti joggal kapcsolatban hogy ez egy olyan alapvető jog amit a büntetés végrehajtás a törvény nem korlátoz illetve pontosabban korlátoz viszont nem vanon elá teljesen úgy mint például a fogvatartottak szabad mozgáshoz való jogát tehát a az szerepel a büntetés végrehajtási törvényben hogy a fogvatartottak a kegyeleti jogokat a büntetés végrehajtási törvényben foglaltak szerint gyakorolhatják amikor a a kegyeleti fogvatartotti kegyeleti jog gyakorlás intézményesült formáiról beszélünk akkor igazából három olyan jogi intézmény van a büntetés végrehajtási törvényben amit meg kell említeni a az első és talán a legfontosabb és a fogvatartottak által legtöbbet kérelmezett forma az a közeli hozzátartozó temetésén való részvételnek a lehetősége ezen kívül azoknak a fogvatartottaknak akik a hozzátartozók temetésén nem tudtak részt venni nekik lehetőségük van arra hogy a temetés napjától számított 30 napon belül kérelmezzék hogy a az elhunt hozzátartozó sírhelyét [Zene] meglátogathassák itt azt talán nagyon fontos kiemelni hogy ez a 30 napos határidő ez objektív tehát ez a temetés napjától és nem a tudomásszerzéstől számítódik ezen el lehet vitatkozni egyébként hogy ez mennyire jó jogalkotói megoldás de talán ilyen mélységekben most nem kell erről beszélnünk és van még egy harmadik formája is a a kegyeleti joggyakorlásnak ez pedig a a súlyosan beteg hozzátartozó meglát fogatásának a lehetősége ami azt lenne hivatott biztosítani ugye fogvatartott számára hogy elbuccsúzhasson gyakorlatilag a haldokló szerettétől most a büntetés végrehajtási törvény szerint a kegyeleti jog gyakorlásra irányuló kérelmeket csak kivételes esetben lehet elutasítani ehhez képest a gyakorlatban azt látjuk hogy teljesen megfordult ez a ez a tendencia például 2023-ban 67 elutasító döntés és 23 helytadó döntés született temetésen való részvétel iránti kérelmek tárgjában 97 fogvatartott kérelmezte hogy részt vehessen hozzátarttozója temetésén 67-nek ezt nem engedték meg a beteg hozzátartozó meglátogatás és a sírhely utólagos meglátogatása kapcsán pedig még ennél is rosszabb arányokkal szembesültünk úgyhogy azt látjuk hogy ez egy igenis egy probléma a büntetésvégrehajtási rendszerben az hogy a fogvatartottak a a kegyedleti jogokat nem tudják megfelelően gyakorolni bori kicsit menjünk végig akkor a abban az eljárásban hogy hogyan folyik maga az eljebb eljárás tehát mi ennek a menete hozzátartozó halálától kezdve azért gondoltuk egyébként hogy ez egy olyan téma amivel foglalkozni kell mert azért nyilván ileg is attól függetlenül hogy jogászok vagyunk érezzük hogy ez mennyire komoly és húsb vágó és milyen érzékeny dolgokat érint és még feltehetnéd azt a kérdést hogy hát 97 ember kérte az iszonyatosan alacsony szám a 18000-hez képest mi azt tapasztaljuk a helszinki bizottságnál hogy ez valóban alacsony szám de hogy nem azért van ilyen mélyen ez az adat mert az emberek nem akarnának részt venni az édesanyukk édes juk temetésén hanem azért mert egyszerűen nem kérik miért nem kérik azért mert azt látják hogy nincs értelme hiszen úgy se adják meg nyilván hogyha az ember mögött ott áll egy ügyvéd vagy egy civil szervezet aki ebben segít akkor akkor akkor inkább fogják éérni akkor van bátorságuk ahhoz hogyha fölmutatunk jó példákat mert hogy vannak jó példák akkor nekünk az a számításunk hogy ezek a számok meg fognak emelkedni a megemelkedésnek egy másik útja lehet az hogyha hha megpróbáljuk ezeket az ügyeket a strasburgi bírósághoz vinni azt láttuk akár a túlzsufoltságos ügyek kapcsán akár a plexi ügyek kapcsán hogyha vannak ilyen strasburgi eljárások vannak számunkra a jogérvényesítést elősegítő itteletek akkor fog változni a hazai gyakorlat is hogy lehet eljutni strasburgig ugye azt mondja a strasburgi eljárás hogy a hatékony hazai jogorvoslatokat igénybe kell venni de hát mi lehet ebben az ügyben amikor az embert nem engedik ki a családtagja temetésére hatékony nagyon kevés hogyha már ez megtörtént és nem engedélyezték a kiszállítást akkor nekünk az a jogi álláspontunk hogy nincsen hatékony jogorvoslat hogyha még van idő tehát hogyha valamilyen nagyon sokára történik meg a temetés és a fogvatartott már kérte a béb elutasította azt megpanaszolta akkor lehet még az ügyészhez fordulni de nekünk az a gyakorlati tapasztalatunk hogy ezekben az ügyekben egy bévés kérelem után gyakorlatilag már nincs olyan jogorvos l nincs olyan panasztolási lehetőség amit érdemes mert hogy hatékony kihasználni ezért mi azokban az ügyeinkben amiket viszünk amikben vállaltunk képviseletet a bvs panasz után egyből a strasburgi bírósághoz mentünk nyilván az embernek össze kell gyűjtenie a meglévő iratokat az egy pozitív a ügyintézés szempontjából a számunkra hogy nincs sok ilyen irat mert ugye kell lennie egy kérelemnek egy elutasításnak egy panasznak és arra egy határozotnak tehát ez négy darab papír és most viccesen mondom hogy szerencsére a bv egy háromsoros indokolást szokott adni tehát olyan nagy ügyteher vagy ilyen munkateher sincsen hogy az ember feldolgozza az iratokat és utána az utolsó elutasító döntést követően négy hónapon belül kell egy kérelem nyomtatványt beadni a bíróságnak ami egy szintén viszonylag rövid bár természetesen jogászi képes geket mert tudást igénylő nyomtatvány amit ki kell tölteni és be kell nyújtani a mellékletekkel tehát ez egy viszonylag egyszerű eljárás és mennyit kell várakozni a plexiügyben azt láttuk hogy 2017 és 19 volt az a az év amikor benyújtották a kérelmezők a az igényüket és ugye ehhez képest hat illetve hát öt évvel később hagy négy évvel később lett benne döntés tehát ö ti mit kalkuláltok hogy ha mondjuk ezeket a kérelmeket amik már folyamatban vannak benyújtottátok ezekben mikor lehet döntés mert nyilván van olyan hogy soronkívüli kérelem de ezek nem feltétlenül azok mennyit kell lárni hogyha egy hozzávetőleges számot kellene mondani akkor nagyjából azt tudjuk mondani hogy négy és hét év között tart egy-egy ilyen eljárás tehát valóban hosszabb hosszabb időről van itt szó eddigre már azért ennyi idő alatt ítélet van ami közben kell hogy legyenek mindenféle eljárási lépések de valóban hosszú hosszú ez a válakozási idő ez té igen na most ehhez képest azért a fontos azt rögzíteni hogy a igaz hogy hosszú de de viszont elég jelentős kártérítési összeget ítélnek meg tehát mik azok a a a dani mi a korábbi tapasztalatotok hogy mik azok a kártérítési összegek amiket megítélhetnek és mik azok az ügyvédi díjak amiket ilyenkor érvényesíteni lehet igazából talán annan érdemes indítani hogy amikor a strasburgi bíróság pénzt itítél meg azt hasonló ügyekben valójában kettő jogcímen teszi a az egyik az a kérelmezőtért nem vagyoni hátrányoknak az ellentételezésére ez az igazságos elégtétel névre hallgató össze a másik pedig ugye az eljárási és egyéb jogérvényesítési költségek köztük ugye az ügyvédi munkadíj az egyik talán legnagyobb tétel kettő lezárt hasonló ügye volt a helsinki bizottságnak korábban az egyik a chelsea kontra magyarország ügy ahol a a tényállás nagyjából úgy foglalható össze hogy a a kérelmezőt reggel letartóztatták és még aznap gyanúsítottként hallgatták ki és már a letartóztatás során egyébként végig együttműködött de már ott jelezte hogy aznap délután a nevelő anyjának a temetése lesz és szeretne részt venni rajta nem engedték meg neki megpanaszolta a az eljárást a strasburgi bíróságon itt egyébként négy év alatt született ítélet tehát ez egy viszonylag gyorsabb eljárás volt és 3000€ igazságos elégtételt illetve 1600€ó költséget itítélt megnekki a bíróság egy másik hszí kis ügyünk a pintér kontra magyarország ügy ahol a a kérelmező fogvatartott a végstáriumú betegségben szenvedő édesapját szerette volna meglátogatni és elbúcsúzni tőle ennek az ügynek egyébként az volt a pikantériája hogy a büntetésvégrehajtási intézet nem is hozott soha formális határozatot a kérelemről mertogy amikor lejárt az a 30 napos határidő ami alatt a bvnek el kellett volna bírálnia a kérelmező k kérelmét pont a 30 napon meghalt sajnos a a kérelmező édesapja és így valahogy sose született döntés a a bb részéről az ügyben itt 3000€ó igazságos elégtételt és további 3000€ó költséget ítélt meg a bíróság egyébként hogyha megnézzük a a hasonló strasburgi ügyeket akár más államokból is akkor azt látjuk hogy a az igazságos elégtételt és a a a költségeket összeadva azért it több 1000 eurós megítélt összegekről beszélünk tehát akkor hogyha összefoglaljuk akkor akkor alapvetően három féle kegyeleti jogsértés van ami miatt kártérítést kérhetnek az ítéltek az egyik a haldoklótól való búcsúzás a másik a temetésen való részvétel a harmadik pedig a a zsírhely nek a meglátogatása most olyat is hallottam hogy ez egyre gyakoribb eset hogy hogy megpróbálják ilyen online módon bekapcsolni skype-on a a fogvatartottat a temetésbe ez szerintetek mennyire mondjuk felel meg a magán és család élet tiszteletben tartásának a bv részéről az egy nagyon érdekes kérdés mi is gondolkoztunk ezen illetve próbáljuk átfogóan értelmezni ezt az ügyet meg jelenséget is beszélgettünk pszichológusokkal gyáztanácsadókkal és és teljesen egyértelműen azt mondták hogy hogy az hogy valaki egy ilyen mobiltelefonon keresztül mert hogy ezt úgy kell elképzelni hogy a bb engedélyezi hogy az unoka öccs a kezében tartsa a mobilt miközben a fogvatartott édesanyját temetik és a akkor nyilván érzékeltük mi is a covid alatt hogy mi a különbség a között hogy valaki online vesz részt akár egy egyszerű megbeszélésen ahhoz képest minthogy személyesen tehát hogy azt mondta a az ehhez értő gyásztanácsodó pszichológus hogy ez egyáltalán nem felel meg vagy nem egyenértékű a személyes részvételel hogyha valaki egy kis képernyőn keresztül követheti van olyan ügyfelünk is egyébként akinek megígérték hogy ezt megcsinálhatja és visszautasította mert azt gondolta hogy hogy ő egyedül ezt a terhet ami őt egy ilyen temetés során érni amikor az édesanyát temették nem akarja és nem tudja ott egy ilyen k bvs helységben elviselni de egyébként a én azt gondolom hogy ha ilyen ügy lenne akkor mindenképpen érdemes lenne tehát hogy ez nem zárja ki azt hogy hogy egy ilyen ügyet elvigyen az ember a straszburgi bíróság elé meg kell próbálni meg kell nézni hogy mik azok a határok amiket a bí bíróság majd szab a személyes részvételt egyom kétszer k vagy nem tudom 10 czer 10s képernyően való online részvétele azt gondolom hogy nem lehet összehasonlítani vagy egy azonosképpen mérni úgyhogy én azt gondolom…

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „121. Puszi, ölelés, plexifal, temetés: mozgástér a fogvatartottak jogaiban - 29 perc”

Miről szól ez az epizód: „121. Puszi, ölelés, plexifal, temetés: mozgástér a fogvatartottak jogaiban - 29 perc”?

Az Ügyvéd Podcast ezen adásában Iványi Bori és Kubán Dániel ügyvédekkel folytatódik a fogvatartottak jogainak témaköre. Kiemelten foglalkoznak a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának egy 2023 októberi döntésével, amely eltörölte a fogvatartottak és hozzátartozóik közötti… Az epizód a Ügyvéd Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2024. 10. 14..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „121. Puszi, ölelés, plexifal, temetés: mozgástér a fogvatartottak jogaiban - 29 perc”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Gerő Tamás, Retteghy Dóra, Lőrik József, Méhes Dávid.

Milyen témákat érint ez az epizód: „121. Puszi, ölelés, plexifal, temetés: mozgástér a fogvatartottak jogaiban - 29 perc”?

Fő témái: fogvatartottak jogai, emberi jogok, börtönügy.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „121. Puszi, ölelés, plexifal, temetés: mozgástér a fogvatartottak jogaiban - 29 perc”?

Megjelenés: 2024. 10. 14.. Hossz: 30 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/ugyved-podcast/121-puszi-oleles-plexifal-temetes-mozgaster-a-fogvatartottak-jogaiban-29-perc

Több epizód a Ügyvéd Podcast-ből