Ügyvéd Podcast

131. Jobb együttműködni, mint törölni! Versenyjogi rajtaütés, kartellek, kamarai díjszabások - 59 perc

· PT59M1S

Összefoglaló

A műsorban Gerő Tamás és Horváth András versenyjogász beszélgetnek a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) rajtaütéseinek menetéről. Kiemelik a GVH és az Európai Bizottság eljárási módszereinek különbségeit, a lefoglalható iratok körét, beleértve az ügyfél-ügyvédi titoktartást érintő…

Röviden

Műsor
Ügyvéd Podcast
Megjelenés
2025. 02. 04.
Hossz
59 perc
Szereplők, említett nevek
Horváth András, Lőrik József, Retteghy Dóra, Gerő Tamás, Méhes Dávid
Témák
versenyjog, kartell, gvh, ügyvédi titoktartás
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

[Zene] ez itt az ügyvéd podcast ahol nem csak ügyvédekkel beszélgetünk a hivatásunkról mai vendégünket a versenyjogról kérdezem horvátem andrás szakmai tapasztalatait az im-ben és az európai bizottság versenypolitikai főigazgatóságán szerezte ügyvédi karrierjét a dentonsban kezdte 10 éve a békeren mcenzi versenyjogi csoportját erősíti a magyar versenyjogi egyesület tagja számos helyen oktató előadó a témában akkor kezdjünk is bele az új é tv január 155-én lép hatályba kommentárját szerzőként korábbi földhivatali vezető bíró ügyvéd és kodifikátor jegyzi keresse az orok.hu weboldalon orac.hu [Zene] versenyjogi témánkat folytatjuk mert nem olyan rég vajda jános kelleranikóval beszélgetett a versenyjogi fejleményekről és ott hagyták abban hogy egyre gyakoribbak azok a hajnali rajtaütések amiket a gvh foganatosít én adójogászként illetve büntetőjogászként tapasztaltam hogy a nav úgy haogja végre a kölcségvat is csásos ügyekben ezeket a rajtaütéseket hogy egyszerre megy ki a bűntársakhoz itt is úgy úy kell elképzelni hogy egyszerre mennek ki a versenytársakhoz a hivatalnak a munkatársai igen a hajnari rajtaütések vagy előzetes értesítés nélküli helyszíni kutatások esetén ugye nagyon fontos az hogy a versenyhivatal az koordináltan hajtsa végre a vizsgálati cselekményt annak érdekében hogy ugye ne kapjon senki se fülest arra vonatkozóan hogy elindult az eljárás hogy ne számíthasson rá senki hogy a versenyhivatal éppen úton van hozzájuk úgyhogy itt mindig egy ilyen nagyon koordinált eljárási cselekményről van szó amikor a hivatalnak a munkatársai többen tehát egy-egy csapat négy-öt fős csapat egy céghez kimegy akkor úgy koordinálják hogy egyszerre jelenjenek meg az eljárásalávont vállalkozásoknál akik ennek a highsing kutatásnak az alanyait képezik ilyenkor mindent is visznek mindent másolnak hogy néz ki egy ilyen rajtaütés a hatóság milyen iratokhoz férhett hozzá és milyen iratokhoz nál el kell választani abból a szempontból hogy az európai bizottság tartja itt magyarországon a a helyszíni kutatást mert ugye a bizottság is tarthat itt is vagy a gazdasági versenyhivatal azért mert a a bizottságnak más a az eljárási módszere a bizottság általában ugye kizokott települni a céghez egy hétre és átnézik az összes dokumentumokat és ott helyben leválogatják hogy mi az amit szeretnének lemásolni és elvinni és mi az amit nem ezzel szemben a gazdasági versenyhivatal ezt egy korlátozottabb formában végzi tehát nyilván elkéri a az érintett munkavállalóknak a laptopja it mobiltelefonjait végrehajthat azeken kutatást ott helyben is de az esetek többségében azért el szokta vinni a teljes adatbázist és igazából nincsen kivétel egyet egy érdemi kivétel van az ugye a védekezés céljából készült irat ami ugye gyakorlatilag az ügyvéd és az ügyfél közötti levelezés vagy az azzal kapcsolatban készített iratok de a személyes adatok azok ugye nem esnek kivétel alá az üzleti titok értelemszerűen nem esik kivétel alá úgyhogy ez is a lényege a gv járási cselekményének hogy ők tényleg elvihetnek mindent amennyiben ugye jelezzük hogy a az elvitt fájlok között lehet hogy van ügyvéd ügyfél közötti levelezés akkor természetesen egy zárt borítékba kerül a másolat és közösen kerül le válogatásra előbb ez a védekezés célból készült irat és akkor azután férhet hozzá csak a gvh a mársolatokhoz de tulajdonképpen vinni azt bármit vihetnek az érintett munkaválaloknak a gépeiről és ugye az is fontos hogy nem csak a hardverekről hanem hogyha valami a felhőben van tárol de az eljárás alá bevont személynek a levelezése vagy fájai ebben a felhőben vannak tárolva akkor ugye azokat is kimásolhatja vagy azokat is kérheti valamilyen formában az eljárás alávont vállalkozástól a védekezés céljából készült iratokat nyilván először megnézik hogy tényleg az-e és utána derül csak ki tehát valamilyen információt kinyernek csak nem használhatják fel bizonyítékként gondolom igen ez ugye korábban amikor ugye papíralapú dokumentumokról beszéltünk akkor ugye arról volt szó hogy az iraton látják-e valahol hogy az tényleg ügyvéddel foly fotatott levelezés vagy kifejezetten rajta van hogy ügyvédi titok vagy bármilyen más jelzés ami erre utal és akkor ugye ennyit ilyen felszínes megtekintésre volt lehetőség most már ugye amikor ugye adatbázisokról fájlokról beszélünk elektronikus iratokról itt egy kicsit máshogy alakul tehát itt ugye külön nem tekinthetnek bele magába a fálba hanem ugye mert az borítékban le van zárva ahhoz nem férhetnek hozzá és amikor ugye a leválogatás történik akkor is már ugye egy szoftver végzi ezt a feladatot tehát nem nézhetnek bele akkor az iratokba hanem bizonyos fájlazonosítók alapján egy szoftver elvégz a leválogatást anék hogy rá kelljen nézni egyáltalán az iratokra csak ott van igazából értelme kicsit jobban megnézni az iratot vagy akkor van lehetősége jobban megnézni az iratot hogyha vitatja az ügyvéd által rendelkezésre bocsátott érveket vagy hivatkozást tehát hogyha az ügyvéd azt mondja hogy van egy olyan irat ami szerinte védekezés célból készült és a gvh-s vizsgálók ezt nem hiszik el neki akkor van lehetőség ugye egy kicsit többet megmutat a dokumentumó annak érdekében hogy elhigye a gvh természetesen ha nem hiszi el a leválogatáskor akkor ugye a bíróság fog dönteni a kérdésről aki ugye már az egész iratot megtekintheti anélkül hogy azt megosztaná a gva-val tehát ez a hatóságnak a szoftvere a gyakorlatban most már mindkét oldalon használatra kerül vannak ezek a forensicnek vagy ilyen nyomozati szoftvernek nevezett termékek a gvh is ilyeneket használ amik ugye ezeket a fájlokat kezelik annak érdekében hogy leegyszerűsítsék ezeknek a fájloknak az átk kutatását a a kezelését tehát például hogyha egy levelezés többször van felmentve egy gépre több különböző helyen akkor ez a szoftver le tudja válogatni hogy csak egyszer jelenjen meg a vizsgálónak amikor rát akarja nézni ezt az iratot és ilyen forensic szoftvereket nem csak a gv használ hanem az ügyfelek is adott esetben használnak ilyet ugye pont ebből a célból mondjuk a védekezés céljából készült iratoknak a leválogatása meg ezeknek az elektronikus azonosítóknak metaadatoknak a kinyerése ami kell ahhoz hogy be tudjuk azonosítani a a gvh-nak hogy melyek a védekezés célból készült hatok ehhez az ügyfelek is nem ritkán használnak ilyet ezeknek ugye van úgymond manuális változata ami csak egy fájlkezelőrendszer egy kicsit intelligensebb mint mondjuk a windowsnak a fájkezelőrendszere de most már nyilván vannak olyanok amelyekben van ilyen beépített mesterséges intelligenciafunkció ami még jobban hatékonyabbá teszi ezeket a kereséseket ezeket a leválogatásokat és ezeket most már használják az ügyfelek is és a gvh is aki esetleg nem tudná a foren ez a belső vállalati visszaéléseket tárja fel y nem feltétlenül a hatósághoz eljuttatva hanem a házon belül megoldva de az európai bizottsághoz térjünk egy kicsit vissza mert nekem ez újdonság az európai bizottságtól konkrétan kik jönnek nem is magyarok vizsgálják a dolgokat vagy a bizottság megbíz magyar versenyjogászokat szóval ezt hogy kell elképzelni hát ugyanúgy ahogy a gvh-nak úgy a bizottságnak is vannak vizsgálói ügyintézői akik ezzel foglalkoznak van egy kartel osztály a versenypolitikai főigazgatóságon ami ezzel foglalkozik azzal hogy az esetek többségében azért mindig bevonják a helyi versenyhatóságot is hogy segítse a munkát de alapvetően a bizottság hivatalnokai azok akik elmennek a különböző országokba azzal hogy egyébként a mit tapasztalatunk az az például hogy nyilván hogyha mondjuk egy magyar céghez jönnek akkor igyekeznek a főigazgatóságról versenypolitikai főigazgatóságról olyan embereket olyan hivatalnokokat összeválogatni akik mondjuk magyarok vagy tudnak magyarul de alapvetően ezek külföldi hiv hivatalnokok vagy hát a bizottságnak a hivatalnokai akik jönnek végrehajtani a helyszíni kutatást de mitől függ hogy most a bizottság jön ki vagy a gvh tehát hogyha kifejezetten e-us pénzekről van szó vagy eus határon átívelő cégeknek a mozgását figyelik hát ugye fontos tudni azt hogy az uniós versenyagot azt ugye a gv is alkalmazhatja tehát pusztán az ami alapján ugye az uniós versenyag alkalmazandó ugye ez a tagállamok közötti kereskedelem érintettsége ha ez megvan ez nem feltétlenül jelenti azt hogy a bizottság fogja az eljárást lefolytatni a bizottság általában akkor szokott eljárást lefolytatni amikor tényleg ilyen nemzetközi vagy európa szintű karterről van szó és mondjuk több különböző országban vannak az eljárás alávon cégek tehát mondjuk egy spanyol egy német és egy finn cég kartelezett akkor nagyobb a valószínűsége hogy ott a bizottság fog eljárni és nem a az egyes tagállami versenyhatóságok úgyhogy alapvetően ezen múlik hogy a kartelnek mi a földrejzi kiterjedtsége nagysága de azon is múlik például hogy mondjuk az engedékenységi kérelmet hol nyújtották be tehát hogyha a cég mondjuk az engedé éékenységi kérelmét azt a bizottsághoz nyújtja be mert úgy látja hogy több országban is részt vett a cég vagy a cégcsoportnak különböző tagjai egy nemzetközi kartelban akkor értelemszerűen abban az ügyben nagy valószínűséggel a bizottság fog eljárni azért mondom hogy nagy valószínűséggel mert a bizottság az értelemszerűen át is tehet ügyeket tagállami versenyhatóságokhoz amelyeknél nem érzi azt hogy kellően nemzetköziek vagy kellően nagy súlyúak ahhoz hogy a bizottság erőforrásait fordítsák annak a kivizsgálására említettél egy új fogalmat engedékenység nem akkor ezt kérlek magyarázd az engedékenységi politika arról szól nagyon leegyszerűsítve hogy a versenyhatóságok bírságkedvezményt biztosítanak annak a vállalkozásnak ami jelentősen együttműködik a hatósággal különösen arról van szó hogyha valaki elsőként a jogsértők közül bejelenti tehát egy önfeljelentést tesz bejelenti a hatóságnak a jogsértést ő teljes bírságmentességben részesülhet a a későbbiek során ugye a a b verzió az ugye az ami amikor nem én vagyok az első engedékenységi kérelmező de én vagyok az aki több bizonyítékot szolgáltat ugye több hozzáadott értéket abban az esetben is adott esetben kaphat akár bírságmentességet vagy bírságcsökkentést a kérelmező tehát van itt egy ilyen verseny a jogsértésben résztvevő cégek között hogy melyik érzi azt hogy előbb kéne bemenni a versenyhatósághoz megtenni ezt az önfeljelentést és az engedélykenységi politika erről szól nagyon fontos egyébként az engedékenységi politika ugye mert lassan év tizedek óta azt hangsúlyozzák a versenyhatóságok hogy ez az első számú forrása a karteleljárásoknak amikor ugye egy titkos versenykorlátozó megállapodásról van szó amit nem lehet gyakorlatilag máshogy felderíteni tehát egy hivatalbóli eljárással vagy nyilvánosan elérhető információkból nem lehet felderíteni ilyet az ilyeneket gyakorlatilag csak akkor lehet hogyha van egy engedékenységi kérelmező aki feltárja a versenyhatóságnak a jogsértésnek a részleteit ez úgy néz ki akkor mint egy vádalkó vagyy büntetőeljárásban és hogy ha már büntetőjárás akkor beszéljünk arról a vtk paragrafusról a 420-asról ami a versenytkorlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban tényállás ez most már 20 éve benne van a büntetőanyagi jogban elsősorban a legsúlyosabb kartelekkel szemben járnak el tehát ezt mindig kérdés hugy a navós eljárásokban is amikor adóbírság vogy mikor lesz belőle büntető üyát ugyanígy felmerül a kérdés és amit említettél még szintén engedékenységi eljárás büntetet őséget kizárok is benne van ebben a törvényben ugye itt az ötös pont amikor valaki ennek megfelelen kéremúj be és feltárja a körülményeket akkor egy kicsit erről a büntetőanyagi részről beszéljünk ahogy te is mondtad már az 1978-as btk-ban is benne volt ez a tényállás és ahhoz képest hogy már 20 éve van tulajdonképpen nyilvánosságra alapvetően két ügy került ahol ugye tudjuk hogy volt ilyen büntető eljárás és büntetéshez is vezetett tehát bűnösséget talált a bíróság és büntetéshez is vezetett az egyik az az a gyógyszernagykereskedelmi kartel volt korábban a másik pedig a a nemlég jogerőssével szóróó kartel ugye mind a kettőben volt gvh-s eljárás is és gvh határozat is és emellett folyt a büntető eljárás olyan szinten hogy a az útszórósó kartelben gyakorlatilag ugyanazon a napon szállt ki a céghez a nyomozóhatóság és a gvh egyik délelőtt a másik délután és párhuzamosan futott a két eljárás tulajdonképpen ugye ez azt is jen nem ritkán hogy a gvs eljárás például sokáig elhúzódik addig amíg megvárják hogy esetleg a nyomozati eljárás az úgy alakul hogy megkönnyíti később a gvs eljárásnak is a lezárását úgyhogy kevés nyilvánosságra került ügy van kevés büntetés van egyébként ebben a két ügyben is a a megítélt büntetés az mind a két esetben pénzbüntetés volt erről ugye úgy szoktunk viccelődni hogy most már tudjuk hogy egy rendbeli közbeszerzési kartel az másfél millió ft pénzbüntetést jelent mert ugye ebbe az ú szóós ügyben gyakorlatilag a 11 vádlott közül akik csak egy rendbeli bűnösséget találtak azoknál ennyi lett a pénzbüntetésnek az összege és az engedékenységi kérelemnek itt is van jelentősége ezt egyébként fontos hangsúlyozni ma már hogy nem csak a gvs vagy a versenyhatósági eljárásban kiszabott bírság alól adhat az engedékenységi kérelem csökkentést vagy teljes mességet hanem ugye egyéb szempontokból is az egyik az ugye pont a büntetőjog hogyha a cég mondjuk az ügyvezetőit ki akarja menteni egy esetleges büntető őogi felősség alól akkor ugye az engedékenység kérelem erre az eszköz ugyanígy hogyha mondjuk a cég meg akarja úszni a kartelből származó kárterítési igényeknek az érvényesítését akkor megint az engedékenységi kérelem egy fontos eszköz tehát az engedékenységi kérelemnek vannak ilyen karácsonyfaszerűen felaggatott egyéb kedvezményei az egyébb területeken amelyek szintén arra motiválják a a cégeket hogy ha észlelnek egy jogsértést házon belül akkor tegyenek egy ilyen önfeljelentést a versenyhatóság irányába mert azzal tudják biztosítani a legtöbb kedvezményt a későbbiekben ha esetleg kiderülne a jogsértés hogyha már elindult az eljárás akkor is van lehetőség a büntetésnek a korlátlyítésére szintén egy…

Említett entitások

Témák

  • versenyjog
  • kartell
  • gvh
  • ügyvédi titoktartás

Személyek

Szervezetek, cégek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „131. Jobb együttműködni, mint törölni! Versenyjogi rajtaütés, kartellek, kamarai díjszabások - 59 perc”

Miről szól ez az epizód: „131. Jobb együttműködni, mint törölni! Versenyjogi rajtaütés, kartellek, kamarai díjszabások - 59 perc”?

A műsorban Gerő Tamás és Horváth András versenyjogász beszélgetnek a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) rajtaütéseinek menetéről. Kiemelik a GVH és az Európai Bizottság eljárási módszereinek különbségeit, a lefoglalható iratok körét, beleértve az ügyfél-ügyvédi titoktartást érintő… Az epizód a Ügyvéd Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 02. 04..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „131. Jobb együttműködni, mint törölni! Versenyjogi rajtaütés, kartellek, kamarai díjszabások - 59 perc”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Horváth András, Lőrik József, Retteghy Dóra, Gerő Tamás, Méhes Dávid.

Milyen témákat érint ez az epizód: „131. Jobb együttműködni, mint törölni! Versenyjogi rajtaütés, kartellek, kamarai díjszabások - 59 perc”?

Fő témái: versenyjog, kartell, gvh, ügyvédi titoktartás.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „131. Jobb együttműködni, mint törölni! Versenyjogi rajtaütés, kartellek, kamarai díjszabások - 59 perc”?

Megjelenés: 2025. 02. 04.. Hossz: 59 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/ugyved-podcast/131-jobb-egyuttmukodni-mint-torolni-versenyjogi-rajtautes-kartellek-kamarai-dijs

Több epizód a Ügyvéd Podcast-ből